Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-05-27 / 21. szám

‘Evangélikus ÉletS KULTÚRKÖRÖK 7 2007. május 27. Múzeumi majális 2007 Nézősereg a Deák téren, az Evangélikus Országos Múzeum majálisán május 19-én Középpontban: Jézus Krisztus Szeverényi Mihály festőművész ► A békéscsabai evangélikus gyülekezetben a tavalyi év legfontosabb esemé­nye az új oltárfestmény átadása volt. Az alkotás az egyházi sajtó segítségé­vel mára országosan ismertté vált, sokan személyesen is szeretnék látni. Az alkotóval, Szeverényi Mihály festőművésszel beszélgettünk.- Hogyan emlékezik 2006. június n-ére?- Az oltárkép átadása életem egyik legfontosabb eseménye volt. Elsősorban szakmai értelemben mérföldkő, hiszen egy oltárfestmény elkészítése óriási fel­adat egy festő életében. Hatalmas él­ményt éltem át spirituálisán is, végig a festés alatt. Mélyült a megváltó Krisztus­ban való hitem. Közel voltam Istenhez, és Isten közel volt hozzám. Odamene­kültem Jézushoz az egész nehéz idő alatt, amíg festettem. Nagy boldogság számomra, hogy sok pozitív jelzést kap­tam, így nyugvópontra jutott minden korábban átélt nehézség. Mára a békes­ség maradt, a szívemben is. Mint amikor Jézus lecsendesítette a tengert.- Van-e még valamilyen feladata az oltár­festménnyel kapcsolatban?- Lassan egy éve, hogy végső helyére került, immár csontszáraz, ilyenkor szok­tunk felvinni rá egy tartósító védőréteget. Ez a helyszínen megtörténik várhatóan májusban. Ezzel tényleg véget ér a munka.-Jelenleg min dolgozik?- Az egyik kisméretű vázlaton, ami az oltárképhez készült. Ezt szeretném ki­dolgozni és az Evangélikus Szeretetott­honnak adományozni nagycsütörtökön egy ottani úrvacsorás istentiszteleten. Az imateremnek az oltárképe lesz ez. Ezenkívül már gondolkodom az őszi németországi kiállításomon is. De még azt megelőzően lesz a paksi országos egyházi találkozó, ahol a színpadkép ki­dolgozásában segítek. Jézus Krisztus, az ő áldozatvállalása kerül a középpontba. Azt üzeni majd, hogy ne vegyük le róla a szemünket. Ez hitünk alapja is. ■ Szegfű Katalin (Forrás: Csabai Erős Vár) Pünkösd az ökumené jegyében A Magyar Televízió ünnepi műsorkínálata A gönci templom ad otthont pünkösd va­sárnapján a 10 órakor kezdődő református is­tentiszteletnek. A falu a magyarul beszélő reformátusok körében nagy tiszteletnek örvend, mivel Karoli Gáspár - wittenber­gi, majd svájci tanulmányok után -1563- tól ott szolgálta lelkészként Istent és né­pét. Az első teljes, magyar nyelvű Biblia fordítóját Göncön temették el 1591-ben. A gyülekezet hűségesen ápolja Károli örökségét. Ennek szép példája, hogy pünkösdkor, az egyház megszületésé­nek napján vesznek először úrvacsorát az előző vasárnap konfirmáltak. Együtt van ilyenkor az egész rokonság és mind­azok, akik a gyermek addigi lépteit egyengették a hit útján. n órakor a metodista egyház műsora követ­kezik a pünkösdi szimbólumokról. Az igei áhítatot ár. Hecker Frigyes lelkész tart­ja, a programot a korábbi istentisztelete­ken elhangzott kórusművek színesítik. Czigány György szerkesztő Útmutató cí­mű műsorának vezérfonalául Szent Pál apostolnak a korinthusi hívekhez írt má­sodik leveléből választotta az idézetet: „Ahol a lélek, ott a szabadság.” Az Útmu­tató felvételei a budai Szent István-kápol- nában készültek. Az ünnepről Török József teológus és Kozma Imre, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alapítója és elnöke oszt­ja meg a nézőkkel gondolatait, majd Ka­lász Márton Stephanus-díjas költővel lát­hatunk beszélgetést. Ezután két zenei cse­mege következik: Pitti Katalin énekli Verdi Othellójából az Ave Mariát egy klasszikus­nak számító felvételről, partnere Simándy József. Végezetül Mahler VIII. (Ezrek) szimfó­niájából hangzik fel a „Veni