Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-07-15 / 28. szám
io 2007. július 15. KRÓNIKA ‘Evangélikus Élet®? hirdftK ___________:______________________________________________________ Pá lyázati felhívás Német evangélikus gyülekezetek Magyarországon A magyarországi evangélikusok három nemzetiséghez tartoznak: magyarok, németek és szlovákok. Az evangélikus egyház keretében 2002-ben megszervezett néprajzi munkacsoport célja, hogy számba vegye e három nemzetiség közösségeit, feltárja múltját, és leírja szokásait. E célból munkacsoportunk pályázatot ír ki gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók, valamint főiskolai, egyetemi és teológiai hallgatók számára. A pályázat célja, hogy megismerjük a német ajkú lakosság Magyarországon való letelepedésének idejét és körülményeit, a közösségek életének alakulását, valamint azt, hogy a közelmúlt történelmi és politikai eseményeinek hatására milyen mértékben maradtak meg ezek a közösségek, ápolják-e a nyelvet és a hagyományokat. A pályázók három témakörből választhatnak: család: iskola: templom és gyülekezet. A pályázati anyag főbb szempontjai:- egy német evangélikus község gyülekezetének története (a gyülekezet alakulása, templom és/vagy imaház építése - klenódium, gombirat, anyakönyvek, iratok ismertetése);- egy német evangélikus szokás részletes leírása, bemutatása (pl. kerbájt, keresztelő, lakodalom, temetés);- családi vallási hagyományok (imádkozás, hitélet gyakorlása otthon és a templomban, imakönyvek, énekeskönyvek. Biblia családi vonatkozású bejegyzései; több generáció kikérdezésével);- tájházak bemutatása;- viselettörténet (hétköznapok, ünnepek, liturgikus színek a viseletben). Pályázati határidő: 2007. augusztus. 31. Beküldési cím: Magyarországi Evangélikus Egyház Vallási Néprajzi Munkacsoport, 1085 Budapest, Üllői út 24. Eredményhirdetés: 2007. szeptember 21-én Bonyhádon, a Német gyülekezetek Magyarországon című konferencia keretében. A pályázat felelőse: Veres Emese-Gyöngyvér. Információt, kérdőíveket a következő elérhetőségeken lehet kérni: vereseme- se@hdsnet.hu: 30/560-8687. ouno A Duna Televízió Isten kezében című sorozatműsorának következő adásában, július 21-én, szombaton, 12.05-kor a június 22-23-án Pakson rendezett 5. országos evangélikus találkozóról láthatunk képes beszámolót. A rendezvény mottója - „Békesség néktek!” - a megbékélés témáját állította a középpontba. Neves teológusok pódiumbeszélgetését követően a résztvevők szekcióbeszélgetések keretében cserélhettek eszmét a családon és a társadalmon belüli, valamint az egyházak közötti megbékélés lehetőségeiről. Az ünnepi záró istentiszteletre a paksi Duna-parton álló vízi színpadon került sor. Ismétlés: Duna Tv, július 24., kedd, 6.25 és Duna II. Autonómia, július 27., péntek, 9.40. Szerkesztő: Nevelés Zoltán, rendező: Horváth Tamás. "13* átA TE HITED, A TE OLDALAD öÜjLuther Evangélikus diákélet • www.myluther.hu ISTENTISZTELETI REND / 2007. július 15. - Budapest Szentháromság ünnepe után 6. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Rom 6,3-11; Mt 5,20-26. Alapige: Ézs 43,1-7. Énekek: 295., 359. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német) Holger Mánké; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. Bencéné Szabó Márta; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Herzog Csaba; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András: Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Fülöp Attila: Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Smidéliusz Gábor; de. 11. (úrv.) Gáncs Péter; du. 6. Gerőfl Gyuláné; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Aradi György; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Kertész Géza; Vili., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Szpisák Attila; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv., énekes liturgia) Koczor Tamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Smidéliusz András; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Joób Máté; de. 11. (úrv.) dr. Joób Máté; du. 6. Missura Tibor; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) if). Hafenscher Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Szabó András; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 75. (nagytemplom) de. 10. Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Tóth-Szöllős Mihály; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Eszlényi Ákos; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Eszlényi Ákos; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Wiszkidenszky András; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Wiszkidenszky András; Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. dr. Korányi András; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. dr. Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú: XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél n. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Názáret-templom, Mátraszentimre-Bagolyirtás de. 11. Veperdi Zoltán. Akiknek az Útmutatót köszönhetjük Kétszáznyolcvan éve alakult meg a hermhuti testvérközösség Feltehetően valamennyi magyar evangélikus tudja, hogy a napi Útmutató Németországban, Herrnhutban készül. Úgy is hívják, hogy „hermhuti Losung”. Talán kevesek által ismert azonban, hogy a kicsinyke szászországi faluban nem csupán lelkes evangélikus hívek készítik az Útmutatót, hanem egy ökumenikus közösség tagjai, akik sajátos kegyességet őriznek. Herrnhut (a szó jelentése: „az úr oltalma”) Szászország délkeleti részén fekvő település, közel a cseh határhoz. Ennek nagy jelentősége van, hiszen morva kivándorlók alapították a falut (1722-ben), akik nagyrészt tagjai voltak a cseh-mor- va testvérhitközségnek. Az alapítók a hitükért elszenvedett üldözés miatt hagyták el szülőföldjüket, ugyanis korán elszakadtak a római katolikus egyháztól, közösségük az evangéliumból megismert igazságokra és szellemiségre épült, sokat merített a mártírhalált halt Húsz János életművéből. Nikolaus Ludwig, Zinzendorf és Pot- tendorf grófja, egy nyájas földesúr, aki Wittenbergben jogot tanult, később (álnéven) a lutheránus egyház lelkészévé avattatott fel, megnyitotta birtokát az ellenreformáció elől menekülő pietista hitközösség előtt. Itt védett környezetben, szabadon élhették meg hitüket. A hermhuti testvérközösség megalapításának dátumát 1727-re teszik, ennek éppen kétszáznyolcvan esztendeje. Lelki vezetőjük pár évvel később maga a gróf lett, aki az egyre nagyobb hímevet szerző, de a lutheránus egyházzal egységben maradó mozgalmat egészen haláláig irányította. Ökumenikus irányultságú ima- és életközösségüknek az alapja a liturgikus és köznapi együttlét, Krisztus főségének gondolata, a hívek úrvacsorái asztalközössége, ugyanakkor a más meggyőződésen lévők iránti tolerancia. Az Evangéliumi Testvérközösség (Evangelische Brüder-Unität) neve leginkább a már emlegetett Losungról ismert, mely immár több mint ötven nyelven (például több afrikai népcsoport nyelvén, többféle kínai nyelven, de eszkimó vagy szorb nyelven is) hirdeti Isten dicsőségét. Az Útmutató évente közel kétmillió példányban kel el nyomtatott formában, illetve mind többekhez jut el digitálisan, az interneten keresztül. A különböző fordításokból egy-egy példányt őriznek a gyülekezet életét, múltját és jelenét bemutató tárlaton Herrnhutban. Rejtélyes okból magyar nyelvű Útmutatót azonban, mint arról személyesen meggyőződhettem, nem rejt a vitrin. A másnapi igét Zinzendorf gróf a naponkénti esti áhítat részeként adta át a közösség tagjainak (volt, hogy énekbe foglalta) 1728-tól; pár évvel későbbtől pedig könyv alakban is megjelentették. A gróf halála óta a napi igéket (mindig csak az ószövetségit) egyszerű ceremónia keretében, az egyház vezetőségi ülésén sorsolják ki, az újszövetségit pedig ezekhez keresik hozzá teológusok. Jó évszázada alakult ki az a rend, hogy naponta egy ó- és egy újszövetségi ige, valamint egy ének- vagy imarészlet egysége a nap bátorító bibliai üzenete. A testvérközösség a napi ige mellett külmissziói munkájáról is ismert. Már 1732-ben misszionáriusokat küldtek ki a karibi szigetvilágba, Grönlandra, Dél- Afrikába, Suriname-ba, Dél-Amerikába. Zinzendorf ötlete nyomán a misszionáriusok azonnal iskolákat hoztak létre az evangéliumi szellemű nevelés szolgálatára. Aki hitre jutott, maga is misszionáriussá lett, és igyekezett másokat is megnyerni Jézus Krisztusnak. Ebből a missziói felelősségből azután sorra születtek a gyülekezetek. A missziói munka ma is nagyon élénk, kiemelt missziói területek: Afrikában Kongó, Malawi, Zambia; a karibi szigetvilágban Kuba, Francia Guyana, Honduras; Ázsiában lát működtetnek, például pár éve kezdte meg működését egy gimnázium Herm- hutban, noha a településen alig több mint ezren élnek. Ennek anyagi hátterét jelentős részben amerikai közösségek biztosítják. Az iskolában kötelezően tanítják a cseh nyelvet, ezzel is emlékezve a cseh-morva ősökre. Pedagógiai progZinzendorf szobra Herrnhutban. A gróf munkabírása rendkívüli volt: száznyolc könyvet és mintegy kétezer vallásos éneket írt. Nepál, a kelet-szibériai yupik és csukt népcsoport. Európában: Albánia, Lettország és a németországi (egykori NDK- beli) Cottbus. A közösség az elmúlt kevesebb mint háromszáz évben nyolcezer misszionáriust küldött ki. Vannak gyülekezeteik Amerika északi felében "(Egyesült Államok, Kanada) is. Egyik ismert északamerikai központjukat, Bethlehemet, az amerikai oktatás egyik fellegvárát, ahol a lakóknak ma is több mint fele német származású, maga Zinzendorf alapította ottani missziós útja során. A Herrnhut- ból kiinduló közösségeket angol nyelv- területen Morva Egyházként (Moravian Church) határozzák meg. A testvérközösség jelenleg öt kontinens harminc országában van jelen, tagjainak száma 825 ezer. Hagyományos közösségeik Németország mellett Csehországban, Nagy-Britanniában, Hollandiában, Dániában, Skandináviában és Svájcban találhatók. A gyülekezetek jelentős szociális munkát is végeznek, kiemelten a bevándorlók között. Közösségeik jól szervezettek. Több óvodát, iskoramjuknak lényeges eleme, hogy a fogyatékkal élők, a hátrányos helyzetűek, idősek iránti szolidaritást erősítsék a diákok között. A közösségben egyébként is rendkívül nagy hangsúlyt fektetnek a gyerekek és ifjak közötti munkára, hiszen belőlük lehetnek a jövő misszionáriusai. A hermhuti gyülekezeti terem puritán, minden fehérre van festve, és nagyon figyelnek arra, hogy egyetlen személy se tűnjön kivételezettnek a közösségben (beleértve az igehirdetőt is), ezért például nincsen semmiféle pulpitus, csupán úrasztala, amely minden hívővel szemben áll, az oldalkaréjok nem hangsúlyosak. A helyiség hatszáz (!) személy befogadására alkalmas. Már a kezdet kezdetén - az apostoli példa szerint - tizenkét vént állítottak az életvitel és a rend feletti őrködésre, és fölöttük Krisztust tekintették a „fővénnek”. A herrnhutiak szerint a testvéri szeretet melege a legnagyobb vonzerejük, összejöveteleiken a közös imák és énekek hangsúlyosak. ■ Szegfű Katalin ISTENTISZTELETI REND / 2007. július 15. - Balaton Alsódörgicse de. 11.: Badacsonytomaj de. 9.; Balatonalmádi du. 4.; Balatonboglár de. 11.; Balatonfenyves (református templom) du. 6.; Balatonfüred de. 9.: Balatonszárszó (evangélikus üdülő) de. 10.; Hévíz du. fél 5.; Keszthely de. fél u.; Kisdörgicse du. fél 2.; Kötcse de. 10.; Kővágóörs de. fél 12.; Mencshely de. 11.: Nemesleányfalu du. 2.: Révfülöp de. 10.; Siófok de. 10.; Sümeg du. fél 3.; Szentantalfa de. háromnegyed 10.; Veszprém de. 10.; Zánka de. fél 9. NÉMET NYELVŰ ISTENTISZTELETEK Balatonboglár de. fél 10.: Hévíz de. fél 10. ■ Összeállította: Boda Zsuzsa Egymás jobb megértéséért Londonban, a világhírű British Múzeumban a legősibb keresztény, zsidó és muszlim dokumentumokból látható kiállítás Szent felfedezés - ami közös címmel. A tárlatot április 27-én nyitották meg, és szeptember 23-ig látogatható. A megnyitón jelen volt II. Erzsébet királynő férje, Fülöp herceg és Rashid marokkói herceg. A gazdag program bemutatja a monoteista vallások kialakulásának történetét és különböző szertartásait. „Reméljük, hogy ez a kiállítás jelentősen hozzájárul a három hit jobb megértéséhez” - hangoztatták a megnyitón. A legrégibb dokumentumok között szerepel a holt-tengeri tekercsek egyik része, a görög Újszövetség legrégibb fennmaradt teljes szövege és a Koránnak egy 8. századból való példánya. W ÖTK