Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-01-14 / 2. szám

‘Evangélikus ÉletS ELŐ VIZ 2007. januar 14. !► 9 Jövel, népek Megváltója! Megjelent az Evangélikus Hittudományi Egyetem zenei együtteseinek második CD-je a Luther Kiadó gondozásában Ve- ni redemptor gentium (Jövel, népek Meg­váltója) címmel. Közreműködik az egye­tem kamarakórusa Csorba István karnagy vezetésével; a liturgikus ének szeminári­umot vezényli és a 2001-ben az Aquin­cum Orgonagyár által készített békás- megyeri orgonát megszólaltatja dr. Finta Gergely. Mint arra a választott cím is utal, a CD ízelítőt kínál az adventi és a karácsonyi ünnepkör legnagyobb hagyományra visszatekintő énekeiből és azok feldol­gozásaiból. A Magnificat (Mária hálaadó éneke), a Tehozzád emelem én szemeimet (adventi introitus), a Küldé az Úristen (ad­venti szekvencia) liturgikus tételek mel­lett megszólalnak gyülekezeti énekek is alternatim előadásban: Nun komm, der Heiden Heiland - Jöjj, népek Megváltója (EE 131); Gottes Sohn ist kommen - Istennek szent Fia (EÉ 136). Az orgonaművek között hallhatjuk Gárdonyi Zoltán Adventi fantáziáját a már a címben is említett ének dallamára, de a zeneszerzők közt találjuk /. S. Bachot, D. Buxtehudét, J. G. Walthert, S. Scheidtot épp­úgy, mint a jóval későbbi mesterek közül M. Régért, Sulyok Imrét és a Bartók Béla ko- lindagyűjtését feldolgozó Koloss Istvánt. A CD a Lelkipásztor című folyóirat mel­lékleteként már decemberben megje­lent, a példányokról azonban sajnálato­san lemaradt a felvételvezető neve és a felvétel helyszíne. Így az egyetem és ze­nei együttesei ezúton mondanak külön köszönetét a felvételt irányító Matók Ist­vánnak, valamint a felvétel helyszínéül szolgáló békásmegyeri evangélikus temp­lom gyülekezetének és vezetőinek. A CD már megvásárolható a Luther Kiadó könyvesboltjában (1085 Budapest, Üllői út 24.) és a Huszár Gál papír- és könyvesboltban (1054 Budapest, Deák tér 4.). Ára 1800 Ft. ■ W. Kinczler Zsuzsanna Örökké fiatalon Makkegészség, erő, életöröm - ez jellemzi az Okinava szigetén lakó, magas kort megélő'em­bereket. A háromezer-ötszáz lelkes Ogimi fa­luban - ahol négyszázharminc fő idősebb nyolcvannál, és tizenketten már a százat is be­töltötték - egy kőbe vésve ez a felirat olvasható: „Hetvenévesen még gyerek vagy, nyolcvanesz­tendősen fiatal ember. És ha kilencvenéves ko­rodban valaki a mennyországba hívogat, mondd: »Gyere el újra, amikor száz leszek!«” Egy német magazin tudósítója elutazott a faluba, hogy a hosszú élet titkának nyomába eredjen. Az ott élők példája azt mutatta, hogy az éghajlati adottságoknak, az egészsé­ges táplálkozásnak, valamint a rendszeres mozgásnak - egyesek ezen a zenélést és a táncot értik - nagy szerepe van abban, hogy az ottaniak ilyen magas kort érhetnek meg. A testi-lelki egészség megóvása természete­sen nem csupán e távoli vidék lakóinak elemi érdeke, hanem nekünk is. Ha így teszünk, azzal Isten igéjét is megtartjuk, amely szerint „teste­tek, amit Istentől kaptatok, a bennetek levő Szentlélek temploma" (1 Kor 6,19), egy szent helyre pedig illik vigyázni. Korunkban azonban számosán akadnak, akik nem egyszerűen helyesen és ésszerűen óv­ják a testüket, hanem minden időt, pénzt és energiát a szépség, a fiatalság és az egészség megőrzésére áldoznak. Mindezek számukra majdhogynem bálványokká váltak, és szinte betegesen rettegnek attól, vajon mi lesz velük, ha fizikai képességeik csökkennek, erejük meg­fogyatkozik Márpedig ők minél tovább akar­nak élni, hiszen élni szép, élni jó! Azonban akár tetszik, akár nem, szembe kell néznünk azzal, hogy az öregség, a betegség - és igen, a halál is-a bűnbe esett ember éle­tének része. Am azoknak akik hisznek, az utolsó óra nem a vég, hanem egy új, egy telje­sebb élet kezdete. Aki pedig ezt hiszi és tudja, az nem feledke­zik el arról a bölcsességről sem, amelyet egy áhí­tatban így fogalmaztak meg: „Az életnek nem a hossza számít, hanem a mélysége.” m gaZsu A dicsőítés ereje ► „A mögöttem álló hat esztendő megpróbáltatásokkal teli időszak volt számomra. Elveszítettem a szüléimét, elhagyott a menyasszo­nyom. Betegségem miatt kitettek az állásomból. Egyszerűen nem tudtam fizetni az albérletemet, és sok adósságot csináltam. Hívő bá­tyám családjával együtt felkarolt. Elfogadtam az Urat. Mindennap ol­vasom a bibliaolvasó Útmutató ve­zérfonalával az igét. Mégis félve in­dulok az újnak! Mit tartogat 2007 az én számomra? Nincs perc, hogy ne kiáltanék Istenhez, mégis csak egészen apró lépésekben haladok életem rendeződése felé...” Kedves Lajos! Jövendőmondó nem va­gyok, de engedje meg, hogy az idei bib­liaolvasó Útmutató évi igéjének fényében arra biztassam, hogy merjen Urunk ígé­retében megkapaszkodni! Ezt mondja az Úr: „Én újat cselekszem, most kezd kibonta­kozni, majd meglátjátok!” (Ézs 43,19a) És hogy ez mennyire igaz, azt már megtapasztalhatta, hiszen a legnagyobb nyomorúság idején Megváltója lehajolt Önhöz, kézen fogta. Kiemelte a pusztu­lás verméből, és sziklára állította lábait. A legnagyobb csoda történt Önnel: Isten újat cselekedett az életében, hiszen gyö­keresen új teremtés lett! És csodálatos az a gondoskodás, ahogyan hívő bátyjában az Ön segítségére futott a gondviselő Is­ten. Befogadták, otthont teremtettek Önnek, nem kell hajléktalanként, magá­nyosan járnia az útját. Lehetetlen nem észrevenni e mögött Isten gyöngéd szeretetét! Milyen kedve­sen és figyelmesen készített helyet az Ön számára a földön és a mennyekben! Ezért egészen biztos vagyok benne, hogy reményteli jövő bontakozik ki Ön előtt nemsokára. Talán még ez a he­tedik esztendő a szűk esztendők közé számít, de hiszem, hogy a fordulat éve lesz 2007 Lajos életében! Figyeljen, mert ez a fordulat most van kibontako­zóban! No persze azért, hogy ezt be is EVÉLET LELKI SEGÉLY Szókéné Bakay Beatrix fogadhassa, nem ártana változtatni va­lamin! Kedves levelét olvasva megfigyeltem, hogy az imádságról mindig úgy ír, mint­ha az súlyos, de haszontalan kötelesség volna. Imádkozni nem azért kell, mert ez egy szép keresztény szokás, amelyet Isten elvár az embertől! Ha valaki el­mondja nekem, hogy milyen a „belső szobája”, nem nehéz megállapítanom, hogy mennyire mély a kapcsolata Meg­váltójával! Aki Isten csodálatos vezeté­sét szeretné megtapasztalni mindennap­jaiban, annak imádkozó embernek kell lennie! És elsősorban hálás szívű, Istent magasztaló lelkületű embernek. Lajos, kérje Istent, hogy ajándékozza meg a hálaadó, dicsőítő ima leikével! Ne legyen folyton panaszkodó, elégedetlen gyermeke az Úrnak! Hinnünk kell ab­ban, hogy Isten jobban gondoskodik ró­lunk, mint a legszeretőbb édesanya vagy édesapa! Nincs hiánya a legválogatot- tabb eszközökben, amelyekkel kész se­gíteni rajtunk! Természetes, hogy kipa- naszkodjuk magunkat Urunk előtt, és fontos, hogy mindig bűnbánattal lép­jünk elé, de nem felejtkezhetünk meg ar­ról sem, hogy imádjuk és dicsőítsük Atyánkat, aki szeretett Fiát adta, hogy bűneinket eltörölje. Tudom, hogy Lajos most úgy érzi, hullámok csaptak át a feje felett. Lehet, hogy arra is gondolt már, hogy imád­kozni meddő elfoglaltság. De a Szent­írásban van egy parancs, amely képes ki­mozdítani minket a holtpontról! Nem recept, nem megfontolásra szánt javas­lat, hanem parancs! így szól: „Dicsérjétek az Urat!" (Zsolt 150,1) Különösen a zsoltá­rokban tér újra és újra vissza ez az Isten népének szóló felhívás, de érdemes megfigyelni, hogy mit csinál Pál apostol és munkatársa szorongatott helyzeté­ben: „Éjféltájban Pál és Szilász imádkozott, és énekkel magasztalta az Istent.” (ApCsel 16,25a) Mert a dicséretre való felszólítás arra hív fel minket, hogy emlékezzünk arra, kicsoda a mi Istenünk, és mit tett értünk! A dicsőítés arra bátorít, hogy bi­zalmunkat kizárólag Istenbe vessük a körülményektől függetlenül! Sokszor megtapasztaltam már, hogy az engedelmesség mindig áldásomra vált. így van ez a dicsőítéssel is. A komo­lyan vett dicsőítés egyszerűen befolyá­solja a gondolkodásmódunkat. Gondja­inkról Istenre irányítja figyelmünket. Vi­lágos, hogy az élethelyzetekkel valósá­gos módon szembe kell nézni, de mire erre sor kerül, hálaadó, dicsőítő imádsá­gunkra Isten úgy válaszol, hogy előkészí­ti számunkra a kiutat a nehéz helyzetből! Jó tudatosítani: nem az a fontos, hogy Isten teljesítse a kívánságunkat, hanem az, hogy mi teljesítsük az ő akaratát! Rá­adásul az embert Isten a dicsőítésre való vággyal teremtette! Ha nem az Úr körül forognak a gondolataink, ha nem ma­gasztaljuk szüntelenül lelkünk Istenét, akkor óhatatlanul valaki vagy valami mást fogunk keresni magasztalásunk tárgyául. Ezért szenvedünk annyit a bál­ványimádás bűnétől! Lajos, talán azért kellett megtapasz­talnia ezt a mélységet, ahová jutott, hogy elengedje bálványait, és adja meg végre a teljes tiszteletet és imádatot az élő Isten­nek! Legyen 2007 Istenünk dicsőítésé­nek az éve az Ön és mindannyiunk szá­mára! Hiszen az évi ige így folytatódik: „Már készítem az utat a pusztában, a sivatag­ban folyókat fakasztok." (Ézs 43,19b) A mi Urunk áldásának bő vize árassza el minden kedves olvasóm életét az új esztendőben! ■ Szókéné Bakay Beatrix Leveleiket „Lelki segély" jeligével várjuk szer­kesztőségünk címére. Kérjük, jelezzék, hozzájá­rulnak-e ahhoz, hogy a levelükre adott válasz lapunkban is megjelenjen. HETI ÚTRAVALÓ A törvény Mózes által adatott, a kegyelem és az igazság Jézus Krisztus által jelent meg. (Jn 1,17) Vízkereszt ünnepe után a második hé­ten az Útmutató reggeli és heti igéi az Cl- és Újszövetség két kulcsszaváról taníta­nak. Luther szótára tökéletesen összefog­lalja, amit egy evangélikus kereszténynek erről ma is tudnia kell: „Törvény és evangé­lium: Isten ugyanazon igéjének két különböző alakja. A törvény tilt, parancsol, fe­nyeget, s célja nem az, hogy betöltsük - hogyan is tudnánk -, hanem hogy erőtlensé­günkről meggyőzzön, s odakergessen a kegyelemhez. Az így összetört embert az evangélium, az Isten bűnbocsátó kegyelméről szóló örömhír vigasztalja meg. Az ilyen ember számára azután a törvény új értelmet nyer: most már Isten iránti hálából és engedelmességből igyekszik azt betölteni. Nem azért, hogy így érdemet szerezzen, hanem hogy kegyelmes Atyját dicsőítse.” Isten akarata Urunkban lett nyilvánvalóvá: „Jézus Krisztus a láthatatlan Isten képe: minden őáltala és őérte teremtetett, és őbenne áll fenn min­den.” (Kol 1,15-17; LK) A kánai menyegzőn a borrá változtatott víz az örömteli örök életre és a Lélekre utal, melyet Jézus ad az övéinek: „...így jelentette ki dicsőségét, és tanít­ványai hittek benne" (Jn 2,11) - e jellel példát adott: „A szentekkel vállaljatok közösséget szük­ségeikben, gyakoroljátok a vendégszeretetet.” A képmutatás nélküli szeretet ezt (is) jelenti: „Örüljetek az örülőkkel..." (Róm 12,13.15) Mózes az Úristen törvényének megtartására inti népét: „Kijelentette nektek szövetségét, amikor megparancsolta, hogy tartsátok meg a tíz igét, és felírta azokat két kőtáblára.” (5MÓZ 4,13) Jézus a szombatnapi kalásztépéskor a tör­vényt eredeti célja szerint értelmezte: „A szombat lett az emberért, nem az ember a szomba­tért; tehát az Emberfia ura a szombatnak is." (Mk 2,27.28) Urunk így tanított a törvény ér­vényességéről: „A törvényt és a prófétákat Jánosig hirdették, azóta az Isten országának örömhí­rét hirdetik..." (Lk 16,16) De a pogányokból lett keresztényeknek be kell-e tartaniuk Mózesnek a körülmetélésre vonatkozó törvényét (is)? Az apostoli gyűlés határozata ez: „Mert a Szentlélek jónak látta, és vele együtt mi is úgy láttuk jónak, hogy ne tegyünk több ter­het rátok annál, ami föltétlenül szükséges: hogy tartózkodjatok a bálványáldozati hústól, a vértől, a megfulladt állattól és a paráznaságtól. Ha ezektől őrizkedtek, jól teszitek Legyetek egészségben!” (ApCsel 15,28-29) Jézus halálának az idejét egyedül az Atya határozza meg; ezért ti­tokban ment fel a jeruzsálemi lombsátorünnepre. Ellentétes vélemények voltak s vannak ma is róla: „...a testvérei sem hittek benne.”.....némelyek azt mondták róla, hogy jó, mások viszont ezt mondták: »Nem az, sőtfélrevezeti a népet.«" (Jn 7,5.12) - De mi kinek mond­juk őt?! Halála előtt az Isten embere áldásként ezt mondta: ,A Sínairóljött az Úr...(...) Mennyire szereti népét!” „Mózes törvényt adott nekünk (...) örökségül.” (5MÓZ 33,2.3.4) „Mit a törvény rendelt nekünk, / Nem tudtuk betölteni... (...)/ De Isten...” (EÉ 320,2.3) ■ Garai András Ifjúsági istentisztelet Ökumenikus ifjúsági istentisztelet lesz a Közös Pont Ifjúsági Misszió szervezésé­ben Budapesten január 28-án 18 órától a Szilágyi Dezső téri református templom­ban. Igét hirdet Sefcsik Zoltán szekszárdi evangélikus lelkész. Zenei közreműkö­dők: Körmendy Petra és Kiss-Sámson Endre. A 2007-es ökumenikus imahét keretében tartandó istentisztelet után agapé is lesz. A Közös Pont Ifjúsági Misszió missziós kezdeményezést a három történelmi egyház alapította 2000-ben: feladata az egyházak képviselete a különböző nyári fesztiválokon (Sziget fesztivál, Hegyalja fesztivál, EFOTT). Ökumenikusán, fiata­loknak a fiatalok nyelvén. Mi az az országos ifjúsági munka? Szeptember közepe óta próbálom meg­fejteni - amióta országos ifjúsági refe­rensként dolgozom egyházunknál -, de kedves testvérek, bocsássanak meg, ha nem tudok a címben feltett kérdésre konkrét, szépen hangzó választ adni... Kíváncsi vagyok, Önök hogyan vála­szolnak rá! Mitől lesz egy program orszá­gos? Sokszínű egyházunk tagjai akar- nak-e és képesek-e egymással együtt dol­gozni? A sok különböző kegyességi irány­zat közepette nem pont a fiatalok igénye­iről feledkezünk-e meg? Nekik mire van szükségük? Mi, akik ifjúsági munkával foglalkozunk, saját magunkat képzeljük-e Istennek, vagy hajlandók vagyunk önma­gunkon túlemelkedve edénnyé válni? SZOSZORO <vs,6s Sn'L o '-Sor Ifiúságirovat-gazda: Győré Balázs Mit akar ez az egyház 2007-ben a fia­talokkal? Mit akarunk a következő öt év­ben elérni? Ha működő ifjúsági szerve­zet szeretnénk lenni, akkor ezekre a kér­désekre olyan válaszokat kell tudnunk adni, amelyeket egyházunk minden tag­ja el tud fogadni és magáénak vall. A jú­niusban tartandó paksi országos talál­kozó témája többek között a generációk közötti megbékélés lesz. Hogyan válha­tunk a fiatalok iránt szívünket kitáró in- tegratív egyházzá? Én egyet tudok, kedves testvérek: itt van ez a sok fiatal ebben az országban, és az Isten kőkeményen számon fogja kérni rajtunk, hogyan szerettük őket, hogyan foglalkoztunk velük, mit mutat­tunk és mit adtunk nekik. És most kérem a történeteket. Szeret­nénk egy örömnaptárat kiadni az ifjúsá­gi munka „sikertörténeteiről”, tanulsá­gairól. Aki pedig ezen a nyáron szeretne or­szágos szervezésű ifjúsági tábort tarta­ni, azt arra kérem, hogy sürgősen, leg­később január 16-ig jelentkezzen a konkrét tervvel a következő címek vala­melyikén: anna.frenyo@lutheran.hu vagy MEE If­júsági Osztály, 1085 Budapest, Üllői út 24. fii K«9 - masmmamvsm an i Frenyó Anna ifjúsági referens

Next

/
Oldalképek
Tartalom