Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-10-21 / 42. szám

‘Evangélikus ÉletS 2007. október 21. 5 KULTÚRKÖRÖK MI VAN, HA NINCS EVOLÚCIÓ? Intelligens tervezés: egy életrevaló elmélet ■ SZENTPÉTERY PÉTER Az elmúlt hónapban jelent meg Tasi Ist­ván Krisna-hívő szerzetes, kultúrantro- pológus Mi van, ha nincs evolúció? - Intelli­gens tervezés: egy életrevaló elmélet című könyve. A szerző az Amerikából a ki­lencvenes évek elejéníndult Intelligent Design (angol betűszóval ID) mozgalom talán legismertebb magyarországi kép­viselője, a magyar Értem (Értelmes Ter­vezettség Munkacsoport, hamarosan egyesület) ügyvezetője. Az értelmes tervezettség képviselői között mindenféle vallás, antimateria- lista világnézet képviselői megtalálha­tók. Ami közös bennük: a materialista, a mindenféle természetfeletti hatását, létét kizáró világ-, élet- és emberkelet­kezési elméletek elvetése, az alternatív nézet(ek) oktatásának követelése. Ki-ki tehát a maga vallása, világnézete sze­rint javasol alternatívát. így az uralko­dó világkeletkezési modellel (12-18 mil­liárd éves univerzum, 4,5-4,6 milliárd éves föld, 3,5-3,8 milliárd éves élet, szétválás 8-10 millió éve az ember és az emberszabású majmok között) szem­ben nem beszélhetünk egységes ID- modellről. A kötet az Elet és Tudomány című hetilapban megjelent írás (Terv szerint halad? A vitatott evolúció, 2005/12.) szerzőjével folytatott vitából nőtt ki. Szép kiállítású, és igyekszik az élet és az élővilág kialakulásával kapcsola­tos - megoldatlan és/vagy megold­hatatlan - problémákat közérthető­en bemutatni. Mindenkinek nagyon ajánlható olvasmány, aki néhanap­ján elgondolkodik arról, hogyan is került erre a földre, és egymondatos válasznál többet szeretne kapni. A szerző a végén nem ajánl hinduista alternatívát (korábbi, A természet IQ-ja című, Homyánszky Balázs szintén Kris­na-hívő biomémökkel közösen írt könyvétől eltérően). Az ID alapja, hogy a tudománynak a je­lenben is gyakran különbséget kell ten­nie természetes és intelligens okok kö­zött - például a régésznek el kell dönte­nie, hogy egy kő természetes alakú vagy megmunkált-e, a nyomozónak meg kell állapítania, hogy baleset vagy bűncse­lekmény történt-e, és így tovább. Senki nem gondolja egy műalkotás vagy egy Gondolatok egy könyv kapcsán bonyolult gépezet, de még egyetlen tég­la láttán sem, hogy csupán természetes okokból keletkezett. A Dávidnak intelli­gens oka van, Michelangelónak nincs? A Rubik-kocka nem magyarázható meg feltalálója nélkül, de a feltaláló a véletlen műveként alakult ki hosszú idő alatt?! Blí uan, ha nincs evolúció? Akármennyi idő alatt és akármilyen lé­pésekben jött is létre a világ, az élet és mi, nem lehet ízlés, meggyőződés kérdése, hogy Isten szükséges volt-e hozzá. Ha - feltéve, de meg nem engedve - nem volt szükséges, akkor sem biztos, hogy ezt ki lehet mondani. Hiszen elvileg bármikor kiderülhet az ellenkezője. Ha viszont „az ő alkotásai vagyunk" (Ef 2,10), akkor annak számára, aki - még ha a tudományra hi­vatkozva is - tagadja, „nincs mentség" (lásd Róm 1,20). A feltámadásban, az élet végső győ­zelmében való hit alapján a jelenlegi, ha­landó élet természetfeletti eredetének nincs és nem is lehet alternatívája (Jn 1,3-4; 11,25-26). Ez nem intézhető el az­zal, hogy az Újszövetség „nem természet- tudományos könyv”. Ma, amikor adot­tak a feltételek az élet fennmaradáshoz, miért nem keletkezik?! A világ már javában készül Charles Dar­win születésének 200. és fő műve (A fajok eredete) megjelenésének 150, évfordulójára (2009. február 12. és november 24.). A Cambridge-ben végzett anglikán teológus fő művében és egész munkásságában nem lehet fi­gyelmen kívül hagyni a teológiai szempontot. Minél távolabbra akarta „tolni” Istent a vi­lágtól a természetben előforduló sok-sok rossz, kegyetlenség miatt. A Megváltóval, csodáival, feltámadásával pedig végképp nem tudott mit kezdeni. A „negatív teoló­gia” (egy jó Isten nem tervezhetett ilyen gonosz, tökéletlen világot) ott bábásko­dik a darwinizmus bölcsőjénél. Leghan­gosabb követői pedig egyre inkább ateis­ták - negatív teológusok - lettek, és ma is azok. Ebből a szempontból nincs jelentő­sége annak, hogy az evolúció feltételezett mechanizmusa sokat változott. A Szentírás, még ha nem is természet- tudományos könyv, a legcsekélyebb támpontot sem nyújtja arra vonatkozó­an, hogy a Dávid szobráig vagy a bűvös kockáig vezető utat legalább nagyjából megbízhatóan fel lehet vázolni a terem­tés, illetve a Teremtő „kikapcsolásával”, sőt tagadásával. Christoph Schönbom bíboros, .bécsi érsek a pápa tanítványi körének ta­valy szeptember 1-3. közötti éves konferenciáján előadásában ezt mondta; „Hogyhogy az »evolucio- nizmus« a maga ideológiai materia­lizmusával majdhogynem valamifé­le pótvallás lett? Hogyhogy annyira agresszíven és túlfűtötten képvise­lik? Merem állítani, hogy jelenleg nincs más tudományos elmélet, amellyel szemben annyi súlyos kifo­gás van, és amelyet mégis sokan a legszentebbként védelmeznek.” A bíboros sem zárja ki az evolúció lehetőségét, „csak” Isten mint a dön­tő tényező tagadása ellen tiltakozik. II. Alekszij moszkvai pátriárka pedig az is­kolai oktatással kapcsolatban idén janu­árban így nyilatkozott: „Aki azt akarja hinni, hogy a majomtól származik, te­gye csak nyugodtan. E nézeteit azonban nem szabad másokra rákényszerítenie.” Tasi István: Mi van, ha nincs evolúció?- Intel­ligens tervezés: egy életrevaló elmélet. Kométás Kiadó, Budapest, 2007. Ára: 2990 forint. „Szól a rádió...” Avagy Paul Gerhardt tegnap és ma ► Hogy milyen kapcsolat van a rádió és Paul Gerhardt között? Kitalálni bizonyára nem lenne könnyű, ám aki ott volt Aszódon az Evangélikus Egyház Petőfi Gim­náziuma és Kollégiumában október 12-én, az megtudta a választ. Minden egy hi­deg délelőttön kezdődött, ez év január elsején, amikor is Homoki Gábor tanár a Kossuth rádióban ár. Fabiny Tamás püspök újévi igehirdetését hallgatta. A pré­dikációban elhangzott egy mondat: „2007 Gerhardt Pál-emlékév lesz, születé­sének négyszázadik évfordulóját ünnepeljük! Kérem, hogy egyházunk gyüle­kezetei és intézményei méltóképpen emlékezzenek meg erről az eseményről.” Mondhatjuk, hogy e rádiós igehirdetés „következménye” volt az Aszódon meg­rendezett Paul Gerhardt-énekverseny, amelyen a Magyarországi Evangélikus Egyház kilenc oktatási intézményéből mintegy ötven diák vett részt. A kiírás szerint a szervezők az evan­gélikus középiskolák tanulóiból, illetve az általános iskolák felső tagozatosaiból álló háromfős csapatok jelentkezését várták; az egyik csapattagnak indulnia kellett az énekversenyen. A rendezvény nyitányaként a ver­senyzők és az őket kísérő iskolalelké­szek, énektanárok együtt csendesedtek el a gimnázium dísztermében Simon At­tila áhítatán. Az iskolalelkész kiemelte, hogy a verseny nemcsak egy letűnt kor embereihez való kirándulás, hanem egy­ben találkozás is: találkozási pont a múlttal, egymással és Jézus KrisztussáL Paul Gerhardt énekeiből sokan kaptak vigasztalást életük határhelyzeteiben - gondoljunk csak Bonhoefferre vagy Albert Schweitzern -, épp ezért az énekköltőnek méltó helye van Luther és Bach mellett. Az előadás után a csapatversenyek következtek. Két-két kategóriában ti­zenöt, egyenként háromfős csapat küz­dött meg egymással. Az énekszerző há­nyatott sorsát, életének egy-egy mozza­natát felidéző szituációs játékok, illetve az írásbeli feladatok, tesztkérdések meg­oldása során kitűnt a diákok felkészült­sége, kreativitása. E sorok írójának kérdésére Zászka- liczky Pál nyugalmazott lelkész mint a délutáni csapatversenyt értékelő egyik zsűri tagja kiemelte: az énekeskönyvi énekek