Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-01-14 / 2. szám

‘Evangélikus ÉletB MOZAIK 2007. január 14. !► 11 fk Testünk a Szentlélek temploma - de vajon szeret-e lakni benne? ► Szeretettel köszöntőm a kedves Olvasót! Ezeken a hasábokon évek óta informatikai és ökológiai témá­jú írások váltják egymást az Egyház és világháló, illetve az Üzenet az Ara- rátról rovatban. Ez utóbbi ebben az évben az egészséges életmód terüle­tén szeretne korrekt és keresztény szellemű ismereteket nyújtani. Mitől egészséges az életmód? Három nő alakja villan fel előttem. Az egyik a hir­detések „egészséges embere”, a testhez simuló ruhában futni induló huszon­éves ifjú hölgy, aki mindennap megtesz öt-hat kilométert, és utána megelégszik egy méregdrága probiotikus joghurttal. A másik egy hetvenes évei közepén járó falusi néni, aki hajnaltól napnyugtáig kint van az udvaron meg a szőlőben, dolgozik egész nap, keveset eszik, azt is csak munka után. Szikkadt kenyér, al­ma, dió az étele. Húst ritkán látunk az asztalán, pedig bármelyik nap levághat­na egy csirkét, hisz az egész rokonságot ő látja el baromfival. A harmadik há­romgyermekes, középkorú asszony, aki nyári reggeleken mezítláb lépdel kint a kertje harmatos füvében, hogy egy ma­rék gyógynövényt szedjen, és teát főz­zön belőle, miközben saját őrlésű tön- kölylisztből gyúrt kenyere már kel a má­zas cseréptálban... A mai életmódkutatások arra mutat­nak rá, hogy az egyes ember életmódját, egészségi állapotát alapvetően határozza meg a táplálkozása és a mozgási szokásai. Erről a két területről lesz szó részletesen: sze­retnénk körüljárni, mit együnk, és mit honnan szerezzünk be, hogyan készít­sük el; illetve hogy milyen mozgásfor­mákat tudunk életünkbe illeszteni, ezek miben segítenek, és hogyan gyakorol­juk őket. Közös szellemi kirándulásra hívom tehát a kedves Olvasót, és remélem, hogy az itt felvonultatott témák kedvet csinálnak ahhoz, hogy mindenki to­vábbgondolja majd őket. Legyen a 2007. esztendő az egészséges, természetes életmód éve! Újévi fogadalmak helyett lépjenek bátran velem együtt egy (talán merőben új) útra, melynek egészen biz­tos pozitív kihatásai lesznek testi és lelki egészségükre egyaránt! Néhány szó a tematikáról. Magától ér­tődőnek tekintjük, ezért nem fogjuk tag­lalni, hogy az abszolút negatív élvezeti szerek (alkohol, nikotin, drogok...) használatának, fogyasztásuk túlzásba vitelének milyen egészségkárosító és életmegrövidítő hatásai vannak - ezek­kel egy felelősségteljes keresztény em­bernek úgyis tisztában kell lennie. To­vábbá ezeken a szélsőségeken kívül is van mit változtatnunk túlzottan kényel­mes 21. századi, pörköltszaftos-fehér ke­nyeres, televízió-, számítógép- és inter­netfüggő, stresszes életmódunkon. Hogy miért? Mert minden keresztény embernek olyan példaszerű lelki és testi életet kell(ene) élnie, amely Istent dicséri, amely követésre méltó, és amely hiteles. Azt hiszem, nem kell ecsetelnem a sú­lyos nikotinfüggő háziorvos rossz pél­dáját, akinek rendelőjében minden (egyébként gyógyulni vágyó) beteg kö­högőrohamot kap. Vagy az alkoholista testnevelő tanárét, aki nem képes hatvan métert lefutni a tanítványaival, és akit a gyerekek a háta mögött kinevetnek. Ezekhez lehetne hasonlítani az elhízott ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Bogdányi Mária E-mail: ararat@lutheran.hu keresztényt, aki az utcasarokra is kocsi­val megy (pláne templomba!), és a vasár­napi istentisztelet után sosem hagyja ki, hogy beugorjon „a kis cukiba” egy do­boz krémesért, mert az jár a húsleveses, rántott húsos, sült krumplis vasárnapi ebédhez. Lehet, hogy valaki ebben most még nem talál semmi kivetnivalót, de garantálom, hogy ha rendszeresen ol­vassa a rovat cikkeit, akkor fog. „Vagy nem tudjátok, hogy testetek, amit Is­tentől kaptatok, a bennetek levő Szentlélek temploma, és ezért nem a magatokéi vagytok? Mert