Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-11-18 / 46. szám
6 4M 2007- november 18. PANORÁMA ‘Evangélikus Éltó Huszonöt éves az Evangélikus énekeskönyv Énekeskönyvek és évszázadok A magyar tudomány ünnepe az Evangélikus Hittudományi Egyetemen ► Régente Bibliával és énekeskönyvvel a kezükben indultak a hívek az isten- tiszteletre. Csakhogy a különböző kiadású könyvekben egy-egy énekszám olykor egészen más éneket jelölt. Énekeskönyvet ma már számos templom bejáratánál magához vehet az Isten házába lépő. S ha az elhasználódott gyülekezeti példányok idővel cserére szorulnak, ma már pótlásuk sem okoz gondot. A Magyarországi Evangélikus Egyházban huszonöt éve - szerkezetében és tartalmában - változatlan könyv van használatban. Az egységes Evangélikus énekeskönyv megjelenésének jubileumára emlékezve rendeztek konferenciát november 8-án a magyar tudomány ünnepe alkalmából az Evangélikus Hittudományi Egyetemen Énekeskönyvek és évszázadok címmel, majd - ennek folytatásaként - korálünnepet a zuglói evangélikus templomban. Az eseményről Gazdag Zsuzsanna tudósított. Nem véletlen, hogy a hittudományi egyetem egyházzenei tanszéke és a fóti Evangélikus Kántorképző Intézet által közösen szervezett alkalmat épp Gáncs Péter püspök nyitotta meg. Ugyanis a Déli Egyházkerület lelkészi vezetője annak idején maga is tagja volt az énekeskönyvet szerkesztő bizottságnak. A zuglói evangélikus templomban Kol 3,16 alapján tartott áhítatában hangsúlyozta, hogy van okunk hálát adni és örülni, ha visszatekintünk énekeskönyvünk történetének elmúlt negyed századára. A múltidézés - előadásokon keresztül - a teológia dísztermében folytatódott. Elsőként dr. Hubert Gabriella irodalomtörténész Énekeskönyvek az újkori evangélikus kegyességben című referátuma hangzott el. Az Evangélikus Országos Könyvtár Trajtler Gábor és Finta Gergely az „ünnepelne!” tudományos munkatársa az evangélikus énekeskönyvek történetéről adott rövid áttekintést. Az újkori kegyességben betöltött szerepükről szólva - egyebek mellett - azt emelte ki, hogy a gyülekezeti énekek népénekekké váltak, mindenki énekelte őket, magánosán és közösségben, minden élethelyzetben, nem csak az istentiszteleten; az énekeskönyv a hitben való megmaradás egyik támasza volt. A magyarországi kottás énekéskönyveket ismertette a hallgatósággal dr. Ecsedi Zsuzsanna egyházzenész, zenetanár, aláhúzva, hogy a számbavétel viszonylag egyszerű feladatot jelent, hiszen három tizenhatodik századi kiadványtól eltekintve egészen a huszadik századig nem bukkanunk olyan evangélikus gyűjteményre, amely a gyülekezeti énekeknek a dallamát is tartalmazná. Gálszécsi István iskolamester először 1536-ban - másodjára 1538-ban - adott ki énekeskönyvet, ezeknek azonban csupán töredékük maradt fenn. Az első olyan magyar nyelvű énekeskönyv, amelynek teljes nyomtatott példányát ismerjük, Huszár Gál munkája 1560/61-ből. Ugyancsak neki tulajdonítható az 1574-ben Komjátiban kiadott graduál-énekeskönyv, az első és ezáltal felbecsülhetetlen értékű nyomtatott graduál. Mint elhangzott, ez a kötet egyben kiindulópontjául szolgált a hazai protestantizmus valamennyi későbbi énekeskönyvének. Nagyot ugorva az időben, az európai énekreformról és az 1982-ben megjelent Evangélikus énekeskönyvről tartott prezentációt Wagner Szilárd, a soproni Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakközépiskola iskolalelkésze, a Tübingeni Egyetem doktoran- dusza. Kitűzött célja az volt, hogy bemutassa, énekeskönyvünk esetében is alkalmazták az európai énekeskönyv-szer- kesztési alapelveket. Azaz megőrizték a régi, kedvelt énekeket, ugyanakkor új, a kor nyelvi és zenei igényeit egyaránt kielégítő műveknek is helyt adtak. Az előadó hangsúlyozta, hogy az énekeskönyvek keletkezésének „rendelt idejük van”. Mint kifejtette, több feltételnek kell egyidejűleg teljesülnie ahhoz, hogy új énekeskönyv szülessen: jelentkeznie kell az ez iránti igénynek; az elkészítéséhez képzett szakembereknek kell rendelkezésre állniuk; továbbá szükséges az is, hogy megfelelőek legyenek a külső adottságok, vagyis hogy az új énekeskönyvet fogadja el és erősítse meg az egyházvezetés, valamint az istentiszteleti közösség. Utolsóként dr. Bence Gábor, a fóti Evangélikus Kántorképző Intézet igazgatója tartott előadást Az Evangélikus énekeskönyv és a Gyülekezeti liturgikus könyv kapcsolódásai pontjai címmel. Megható vqlt, mikor az összejövetel záróakkordjaként a konferenciát moderáló egyik főszervező, dr. Finta Gergely egyetemi adjunktus köszöntötte Trajtler Gábort Az orgonaművész tagja volt az énekeskönyvet szerkesztő bizottságnak, és a tizenkét esztendeig tartó szerkesztési munka folyamatának legfontosabb lépéseit egy tanulmányban összegezte. Ez a . dolgozat egyébként — az ünnepi tudományos ülés előadásaival egyetemben - a tervek szerint olvasható lesz a Lelkipásztor evangélikus lelkészi szakfolyóirat hasábjain. , Korálünnep a zuglói templomban Dallamról dallamra ► „Hogyan »öröklődik« egy gyülekezeti ének évszázadról évszázadra?” - e kérdéssel vezette fel dr. Finta Gergely egyetemi adjunktus, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Egyházzenei Tanszékének vezetője az ünnepi tudományos ülés egyik előadójának, dr. Ecsedi Zsuzsanna zenetanár-egyházzenész- nek az előadását.- Hogyanfordult a figyelme épp e kérdés felé? — kérdeztük az előadót referátumának elhangzása után.- A magyar tudomány ünnepe alkalmából rendezett konferencián a magyar- országi kottás énekeskönyvekről szóltam. Finta Gergely vélhetően azért ezt a témát bízta rám, mert a doktori értekezésemet Luther-énekek a magyar evangélikus énekeskönyvekben címmel írtam a Zene- akadémia egyházzenei doktori iskolájában. Amikor elkezdtem mélyrehatóbban foglalkozni a magyar evangélikus énekeskönyvekkel, akkor - eredetileg - a teljes 16—17. századi korálanyagot szerettem volna feldolgozni, de be kellett látnom, hogy ez hatalmas mennyiség. így végül „csupán” a Luther-énekekre szorítkoztam. Ekkor kezdett el érdekelni ez a nagyon érdekes téma, hogy miként őrződik meg vagy változik egy-egy szöveg vagy dallam az évszázadok során. Egyébként valamelyest erre, egy-egy gyülekezeti ének „változásának” lehetőségére láthattak példát mindazok, akik eljöttek a tanácskozás délutánján a zuglói evangélikus templomban tartott „örömzenélésre”, a korálünnepre. Itt régi, jól ismert dallamok különböző, klasszikus és modernebb feldolgozásban szólaltak meg, többek között a Stella énekegyüttes, a teológusok énekkara vagy épp kelenföldi zenészek közreműködésével.- A korálünnepen a gyülekezeti énektanulást segítő Wulfné dr. Kinczler Zsuzsanna egy készülő kóruskottára utalt. Kérem, mondjon erről néhány szót!- Herbert Wulfnak, a neves német egyházzenésznek, Kinczler Zsuzsanna férjének tartozunk érte köszönettel, aki harmonizálva a legfontosabb korálokat, egy énekkaroknak szóló háromszólamú gyűjteményt állított össze. Az említett kiadvány reménység szerint hamarosan meg is jelenik, segítve kórus és gyülekezet közös vagy váltakozó éneklését- Áruljuk el olvasóinknak, hogy létezik egy olyan projekt is, amelyet az Ön neve fémjelez, és lapunkhoz, az Evangélikus Élethez is köze van...- Terveink szerint a jövő esztendőben indulna egy sorozat a lap hasábjain, amely minden héten az istentisztelet központi énekével, a graduálénekkel foglalkozna, lehetővé téve, hogy gyülekezeti tagjaink jobban megismerhessék evangélikus énekkincsünket GyLK - az énekeskönyv-kiegészítő Interjú Bence Gábor egyházzenésszel ► Délelőtt előadást tartott a teológián, délután vezényelt és zenélt a zuglói evangélikus templomban, ezután pedig Gyülekezeti liturgikus könyvvel (GyLK) a kézében ült lé interjút adni az Evangélikus Életnek Persze nem véletlenül, hiszen dr. Bence Gábor egyházzenész, a fóti Evangélikus Kántorképző Intézet igazgatója, a Deák Téri Evangélikus Gimnázium énektanára délelőtt a teológián Az Evangélikus énekeskönyv és a Gyülekezeti liturgikus könyv kapcsolódási pontjai címmel tartotta meg referátumát.- „Miért van szükség»külön«Gyülekezeti liturgikus könyvre?” - tette fel és válaszolta is meg a kérdést a magyar tudomány ünnepe alkalmából elhangzott előadásában. Kérem, ismertesse olvasóinkkal is a kiegészítő kötet használatának szükségessége mellett felsorakoztatott érveit- Énekeskönyvünk jelenleg négy részből áll; tartalmaz istentiszteleti rendeket, liturgikus énekeket, például recitált zsoltárokat, verses énekeket, azaz korálokat, és van egy imádságos része is. Egyházunk Agendaszerkesztő és Liturgiái Bizottságának tagjai úgy érezték, hogy a meglévő istentiszteleti rend kiegészítésre szorul. így született meg az Evangélikus istentisztelet - Liturgikus könyv című kiadvány, amely 2005 adventje óta forog közkézen; ennek gazdag anyagát a lelkészek használhatják. Ám úgy gondoltuk, hogy a lelkipásztorok mellett a gyülekezeti tagoknak is nagy szükségük van az új liturgia megértésére, ismeretére és. használatára, ezért úgy döntöttük, hogy készüljön egy Gyülekezeti liturgikus könyv is. Ez a kötet - az evangélikus gyülekezeti énekeskönyv kiegészítő kötete - tehát azzal a céllal született, hogy egyfelől építsen a meglévő gyülekezeti énekeskönyv anyagára, azaz megőrizze a hagyományokat, másrészt pótolja annak esetleges hiányosságait, tehát újat is hozzon.- Előadása közben körbeadták a könyv néhány példányát. Az Ön által írt előszóban azt olvashatjuk, hogy ez már a második próbakiadás. Mikor készült az első?- Két éve készült az első, és tavaly ősszel a második.- Kikkel „tesztelték” a próbaverziókat?- A fóti kántorképző hallgatói, valamint teológusok próbálhatták ki az elkészült anyagot. — Az interneten olvastam, hogy a Fővárosi Protestáns Kantorátus tagjai is ismerkedhettek vele, és vélhetően „hazai pályán” vagyis saját kelenföldi gyülekezetében, ahol kántorként szolgál, is át a lehetőséggel, hogy fiténekeltesse”.ezt az anyagot...