Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-12-23 / 51-52. szám

‘Evangélikus Élet3 KRÓNIKA 3007. december 23-30. 17 Nagyszeben - egy másik világ ► A minap alkalmam volt bejárai né­hány dél-erdélyi várost: Nagysze- bent, Segesvárt és Brassót. Amel­lett, hogy több régi élményem fű­ződik e vidékhez, a nosztalgiázás mellett a fő célom az volt, hogy fel­fedezzem az európai uniós Romá­niát, valamint figyelemmel kísér­jem egy eltűnőben lévő népcso­portnak, az erdélyi szászoknak a megmaradást célzó törekvéseit. Az ország Európai Unióba való belépé­sének első nyilvánvaló jele a sok építke­zés: igyekeznek rendbe tenni az utakat. Ahol már elkészültek, ott jobbak, mint nálunk. De ahol még tartanak a munká­latok. .. Nos, araszoltunk is rendesen. Nagyszeben, a szászok hajdani fővá­rosa, a szász gróf székhelye idén az „Eu­rópa kulturális fővárosa” cím büszke birtokosa. Látszik rajta a sok befektetés, annyi bizonyos: teljesen felújított főtér és rendezett parkok, igényes vendéglők és szép városprospektusok a Tourin- form-irodában. Johannis polgármester, aki maga is szász ember, igyekszik oda­figyelni a részletekre. A jól megmaradt bástyák közül töb­bet átalakítottak; az egyikben ügyes megoldással a filharmónia helyiségeit alakították ki. A főtéri házak tetőablakai, azaz a „város szemei” mellett feltűnően sok rendőr vigyáz az erre járóra. Ok még angolul is adnak felvilágosítást - magya­rul és németül kevésbé. Meg is van mindennek az ára: egy korsó sör átszá­mítva 1000-1500 forint! Ha aztán kicsit kijjebb megyünk a központból, láthatjuk, milyen volt Sze- ben tíz-tizenöt évvel ezelőtt: itt még el­kelne egy-két befektető, aki renovál, vagy éppen üzleteket és vendéglőket nyit. Szí­vemre hallgatva az evangélikus püspöki templom felé veszem az irányt. Az erdé­i lyi középkori gótikus építészet egyik re­mekéhez érve szalagkorlát és posztoló fi­atalok zárják el utamat. Teutsch püspök szobránál nem lehet közelebb menni. Egy teherautóra mutatva szép németség­gel közli velem egy fiú és egy lány, hogy bemenni bizony nem lehet, mert a ZDF (német közszolgálati televízió - a szerk.) szere­li a technikát: másnap az ünnepi isten­tiszteleten fognak forgatni. Az alig két­ezer lelket számláló, erősen leapadt gyü­lekezet nagy ünnepe lesz ez! Szerencsére Paul Philippi lelkész fele­ségének a segítségével csak sikerült né­hány lépést tennem az 1400-as évek óta sokat látott templomban. Ezután a to­rony következett - és vele a meglepetés: a hivatalosan is látogatható templom­toronybelseje egy teljesen modernizált, vasvázon nyugvó létrarendszer. A né­met pénzen beszerelt szerkezet egyben a torony belső támasztója is. A turisták megcsodálhatják a három harangot, fe­lettük pedig a szász bútorokkal beren­dezett „toronyőri szobát”. A fiatornyok ablakából gyönyörű kilátás nyílik min­den irányba. Figyelem: a kis ablakot minden vendégnek be kell csuknia ma­ga után! A környező utcácskákat járom ez­után. Az egyik kis múzeumban kályha­csempéket mutatnak be. A szépen elren­dezett kiállítás román és angol nyelvű. A teremőr néni mindent elkövet, hogy maradjak: román-magyar-német keve­réknyelven, kézzel-lábbal mutogatva igyekszik adalékokkal szolgálni a csem­pék ábráiról. Még azt is elárulja, hogy ez­zel a jeggyel elmehetek egy másik kiállí­tásra is, amely a Kispiacon található. Nosza, gyerünk! Az is kedves hely: rengeteg szász bútor és fotó, itt már né­met kiírással is. Látszik a változás, most már nyíltan a látogató tudomására hoz­zák: itt bizony más népek is laktak és laknak... A szakmai munkát dicséri, hogy sok tárgy neve a német mellett a helyi szász dialektusban is olvasható. Nagy kár, hogy a régi két-háromszáz- > ezer helyett - a kivándorlás miatt - ma­napság már csak tizenöt-húszezer em­ber érti ezt Dél-Erdélyben. < ■ Ifj. Káposzta Lajos EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELET A TELEVÍZIÓBAN A Budahegyvidéki Evangélikus Egyházközség Budapesten a Déli pályaudvartól pár percnyire, a XII. kerület, Kék Golyó utca 17. alatt található a budahegyvidéki gyü­lekezet új temploma és gyülekezeti köz­pontja. Több mint fél évszázados út ve­zetett addig, amíg gyülekezetünk ebben a szép templomban megtarthatta első istentiszteletét. A gyülekezetalapítás és templomépí­tés szándéka már az 1920-as években megfogalmazódott a budavári gyüleke­zethez tartozó, de a budai hegyvidéken élő evangélikusokban. 1936-ban egy is­kolában megtartották az első budahegy­vidéki istentiszteletet, 1943-ban megala­kult a budahegyvidéki lelkészi kör. 1953-ban lett önálló a gyülekezet: első lelkésze Danhauser László, segédlelkésze Ruttkay Elemér, első felügyelője ár. Kardos Ernő' volt (utóbbi születésének 100. év­fordulójáról december 9-én emlékezett meg imádsággal gyülekezetünk). Az istentiszteleteket 1951 és 2000 kö­zött a Tartsay Vilmos utcában, egy la­kásból átalakított kápolnában tartottuk. Itt volt az istentiszteletek csendes részt­vevője Ordass Lajos püspök is, gyülekeze­tünk tagja. 1994-ben jutottunk hozzá a Kék Golyó utcában egy telekhez, ame­lyen egy elhanyagolt,'műemlék jellegű lakóépület és számos garázs állt. A tel­ken 1998-ban Isten csodálatos kegyel­méből lerakhattuk templomunk alapkö­vét, felújíthattuk az épületet, felépíthet­tük és 2001-ben felavathattuk templo­munkat, 2002-ben pedig megszólalt új orgonánk is. A hegyvidéki az egyik legnagyobb te­rületű budapesti gyülekezet. A főváros XII. kerülete, az I. kerület egy része és a budakeszi szórvány is hozzánk tartozik. Gyülekezetünkben hétszáz családot tar­tunk nyilván: családtagokkal együtt mintegy ezer hívet számlálhatunk. Bu­dakeszin augusztus óta új gyülekezet van alakulóban, amelynek lelkészi fel­adatait Lacknemé Puskás Sára látja el. Gyülekezetünk jellemzője a nyitott­ság. Mindenkit szeretettel hívunk és vá­runk, aki felkeresi istentiszteleteinket, mtv ■ Él. V: Evangélikus ÍI ' -JW­istentisztelet /\ r ww a Magyar Televízióban ■L * • JöN. ­December 25-én, karácsony ünne­pén 10 órakor istentiszteletet látha­tunk a Magyar Televízió egyes csa­tornáján Budahegyvidékről. Igét hir­det dr. Fabiny Tamás püspök. biblia- és hittanóráinkat, a zenés áhítato­kat, Keresztyén Értelmiségi Fórumunkat vagy lelkészeinket. Mindenki számára vannak rendszeres alkalmaink, a baba­mama körtől ifjúsági óráinkon és ének­karunkon keresztül az idősebbek csü­törtök délelőtti bibliaórájáig. Minden is­tentiszteletünknek szerves része az úr­vacsora: a gyülekezet