áron vétettetek meg: dicsőítsétek tehát Is­tent testetekben.” (iKor 6,19-20) Azért nagy érték a testünk, mert Jézus Krisztus élete feláldozásával mentette meg a vég­leges megsemmisüléstől. Nagy árat adott Isten azért, hogy a bűn, az élet pusztítása ellenére is élhessünk, és meg­változni tanuljunk. Aki megismerte és elfogadta a maga számára Krisztus áldo­zatát, méltatlannak kell, hogy tartsa tes­te rongálását, mert ezzel az ő tulajdonát károsítja meg! „Adassák nékem annyi lelkierő, hogy mindazt elfogadjam, amin változtatni nem tudok, bátorság ahhoz, hogy mind­azt megváltoztassam, amire képes va­gyok, és bölcsesség ahhoz, hogy el ne té­vedjek köztük.” (Friedrich Oetinger) ■ Bogdányi Mária A globális felmelegedés erkölcsi kérdés ► Tavaly tavasszal az Egyesült Államok közvéleményét rázta fel AI Gore egyko­ri alelnök Kellemetlen igazság című könyve és az azonos című dokumentum­film. Most, ezen a hó nélküli télen Magyarországon is napról napra erőtelje­sebben szembesülünk a ténnyel: a globális felmelegedés valóság. Nem is első­sorban az enyhe időjárásra gondolok, hanem a híradásokra. A minap arról írt az újság, hogy 2007 várhatóan a meteorológia történetének legmelegebb éve lesz, a Meteorológiai Világszervezet főtitkára pedig azt nyilatkozta, hogy a 2006-os időjárási adatok megerősítik a globális felmelegedés tényét. A témáról már nemcsak a tudósok, de egyre több politikus is úgy beszél, mint az emberiség egyik legfőbb gondjáról. Az áttörést valószínűleg az október 30-án közzétett Stem-jelentés okozta. Az újdonságot az jelenti, hogy a prob­lémát ezúttal nem lehet azzal el­ütni, hogy túlzásra hajlamos zöl­dek riogatják a világot. Sir Nicho­las Stem, a Világbank egykori ve­zető közgazdásza gazdasági szá­mításokkal támasztja alá, hogy az éghajlatváltozás még ebben az évszázadban a gazdasági világ­válsághoz hasonló mértékű ösz- szeomláshoz vezethet. Valószínűleg néhány évtized­nyi időnk van az éghajlatváltozás megállítására, utána már késő lesz. Ugyanakkor a fenyegető ve­szélyek nagyságához képest kis erőfeszítéssel a katasztrófa elhá­rítható. Ehhez szerinte elég a vi­lág bruttó nemzeti termékének i%-át, vagyis évente mintegy 350 milliárd dollárt a klímaváltozás megfékezésére fordítani. A több üvegházhatású gázt kibocsátó gazdag országoknak a probléma megoldásából is nagyobb részt kell vállalniuk. Ezzel a szemlélettel van teljes össz­hangban Al Gore Kellemetlen igazság cí­mű, 328 oldalas könyve, amelyet de­cember eleje óta magyarul is olvashat­nak az érdeklődők. Felkavaró, de nem elkeserítő, inkább a tényekkel szembe­sítő és tettekre sarkalló olvasmány. Míg e sorok írója feleségével, Kézdy Edit­tel a könyvet fordította, fokozatosan szembesült a globális felmelegedés tényé­vel. A több mint háromszáz oldalas könyv gyönyörű (néha riasztó) fényké­pek és kitűnő ábrák segítségével magya­KELLEMETLEN IGAZSÁG A 80LY8ŐNKA? FENYEGETŐ ÖI-OftÁUS PfclMEUíGEDES, foi LcKÚZGÉSÍNEK IgHETŐSÖ ALGORE rázza el, hogy az Antarktisztól az afrikai Csád-tó vidékén és az Alpok gleccserein át az Északi-sarkig mindenhol megmu­tatkoznak a fogyasztói társadalmak mo­hóságának következményei. A szerző ezt így fogalmazza meg: „Bolygónk minden szögletében - szárazföldön és vízen, az olvadó jégben és az eltűnő hóban, hőhul­lámok és aszályok idején, a hurrikánok szemében és a menekültek könnyeiben - annak cáfolhatatlan bizonyítékait láthat­juk, hogy a természeti folyamatok alapo­san megváltoznak. Azt remélem, hogy akik elolvassák a könyvet, és megnézik a filmet,, ugyanazt fogják érezni, amit én már régóta: a globális felmelegedés nem csak a tudományról szól, és nem csak po­litikai téma. Valójában erkölcsi kérdés.” A szerző azokra is gondol, akik talán belefáradnának - az egyébként közért­hető - tudományos magyarázatokba, és változatosságképpen személyes élet- útjával és családjának történetével is megismertet. Gore többször is a teremtett világ megőrzéséről beszél, de akik nem istenhívők, azok is tanul­hatnak az optimizmusból, amellyel hirdeti: ha az emberi­ség megteszi a szükséges lépé­seket, van remény a katasztró­fák sorozatának elkerülésére. Egyszerűen fogalmazva: radi­kálisan csökkenteni kell szén­dioxid-kibocsátásunkat. Ez nemcsak a politikusokon és a nemzetközi egyezményeket szövegező jogászokon meg a műszaki fejlesztéseken dolgozó mérnökökön múlik. Mindannyi­unk feladata, hogy felelősen vásá­roljunk, közlekedjünk, dolgoz­zunk és nyaraljunk. Ehhez ad se­gítséget gyakorlati tanácsokkal a kötet utolsó tizenöt oldala. A könyv értékes olvasmány mindazoknak, akik megtanul­ták, hogy nem csupán a mának élünk. ■ Gadó György Pál Al Gore: Kellemetlen igazság - A bolygónkat fenyegető globális felmelegedés és leküzdésének lehetőségei. Göncöl Kiadó, Budapest, 2006. Ara: 4830 Ft. Kapható a Huszár Gál papír- és könyvesboltban (1054 Budapest, Deák tér 4.) is. Szeressetek! ígérem, jó leszek, csak szeressetek! Előre köszö­nök a szomszédnak, átadom a helyem a bu­szon, csak szeressetek! Borravalót adok a pin­cérnek, a benzinkutasnak, a postásnak, a fuva­rosnak, csak szeressetek! Nem beszélgetek a buszvezetővel menet köz­ben, nem bliccelek, hét óra után csak az első aj­tón szállók fel, nem lépek a fűre, nem etetem az állatokat, nem kopogok az orvosi rendelő ajta­ján, mindig előkészítem a taj-kártyámat, csak szeressetek! Sorbaállásnál nem tolakszom, a pénztártól való távozás után nem reklamálok, vigyázok, ha záródnak az ajtók, mellőzöm a dohányzást, nem eszem zsírosat, elmegyek tü­dőszűrésre, véradásra; ha gondoljátok, még nő­gyógyászhoz is, csak szeressetek! Arcvizekkel locsolom magam, szőrtelenítek mindenhol, nincs egy darab korpám se, hónal­jam még este se izzadságszagú, naponta négy­szer mosok fogat - persze csak klinikailag tesz­telt fogkrémmel -, a kádat is kimosom magam után, csakis azért, hogy szeressetek! De ha ez nem elég, hát zöldre festem a ha­jam vagy egyszerűen levágatom, pírszinget ra­kok az összes létező testnyílásomba. A belvá­rosban fényes nappal olyan nadrágot hordok, amiből kilóg a fenekem, egy méter hosszú sza­kállat növesztek s befonom, csak hogy észreve- gyetek, és hogy szeressetek! Bandázok: összefirkáljuk a falakat, a kira­katokat, bedobunk egy vonatablakot, felülünk közösen a Zsolnay-szoborra, hogy legalább egy. rendőr vegyen észre. Diszkóba, kocsmába járok, mert a többiek is oda járnak, s nem lóg­hatok ki a sorból, mert szeretném, ha legalább ők szeretnének engem. Felmászom a Gellért-hegyre, a Szabadság hídra, hogy onnan levessem magam, pedig eszem ágában sincs meghalni, csak azt aka­rom, hogy szeressetek! Beveszek egy marék gyógyszert, persze csakis annyit, hogy túléljem, mert még élni akarok, de csak úgy, ha szerettek. íméleket írok éjjel-nappal, már görcsölnek az ujjaim a sok esemestől, mindezt azért, hogy elmondhassam: Ni ma’, mennyien szeretnek engem!... Elveszítem idő előtt a szüzességem, csak hogy a saját kezemmel tapintsam s a saját bő­römön erezzem, hogy - ha negyedórára is, de - szeretnek. Szerepelek a tévében: neonzöld térdzokni­ban, vörös parókában, lila öltönyben visító üveghangon ósdi magyar nótákat éneklek fej­tetőn állva, miközben egy lehangolt négyhúros gitáron kísérem magam, és ha kell, két vers­szak között böfögök is, csak hadd higgyem, hogy ti azért nevettek, mert szerettek engem. A Sztárboxban leverem a Kokót, a Totót, a Bé­lát, a Pandorát, a Pamelát, a Szamantát, a Rózsa Györgyöt meg még a Vágó Istvánt is, csak szeressetek! És ha kell, hát beszólok Anettkának, jáksónak, anyámnak, a szom­szédnak; ha akarjátok, még nektek is, csak lás­sátok már meg, hogy milyen bátor és érdekes személy vagyok, olyan, akit lehet szeretni. Je­lentkezem egy valóságsóba akár, és élő adás­ban letolom a gatyám, csak lássatok már meg, és szeressetek! Vidéki ródsókon járatom le magam a kap­panhangommal, a virgács lábaimmal, azért, hogy a csápolásotokat látván elhiggyem: sze­rettek Mert ha nem szerettek, akkor morcos leszek mondhatni: depressziós, és a belvárosban rád parkolok húsz centire, a havat pedig az én kerí­tésemtől a te kapud elé szórom, mindezt kora reggel, hogy te is szívj legalább egy kicsit. Nem szolgállak ki a boltban külföldi vörös­borral, nevető plüssmacival, egy számmal na­gyobb pulóverrel, olcsóbb hifitoronnyal, más színű fürdőkáddal, kivehető ajtajú NDK-tur- mixgéppel, esetleg csak akkor, ha jattolsz, pe­dig ezekből egy szekérderéknyi van a raktár­ban. Leszállítalak a buszomról. A számlád­hoz hozzáadom a szomszéd asztal fogyasztá­sát is. Elkeverem a személyidet, a leleteidet, a vizeletmintádat, és még nekem áll feljebb. Ha pedig reklamálni mersz, akkor félregyógysze- rezlek, s órákra rajtahagylak az ágytálon. Megbuktatlak KRESZ-ből, forgalmiból, ma­tekból, filozófiából, teológiából, balett-tánc­ból, kecskefejésből, megbuktatlak gyakorlati vizsgán, kisérettségin, nagyérettségin, emelt szintűn, felvételin, pótvizsgán, szigorlaton, zé- hán, direkt szívatásból - neked mér’ legyen jobb, mint nekem?! Elverem a zsebpénzemet, a fizetésemet, a családi pótlékomat, a munkanélküli-segélye­met, a nyugdíjamat. Elszórom a pénzem italra, nőre, drogra, játékgépre, hogy elfelejtsem azt, hogy nem szeret engem senki, vagy ha igen, hát azok sem úgy, ahogy én azt szeretném. Ha nem szerettek, akkor én feszült leszek, és zajt hallgatok zene helyet - viszont azt teljes hangerővel -, és arra táncolok. Néha magam is ilyen zenét csinálok, hogy legalább pénzem le­gyen. Aztán ha még ezután is feszült vagyok, füves cigit szívok, vodkás narancsot vedelek, és reggel megrugdosom azt a fiút, aki lenyúlta a csajomat. (Néha a csajt is...) így hát inkább szeressetek! Mindent megteszek ezért: háborúkat vívok, új földeket fedezek fel, feltalálom a gőzgépet, piramist építek, leho­zom a holdat, elhordom a Mecseket, sőt ígé­rem, elkészítem a házimat is, és felépítem gyu­faszálból a Tádzs Mahalt, s ha kell, hát a sze­metek láttára meg is eszem az egészet, csak hogy szeressetek! És végül: minden hülyeséget összeírok, amit aztán nagy büszkén irodalomnak nevezek, csakis azért, hogy szeressetek! ■ SMELKA SÁNDOR HIRDETÉS Az Evangélikus Külmissziói Egyesület (EKME) e havi összejövetelén - január 15-én este fél 6-kor - Neves Costa Krisztina, a református menekültmisszió vezetője tart előadást Külmisszió határainkon belül címmel. Áhítattal Brebovszkyné Pintér Márta, az EKME lelkészi elnöke szolgál. Az összejövetel helye: Budapest Vili., Üllői út 24. (az utcáról nyíló terem). Minden érdeklődőt szeretettel vár az egyesület vezetősége. HIRDETÉS A Deák téri Asztali beszélgetések következő alkalmán Lackner Pál protestáns tábori püspök tart előadást Az ökumenikus tábori lelkészi szolgálat címmel január 14-én 17 órai kezdettel a Pesti Evangélikus Egyház Deák Téri Gyülekezetének első emeleti nagytermében. Mindenkit szeretettel várunk. r — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — — 1 I Megrendelőlap i I Ezennel megrendelem az Evangélikus Életet I I EH egy hónapra: 780 forintért El fél évre: 4680 forintért • I □ három hónapra: 2340 forintért LH egy évre: 9360 forintért | , Név: Cím: A fenti előfizetési díjak belföldre érvényesek! Kérjük, a szelvényt NYOMTATOTT NAGYBETŰKKEL töltse ki, és küldje vissza az alábbi címre: Evangélikus Elet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24. (A borítékra szíveskedjék ráírni: „Előfizetés”.) A szelvényt az 1/486-1195-ös faxszámra is elküldheti. Kérjük, hogy esetleges kérdéseivel, az előfizetéssel kapcsolatos problémáival keresse Vitális Juditot az 1/317-1108-as vagy a 20/824-5519-es telefonszámon. Előfizetéssel kapcsolatos e-mailjét a judit.vitalis@lutheran.hu címre küldheti el. *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom