Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-06-03 / 22. szám
‘Evangélikus ÉletS MOZAIK 2oo/.jumus 3. 11 ÉLJÜNK TERMÉSZETESEN! EVÉL&LEVÉL&EVÉL&LEVÉL Fűszer- és gyógynövények az egészség szolgálatában ► A nyers gyümölcsök jobbára önmagukban is élvezhetőek, a főzés nélkül is fogyasztható zöldségek jó része szintén. Az egészséges táplálkozásról szóló cikksorozatban eddig tárgyalt élelmiszercsoportok zöme azonban élvezhetetlen lenne, ha elkészítésükhöz (főzés, sütés) nem használnánk sót, friss és/vagy szárított fűszernövényeket. Amellett, hogy megízesítik az ételt - élvezetessé és változatossá téve az étkezést -, utóbbiak értékes hatóanyagaik révén váltják ki szervezetünkre gyakorolt jó hatásukat. A fűszer- és gyógynövények különféle aromás anyagokat, illóolajokat, vitaminokat, színanyagokat, szerves savakat, ásványi anyagokat, természetes antibiotikumokat tartalmaznak. Természetesen nem erre gondolunk elsősorban, amikor egy-egy fűszert kézbe veszünk. „Ahány ház, annyi szokás” - tartja a mondás. Naponta tapasztalhatjuk, hogy az emberi ízlés rendkívül széles skálán mozog. Vágyunk azokra az ízekre, illatokra, amelyek talán a régi, letűnt időket idézik, amikor még a nagymama főztjét ettük. De mindenki más és más ízt talál igazán ínycsiklandónak. Mindenképpen szükséges, hogy betartsuk a változatosság és a mértékletesség elvét, amikor a különféle fűszerekhez nyúlunk. Szegényes az a konyha, amelyik csak sót, borsot és paprikát használ. Ugyanakkor egészség helyett „betegséget eszünk”, ha mértéktelenül fogyasztunk belőlük. Különösen is igaz ez a sóra, melyből Magyarországon sajnos az ajánlott mennyiség többszörösét fogyasztjuk, megterhelve ezzel szív- és érrendszerünket. Ismerkédjünk meg új fűszerekkel! Használatuk által csökkenthetjük a sóbevitelt, és az sem mellékes, hogy majdnem mindegyikük emésztésjavító hatású is. Gyógyteákat, borogatásokat, pakolásokat kisebb-nagyobb rendszerességgel mindannyian használunk; inhalálni is szoktunk. Sajnos általában csak akkor jutnak eszünkbe ezek a természetes, gyengéd gyógymódok, amikor az orvosságok már nem használnak. A középkori szerzetesek kolostorkertjei máig híresek a bennük megtermelt és gyógyító céllal felhasznált fűszer- és gyógynövényekről. Keresztény emberként feltétlenül érdemes ma is magunk, családunk, ismerőseink érdekében ezt a csodálatos tudástárházat feltérképezni és a bennük rejlő értékeket kiaknázni. A teák mellett érdemes kísérletezni a gyógylikőrökkel, fűszeres olajokkal és ecetekkel. Végül nézzük meg - a helyhiány miatt természetesen a teljesség igénye nélkül -, hogy mely fűszer- és gyógynövények azok, amelyeket nagy kár volna ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Bogdányi Mária E-mail: ararat@luthéran.hu mellőzni sütés-főzés közben, s amelyeknek egy részét otthon is termeszthetjük (kiskertben, balkonládában)! Hagyományos magyar konyha: petrezselyem, metélőhagyma, fokhagyma, majoránna, kakukkfű, vasfű, fűszerpaprika, kapor, torma, mustár. Mediterrán ízvilág: bazsalikom, oregánó, tárkony, babérlevél, kömény, zsálya, édeskömény. Keleti, ázsiai ízvilág: gyömbér, kurkuma, Ca- yenne-bors, csili, szerecsendió, karda- mom, koriander, csillagánizs. Gyógynövények: kamilla, levendula, borsmenta, citromfű, cickafark, csalán, édeskömény, zsurló. Gyógyhatású zöldségek és gyümölcsök: homoktövis, fekete bodza, áfonya, fekete ribizli, hársfa, cékla, fokhagyma, sütőtök. Ne felejtsük el, hogy a szárított gyógy- és fűszernövények legfeljebb két évig tarthatóak el sötét üvegben, papírzacskóban. Időnként nézzünk szét a fűszerpolcokon, és selejtezzünk, mert előszeretettel költöznek be oda „hívatlan vendégeink”, az élelmiszermolyok. ■ Bogdányi Mária Fúrópajzsok az üdvösség útján? Cím egy újság május 18-i számában: „Megkeresztelték". De a megkeresztelt nem a cumit rágja, hanem majd a kőzetet, Budapest alatt. Mindezt tetézi, hogy egy névadó verseny alapján keresztelték meg. Álljunk meg egy szóra! jézus mondja: „Aki hisz, és megkeresztelkedik, üdvözül..." (Mk 16,16a), de egy metrófúrópajzs nem „aki”. Egy keresztelőpedig annyira nem névadó ünnepély, hogy ezt hangsúlyozandó a lelkész fennhangon megkérdezi a gyermek már meglévő nevét, közvetlenül mielőtt kiszolgáltatja neki a keresztség szentségét. Az újszülöttek számára rendezett névadó ünnepség olyasféle relikvia egy letűnt korból, mint a mendemondák szerint kátrányból készült csatos Bambi, a bizarr ízű ömlesztett csokis sajt és egyebek Ahogy a kereszténység megtartott egyes pogány ünnepi időszakokat, csak egészen más tartalommal töltötte meg őket, az ateizmus ugyanígy a keresztény ünnepi alkalmakat igyekszik átértelmezni. Nálunk egészen a hetvenes évekig a kereszténység fokozatos kihalásával számoltak. A karácsonyból fenyőfaünnepet faragtak. Manapság már mifelénk is karácsonyig, akarom mondani, a fenyőünnepig táblából a Mikulás, ateista adventként lehet várni, hogy milyen fogyasztási cikkeket tesz az örökzöld alá. A keresztelőt sem tüntették el teljesen, ha- , nem ateista módon átértelmezték, és lett belőle névadó. Hogy aztán, amikor a kis ateista felcseperedik, akkor a Miatyánk helyett majd azt imádkozhassa, hogy jöjjön el az ő saját országa, de még véletlenül sem a mi Atyánké. Kétségtelen újdonság, hogy míg korábban a keresztény dolgokat ateista változatukkal igyekeztek elfödni, 1989 óta inkább a profán hétköznapi dolgokba keverik bele a kereszténységet: raktárakat szentelnek, metrófúrópajzsokat keresztelnek. Valójában ezzel is koptatva, esetenként nevetségessé téve a keresztény fogalmakat. ■ PRŐHLE PÉTER ' 4*4 % ,Stés A BÉRES EGÉSZSÉG HUNGARIKUM PROGRAM E HAVI TÉMÁJA: A PREVENCIÓ Megelőzés - de mi is az? Akkor mondhatjuk valakiről, hogy egészséges, ha nemcsak testileg, hanem lelkileg is az. Ahogy az egyházak az emberek lelki egészségét építik, úgy a Béres a testi egészségünkért próbál tenni. A Béres Egészség Hungarikum Program azért jött létre, hogy Magyarország Európa egyik legbetegebb nemzetéből az egyik legegészségesebbé válhasson. Első lépésként egy reprezentatív kutatással felmérettük, mennyire egészség- tudatosak a magyarok. Most induló „felvilágosító" rovatunkban havonta körbejárunk egy-egy sokakat érintő betegséget. Célunk, hogy a témában jártas orvos szakértők segítségével eloszlassuk a felmérés eredményeiből is kirajzolódó tévhiteket, és iránytűként segítséget nyújtsunk az egészségmegőrzés területén való eligazodásban. E havi témánk a prevenció. Az, hogy az egészség érték, többé-ke- vésbé rögzült már a fejünkben, de azzal kapcsolatban, hogy miként kellene megőriznünk, sokunknak csak halvány elképzelésünk van. A kutatásban részt vevő válaszadók tisztában voltak azzal, hogy a betegségmegelőzés érdekében főként önmaguk tudnának tenni, pár kérdéssel később viszont már 55%-uk gondolta úgy, hogy az egészség anyagi körülmények függvénye, 35%-uk pedig az országos egészség- ügyi ellátórendszert hibáztatja a magyar lakosság siralmas állapotért. Az igazság az, hogy az emberek nagy része abszolút nem foglalkozik a betegségek megelőzésével. A kutatásban megkérdezettek 55%-a még sosem hallotta azt a kifejezést, hogy prevenció, annak ellenére, hogy majdnem tíz éve árad felénk az információ arról, hogy miként előzzük meg a betegségek kialakulását. Mi is az a prevenció? A legtöbben a prevenció vagy megelőzés szó hallatán az egészségügyre, ezen belül a szűrővizsgálatokra asszociálnak, pedig a prevenció valójában ennél sokkal többet jelent! A megelőzésnek három szintje van. Például a csont- ritkulás primer prevenciója - a fiatal felnőttkor végéig terjedő időszakban - a maximálisan elérhető csonttömeg kialakítása helyes étkezéssel és mozgással. Tehát az elsődleges megelőzésről mondható el leginkább az, hogy a tényleges egészségmegőrzést szolgálja. A másodlagos prevenció a szűrés, például a csontsűrűség-vizsgálat, a kóros eltérések kimutatása. A harmadlagos prevenció a már meglévő csontritkulás esetében a patológiás törések megelőzésére irányul. Őrizzük meg egészségünket! Megéri! Tévúton jár az, aki nem hisz a prevenció jelentőségében. A szívkoszorúér-betegség halálozási arányának csökkentésében például kétharmad részben van szerepe a megelőzésnek, és csak egy- harmad részben a legmodernebb terápiás eljárásoknak! A Béres Egészség Hungarikum Program prevencióval kapcsolatos kutatási eredményeit kommentálta: dr. Gajdács Ágnes, a Magyar Orvosi Wellness és Prevenciós Társaság elnöke Ágfalva és Loipersbach partnerkapcsolati szerződése A két, egymástól légvonalban mindössze másfél kilométerre fekvő község evangélikus gyülekezete a trianoni határok meghúzása előtt összetartozott. Ágfalva volt az anyagyülekezet. Templomának méretei impozánsak - ennek oka, hogy régen Lépesfalváról és Bánfaivárói a leánygyülekezetek az „anyához” jártak istentiszteletre. Aztán jött a sok évtizedes elzártság, amikor az „anyát” nemcsak hogy a lányától való elszakítottság miatti könnyek fojtogatták, hanem a kitelepítés során megfosztották többségükben azoktól, akik a helyi gyülekezet életében az anyai örömöket, vagyis a jövőt is jelentették... A kitelepítettekkel 1989 után erősödött meg a kapcsolat. A sok évtizedes elzártságot követően megnyílt a lehetőség arra is, hogy az egykori leánygyülekezettel - ameLy maga is „anyává” lett - ismét szorosabb kapcsolat épüljön ki. Sághy Balázs ág- falva-sopronbánfalvi és Jakob Kruse lépesfalvi lelkész intenzív, lelkes szolgálata az elmúlt években hidat épített gyülekezeti szinten, de egyúttal a két falu lakossága között is. Kapcsolatuk ezzel a Magyarország és Ausztria közötti alapszintű regionális együttműködés példájává is vált. Május 19-én délután az ágfalvi evangélikus templomban istentisztelettel kezdődött a szerződés-aláírási ünnepség. Ezen Herwig Sturm osztrák püspök és Gabnai Sándor, a Soproni Egyházmegye esperese köszöntötte a határ menti gyülekezetek tagjait és a vendégeket. Sturm püspököt a templom oltárképe ragadta meg, mert nevéhez (der Sturm=vihar) kapcsolódik a viharos tengert lecsendesítő Jézus szolgálata. Jézus sokszor csendesítette le a történelem viharában az övéi hajóját elnyelni akaró hullámokat. A partnerkapcsolati szerződés aláírása a határon történt (képünkön). Köszöntőt mondott Manfred Koch szuperintendens, valamint a két polgármester; Gaál István és Herbert Tschürtz. Az ünnepen közreműködött a lépesfalvi Heimatklänge zeneegylet fúvószenekara - nemcsak hangulatos keretként, hanem záróénekünket is kísérve, hálánk kétnyelvű kifejezéseként („Áldjad, én lelkem...” - „Lobe den Herren...”). Végül a lépesfalvi gyülekezet vendégei lehettünk, ahol az egykori leánygyülekezet nemcsak az „anyát” látta vendégül terített asztalok mellett, hanem a helyi lelkész (egykori soproni lelkésztársam) és felesége (volt konfirmandusom) a régi szeretettel fogadta a kissé távolabbi szomszédot is. Évtizedek elzártsága után az egymás felé nyitottság szép jelképe volt, amikor a két szomszédos gyülekezet átadta egymásnak temploma kulcsának a másolatát, hogy bármikor beléphessenek a másik templomába, és testvéri közösségben lehessenek egymással. Imádkozzunk azért, hogy a példaadó szerződés munkálja az elzártságból szabadultak háláját, a bénító határt áttörő nyitott szeretetet, valamint a kulcsfontosságú tények: a szívbeli békesség és az igazságosság érvényesülését a szomszédok között - ezzel közvetítve a Szentlélek tisztító erejét szennyezett világunkban, közösségi kapcsolatainkban. Szimon JÁNOS Szolgálat határok nélkül A Tokaj-Hegyalján végzett lelkészi szolgálatnak nem szab határt a határ. A szomszédos Szlovákia területén található egy magyar falu, Nagytárkány. A Borsod-Hevesi Egyházmegyének a Her- nád folyótól keletre eső területére kihelyezett beosztott lelkész (e sorok írója) e falu evangélikus templomában a helyiek anyanyelvén is hirdetheti feltámadott Urunk evangéliumát. Sokan kételkednek abban, hogy az Úr ma is építi a házát, pedig így van. Május 20-án érezhető volt Isten Szendéikének építő jelenléte a nagytárkányi evangélikusok felemelő ünnepén. Egy testvérpár ekkor tett bizonyságot arról a szándékáról, hogy az evangélikus egyházhoz akar tartozni. A konfirmációi istentiszteleten aktívan vett részt a területileg illetékes szlovák lelkész, Jan Menyki is; az úrvacsoraosztásban segédkezett. Az alkalmat Nagy Zoltán helyi református lelkipásztor és felesége is megtisztelte jelenlétével. A konfirmációi istentisztelet végén a köszöntések következtek, majd a nagy- mihályi evangélikus gyülekezet kórusának kvartettje dicsérte szlovák nyelven az Urat. Ezután gazdagon megterített asztal mellett folytatódott az ünneplés. A vacsora alkalmával pásztorok és pász- toroltak, szlovák és magyar ajkú hívek alkottak asztalközösséget, és jól ismert - a reformátusokkal közös - énekeink hangzottak egyszerre két nyelven. ■ László Milán r — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — i I Megrendelőlap i 1 Ezennel megrendelem az Evangélikus Életet I Hű egy hónapra: 780 forintért Q fél évre: 4680 forintért I I EH három hónapra: 2340 forintért Q egy évre: 9360 forintért | Név: I Cím: ............................................................................................................................. 1 I A fenti előfizetési díjak belföldre érvényesek! | ! Kérjük, a szelvényt NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL töltse ki, . és küldje vissza az alábbi címre: ■ Evangélikus Élet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24. I (A borítékra szíveskedjék ráírni: „Előfizetés”.) | I A szelvényt az 1/486-1195-ös faxszámra is elküldheti. | Kérjük, hogy esetleges kérdéseivel, az előfizetéssel kapcsolatos problémáival keresse Vitális Juditot az 1/317-1108-as vagy a 20/824-5519-es telefonszámon. Előfizetéssel kapcsolatos e-mailjét a judit.vitalis@lutheran.hu címre küldheti el.
