Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-12-23 / 51-52. szám
‘Evangélikus Élet3 KRÓNIKA 3007. december 23-30. 17 Nagyszeben - egy másik világ ► A minap alkalmam volt bejárai néhány dél-erdélyi várost: Nagysze- bent, Segesvárt és Brassót. Amellett, hogy több régi élményem fűződik e vidékhez, a nosztalgiázás mellett a fő célom az volt, hogy felfedezzem az európai uniós Romániát, valamint figyelemmel kísérjem egy eltűnőben lévő népcsoportnak, az erdélyi szászoknak a megmaradást célzó törekvéseit. Az ország Európai Unióba való belépésének első nyilvánvaló jele a sok építkezés: igyekeznek rendbe tenni az utakat. Ahol már elkészültek, ott jobbak, mint nálunk. De ahol még tartanak a munkálatok. .. Nos, araszoltunk is rendesen. Nagyszeben, a szászok hajdani fővárosa, a szász gróf székhelye idén az „Európa kulturális fővárosa” cím büszke birtokosa. Látszik rajta a sok befektetés, annyi bizonyos: teljesen felújított főtér és rendezett parkok, igényes vendéglők és szép városprospektusok a Tourin- form-irodában. Johannis polgármester, aki maga is szász ember, igyekszik odafigyelni a részletekre. A jól megmaradt bástyák közül többet átalakítottak; az egyikben ügyes megoldással a filharmónia helyiségeit alakították ki. A főtéri házak tetőablakai, azaz a „város szemei” mellett feltűnően sok rendőr vigyáz az erre járóra. Ok még angolul is adnak felvilágosítást - magyarul és németül kevésbé. Meg is van mindennek az ára: egy korsó sör átszámítva 1000-1500 forint! Ha aztán kicsit kijjebb megyünk a központból, láthatjuk, milyen volt Sze- ben tíz-tizenöt évvel ezelőtt: itt még elkelne egy-két befektető, aki renovál, vagy éppen üzleteket és vendéglőket nyit. Szívemre hallgatva az evangélikus püspöki templom felé veszem az irányt. Az erdéi lyi középkori gótikus építészet egyik remekéhez érve szalagkorlát és posztoló fiatalok zárják el utamat. Teutsch püspök szobránál nem lehet közelebb menni. Egy teherautóra mutatva szép németséggel közli velem egy fiú és egy lány, hogy bemenni bizony nem lehet, mert a ZDF (német közszolgálati televízió - a szerk.) szereli a technikát: másnap az ünnepi istentiszteleten fognak forgatni. Az alig kétezer lelket számláló, erősen leapadt gyülekezet nagy ünnepe lesz ez! Szerencsére Paul Philippi lelkész feleségének a segítségével csak sikerült néhány lépést tennem az 1400-as évek óta sokat látott templomban. Ezután a torony következett - és vele a meglepetés: a hivatalosan is látogatható templomtoronybelseje egy teljesen modernizált, vasvázon nyugvó létrarendszer. A német pénzen beszerelt szerkezet egyben a torony belső támasztója is. A turisták megcsodálhatják a három harangot, felettük pedig a szász bútorokkal berendezett „toronyőri szobát”. A fiatornyok ablakából gyönyörű kilátás nyílik minden irányba. Figyelem: a kis ablakot minden vendégnek be kell csuknia maga után! A környező utcácskákat járom ezután. Az egyik kis múzeumban kályhacsempéket mutatnak be. A szépen elrendezett kiállítás román és angol nyelvű. A teremőr néni mindent elkövet, hogy maradjak: román-magyar-német keveréknyelven, kézzel-lábbal mutogatva igyekszik adalékokkal szolgálni a csempék ábráiról. Még azt is elárulja, hogy ezzel a jeggyel elmehetek egy másik kiállításra is, amely a Kispiacon található. Nosza, gyerünk! Az is kedves hely: rengeteg szász bútor és fotó, itt már német kiírással is. Látszik a változás, most már nyíltan a látogató tudomására hozzák: itt bizony más népek is laktak és laknak... A szakmai munkát dicséri, hogy sok tárgy neve a német mellett a helyi szász dialektusban is olvasható. Nagy kár, hogy a régi két-háromszáz- > ezer helyett - a kivándorlás miatt - manapság már csak tizenöt-húszezer ember érti ezt Dél-Erdélyben. < ■ Ifj. Káposzta Lajos EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELET A TELEVÍZIÓBAN A Budahegyvidéki Evangélikus Egyházközség Budapesten a Déli pályaudvartól pár percnyire, a XII. kerület, Kék Golyó utca 17. alatt található a budahegyvidéki gyülekezet új temploma és gyülekezeti központja. Több mint fél évszázados út vezetett addig, amíg gyülekezetünk ebben a szép templomban megtarthatta első istentiszteletét. A gyülekezetalapítás és templomépítés szándéka már az 1920-as években megfogalmazódott a budavári gyülekezethez tartozó, de a budai hegyvidéken élő evangélikusokban. 1936-ban egy iskolában megtartották az első budahegyvidéki istentiszteletet, 1943-ban megalakult a budahegyvidéki lelkészi kör. 1953-ban lett önálló a gyülekezet: első lelkésze Danhauser László, segédlelkésze Ruttkay Elemér, első felügyelője ár. Kardos Ernő' volt (utóbbi születésének 100. évfordulójáról december 9-én emlékezett meg imádsággal gyülekezetünk). Az istentiszteleteket 1951 és 2000 között a Tartsay Vilmos utcában, egy lakásból átalakított kápolnában tartottuk. Itt volt az istentiszteletek csendes résztvevője Ordass Lajos püspök is, gyülekezetünk tagja. 1994-ben jutottunk hozzá a Kék Golyó utcában egy telekhez, amelyen egy elhanyagolt,'műemlék jellegű lakóépület és számos garázs állt. A telken 1998-ban Isten csodálatos kegyelméből lerakhattuk templomunk alapkövét, felújíthattuk az épületet, felépíthettük és 2001-ben felavathattuk templomunkat, 2002-ben pedig megszólalt új orgonánk is. A hegyvidéki az egyik legnagyobb területű budapesti gyülekezet. A főváros XII. kerülete, az I. kerület egy része és a budakeszi szórvány is hozzánk tartozik. Gyülekezetünkben hétszáz családot tartunk nyilván: családtagokkal együtt mintegy ezer hívet számlálhatunk. Budakeszin augusztus óta új gyülekezet van alakulóban, amelynek lelkészi feladatait Lacknemé Puskás Sára látja el. Gyülekezetünk jellemzője a nyitottság. Mindenkit szeretettel hívunk és várunk, aki felkeresi istentiszteleteinket, mtv ■ Él. V: Evangélikus ÍI ' -JWistentisztelet /\ r ww a Magyar Televízióban ■L * • JöN. December 25-én, karácsony ünnepén 10 órakor istentiszteletet láthatunk a Magyar Televízió egyes csatornáján Budahegyvidékről. Igét hirdet dr. Fabiny Tamás püspök. biblia- és hittanóráinkat, a zenés áhítatokat, Keresztyén Értelmiségi Fórumunkat vagy lelkészeinket. Mindenki számára vannak rendszeres alkalmaink, a babamama körtől ifjúsági óráinkon és énekkarunkon keresztül az idősebbek csütörtök délelőtti bibliaórájáig. Minden istentiszteletünknek szerves része az úrvacsora: a gyülekezet nagy része rendszeresen él is e szentség áldásával. Lelkészeinkre, Keczkó Pál parókusra és Bencéné Szabó Mártára sok feladat hárul. Fontos célunk gyermekeink és fiataljaink minél nagyobb számban történő összegyűjtése, valamint diakóniai munkánk megerősítése. ■ KézdyPál EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELET A RÁDIÓBAN „Még vagyunk, de fogyunk” Találkozás a brassói magyar evangélikusok lelkipásztorával A Pestszentlőrinci Evangélikus Egyházközség Erdély délkeleti csücskében található Románia egyik legdinamikusabban fejlődő kistérségének központja: Brassó. A középkori Magyarország első szabad királyi városainak egyike volt. Gazdag, leginkább német lakossága miatt fontos szerepet játszott az erdélyi politikai egyensúly mindenkori megtartásában. A magyarok lakta Székelyföld és román betelepülőket a 13. században előszörbefogadó Fogarasföld között természetes volt, hogy e két nemzetiség hamar megjelent Brassóban - először kizárólag a falakon kívül, majd a 19. századtól a falakon belül is. A reformáció lutheri ágát hamar, már az 1540-es években elfogadták, köszönhetően Johannes Hontems lelkésznek. És akié a föld, azé a hatalom: rövidesen a magyarok között is akadnak követői az evangélikus tanoknak. Ok a hétfalusi csángók, azok a székelyek, akik „idecsángálva” a szászok szolganépét alkotják. Később a városban is gyökeret vernek, és saját templommal önálló egyházközséget alakítanak. A brassói magyar evangélikusságot gazdagították azok az odaköltöző hivatalnokok, mérnökök és tanárok is, akik Erdély - vagy éppen a történelmi Magyarország - más evangélikus gyülekezeteiből kerültek oda. Az ő leszármazot- taikat - több mint kétezer embert - gondozza immár több évtizede Raduch Zsolt brassói evangélikus lelkész. Ottjártam- kor vele beszélgettem.- Brassó alapvetően háromnemzetiségű város: szász, magyar és román. Az utóbbi évtizedekben Raduch Zsolt a román elem a többi rovására nagyon nagy teret nyert. Mennyire érződik ez a közéletben?- Érződni érződik, bár nem csak ez. Ma már angolul mondanak olyan dolgokat is, amiket korábban a román nyelven kívül ki nem írtak volna. Az éttermekben, a múzeumokban és sok más, ide- genforgalmilag vagy kereskedelmileg fontos helyen egyre inkább az angol dominál. Ez a globalizáció - csak éppen ellentmond a régi Brassó háromnyelvűségének. Amúgy gyerekkoromban a belvárosban tényleg sokkal gyakoribb volt a német szó, ami ma már elenyésző, ha a turistákat nem számítjuk. Sajnos a magyar is fogyóban van, bár Brassó lakosságmegtartó ereje nagyobb, mint sok más városé. Az, hogy á román elem túlsúlyba került, ugyancsak Brassó erős gazdasági szerepének tulajdonítható.- Hogyan érződik ez a gyülekezeten belül?- Leginkább a statisztikai adatokkal tudok példálózni: úgy a hatvanas évek közepén évi negyven keresztelő és húszhuszonöt temetés volt. 2007-ben körülbelül tíz keresztelő és harminc temetés a mérleg. A legtöbb konfirmandusom ötvennyolc volt. Az idén négyen voltak... ■ - Milyen alkalmakat tartanak hetente a gyülekezetben?- Három istentisztelet és két bibliaóra a felnőtteknek, az ifjúságnak pedig két év konfirmációi oktatás. A bibliaórások között van egy különleges célcsoportunk is: a Református Mentőmisszió szervezésében „száraz”, azaz volt alkoholistáknak rendezünk alkalmakat. Az ifjúság részére heti egy alkalommal hitoktatást is tartunk, mégpedig az Aprily Lajos Főgimnáziumban. Tizennégy évesen konfirmálnak, majd ezt nyári tábor követi.-Mi a nagyobb veszély: az egyházból való kilépés vagy a kivándorlás?- Az egyházat elhagyók száma nem nagy, itt Erdélyben ez a tendencia még nem jellemző. A kivándorlás sokkal inkább. Viszont Magyarországon vagy netalán egy másik országban nem biztos, hogy rátalál az ember egy „neki való” gyülekezetre. így aztán - ha úgy tetszik - elveszett, és jobban ki is lesz téve az ottani, sokszor nagyon negatív irányba befolyásoló hatásoknak. 9 Ifj. Káposzta Lajos Pestszentlőrinc evangélikusai 1929-ben alakították meg önálló gyülekezetüket az akkori nagyközség, majd önálló város elöljáróságának támogatásával - a gyülekezet első felügyelője Kuszenda Lajos főjegyző volt, első beiktatott lelkésze pedig Sokoray Károly (1929 és 1966 között). Szolgálata nyomán hamarosan másfél ezer hívő csatlakozott az egyház- községhez, melynek templomát hetvenöt évvel ezelőtt, 1932 decemberében szentelte fel Raffay Sándor püspök. A második világháború után újjáéledő gyülekezet - 1950-től Budapest XVIII. kerületében - jelentősen megsínylette a diktatúra évtizedeit. Az önálló lelkészlakás és a gyülekezeti épületegyüttes építése már az újabb kezdetet jelezte az 1990- es években, Havasi Kálmán lelkész szolgálata idején. A százezres lakosú kerületben kétezer-kétszázán vallották magukat evangélikusnak, ennek mintegy felével van a gyülekezetnek élő kapcsolata. 1998 óta Győri Gábor a gyülekezet lelkésze: az egyházközség 2003 óta a Pesti Egyházmegye esperesi székhelye. A gyülekezetben aktív szolgálatot végeznek még Korányi András és Hulej Enikő lelkészek. Az egyházközség 1989 óta gondozza a pestszentimrei leánygyülekezetet is. A kedvező lakásfeltételek miatt az utóbbi években sokan költöztek Pest- szentlőrincre. Öröm, hogy többen a gyülekezetben is megjelennek az új lakosok közül. Nyitottak vagyunk a nagyon különböző háttérrel érkezők befogadására. A három lelkész és az önkénMagyarRádió^l j Evangélikus istentisztelet a Magyar Rádióban December 26-án, karácsony második napján 10.04-től istentiszteletet hallhatunk az MRi Kossuth rádió hullámhosszán Pestszentlőrincről. Igét hirdet dr. Korányi András lelkész. tes munkatársak együttes fáradozása nyomán eleven gyermek- és ifjúsági munka folyik a gyülekezetben. Egyre több fiatal felnőtt vesz részt a felnőttka- tekézis különféle alkalmain, fiatal szülők érkeznek kisgyermekeikkel a babamama klub találkozásaira, látogatottak az egyházi és közéleti vendégekkel való találkozók a teaházi estéken. A régi és új stílusú egyházzene természetes része istentiszteleteinknek, rendszeresek egyházzenei hangversenyeink, eleven a gyülekezeti énekkar, illetve az ifjúsági ének- és zenekar szolgálata. Célunk, hogy a hittanos korosztályt egyre szélesebb körben elérjük iskolai és gyülekezeti alkalmakon, és a családokat, valamint a középkorúak passzív korosztályát is minél jobban bevonjuk a gyülekezet életébe. ■ K.A.
