Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-10-21 / 42. szám
‘Evangélikus ÉletS 2007. október 21. 5 KULTÚRKÖRÖK MI VAN, HA NINCS EVOLÚCIÓ? Intelligens tervezés: egy életrevaló elmélet ■ SZENTPÉTERY PÉTER Az elmúlt hónapban jelent meg Tasi István Krisna-hívő szerzetes, kultúrantro- pológus Mi van, ha nincs evolúció? - Intelligens tervezés: egy életrevaló elmélet című könyve. A szerző az Amerikából a kilencvenes évek elejéníndult Intelligent Design (angol betűszóval ID) mozgalom talán legismertebb magyarországi képviselője, a magyar Értem (Értelmes Tervezettség Munkacsoport, hamarosan egyesület) ügyvezetője. Az értelmes tervezettség képviselői között mindenféle vallás, antimateria- lista világnézet képviselői megtalálhatók. Ami közös bennük: a materialista, a mindenféle természetfeletti hatását, létét kizáró világ-, élet- és emberkeletkezési elméletek elvetése, az alternatív nézet(ek) oktatásának követelése. Ki-ki tehát a maga vallása, világnézete szerint javasol alternatívát. így az uralkodó világkeletkezési modellel (12-18 milliárd éves univerzum, 4,5-4,6 milliárd éves föld, 3,5-3,8 milliárd éves élet, szétválás 8-10 millió éve az ember és az emberszabású majmok között) szemben nem beszélhetünk egységes ID- modellről. A kötet az Elet és Tudomány című hetilapban megjelent írás (Terv szerint halad? A vitatott evolúció, 2005/12.) szerzőjével folytatott vitából nőtt ki. Szép kiállítású, és igyekszik az élet és az élővilág kialakulásával kapcsolatos - megoldatlan és/vagy megoldhatatlan - problémákat közérthetően bemutatni. Mindenkinek nagyon ajánlható olvasmány, aki néhanapján elgondolkodik arról, hogyan is került erre a földre, és egymondatos válasznál többet szeretne kapni. A szerző a végén nem ajánl hinduista alternatívát (korábbi, A természet IQ-ja című, Homyánszky Balázs szintén Krisna-hívő biomémökkel közösen írt könyvétől eltérően). Az ID alapja, hogy a tudománynak a jelenben is gyakran különbséget kell tennie természetes és intelligens okok között - például a régésznek el kell döntenie, hogy egy kő természetes alakú vagy megmunkált-e, a nyomozónak meg kell állapítania, hogy baleset vagy bűncselekmény történt-e, és így tovább. Senki nem gondolja egy műalkotás vagy egy Gondolatok egy könyv kapcsán bonyolult gépezet, de még egyetlen tégla láttán sem, hogy csupán természetes okokból keletkezett. A Dávidnak intelligens oka van, Michelangelónak nincs? A Rubik-kocka nem magyarázható meg feltalálója nélkül, de a feltaláló a véletlen műveként alakult ki hosszú idő alatt?! Blí uan, ha nincs evolúció? Akármennyi idő alatt és akármilyen lépésekben jött is létre a világ, az élet és mi, nem lehet ízlés, meggyőződés kérdése, hogy Isten szükséges volt-e hozzá. Ha - feltéve, de meg nem engedve - nem volt szükséges, akkor sem biztos, hogy ezt ki lehet mondani. Hiszen elvileg bármikor kiderülhet az ellenkezője. Ha viszont „az ő alkotásai vagyunk" (Ef 2,10), akkor annak számára, aki - még ha a tudományra hivatkozva is - tagadja, „nincs mentség" (lásd Róm 1,20). A feltámadásban, az élet végső győzelmében való hit alapján a jelenlegi, halandó élet természetfeletti eredetének nincs és nem is lehet alternatívája (Jn 1,3-4; 11,25-26). Ez nem intézhető el azzal, hogy az Újszövetség „nem természet- tudományos könyv”. Ma, amikor adottak a feltételek az élet fennmaradáshoz, miért nem keletkezik?! A világ már javában készül Charles Darwin születésének 200. és fő műve (A fajok eredete) megjelenésének 150, évfordulójára (2009. február 12. és november 24.). A Cambridge-ben végzett anglikán teológus fő művében és egész munkásságában nem lehet figyelmen kívül hagyni a teológiai szempontot. Minél távolabbra akarta „tolni” Istent a világtól a természetben előforduló sok-sok rossz, kegyetlenség miatt. A Megváltóval, csodáival, feltámadásával pedig végképp nem tudott mit kezdeni. A „negatív teológia” (egy jó Isten nem tervezhetett ilyen gonosz, tökéletlen világot) ott bábáskodik a darwinizmus bölcsőjénél. Leghangosabb követői pedig egyre inkább ateisták - negatív teológusok - lettek, és ma is azok. Ebből a szempontból nincs jelentősége annak, hogy az evolúció feltételezett mechanizmusa sokat változott. A Szentírás, még ha nem is természet- tudományos könyv, a legcsekélyebb támpontot sem nyújtja arra vonatkozóan, hogy a Dávid szobráig vagy a bűvös kockáig vezető utat legalább nagyjából megbízhatóan fel lehet vázolni a teremtés, illetve a Teremtő „kikapcsolásával”, sőt tagadásával. Christoph Schönbom bíboros, .bécsi érsek a pápa tanítványi körének tavaly szeptember 1-3. közötti éves konferenciáján előadásában ezt mondta; „Hogyhogy az »evolucio- nizmus« a maga ideológiai materializmusával majdhogynem valamiféle pótvallás lett? Hogyhogy annyira agresszíven és túlfűtötten képviselik? Merem állítani, hogy jelenleg nincs más tudományos elmélet, amellyel szemben annyi súlyos kifogás van, és amelyet mégis sokan a legszentebbként védelmeznek.” A bíboros sem zárja ki az evolúció lehetőségét, „csak” Isten mint a döntő tényező tagadása ellen tiltakozik. II. Alekszij moszkvai pátriárka pedig az iskolai oktatással kapcsolatban idén januárban így nyilatkozott: „Aki azt akarja hinni, hogy a majomtól származik, tegye csak nyugodtan. E nézeteit azonban nem szabad másokra rákényszerítenie.” Tasi István: Mi van, ha nincs evolúció?- Intelligens tervezés: egy életrevaló elmélet. Kométás Kiadó, Budapest, 2007. Ára: 2990 forint. „Szól a rádió...” Avagy Paul Gerhardt tegnap és ma ► Hogy milyen kapcsolat van a rádió és Paul Gerhardt között? Kitalálni bizonyára nem lenne könnyű, ám aki ott volt Aszódon az Evangélikus Egyház Petőfi Gimnáziuma és Kollégiumában október 12-én, az megtudta a választ. Minden egy hideg délelőttön kezdődött, ez év január elsején, amikor is Homoki Gábor tanár a Kossuth rádióban ár. Fabiny Tamás püspök újévi igehirdetését hallgatta. A prédikációban elhangzott egy mondat: „2007 Gerhardt Pál-emlékév lesz, születésének négyszázadik évfordulóját ünnepeljük! Kérem, hogy egyházunk gyülekezetei és intézményei méltóképpen emlékezzenek meg erről az eseményről.” Mondhatjuk, hogy e rádiós igehirdetés „következménye” volt az Aszódon megrendezett Paul Gerhardt-énekverseny, amelyen a Magyarországi Evangélikus Egyház kilenc oktatási intézményéből mintegy ötven diák vett részt. A kiírás szerint a szervezők az evangélikus középiskolák tanulóiból, illetve az általános iskolák felső tagozatosaiból álló háromfős csapatok jelentkezését várták; az egyik csapattagnak indulnia kellett az énekversenyen. A rendezvény nyitányaként a versenyzők és az őket kísérő iskolalelkészek, énektanárok együtt csendesedtek el a gimnázium dísztermében Simon Attila áhítatán. Az iskolalelkész kiemelte, hogy a verseny nemcsak egy letűnt kor embereihez való kirándulás, hanem egyben találkozás is: találkozási pont a múlttal, egymással és Jézus KrisztussáL Paul Gerhardt énekeiből sokan kaptak vigasztalást életük határhelyzeteiben - gondoljunk csak Bonhoefferre vagy Albert Schweitzern -, épp ezért az énekköltőnek méltó helye van Luther és Bach mellett. Az előadás után a csapatversenyek következtek. Két-két kategóriában tizenöt, egyenként háromfős csapat küzdött meg egymással. Az énekszerző hányatott sorsát, életének egy-egy mozzanatát felidéző szituációs játékok, illetve az írásbeli feladatok, tesztkérdések megoldása során kitűnt a diákok felkészültsége, kreativitása. E sorok írójának kérdésére Zászka- liczky Pál nyugalmazott lelkész mint a délutáni csapatversenyt értékelő egyik zsűri tagja kiemelte: az énekeskönyvi énekek sokkal közelebb kerülnek a fiatalokhoz, ha megismerik keletkezésük hátterét és az író, énekszerző indíttatá— - luufl 1 I Az áhítat után dr. Roncz Béla igazgató köszöntötte az egybegyűlteket, majd kezdetét vette az énekesek egyéni versenye. Minden indulónak két szabadon választott éneket kellett előadnia Paul Gerhardt Evangélikus énekeskönyvünkben megtalálható énekei közül a Szebik Imré- né elnök, illetve Fabiny Tamás és Mekis Ádám tagok alkotta zsűri előtt. A versenyzők színre lépését Fabiny Tamás előadása követte. A püspök kijelentette: minden tisztelete azoké a tanároké, lelkészeké, akik felkészítették a gyerekeket. Az egyházi iskolák igazi kincse lehet - fejtette ki továbbá -, ha a hittan- és az énekóra összekapcsolódik. Éppúgy, mint a templom és az iskola, mely Aszódon tényleg egy karnyújtásra van egymástól. Kiemelte továbbá, hogy sát. Szebik Imréné pedig úgy nyilatkozott, hogy mindenki győztesen tér haza a versenyről. Győztesen, mert ez a fajta időutazás felfrissítette a gyerekeket és mindazokat, akik eljöttek. A zene szépségének, a csaknem négyszáz éves dallamoknak ma is van üzenetük. Egyházunkban az éneklésnek nemcsak múltja van - fejtette ki -, hanem jövője is. Erre méltó bizonyíték volt az énekelni szerető fiatalok serege és az egyetlen fiú résztvevő, Papp Attila ötödik osztályos nyíregyházi versenyző mosolya, jókedve. A verseny a díjátadóval, majd úti áldással zárult. A helyezettek névsora megtalálható a http://eszaklutheran.hu internetes oldalon. ■ Czöndör István Uniós pályázatok ■ Bogdányi Gábor Mindenfelé lehet hallani az uniós pályázatok révén elnyerhető források nagyságáról, a nap mint nap meghirdetett pályázatok, melyeken egyházak is részt vehetnek. Legutóbb az evangélikus iskolák tanárainak tartott pályázati tanfolyam keretében hallgathattuk meg dr. Szabó Zoltánnak a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) vezető programmenedzserének előadását Egyházak és egyházi iskolák pályázati lehetőségei a 2007-2013 közötti időszakban címmel. Az előadás előzménye az egyházban csaknem egy éve tartó felkészülési folyamat volt, melyről talán keveset lehetett olvasni, holott a háttérben fontos előkészítő munka folyt. Erről szeretnék beszámolni az Országos Egyházi Iroda pályázati ügyekkel megbízott munkatársaként. Az evangélikus egyházban - mint a történelmi egyházakban általában - nem volt gyakorlata a szisztematikus pályázati felkészülésnek. Sokkal inkább az ad hoc pályázás és a pillanatnyi döntések határozták meg a munkánkat mind országos, mind helyi szinten. A változtatáshoz külső indíttatásra volt szükség: egy évvel ezelőtt került sor a történelmi egyházak vezetőinek és Baj- nai Gordon kormánybiztosnak a találkozójára, mely elindította a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség és az egyházak közötti partnerségi együttműködést. Az eltelt év során folyamatos volt a kapcsolattartás az NFÜ képviselőjével, dr. Szabó Zoltánnal, akitől napi szinten kaptunk friss információkat az Új Magyarország fejlesztési terv (ÚMFT) operatív programjairól, akcióterveiről és pályázati kiírásairól. Ezeket az anyagokat - sokszor a református szakértőkkel közösen - véleményeztük; változtatásokra vonatkozó kéréseink beépültek a tervezetekbe. Ezzel párhuzamosan az Oktatási és Kulturális Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Titkársága is szervezett egyeztetéseket - többek között az Új Magyarország vidékfejlesztési programmal kapcsolatban, melyből a kistelepülések templomainak, településközpontjainak, vidéki táborhelyeknek a felújítására nyerhetők majd források 2008-tól. Ag egyeztetési folyamat gyümölcsei közé tartozik például, hogy az országos fenntartású egyházi oktatási intézmények (elsősorban középiskolák)-is jogosultak indulni a nemrég közzétett, a közoktatási intézmények fejlesztését célzó pályázaton. Az uniós logika eredetileg nem engedte volna meg az idegen tulajdonon végzett fejlesztést egy másik régióban, de a nyár folyamán az NFÜ és a VATI Kht. részéről megtalálták a megoldást a problémára. Egyházi szempontból az ÚMFT keretében pályázható források legnagyobb esélyesei az oktatási intézmények hiszen a Társadalmi megújulás, a Társadalmi infrastruktúra operatív program és a regionális operatív programok (ROP) keretében nagyon sokféle kiírás lesz, melyek lehetőséget adnak az iskolák, óvodák és kollégiumok számára infrastrukturális és tartalmi fejlesztésekre. Ebből adódóan már idén tavasszal - jóval a pályázatok kiírása előtt - több fórumon is közreadtuk az erről szóló információkat az evangélikus oktatási intézmények vezetőinek. Az előkészítést ősszel az iskolák tanárai számára rendezett, Pályázati és projektmenedzsment-ismeretek című ötvenórás tanfolyam követte, melyről lapunk előző számában adtunk hírt. A képzés célja a hagyományos pályázati logikával való szakítás volt, azaz hogy ne egy-egy pályázati kiírásra készüljünk, hanem céltudatosan alakítsuk ki fejlesztési stratégiánkat: saját intézményünk, tevékenységünk elemzése és a problémafeltárás után határozzuk meg a fejlesztés irányait, azonosítsuk és professzionális módszertan szerint dolgozzuk fel, készítsük elő a projekteket. A projektfejlesztés módszertana alapján jól megalapozott, átgondolt projekttervek készíthetők el, melyeket egy-egy pályázati kiírásra adaptálva sokkal jobb anyagokat lehet beadni, mint ad hoc pályázati rohammunkában. A képzés foglalkozott a projektek lebonyolításával, a szakmai partnerek (pályázatírók) kiválasztásával és az eredmények megfelelő kommunikációjával is. Az evangélikus egyház jövőbeli sikeres pályázati szereplése szempontjából kulcs- fontosságú, hogy minél többen részt vegyenek a fent leírt képzéshez hasonló alkalmakon - nemcsak az iskolák, hanem a gyülekezetek részéről is. Ilyen képzésre korábban egyetlen alkalommal, 2005-ben került sor a Nyugati (Dunántúli) Egyház- kerület szervezésében. Az országos presbitérium szeptemberi döntése alapján lehetőség nyílik arra, hogy a közeljövőben az iskolákéhoz hasonló képzéseket indíthassunk gyülekezetek számára is. A képzésekre építve szeretnénk kialakítani egy országos projekt-előkészítő hálózatot azokból, akik értik az uniós pályázatok formanyelvét, és tisztában vannak a projektfejlesztés módszertanával. E hálózatot folyamatosan el szeretnénk látni információkkal az Országos Egyházi Iroda részéről, és támogatni kívánjuk munkájukat. Mindezt segíti a hamarosan elkészülő pályázati honlap, mely módszertani anyagokat és egyházi szervezeteknek szóló aktuális pályázati kiírásokat tartalmaz majd. Idén tavasszal a lelkészek között elindítottuk a fejlesztési projektekre vonatkozó ötletek összegyűjtését. Mivel az elképzelések nagy része ingatlanberuházásokkal - új építésekkel és felújításokkal - kapcsolatos, megkezdtük az országos evangélikus ingatlankataszter elkészítését (jelenleg 75%-ban van készen). Remélhetőleg az év végére teljes lesz az evangélikus ingatlan- vagyonról szóló átfogó nyilvántartás. A Magyarországi Evangélikus Egyházban zajló fejlesztések összehangolása végett elengedhetetlen egy, az egész egyházat átfogó," hosszú távú fejlesztési stratégia kidolgozása. A stratégiának konszenzuson kell nyugodnia, tervezetét az egyházban folytatott széles körű vita után lehet majd véglegesíteni. Kezdeményezésem alapján a stratégia elkészítésére idén tavasszal adott megbízást egyházunk zsinata; a munka irányítását Prőhle Gergely országos felügyelő, Fabiny Tamás püspök és Korányi András zsinati alelnök kezébe helyezte. Stratégiakészítésről szóló híradásukat a következő hetekben közöljük lapunk hasábjain.
