Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-05-06 / 18. szám

io 200/. május 6. KRÓNIKA RMM "Evangélikus Élet3 ISTENTISZTELET-KÖZVETÍTÉS A RÁDIÓBAN Bemutatkozik az Érdi Evangélikus Egyházközség Az Érdi Evangélikus Egyházközség 1944 óta önálló. Az ország minden részéről betelepülő evangélikusokból alakult missziói gyülekezet; az eltelt évtizedek­ben sokan érkeztek és sokan távoztak. Érd a hetvenes években város lett; ma már megyei jogú város, hatvanötezer la­kossal, hatalmas területtel. Igazi misszi­ói terület; szórványként hozzánk tarto­zik Diósd, Százhalombatta, Tárnok, Sóskút és Pusztazámor. Evangélikus istentisztelet a Magyar Rádióban Május 13-án 10.04-től istentiszteletet hallhatunk a Kossuth adó hullám­hosszán Érdről. Igét hirdet Ittzés István helyi lelkész. MagyarRádió^l A gyülekezet első választott lelkésze Bányai Sándor volt. Halála, 1975 után he­lyettes lelkészek és civil igehirdetők vé­gezték a szolgálatokat. Először id. Har­mati Béla nyugdíjas lelkész, majd 1979-től 1991-ig id. Szentpétery Péter szentendrei lel­kész szolgált; mellette Pintér Tibor, Klucsik János és Nyári Erzsébet hirdette Isten igéjét vasárnaponként az istentiszteleten. Ez­után Ittzés Istvánt hívta meg a gyülekezet, aki jelenleg is a gyülekezet lelkésze. Az elmúlt hat évtized sok nehézség, megpróbáltatás között folyt le. A temp­lom 1951-ben, nyomorúságos időben épült. A gyülekezet létszáma a kilencvenes évektől kezdődően gyarapodott. 1991- ben a gyülekezeti névsorban nyolcvan- egynéhány név szerepelt, ma ötszáznál többen vagyunk. A szórványszintről kisgyülekezeti szintre emelt minket Urunk. Gyülekezetünk öröme, hogy szép számmal vannak fiatalok, akik ma­guk is végzik a misszió munkáját. Isten­tiszteleteinken vasárnapról vasárnapra megtelik templomunk. Megtapasztaltuk, hogy akkor történ­nek jó dolgok körülöttünk, ha imádságos szívvel tudjuk kérni Urunkat. Ma olyan korban élünk, amikor a misszió csak a személyes szeretetkapcsolat és a példa­mutató engedelmes keresztény élet nyo­mán lehet eredményes. Amilyen a Krisz­tushoz való viszonyunk, olyan a műm kánk eredménye is. Sajnos nem mindig zavartalan ez a kapcsolat, így a munka is sokszor eredménytelen. Teljes mérték­ben igaz Jézus Krisztus Urunk szava: „Ahogyan a szölővessző nem teremhet gyümöl­csöt magától, ha nem marad a szőlőtőn, úgy ti serp, ha nem maradtok énbennem." (Jn 15,4b) Reménységünk abban van, hogy az érdi viszonyok ellenére - a lakosság döntő többsége Budapesten dolgozik - Krisztus ezután is hordozni fogja gyüle­kezetünket. hibdftfs___________________________________________. __________________________________________________________________ „Ú gy ragyogjon a ti világosságotok (...), hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat.’’ (Mt 5,16) A missziói iránt érdeklődő testvérek figyelmébe ajánljuk a nyári missziói konferen­ciát, melyet az Evangélikus Missziói Központ szervezésében tartunk július 11-14- ig a piliscsabai Béthel Missziói Otthonban. A konferencia kínálata: evangélizáció, bibliaköri beszélgetés, bizonyságtéte­lek, imaközösség, missziói munkaágak bemutatkozása, határon túli magyar test­vérek beszámolói, előadó-művészi est, színi előadás... Szolgálattévők: Gáncs Péter, Lengyel Anna, Szaki András (Apológia Alapítvány) Bakay Péter, Oláh József (romaevangélista), llyés Brigitta (Anglia), Badin Adám (Felvi­dék), Hűvösvölgyi Ildikó (színművész), Padi Gergely színjátszó köre, Lázár Attila, Hu- lej Enikő, Győré Balázs, Csapó Krisztián, Szeverényi János, Bálint József és Gyöngyi. Ez alkalommal is lehetőséget kínálunk gyermekes családok részvételére: a fel­nőtteknek szóló programokkal párhuzamosan gyermek- és ifjúsági foglalkozá­sokat ajánlunk. Részvételi díj: 6000 Ft, tízéves kor alatt 3300 Ft. Jelentkezési határidő: május 30. Jelentkezni lehet postai úton, telefonon vagy e-mailben a missziói központ címén: Evangélikus Missziói Központ, 1164 Budapest, Batthyány Ilona u. 38-40. Tel.: 1/400-3057; e-mail: evmis@lutheran.hu. ISTENTISZTELETI REND \ i007. május 6. - Budapest Húsvét ünnepe után 4. vasárnap (Cantate). Liturgikus szín: fehér. Lekció: Ezs 12,1-6; Jn 16,5-15. Alapige: Jak 1,16-21. Énekek: 233., 318. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; du. 6. Balicza Iván; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Szalay Tamás; II., Modori u. 6. de. 3/4 u. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv., családi) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv.) dr. Frenkl Róbert; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) Bálintné Varsányi Vilma: Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. (úrv.) Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, IV. Tóth Aladár út 2-4. de. 9. (úrv.) Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv., családi) Smidéliusz Gábor; de.-11. (úrv., kantátás) Cselovszky Ferenc; du. 6. Gerőfi Gyuláné; VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (családi) Szántó Enikő; de. 11. (úrv.) Szántó Enikő; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. (vizsga-istentisztelet) Gombkötő Beáta: VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Szpisák Attila; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Gombkötő Beáta; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. (úrv.) Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom de. ti. KoczorTamás; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. (úrv.) Smidéliusz András; Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) Tamásy Tamásné; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Blázy Árpádné; de. fél 10. (úrv., családi) dr. joób Máté; de. 11-. (úrv.) Blázy Árpádné; du. 6. (vespera) Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Blázy Árpád; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv., családi) dr. Bácskai Károly; de. fél 12. (úrv.) Keczkó Pál; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Tóth-Szöllős Mihály; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. n. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné: Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) dr. Varga Gyöngyi; Rákospalota, XV.,Régi Fóti út 75. (nagytemplom) de. 10. (úrv.) Bátovszky Gábor: Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (úrv.) Zászkaliczky Pál; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. (úrv.) Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. (úrv.) Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Kosa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Kosa László; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Eszlényi Ákos; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. (úrv.) Eszlényi Ákos; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Hulej Enikő; Pestszentimre, XVIIL, Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. (úrv.) Hulej Enikő; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. (úrv.) Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás: Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. (úrv.) Endreffy Géza: Budakeszi (református templom) de. fél 9. Keczkó Pál. ■ Összeállította: Boda Zsuzsa Kincskereső nap Várpalotán Kincskeresésre hívta össze a várpalotai Evangélikus Keresztyén Óvoda a régi és a jelenlegi óvodásokat szüleikkel együtt április 15-én délutánra a templomba, majd az óvodába. A délután közös nyitóalkalmán Endre­ffy Géza budaörsi lelkész szolgált Mt 6,20-21.33 alapján ( ....gyűjtsetek magatok­na k kincseket a mennyben, ahol sem a rozsda, sem a moly meg nem emészti, és ahol a tolva­jok ki nem ássák, sem el nem lopják. Mert ahol van a ti kincsetek, ott van a ti szívetek is"). Miután a templomot megtöltő gyer­meksereg, a fiatalok - háromtól hu­szonegy éves korig - és a szülői, gyüle­kezeti közösség együtt énekeltek, a lel­kész kérdésére a gyermekek elmond­ták, milyen kincseket gyűjtöttek addig, milyen földi tárgyakra vágynak. A lel­kész kötetlen, párbeszédes formában vezette rá a hallgatóságot a kincseink­hez való ragaszkodás következményé­re: félünk, hogy mindazt, amit össze­gyűjtöttünk, ellopják. Ezért aztán iga­zán örülni sem tudunk kincseinknek. Elmondta példaként, hogy minden em­berben van egy Isten alakú űr, amelyet különböző, mindig újabb és újabb dol­gokkal akarunk kitölteni, mégis mindig ürességet érzünk. Az elhangzottakat a gyermekek és a fiatalok csoportokban beszélték meg az óvodában Magyarósiné Kárász Márta és Stanka Erika vezetésével, majd követ­kezett az udvari „kincskeresés”. Öt állo­máson várták az óvó nénik az öt vegyes életkorú csapatot különböző felada­tokkal, melyek eredménye a nap igéjé­nek összegyűjtése volt; ezt a záróalkal­mon rakták össze a gyerekek az oltár körül. Ez idő alatt a presbitérium tagja­inak dr. Gardái Péter budaörsi felügyelő tartott előadást az Istennel való élő kapcsolat fontosságáról. Ábrák segítsé­gével mutatta be a presbiternek a gyü­lekezetben elfoglalt helyét, végzendő feladatát. A szülőkkel Endreffy Géza beszélge­tett a gyülekezeti teremben. Istentől ka­pott ajándék, kincs a gyermek - állapí­tották meg -, akit azért kapunk kölcsön­be, hogy a keresztség által az Isten szere- tetére, az ő útján való járásra neveljük, hogy ő is megismerhesse az igazi, egyet­len kincset: Jézus Krisztust. A záróalkalmon iTim 1,19 alapján a lelkész elmondta, hogy a hit és a jó lelki­ismeret megtartása csak úgy lehetséges, ha szívünk legfőbb kincse az Úr Jézus Krisztus, akinek átadjuk mindenünket, ahogyan Zákeus is átadta egész házát, minden vagyonát. Nekünk is ezt kell tennünk, majd pedig szét kell osztanunk mindent, amit az Úrtól kaptunk. A nap tábortűzzel, szalonnasütéssel, énekléssel, kötetlen beszélgetéssel zárult. ■ Lassú Tamásné Soltvadkerti „családi bál” az óvodások szüleinek Több mint háromszáz vendéggel ismét fergeteges bált rendezett a soltvadkerti Evangélikus Óvoda április utolsó szom­batján a városi sportcsarnokban. A lel­kes szülői és óvónői csapat ezúttal a hú­szas évek hangulatát varázsolta a terem­be. A dekoráció és a tíz párral előadott „meglepetésműsor” is ezt a kort igyeke­zett visszaadni. A charlestont Horváth A. Gézáné kiskőrösi pedagógus tanította be, aki már több éve rendszeres megálmo­dója a koreográfiáknak. A bál keresztény jellege a vendégkö­rön kívül a megnyitón is megmutatko­zott: Péczka Ferenc gyülekezeti felügyelő bibliai idézettel vezette be gondolatait. Mint elmondta, napjainkban egyre in­kább háttérbe szorul a kapcsolatok ápo­lása; a bál évek óta ezt igyekszik pótolni, elősegíteni. Lakatosné Hachbold Éva vezető óvónő és kollégái a gyerekeket is bevon­ták a műsorba: a nyitótáncot az óvodá­sok mutatták be. ■ K.L. Bölcs Náthán a 21. században Vallások közötti és társadalmi párbeszéd a toleranciáról ► A budai zsidó hitközség budapesti Frankel Leó utcai szép kultúrterme nem­csak a budai zsidóság találkozóhelye. Sokan járnak ide a főváros más része­iből, és a helyiség már többször adott helyet tudományos rendezvényeknek is. Április harmadik hétvégéjén ismét rangos találkozóra került sor a Budai Micve Klubban. Tárgya Gotthold Ephraim Lessing - Mendelssohn kortársa és barátja - kedvelt, gyakran játszott és még többet magyarázott drámájának, a Bölcs Náthánnak az elemzése és a benne megfogalmazott nemes gondola­tok mai érvényesülése, illetve annak akadályai voltak. Az előadások, viták színvonala a legszigorúbb elvárásoknak is megfelelt. A Goldziher Intézet által rendezett kon­ferencia társrendezője volt a Debreceni Egyetem Német Irodalmi Tanszéke, a Magyar Tudományos Akadémia és az Országos Rabbiképző - Zsidó Egyetem (ORZSE) zsidó kultúratudományi kuta­tócsoportja, illetve az Evangélikus Hittu­dományi Egyetem Ószövetségi Tanszé- ' ke. Megfelelve a címben jelzett, vallások közti toleranciának, a kétnapos rendez­vény előadóit zömmel oktatóik, munka­társaik adták. A megnyitó után Kiss Endre professzor az európai felvilágosodás egy virtuális ti­pológiájában méltatta Lessing szerepét, kiemelve a nevelés és az erkölcsi ténye­zők fontosságát. Szabadság, valóság és Spinoza hatása meghatározó e folyamat­ban. Kari Katschthaler (Debreceni Egye­tem) a tolerancia és a resentiment tem- poralitását vizsgálta előadásában, Jeru­zsálem megosztására és az ítéletek el­odázásra figyelmeztetve. Staller Tamás (az ORZSE rektorhelyet­tese) Lessing és Mendelssohn barátságá­nak szellemét idézte fel, sok ténnyel és forrással. Kapcsolatuk két zseniális né­met barátságaként már az emancipáció előjeleként értékelhető. Hi ma Gabriella (Pázmány Péter Katolikus Egyetem) a Lessing-darab gyűrű paraboláját ele­mezte a tudásformákon keresztül, nem felejtve Náthán kivetettségét. Rácz Gabri­ella (Pannon Egyetem) Arnold Zweig, a „porosz zsidó” demokráciafelfogását is­mertette egy, az Alpok történeíéj'őLJ’a- lesztinában írt könyve kapcsán. ' Kiséry Eszter (Debreceni Egyetem) Nát­hán színházi küldetésébe és a német színházi életbe vezetett be, kritikák cím­listáját adva. Kitért a magyar és izraeli Náthán-feldolgozásokra is. Tatár György filozófus (ELTE) a gyűrű példázatban Náthán humanizmusát méltatta. Haus­mann Jutta (Evangélikus Hittudományi Egyetem) a vallások együttlétének lehe­tőségeit és határait kereste, Bölcs Nát­hám Ézsaiás fényében, sok bibliai idé­zettel mutatva meg. Finta Szilvia Jehuda Halévinek a Kuzári cí­mű alkotását vetette egybe Lessing művé­vel - ezáltal közvetve a magyar őstörténet is megjelent a tanácskozáson. A szünet­ben Lichtmann Tamás professzor (Debre­ceni Egyetem) mint a konferencia elnöke ismertette dr. Schöner Alfrédnak, az ORZSE rektorának üdvözlő levelét, amelyben jó munkát kívánt a konferenciának; a rektor betegség miatt nem lehetett jelen. Másnap Szécsi József teológus (ORZSE) az ókori zsidó filozófus, Philo munkássá­gát kapcsolta össze Lessing gondolatai­val. Vajda Károly germanista (Nyugat-ma­gyarországi Egyetem Apáczai Csere Já­nos Kar) az előítéletek eleve elítélését szorgalmazta, az igazság történő és plu­rális jellegének felismerésével Lessing színdarabjában. Schweitzer Gábor jogtörténész a magyar reformkor vallási toleranciát, illetve emancipációt érintő politikai diskurzu­sairól adott elő, utalva az angol példára. (Az eredmények dacára az 1840-es évek­ben zsidó még talált gyereket sem nevel­hetett fel, és a fürdőbejáratnál hajdú állí­totta meg.) A szünetben édesapja, a jelen lévő Schweitzer József országos főrabbi szólt hozzá az előadásokhoz, érdekes adatokat és szempontokat említve. Borsányi Schmidt Ferenc (ORZSE) a zsi­dó felvilágosodás hatását vizsgálta a Bölcs Náthán keletkezésére. Ő is kiemelte Mendelssohn szerepét, majd nyelvi pél­dákat hozott, utalva a „hászkálá” szó eredeti „ész/értelem” jelentésére. Kósáné Oláh Julianna (Nyíregyházi Főiskola) egy Weöres Sándor-idézet után - a toleran­cia parancsával kapcsolatban - a gyűrű meséjét kutatta más művekben. Licht- mann Tamás viszont a gyűrű példázata nélkül vizsgálta Náthán alakját. A dráma üzenetét értelmezve emlékeztetett az 1907-es Heller Bernát-tanulmány megál­lapításaira. Rathmann János filozófus a német felvi­lágosodás korában zajló zsidó-keresz­tény párbeszédet elemezte, Haman és Mendelssohn párbeszédén keresztül. Ri- szovannij Mihály (Nyugat-magyarországi Egyetem Apáczai Csere János Kar) a je­lenlegi németországi helyzetet mutatta be zsidó és keresztény oldalról. Szent- Iványi Ilona (Wesley János Lelkészképző Főiskola) az iszlámmal való párbeszéd lehetőségeit kutatta. Kozma György (OR­ZSE) egy mozaik identitásé család öt nemzedékén szemléltette, hogyan élnek tovább - századokon átívelve - a miszti­kus tanok. Vári György (Pannon Egyetem) záró előadásában alternatív kinyilatkoz­tatásokkal foglalkozott, amelyek lénye­ge az emberszeretet és a tolerancia. A konferencia is ezt a célt szolgálta! ■ Róbert Péter

Next

/
Oldalképek
Tartalom