sokkal közelebb kerülnek a fia­talokhoz, ha megismerik keletkezésük hátterét és az író, énekszerző indíttatá­— - luufl 1 I Az áhítat után dr. Roncz Béla igazgató köszöntötte az egybegyűlteket, majd kezdetét vette az énekesek egyéni verse­nye. Minden indulónak két szabadon választott éneket kellett előadnia Paul Gerhardt Evangélikus énekeskönyvünkben megtalálható énekei közül a Szebik Imré- né elnök, illetve Fabiny Tamás és Mekis Ádám tagok alkotta zsűri előtt. A versenyzők színre lépését Fabiny Tamás előadása követte. A püspök kije­lentette: minden tisztelete azoké a taná­roké, lelkészeké, akik felkészítették a gyerekeket. Az egyházi iskolák igazi kincse lehet - fejtette ki továbbá -, ha a hittan- és az énekóra összekapcsolódik. Éppúgy, mint a templom és az iskola, mely Aszódon tényleg egy karnyújtásra van egymástól. Kiemelte továbbá, hogy sát. Szebik Imréné pedig úgy nyilatko­zott, hogy mindenki győztesen tér haza a versenyről. Győztesen, mert ez a fajta időutazás felfrissítette a gyerekeket és mindazokat, akik eljöttek. A zene szép­ségének, a csaknem négyszáz éves dal­lamoknak ma is van üzenetük. Egyhá­zunkban az éneklésnek nemcsak múlt­ja van - fejtette ki -, hanem jövője is. Erre méltó bizonyíték volt az énekelni szerető fiatalok serege és az egyetlen fiú résztvevő, Papp Attila ötödik osztá­lyos nyíregyházi versenyző mosolya, jókedve. A verseny a díjátadóval, majd úti ál­dással zárult. A helyezettek névsora megtalálható a http://eszaklutheran.hu internetes oldalon. ■ Czöndör István Uniós pályázatok ■ Bogdányi Gábor Mindenfelé lehet hallani az uniós pályáza­tok révén elnyerhető források nagyságá­ról, a nap mint nap meghirdetett pályáza­tok, melyeken egyházak is részt vehetnek. Legutóbb az evangélikus iskolák tanárai­nak tartott pályázati tanfolyam keretében hallgathattuk meg dr. Szabó Zoltánnak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) ve­zető programmenedzserének előadását Egyházak és egyházi iskolák pályázati lehetőségei a 2007-2013 közötti időszakban címmel. Az előadás előzménye az egyházban csaknem egy éve tartó felkészülési folya­mat volt, melyről talán keveset lehetett ol­vasni, holott a háttérben fontos előkészítő munka folyt. Erről szeretnék beszámolni az Országos Egyházi Iroda pályázati ügyekkel megbízott munkatársaként. Az evangélikus egyházban - mint a történelmi egyházakban általában - nem volt gyakorlata a szisztematikus pályázati felkészülésnek. Sokkal inkább az ad hoc pályázás és a pillanatnyi dön­tések határozták meg a munkánkat mind országos, mind helyi szinten. A változtatáshoz külső indíttatásra volt szükség: egy évvel ezelőtt került sor a történelmi egyházak vezetőinek és Baj- nai Gordon kormánybiztosnak a találko­zójára, mely elindította a Nemzeti Fej­lesztési Ügynökség és az egyházak kö­zötti partnerségi együttműködést. Az eltelt év során folyamatos volt a kapcsolattartás az NFÜ képviselőjével, dr. Szabó Zoltánnal, akitől napi szinten kaptunk friss információkat az Új Ma­gyarország fejlesztési terv (ÚMFT) ope­ratív programjairól, akcióterveiről és pá­lyázati kiírásairól. Ezeket az anyagokat - sokszor a református szakértőkkel kö­zösen - véleményeztük; változtatásokra vonatkozó kéréseink beépültek a terve­zetekbe. Ezzel párhuzamosan az Okta­tási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkársága is szervezett egyeztetéseket - többek között az Új Magyarország vidékfejlesztési program­mal kapcsolatban, melyből a kistelepü­lések templomainak, településközpont­jainak, vidéki táborhelyeknek a felújítá­sára nyerhetők majd források 2008-tól. Ag egyeztetési folyamat gyümölcsei kö­zé tartozik például, hogy az országos fenn­tartású egyházi oktatási intézmények (el­sősorban középiskolák)-is jogosultak in­dulni a nemrég közzétett, a közoktatási in­tézmények fejlesztését célzó pályázaton. Az uniós logika eredetileg nem engedte volna meg az idegen tulajdonon végzett fejlesztést egy másik régióban, de a nyár folyamán az NFÜ és a VATI Kht. részéről megtalálták a megoldást a problémára. Egyházi szempontból az ÚMFT kereté­ben pályázható források legnagyobb esélyesei az oktatási intézmények hiszen a Társadalmi megújulás, a Társadalmi infrastruktúra opera­tív program és a regionális operatív progra­mok (ROP) keretében nagyon sokféle ki­írás lesz, melyek lehetőséget adnak az is­kolák, óvodák és kollégiumok számára infrastrukturális és tartalmi fejlesztésekre. Ebből adódóan már idén tavasszal - jó­val a pályázatok kiírása előtt - több fóru­mon is közreadtuk az erről szóló infor­mációkat az evangélikus oktatási intéz­mények vezetőinek. Az előkészítést ősszel az iskolák tanárai számára rende­zett, Pályázati és projektmenedzsment-ismeretek című ötvenórás tanfolyam követte, mely­ről lapunk előző számában adtunk hírt. A képzés célja a hagyományos pályáza­ti logikával való szakítás volt, azaz hogy ne egy-egy pályázati kiírásra készüljünk, hanem céltudatosan alakítsuk ki fejleszté­si stratégiánkat: saját intézményünk, tevé­kenységünk elemzése és a problémafeltá­rás után határozzuk meg a fejlesztés irá­nyait, azonosítsuk és professzionális módszertan szerint dolgozzuk fel, készít­sük elő a projekteket. A projektfejlesztés módszertana alapján jól megalapozott, átgondolt projekttervek készíthetők el, melyeket egy-egy pályázati kiírásra adap­tálva sokkal jobb anyagokat lehet beadni, mint ad hoc pályázati rohammunkában. A képzés foglalkozott a projektek lebo­nyolításával, a szakmai partnerek (pályá­zatírók) kiválasztásával és az eredmények megfelelő kommunikációjával is. Az evangélikus egyház jövőbeli sikeres pályázati szereplése szempontjából kulcs- fontosságú, hogy minél többen részt ve­gyenek a fent leírt képzéshez hasonló al­kalmakon - nemcsak az iskolák, hanem a gyülekezetek részéről is. Ilyen képzésre korábban egyetlen alkalommal, 2005-ben került sor a Nyugati (Dunántúli) Egyház- kerület szervezésében. Az országos pres­bitérium szeptemberi döntése alapján le­hetőség nyílik arra, hogy a közeljövőben az iskolákéhoz hasonló képzéseket indít­hassunk gyülekezetek számára is. A képzésekre építve szeretnénk kialakí­tani egy országos projekt-előkészítő hálózatot azokból, akik értik az uniós pályázatok formanyelvét, és tisztában vannak a pro­jektfejlesztés módszertanával. E hálózatot folyamatosan el szeretnénk látni informá­ciókkal az Országos Egyházi Iroda részé­ről, és támogatni kívánjuk munkájukat. Mindezt segíti a hamarosan elkészülő pá­lyázati honlap, mely módszertani anyago­kat és egyházi szervezeteknek szóló aktu­ális pályázati kiírásokat tartalmaz majd. Idén tavasszal a lelkészek között elindí­tottuk a fejlesztési projektekre vonatkozó ötletek összegyűjtését. Mivel az elképzelé­sek nagy része ingatlanberuházásokkal - új építésekkel és felújításokkal - kapcsola­tos, megkezdtük az országos evangélikus ingatlankataszter elkészítését (jelenleg 75%-ban van készen). Remélhetőleg az év végére teljes lesz az evangélikus ingatlan- vagyonról szóló átfogó nyilvántartás. A Magyarországi Evangélikus Egy­házban zajló fejlesztések összehangolá­sa végett elengedhetetlen egy, az egész egyházat átfogó," hosszú távú fejlesztési stratégia kidolgozása. A stratégiának konszenzuson kell nyugodnia, terveze­tét az egyházban folytatott széles körű vita után lehet majd véglegesíteni. Kezdeményezésem alapján a stratégia elkészítésére idén tavasszal adott megbí­zást egyházunk zsinata; a munka irányí­tását Prőhle Gergely országos felügyelő, Fa­biny Tamás püspök és Korányi András zsi­nati alelnök kezébe helyezte. Stratégiaké­szítésről szóló híradásukat a következő hetekben közöljük lapunk hasábjain.

Next

/
Oldalképek
Tartalom