Creator Spiritus", a középkorban élt Hrabanus Maurus fuldai apát híres himnusza, amelyben a Szem­léiket teremtőként tiszteli a költő. Az est programjából kiemelkedik az 1959-ben készült, tizenegy Oscar-díjjal kitüntetett Ben Húr című amerikai törté­nelmi film, William Wyler alkotása, amely­nek a zeneszerzője a magyar származású Rózsa Miklós. A főszerepben Charltön Hes- tont láthatják a nézők. A világhírű mozi - Lewis Wallace könyve alapján - az előkelő származású zsidó kereskedő, Ben Húr történetét dolgozza fel. A római korban Jeruzsálemben élő főhőst ártatlanul ítélik gályarabságra, de csodálatos módon megszabadul. Odisszeája közben tanújá­vá válik Krisztus szenvedéseinek és meg- feszíttetésének. ■ Csermák Zoltán Száz éve született Rózsa Miklós zeneszerző ► Budapesten 1907. április 18-án született, és nyolcvannyolc esztendős korá­ban, 1995. július 27-én Los Angelesben hunyt el Rózsa Miklós zeneszerző. O volt az a komponista, akinek sikerült hírnevet szereznie mind a filmzene vi­lágában, mind pedig a koncerttermekben. Olyan neves hollywoodi filmek fű­ződnek a nevéhez, mint a Quo vadis (1951), a Ben Húr (1959) és az El Cid (1961). Rózsa Miklós 1926 és 1929 között a lip­csei konzervatóriumban tanult. Ötesz­tendős volt, amikor a nagybátyja megta­nította brácsán és hegedűn játszani. Édesanyja pedig, aki Bartók Béla évfo­lyamtársa volt, zongorázni tanította. A lipcsei egyetemen 1925-ben kezdte meg tanulmányait, a kémiát és mellette a ze­netudományt választva. Egy év elteltével - komolyzenei sikereket aratva Lipcsé­ben - a konzervatórium, azon belül a ze­neszerzés szak mellett döntött. A filmzenével Párizsban került kap­csolatba, ahová 1932-ben költözött; on­nan Londonba utazott tovább. 1936-ban bízta meg Jacques Feyder rendező a Knight Without Armour (A páncél nélküli lovag) című film zenéjének komponálásával. A bagdadi tolvaj (1940) zenéjét még Európá­ban szerezte, de a háborús állapotok mi­att a felvételre már Amerikában került sor; Rózsa Miklós 1940 nyarán emigrált. Első hollywoodi produkciója A dzsungel könyve volt; 1942-ben elsőként ennek a mozinak a zenéjét lehetett megvásárolni hanglemezen. A neves magyar zene­szerzőt 1949 és 1962 között kötötte szer­ződés a Metro-Goldwyn-Mayer (MGM) filmstúdióhoz. Ez idő alatt születtek leg­híresebb alkotásai: Quo vadis, Ivanhoe, Juli­us Caesar (1953) és a The King’s Thief (1955). Nagyszabású történelmi - különösen bibliai - témájú filmek kapcsolódnak a nevéhez. Vegyes kórusra írt motettáját - To Everything There Is a Season, op. 21. - 1946-ban vetette papírra, ezt a művet ké­sőbb Kari Straubénak ajánlotta. A Ben Hur, valamint a King of Kings című filmben hallható rövid korálok mellett az emlí­tett motetta lett a legnépszerűbb kórus­műve. Még két alkotásában - The Vaniti­es of Life, op. 30. és a 23. zsoltár, Az Úr az én pásztorom, op. 34. - dolgozott fel szentírási szövegeket. Negyven esztendő alatt kilencven filmzenét írt. 1982-ben került a mozikba az utolsó film, amelynek a zenéjét ő sze­rezte, Dead Men Don’t Wear Plaid (Halottak nem viselnek kockás öltönyt) címmel. Ettől kezdve már „csupán” kamarazenét kom­ponált. M A Glaube und Heimat írása nyomán ■ |1 A pilisi Izsópka evangélikus gyermekkórusról látható műsor a Ma­gyár Televízió egyes programján június ;-án 10.40-től. Ismétlés ugyanaznap 13.40-kor az m2-n. Az izsóp gyógynövény, amely gyó­gyítja a testet. Az Izsópka pedig egy olyan kórus, amely a lelket gyógyítja és tisz­títja - vidámsággal, gyermekhanggal, szeretettel. Polgár Rózsa és a Tarisznyakönyv „Hét országra szóló lakodalmat csaptak" - Badin Adám mesemondó Rozsnyóról Gryllus Vilmos bűvöli a közönséget Szorgalmas munka a múzeumban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom