Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-09-16 / 37. szám
8 ◄! 2007- szeptember i6. FÓKUSZ ‘Evangélikus ÉletS Magyar segítség a romániai árvízkárosultaknak Azonnali gyorssegélyt juttat a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Kelet-Romániába Félmillió forint értékű azonnali segélyt juttat a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet (MOSZ) a kelet-romániai árvíz károsultjainak. A segélyszervezet - látva a heves esőzések okozta károkat - helyszíni beszerzéssel állítja össze a tartós élelmiszereket tartalmazó csomagokat, melyeket a következő napokban osztanak szét a segélyszervezet helyszínre utazó munkatársai. A MOSZ a 11705008-20464565-ös számlaszámon, a közlemény rovatban „Romániai árvíz” megjelöléssel fogad pénzadományt munkájához. On-line adományozás: www.segejyszervezet.fiu. HIRDETÉS Meghívó Szeretettel hívunk és várunk minden érdeklődőt az EKE őszi csendesnapjára, amely a bibliaiskola tanévzáró és -nyitó alkalma is. Alkalmunkat szeptember 29- én, szombaton 10-től 16 óráig tartjuk Érden az evangélikus templomban (Thököly u. 19/a.). A nap témája: „Az aratnivaló sok, de a munkás kevés...”- „Íme, elküldelek titeket..." (Bárányok a farkasok között) (Lk 10,1-7)- .................mondjátok nekik: Elközelített az Isten országa." (Lk 10,8-15)- A szolgálat hatalma és öröme (Lk 10,16-20) Kérjük, ebédet mindenki hozzon magával; frissítőről a szervezők gondoskodnak. Bővebb információt az alábbi címen lehet kérni: EKE Evangéliumi Alapítvány, 1068 Budapest, Szondi u. 95.; tel./fax: 1/332-7063; e-mail: ekeal@freemail.hu. HIRDETÉS Miért sikeres az Alpha? A keresztény hit alapjait a mai ember számára is befogadhatóan közvetítő Alp- ha-kurzust világszerte nagy sikerrel alkalmazzák. A budapesti városmisszióhoz kapcsolódó nemzetközi kongresszus vendégeként Magyarországra látogat a kurzus szerzője és alapítója, Nicky Gumbel anglikán lelkész. Előadását szeptember 21- én, pénteken 15 és 17 óra között a Szent István téri konferenciasátorban hallgathatják meg az érdeklődők. A belépés ingyenes! HIRDETÉS Szerelem és házasság az Ige és a korszellem erőterében Előadás-sorozat indul 2007 őszén hétfő esténként 18 órakor a Ráday Kollégium dísztermében (Budapest IX., Ráday u. 28:). Előadó: dr. Pálhegyi Ferenc. Október 1.: Együtt járás, együtt hálás Október 8.: Mire jó a „papír” és a szertartás? Október 15.: Szingliként kényelmesebb és olcsóbb (!?) Október 29.: „Globálisfelmelegedés” a társkapcsolatokban (Homoszexualitás) November 5.: Kikészít vagy kiegészít? (Konfliktusok és empátia) November 12.: A hűség értelme November 19.: Erdemes-e a mai világban gyerekeket szülni? November 26.: Majd lesz vagy már tart az utolsó ítélet? December 3.: Életünk lenyomata gyermekeink lelkén Európa keresztény gyökereit és a hit társadalmi szerepét emelte ki a pápa ausztriai látogatásán ► Európa keresztény gyökereinek kidomborítása, a hit társadalmi szerepének fontossága és a nyugati életmód bírálata volt a legfőbb témája XVI. Benedek pápa múlt vasárnap befejeződött, háromnapos ausztriai látogatásának, amelynek homlokterében a híres közép-európai kegyhelyen, Mariazellben tett zarándoklata állt. Az egyházfő szombaton kereste fel a települést, ahol a Szűz Mária születésének szentelt templom előtti téren pontifikáit ünnepi szentmisét a stájer- országi hegyek között megbújó búcsújáró hely fennállása 850. évfordulójának tiszteletére. A misén hozzávetőleg harminc-harmincötezer, a zuhogó eső miatt köpenybe burkolózó hívő volt jelen, köztük sok magyar is. A szabadtéri szertartásra ünnepélyes menetben kivitték az ereklyeként tisztelt Madonna-szobrot. A zsoltárok és a felolvasások a németen kívül a környező országok nyelvén hangzottak el, a horvát után a második felolvasás magyarul csendült föl. XVI. Benedek mariazelli prédikációjában az igazság keresésének jelentőségét emelte ki, leszögezve, hogy a keresztény hit elutasítja az arról való lemondást. Szavai szerint „az egész Nyugat, benne Európa válságának magja” a belenyugvásban rejlik, mert ha nem létezik igazság az ember számára, akkor különbséget sem tud tenni jó és rossz között. Beszélt arról is, hogy a mai kor szellemében újra kell értelmezni a Tízparancsolatot. Igent kell mondanunk a családra, az életre, a szere- tetre, a felelősségre és az igazságosságra, a szolidaritásra és mások figyelembe vételére - magyarázta. Sajnálattal szólt az európai országokban tapasztalható gyér gyermekáldásról, és arra buzdította a családokat, hogy higgyenek a jövőben. Vasárnap az első keresztény vértanú, Szent István nevét viselő templomban, a bécsi Stephansdomban mutatott be misét az egyházfő. A szertartás keretében elhangzott hitszónoklatában bírálta a nyugati világban kialakult hétvégekultuszt, amely pusztán a szabadidő részeként fogja fel a vasárnapot. Fontosnak nevezte, hogy az emberek úgy tekintsenek erre a napra, mint a spirituális elmélkedés, a szellemi feltöltődés és az Istennel való találkozás napjára. „Azért van szükség erre a napra, hogy az emberek kitörjenek a mindennapok hajszájából, amelyben, úgy tűnik, gyakran csak a hatalom és a pénz számít” - mondta XVI. Benedek a Stephansdomban. Elítélően szólt a társadalmat átitató, lépten-nyo- mon megnyilvánuló mohó vágyról, az élet habzsolásáról is. Az osztrák főváros egyik ékességének számító, a késő gótika jegyeit magán viselő székesegyház körül nagyméretű kivetítőket helyeztek el, hogy a szertartást azok is nyomon tudják követni, akik nem fértek be a templomba. A rendőrség becslése szerint mintegy húszezren lehettek jelen a dómot körülvevő téren. A látogatás pénteki nyitónapjának kiemelkedő mozzanata volt, hogy a pápa megállt a Judenplatzon, ahol a bécsi zsidóság első zsinagógája épült, és a téren emelt modem, négyszögletes emlékműnél - némán imádkozva - a holokauszt áldozataira emlékezett. Paul Chaim Eisenberg főrabbi jelképértékűnek nevezte a főhajtást. XVI. Benedek legfőbb politikai tartalmú beszédét ugyancsak pénteken mondta el, amikor a Hofburgban felkereste Heinz Fischer osztrák köztársasági elnököt. Európa maga is jobbá válhat azáltal, ha vállalja egyedülálló szellemi hagyományaival, rendkívüli képességeivel és gazdasági hatalmával arányban álló felelősségét a világ dolgainak intézésében hangoztatta. Kitért arra is, hogy Európa csak akkor lehet igazi „Európa-ház”, ha a közös történelemből és hagyományokból táplálkozó kulturális és erkölcsi értékek szilárd alapjaira épül. Európának nem szabad megtagadnia közös keresztény gyökereit - húzta alá a pápa, hozzátéve: szerinte az európai életmodell olyan társadalmi rendet jelent, amelyben a gazdasági hatékonyság szociális igazságossággal, a politikai sokszínűség toleranciával és nyitottsággal párosul, de egyszersmind megőrzi értékeit is. Beszédében felkérte a politikai vezetőket, hogy az élet védelme érdekében tiltsák be a magzatelhajtást, és hozzanak olyan intézkedéseket, amelyek a családok és a gyermekek javát szolgálják. Felemelte a szavát az eutanázia, a kegyes halál ellen is. Látogatásának utolsó programjaként a pápa vasárnap délután felkereste az 1133- ban alapított heiligenkreuzi ciszterci apátságot, ahol méltatta a szerzetesek áldozatos tevékenységét, egyúttal felhívta a figyelmüket a „liturgia szépségének" ápolására és arra, hogy a teológiai kutatásoknak a hit keretén belül kell maradniuk. Bár az osztrák házigazdák roppant körültekintően készítették elő az apostoli utat - ami a gördülékeny szervezésben és a pompázatos külsőségekben is megmutatkozott -, a pápai látogatásokat nyomon követők szerint a mostani a korábbiakhoz képest kisebb tömegeket vonzott. Az egyházfő helyenként intő, másszor bátorító szavait sem kísérte annyi lelkesedés és odafigyelés, mint ahogy az alpesi ország háromnegyedrészt katolikusokból álló lakosságától várni lehetett volna. XVI. Benedek útjától részben azt remélték, hogy elősegíti az elforduló hívőkkel, belső ellentétekkel és szexuális botrányokkal küszködő osztrák egyház sebeinek be- gyógyítását, reményt és bátorságot önt azokba, akik vállalják a hitüket. Nem kedveztek a látogatásnak az „égiek” sem: a visszafogottsághoz bizonyosan nagymértékben hozzájárult az utat végigkísérő, szakadatlan esővel, hideggel és erős széllel tarkított időjárás is. Erről tanúskodik, hogy a látogatás fő eseményeit az osztrákok közül sokan - helyenként háromszáz-négyszázezren - televízión nézték. M MTI-összefoglaló HIRDETÉS Meghívó A Sarepta Budai Evangélikus Szeretetotthon (1029 Budapest, Báthori u. 8.) minden kedves érdeklődőt szeretettel hív és vár az intézmény ötvenhatodik születésnapja alkalmából rendezett ünnepségsorozatára. Szeptember 14. • 9.00: Istentisztelet keresztelővel • 13.30: Bábakalács társulat - Porondon a bolondom • 16.00: Cédrus táncegyüttes - magyar népi táncok bemutatása Szeptember 15. • 10.00: Divatbemutató • 13.30: Csend-Élet zenekar • 16.00: Poézis együttes - Weöres Sándor megzenésített versei Szeptember 16. • 10 órától záró istentisztelet Ittzés jános elnök-püspök és a Lutheránia énekkar szolgálatával. Ezt követően fogyatékkal élők tánca, a Langaléta Garabonciás Társulat műsora, nyitott ajtók, ebéd, végül a Happy End Band műsora. HIRDETÉS Pályázat lelkészi állásra A Vadosfai Evangélikus Egyházközség meghirdeti megüresedett lelkészi állását. A gyülekezet a lelkészválasztást előkészítő folyamatban a pályázati meghirdetés szakaszába lépett. Az egyházközség várja azon lelkészek jelentkezését, akik szívesen szolgálnának az ősi artikuláris helyen, Vadosfán és a hozzá tartozó filiákban. Pályázatukat egy példányban kérjük benyújtani a Soproni Egyházmegye Esperesi Hivatalába (9400 Sopron, Bünker köz 2.), ahol a lelkészi állásról, az elvégzendő szolgálatokról, a díjlevélről és az esetleges bemutatkozó alkalomról is részletes információkat kaphatnak Gabnai Sándor esperestől (20/824-6902; gabmas@freemail.hu). Kérjük, hogy pályázatukhoz csatolják kézzel írt önéletrajzukat, a gyülekezeti szolgálatról való elképzeléseiket és terveiket, valamint hogy a teljes pályázati anyagot postai úton küldjék el 2007. szeptember 30-ig az esperesi hivatal címére. Az állás november i-jével tölthető be. A gyülekezet presbitériuma fenntartja magának a jogot, hogy a pályázatokat előzetesen értékelje. Az új lelkész megválasztásáról a törvényi előírásoknak megfelelően a gyülekezeti közgyűlés dönt. Várja jelentkezését a Vadosfai Evangélikus Egyházközség és a Soproni Egyház-, megye. Hóba tévedt zarándokok Eltévedt egy Ausztriában praktizáló magyar orvos és három gyermeke a derékig érő hóban, miközben a híres búcsújáróhely, a stájerországi Mariazell felé igyekeztek, hogy odaérjenek XVI. Benedek pápa múlt szombati zarándoklatára. Szerencséjükre az alpesi mentők még időben megtalálták őket. A negyvenöt éves apa és a három, tizenegy és huszonegy év közötti gyerek csütörtök hajnalban kerekedett fel a mürztali Mitterdorfból. A Hohen Veitsch nyugati oldalában azonban a hatvan centirhéter magas hóban letértek a hegyi ösvényről, és végképp elveszítették az irányt. A náluk lévő mobiltelefonnal azonban sikerült kapcsolatba lépniük az anyával, aki gépkocsival ment az előre megbeszélt szálláshelyre. Miután beesteledett, és a többiek még mindig nem érkeztek meg, az asszony értesítette a rendőrséget. A hegyi mentők végül is késő éjszaka, 23 óra körül, 1400 méteres magasságban találták meg a családot. Az eltévedtek kimerültek voltak, és vacogtak a hidegtől, de más bajuk nem esett. Az apa közölte, hogy nem adják fel, pénteken folytatni kívánják a zarándokutat Mariazellbe. A hegyi mentők vezetője erre megjegyezte, hogy „egy ilyen nap és éjszaka után azért nem árt, ha elmondanak három Miatyánkot...” M MTI Mariazell magyar emlékei A stájerországi hegyek között megbújó Mariazell az egyik legnevezetesebb közép-európai Mária-kegyhely. A Szűz Mária születésének szentelt templom 1157-ben épült, az idén ünnepli fennállásnak 850. évfordulóját. A 12. század derekán egy bencés szerzetes érkezett a Sankt Lambrecht-apát- ságból, hogy remeteként éljen ezen a vidéken. A maga faragta Madonna-szobornak kis kápolnát épített az időjárás viszontagságai ellen, innen ered a helység elnevezése: Cella Mariae. A kegyszobrot egyszerre vallják a magukénak a magyarok (KÍagría Mater Hungarorum), az osztrákok (Magna Mater Austriae) és a szláv népek (Mater gentium Slavorum). Mariazell a 14. században vált híressé, amikor Nagy Lajos magyar király a törökök fölött aratott győzelme után templomot építtetett a Hálaadó kápolna (Gnadenkapelle) fölé. A főhajó és a kilencven méter magas gótikus torony még ma is áll. Fogadalmi ajándékképpen egy gazdagon díszített Mária-képet is ajándékozott a templomnak. A király 1757-ből származó szobra a templom főkapuját díszíti. A búcsújáró hely számos egyéb magyar emléket is őriz. Mátyás király egy arany-ezüst oltárt adományozott a templomnak. A 17. századi barokk oldalkápolnák ugyancsak nagylelkű magyar zarándokokról tanúskodnak. Az északi oldal második kápolnáját Drasko- vich Miklós, Moson megye főispánja és felesége, Nddasdy Krisztina építtette 1670- ben. Az oltárkép fölött Szent István szobra áll, pajzsán a magyar címerrel. A Szent László-kápolna, amelyet gazdagon díszítenek a szén : életének jelenetei, két esztergomi prímás érsek temetkezési helye is. Mindszenty József bíboros 1975-től nyugodott ezen a helyen, míg 1991. május 3-án holttestét át nem szállították Esztergomba. A bazilika ötven méter magas kupolája alatt és a szentélyben szintén megtalálhatjuk a Magyarországgal való kapcsolatra utaló jeleket. A kupola freskója az evangélisták mellett az ország négy védőszentjét ábrázolja, köztük Szent István királyt. A szentély képei Mariazell történetét mesélik el. A déli oldalon Nagy Lajos király és felesége ajánlja koronáját a Szűzanyának. A kegyszobor ruháját és koronáját rendszeresen váltják, de általában Rudnay Sándor herceg- prímásnak az 1821-ből való ajándékát viseli. A szentélyrácson a Szent Korona motívuma ismerhető fel. A keresztre feszítést megjelenítő monumentális márvány főoltár Johann Bernhard von Erlachnak, az egyik leghíresebb osztrák barokk építésznek a műve. A templom kincstárában őrzött fa Madonna-szobor évente egymillió zarándokot vonz Mariazellbe. M MTI