- Természetesen a kelenföldi kórus is nagyon sokat segített. A kóruspróbák imádságait e könyvből zsoltárt énekelve tartjuk. Gyülekezetünkben már tizenhárom esztendeje a munkaév minden vasárnapjának estéjén van énekelt vespera a kántorátussal, az itt szerzett tapasztalatok szervesen beépültek a kötetbe. Az említett próbakiadások is a gyakorlati használat nyomán született kérések és változtatások átvezetésével készültek el. A véglegesnek szánt, harmadik verzió már nyomdában van.- Milyen részekből épül föl a Gyülekezeti liturgikus könyv?- Öt nagyobb részből áll: vasárnapi és ünnepnapi istentiszteleti rendek; alkalmi és réteg-istentiszteletek rendjei; áhítatformák és közös imádságok; himnuszok, zsoltárok, egyéb liturgikus tételek; végül pedig verses gyülekezeti énekek- Milyen szempontok szerint válogattak?- Mint már említettem, célunk a hagyományőrzés, a protestáns, illetve az evangélikus énekkincs legjavának bemutatása, de egyfajta - ha tetszik - újítás is volt, hiszen gyülekezeti énekeskönyvünk már negyed százados. Az ötödik részben például ezért közlünk zenei okokból „félretett” és „egyházpolitikai indokkal mellőzött” énekeket, gondolok itt Ordass Lajos püspök fordításaira. És ha már ez szóba került, hadd jegyezzem meg, hogy ezeket a fordításokat Trajtler Gábor orgonaművésznek köszönhetjük, ő őrizte meg őket az utókor számára. Trajtler Gábornak azért is nagyon hálásak lehetünk, mert egyfajta hidat képezve a múlt és a jövő között segíti munkánkat, hiszen ő volt az, aki már az 1982- es, első egységes Evangélikus énekeskönyv szerkesztési munkálatainak is aktív részese volt, és mi is bátran felkereshettük őt, ha segítségre volt szükségünk az új kötet összeállításában—s nyugodtan mondhatjuk, hogy a kiegészítő kötet szerkesztésében is tevékenyen részt vett.- A Gyülekezeti liturgikus könyv részeinek felsorolásakor istentiszteleti rendeket említett, ezek sorába tartozik énekelhető liturgikus anyag is. Énekelt liturgia az evangáikus istentiszteleti gyakorlatban azonban meglehetősen ritkán fordul elő...- Ez sajnálatos, holott van valami különleges szépség és ajándék abban, amikor valaki a zsoltárokat recitálja! A kötet a „ritkaságszámba menő műfajok” esetében egyébként tanítani igyekszik, tehát szándékában áll alaposabban megismertetni minden újat, illetve viszonylag újat. A szerkesztők az ilyen elemeket magyarázattal látták el.- Kérem, nevesítse a könyv szerkesztőit!- Az összeállításban Barta-Gombos Ari- 1tan, Ecsedi Klára, dr. Ecsedi Zsuzsa, dr. Finta Gergely, Gálos Miklós, Győri Noémi Hafen- scher Károly, dr. Hubert Gabriella, Simon Barbara, Trajtler Gábor és Véghelyi Antal működött közre. A tervezőszerkesztő Kendek K. Péter volt, Zászkaliczky Zsuzsanna pedig szép reneszánsz kori metszeteket válogatott hozzá illusztrációként- Az Enekeskönyv'ek és évszázadok című konferencia egyik előadója, Wagner Szilárd kitért a fordításokkal kapcsolatos nehézségekre. A Gyülekezeti liturgikus könyv esetében hogyan oldották meg ezeket a problémákat?- Déri Balázs filológus, énekfordító, valamint Kertész Eszter költő segítségét kértük.- Az Evangélikus istentisztelet - Liturgikus könyv' mondhatni viharos fogadtatásban részesült Nem tart attól, hogy ez a sors vár a Gyülekezeti liturgikus könyvre is?- Olyan kiadványt nem lehet készíteni, ami mindenkinek tetszik, de én bízom abban, hogy fáradozásunk nem volt hiábavaló. A jobbítás szándéka vezérelt minket, tudásunk, tapasztalatunk legjavát adtuk. ■ Az interjúkat és a felvételeket készítette: gazdag Zsuzsanna