nagy része rend­szeresen él is e szentség áldásával. Lelkészeinkre, Keczkó Pál parókusra és Bencéné Szabó Mártára sok feladat hárul. Fontos célunk gyermekeink és fiatalja­ink minél nagyobb számban történő összegyűjtése, valamint diakóniai mun­kánk megerősítése. ■ KézdyPál EVANGÉLIKUS ISTENTISZTELET A RÁDIÓBAN „Még vagyunk, de fogyunk” Találkozás a brassói magyar evangélikusok lelkipásztorával A Pestszentlőrinci Evangélikus Egyházközség Erdély délkeleti csücskében található Románia egyik legdinamikusabban fej­lődő kistérségének központja: Brassó. A középkori Magyarország első szabad ki­rályi városainak egyike volt. Gazdag, leginkább német lakossága miatt fontos szerepet játszott az erdélyi politikai egyensúly mindenkori megtartásában. A magyarok lakta Székelyföld és ro­mán betelepülőket a 13. században elő­szörbefogadó Fogarasföld között termé­szetes volt, hogy e két nemzetiség hamar megjelent Brassóban - először kizárólag a falakon kívül, majd a 19. századtól a fa­lakon belül is. A reformáció lutheri ágát hamar, már az 1540-es években elfogad­ták, köszönhetően Johannes Hontems lel­késznek. És akié a föld, azé a hatalom: rö­videsen a magyarok között is akadnak követői az evangélikus tanoknak. Ok a hétfalusi csángók, azok a székelyek, akik „idecsángálva” a szászok szolganépét al­kotják. Később a városban is gyökeret vernek, és saját templommal önálló egy­házközséget alakítanak. A brassói magyar evangélikusságot gazdagították azok az odaköltöző hiva­talnokok, mérnökök és tanárok is, akik Erdély - vagy éppen a történelmi Ma­gyarország - más evangélikus gyüleke­zeteiből kerültek oda. Az ő leszármazot- taikat - több mint kétezer embert - gon­dozza immár több évtizede Raduch Zsolt brassói evangélikus lelkész. Ottjártam- kor vele beszélgettem.- Brassó alapvetően háromnemzetiségű város: szász, magyar és román. Az utóbbi évtizedekben Raduch Zsolt a román elem a többi rovására nagyon nagy teret nyert. Mennyire érződik ez a közéletben?- Érződni érződik, bár nem csak ez. Ma már angolul mondanak olyan dolgo­kat is, amiket korábban a román nyelven kívül ki nem írtak volna. Az éttermek­ben, a múzeumokban és sok más, ide- genforgalmilag vagy kereskedelmileg fontos helyen egyre inkább az angol do­minál. Ez a globalizáció - csak éppen el­lentmond a régi Brassó háromnyelvűsé­gének. Amúgy gyerekkoromban a bel­városban tényleg sokkal gyakoribb volt a német szó, ami ma már elenyésző, ha a turistákat nem számítjuk. Sajnos a ma­gyar is fogyóban van, bár Brassó lakos­ságmegtartó ereje nagyobb, mint sok más városé. Az, hogy á román elem túl­súlyba került, ugyancsak Brassó erős gazdasági szerepének tulajdonítható.- Hogyan érződik ez a gyülekezeten belül?- Leginkább a statisztikai adatokkal tudok példálózni: úgy a hatvanas évek közepén évi negyven keresztelő és húsz­huszonöt temetés volt. 2007-ben körül­belül tíz keresztelő és harminc temetés a mérleg. A legtöbb konfirmandusom öt­vennyolc volt. Az idén négyen voltak... ■ - Milyen alkalmakat tartanak hetente a gyülekezetben?- Három istentisztelet és két bibliaóra a felnőtteknek, az ifjúságnak pedig két év konfirmációi oktatás. A bibliaórások között van egy különleges célcsopor­tunk is: a Református Mentőmisszió szervezésében „száraz”, azaz volt alko­holistáknak rendezünk alkalmakat. Az ifjúság részére heti egy alkalommal hit­oktatást is tartunk, mégpedig az Aprily Lajos Főgimnáziumban. Tizennégy éve­sen konfirmálnak, majd ezt nyári tábor követi.-Mi a nagyobb veszély: az egyházból való kilépés vagy a kivándorlás?- Az egyházat elhagyók száma nem nagy, itt Erdélyben ez a tendencia még nem jellemző. A kivándorlás sokkal in­kább. Viszont Magyarországon vagy ne­talán egy másik országban nem biztos, hogy rátalál az ember egy „neki való” gyülekezetre. így aztán - ha úgy tetszik - elveszett, és jobban ki is lesz téve az otta­ni, sokszor nagyon negatív irányba be­folyásoló hatásoknak. 9 Ifj. Káposzta Lajos Pestszentlőrinc evangélikusai 1929-ben alakították meg önálló gyülekezetüket az akkori nagyközség, majd önálló vá­ros elöljáróságának támogatásával - a gyülekezet első felügyelője Kuszenda La­jos főjegyző volt, első beiktatott lelkésze pedig Sokoray Károly (1929 és 1966 kö­zött). Szolgálata nyomán hamarosan másfél ezer hívő csatlakozott az egyház- községhez, melynek templomát hetven­öt évvel ezelőtt, 1932 decemberében szentelte fel Raffay Sándor püspök. A második világháború után újjáéledő gyülekezet - 1950-től Budapest XVIII. ke­rületében - jelentősen megsínylette a diktatúra évtizedeit. Az önálló lelkészla­kás és a gyülekezeti épületegyüttes építé­se már az újabb kezdetet jelezte az 1990- es években, Havasi Kálmán lelkész szolgá­lata idején. A százezres lakosú kerület­ben kétezer-kétszázán vallották magu­kat evangélikusnak, ennek mintegy felé­vel van a gyülekezetnek élő kapcsolata. 1998 óta Győri Gábor a gyülekezet lelké­sze: az egyházközség 2003 óta a Pesti Egyházmegye esperesi székhelye. A gyü­lekezetben aktív szolgálatot végeznek még Korányi András és Hulej Enikő lelké­szek. Az egyházközség 1989 óta gondoz­za a pestszentimrei leánygyülekezetet is. A kedvező lakásfeltételek miatt az utóbbi években sokan költöztek Pest- szentlőrincre. Öröm, hogy többen a gyülekezetben is megjelennek az új la­kosok közül. Nyitottak vagyunk a na­gyon különböző háttérrel érkezők befo­gadására. A három lelkész és az önkén­MagyarRádió^l j Evangélikus istentisztelet a Magyar Rádióban December 26-án, karácsony máso­dik napján 10.04-től istentiszteletet hallhatunk az MRi Kossuth rádió hullámhosszán Pestszentlőrincről. Igét hirdet dr. Korányi András lelkész. tes munkatársak együttes fáradozása nyomán eleven gyermek- és ifjúsági munka folyik a gyülekezetben. Egyre több fiatal felnőtt vesz részt a felnőttka- tekézis különféle alkalmain, fiatal szü­lők érkeznek kisgyermekeikkel a baba­mama klub találkozásaira, látogatottak az egyházi és közéleti vendégekkel való találkozók a teaházi estéken. A régi és új stílusú egyházzene termé­szetes része istentiszteleteinknek, rend­szeresek egyházzenei hangversenyeink, eleven a gyülekezeti énekkar, illetve az ifjúsági ének- és zenekar szolgálata. Cé­lunk, hogy a hittanos korosztályt egyre szélesebb körben elérjük iskolai és gyü­lekezeti alkalmakon, és a családokat, va­lamint a középkorúak passzív korosztá­lyát is minél jobban bevonjuk a gyüleke­zet életébe. ■ K.A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom