Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-04-29 / 17. szám

"Evangélikus ÉletS EVANGÉLIKUS ÉLET 2007. április 29. »► 3 PAKSI HÍVOGATÓ Halló- és látótávolságra „Akiknél a jó földbe hullott a mag: ezek hall­gatják az igét, befogadják, és az egyik harminc- szoros, a másik hatvanszoros és némelyik száz­szoros termést hoz." (Mk 4,20) - De vajon mi a föld, mi a tanítás, és mi a termés? Ha végigtekintek a paksi találkozó tervezett programjain, akkor biztos választ csak a tanításról adhatok. A „tanórák” változatosak: egyházról, társadalomról, kultúráról szólnak. El­mélkedés, szembesülés-szembesítés, szó­rakozás. De mindenekfölött: találkozás. Visszatérő résztvevők, ismerősök, bará­tok találkoznak újra; talán egy év után először. Az újak ismerősök után kutat­nak, netán tanítókat keresnek. Esetleg csak azt az egyet, aki nem hiányozhat: Jé­zus Krisztust. Akinek a tanítása nélkül nincs országos egyház, misszió, iskola, sajtó, nincs zene, kiállítás vagy színdarab. A különböző intézmények képviselői idén is beszélnek Pakson arról, hogy mi­ként követték a tanítást az elmúlt egy év­ben. Megvitatják, hogy milyen eredmé­nyek vannak iskoláinkban, egyházunk­ban: hogy miként békéinek meg egy­mással a családtagok, a különböző ki­sebbségek, felekezetek, és hogy lesz-e megbékélés a társadalomban. A találkozó nem lenne teljes művé­szek nélkül. Aki ismeri Szita István festő­művész képeit, örömmel fog elmélyed­ni az ismert vonásokban, ábrázolások­ban. A többiek számára egy felfedezen­dő világ várat magára. A zene- és ének­karok a különböző koroknak és a világ más részeinek a zenéjét szólaltatják meg templomban, sportcsarnokban vagy szabadtéren. A SZÉF Alapítvány társulata a tékozló fiúval szembesít: Paál Gergely rendezésében láthatjuk majd egy középkori pizzái professzor drámáját, amely több évszázad után is nekünk, rólunk szól: mi magunk va­gyunk a fiúk, az apák, a testvérek. A tanítványok tehát ismét összegyűl­nek Pakson, hogy hallják a tanítást. Hogy a föld jófajta fekete vagy agyagos lesz-e, az nemsokára kiderül. ■ Veres Emese-Gyöngyvér / Uj országos munkaág létrehozásáról tárgyaltak A Magyarországi Evangélikus Egyházban két népfőiskolái projekt működik: a Tesse- dikkel a XXI. Századba - Második Esély Népfőiskola Szarvason és a Zsivora György Népfőiskolái Alapítvány Sárszent- lőrincen. Most van alakulóban a harma­dik: a Kiskőrösi Evangélikus Egyházköz­ség nemrég kezdte el szervezni felnőttkép­zési projektjének a pályázati előkészítését. A népfőiskolái projektek vezetőiben felmerült a gondolat, hogy uniós pályázati program keretében létrehozzák az orszá­gos evangélikus felnőttképzési munka­ágat. Mivel mindhárom helység a Déli Egy­házkerület területén van, Gáncs Péter, a ke­rület püspöke fogadta hivatalában a terve­zett új munkaág létrehozásáról tárgyaló feleket április 17-én. Lázár Zsolt, a szarvasi népfőiskola projektvezetője, Kocsis István, a sárszentlőrinci alapítvány titkára és Lupták György, a Kiskőrösi Egyházközség igazgató lelkésze találkozott Bogdányi Gáborral, az Országos Egyházi Iroda uniós pályázato­kért felelős munkatársával, valamint Mi­hály/! Mártával, a Magyar Népfőiskolái Tár­saság főtitkárával. Az új országos munkaág beindításá­nak fő célja a ma még kevesek által is­mert felnőttképzési formák népszerűsí­tése és a gyülekezetekben betöltött sze­repüknek a növelése egy felnőttoktatási és népfőiskolái hálózat kiépítésének a segítségével. A tervek szerint a másik két egyházkerületben is elkezdik keresni az aktív felnőttképzési munka megszerve­zésének lehetőségeit. Az evangélikus alapítású népfőiskolák hálózatosodása a Magyar Népfőiskolái Társaság szakmai támogatásával valósul meg. ■ P.G. Déli harangszó Április 30. és május 6. között minden dél­ben a lajoskomáromi evangélikus temp­lom harangja szól a Kossuth rádióban. A község nevét az alapító, Batthyány Lajos herceg után kapta, aki 1802-ben mintafa­lunak terveztette meg a települést. A templom a hívek adományából 1817-től 1822-ig épült. Harminc méter magas tor­nyában három harang lakik. A délidőben megszólaló 461 kilós harang Schaudt And­rás pesti öntödéjében készült 1836-ban. M Forrás: RTV Részletes Evangélikus polgármesterek és képviselők találkozója 41 Folytatás az 1. oldalról Nagy Gábor Tamás kiindulópontként le­szögezte, hogy az állam, az egyház, a po­litika, a vallás és a gyülekezeti élet konkrét személyekben kapcsolódik össze a gya­korlatban. Divatos korszellemnek nevez­te azt a tendenciát, amely megpróbálja szétválasztani a személyiség különféle as­pektusait. Az egyház nemcsak falak közé szorított hitéleti intézmény, hanem olyan szerves része a közéletnek, amelynek a legtöbb társadalmi kérdésben érvényes megnyilatkozásokat kell tennie a saját eti­kai és világnézeti értékrendje alapján. házak szükségszerű társadalmi szerep- vállalásával kapcsolatban több témát is említett, példaként pedig a szociális problémákra és az egészségügy helyze­tére tért ki részletesebben.) Az egyház és az állam viszonyának legkritikusabb pontjaként emelte ki az egyháznak az államtól való anyagi füg­gését. Rámutatott, hogy az állami támo­gatás mértékének nem lenne szabad vál­toznia attól függően, hogy melyik politi­kai erő jut hatalomra - arra kell töreked­ni, hogy jogszabályokban legyen bizto­sítva az állami támogatás automatizmu­sa, amely vitán felül áll, és kiszámítása A polgármester felhívta a figyelmet (képünkön) a közéleti véleménydiktatúra veszélyére - amely szerinte a múlt rend­szer vallásellenes módszereinek kifino­multabb változata -, és azzal érvelt, hogy amikor az egyház társadalmi, köz­életi, etikai kérdésekhez szól hozzá, ak­kor a véleménydiktátorok a politikába való beavatkozás vádjával támadják. Ál­láspontja szerint ezek a módszerek sike­resek a közéletben, ezért az egyháznak ma bátorságra van szüksége ahhoz, hogy küldetését - az evangélium széles körben való hirdetését - teljesíthesse, mivel „a politika rátelepszik az egyhá­zakra, és beavatkozik a vallás dolgaiba”. Prőhle Gergely, a Magyarországi Evan­gélikus Egyház országos felügyelője elő­adásában kulcsfontosságúnak nevezte, hogy milyen témákhoz szól hozzá, és milyen javaslatokkal áll elő az egyház a közéletben, s hogy a közügyekben való aktív részvétele során miként tartható fenn és egyeztethető össze az egyház kétféle legitimitása: a földi és az égi. Van­nak olyan társadalmi témák, amelyek­hez az egyháznak hozzá kell szólnia, és szilárd értékrendje alapján meg kell fo­galmaznia határozott álláspontját - hangsúlyozta Prőhle Gergely. (Az egy­egyértelmű kritériumok alapján törté­nik. Az országos felügyelő nem győzte eléggé hangsúlyozni, hogy az egyház jö­vőjét nem lehet attól függővé tenni, hogy melyik politikai oldal miként vi­szonyul az egyházakhoz. Elengedhetet­lenül fontos az államtól való függés csökkentése a hívek nagyobb mértékű anyagi áldozatvállalása révén, amely az egyház belső minőségbiztosításának is alapját képezné (azaz ha a hívek több pénzt fordítanak egyházközségük ügye­ire, több joggal kérhetik számon, hogy milyen minőségű munka folyik a gyüle­kezetben). Az előadásokat fórumbeszélgetés kö­vette, amelyet Buday Barnabás arnóti lel­kész moderált. A beszélgetés során a tér­ség polgármesterei és képviselői a párt- politikai szempontokon messze túl­emelkedve leginkább azzal kapcsolatos tapasztalataikat osztották meg egymás­sal, hogy helyi szinten miként érvénye­síthető a vallásos-etikai értékrend a tele­pülésvezetésben, valamint hogy köz- igazgatási tisztségviselőként miként se­gíthetik elő a gyülekezetek építését. A tervek szerint a jövőben további hason­ló találkozókra kerül sor. ■ Petri Gábor Pünkösd-adventi remények: talán mégsem esik ki a Ferencváros ► Az elmúlt év augusztusában Fabiny Tamás kollégám szellemes publicisztikát írt ebben a rovatban Hajrá, Fradi - avagy az alulmaradás képessége címmel. Most úgy tűnhet, visszaköszön az örökzöld kérdés: mi lesz a Ferencváros­sal? Az aktualitást nem a Fradi labdarúgócsapatánál bekövetkezett edzővál­tás adja, hanem az a váltás, változás, amely egy másik - kevésbé ismert - csa­pat, a ferencvárosi evangélikus gyülekezet élén történt. A korábbi címet akár így is áthangszerelhetjük: „Hajrá, Fradi - avagy a megmaradás esélye”. A keserves történet egy fővárosi gyülekezet kálváriája, de tanulsága messze túlmutat a IX. kerület határain. A krízissel kapcsolatban a következő, nem szokványos felhívás jelent meg a Fratemet levelezőlistán: Kedves Lelkészek és Nem Lelkészek! Arra szántuk el magunkat, hogy a budapest- ferencvárosi gyülekezetei nem hagyjuk eltűnni a magyar evangélikus térképről Szeretett elő­döm, Szabó Juli után, aki rengeteg energiát fektetett ebbe, most rajtam a sor, hogy megpró­báljam összegyűjteni a gyülekezet tagjait. Ezért tisztelettel kérem, hogy- aki tud arról, hogy valaki a gyülekezetéből Ferencvárosba költözött,- aki ismer olyat, aki ott lakik,- aki szeretne oda költözni,- aki szeretne pártfogója lenni ennek a kis csa­patnak, szóljon, keressen, hívjon! Az istentisztelet he­lye: IX., Gát utca - Thaly Kálmán utca sarok, katolikus templom. József Attila szülőházával szemben. Ideje: vasárnaponként 11 óra. A lel­kész telefonszáma: 20/824-2158. A Baranka Gyuri-féle „körimádság a gyüle­kezetekért” mozgalomból Ferencváros most hadd kérjen még egy porciót! Erős vár a mi Istenünk. Hajrá, Fradi! Köszönettel: Koczor Tamás Talán nem felesleges néhány kevéssé közismert tényt felidézni a Ferencváro­si Evangélikus Egyházközség legújabb kori történelméből. Bizony, nem csak a fociklubnak lehet sajátos „szenvedés­története”. ÉGTÁJOLÓ A gyülekezet katasztrofális műszaki állapotba került kis templomában (Tha­ly Kálmán u. 28.) 2001. december 21-én tartották az utolsó istentiszteletet. A ro­mos épületet 2002. szeptember 7-én le­bontották. Azóta a ferencvárosi evangé- likusság (á népszámlálásköT'Hzz fő val­lotta magát evangélikusnak a kerület­ben) bizonyos tekintetben hajléktalan. Bár, példamutató ökumenikus gesztus­sal, katolikus testvéreink - immár hato­dik (!) éve - helyet biztosítanak az evan­gélikus alkalmaknak, végső soron a gyü­lekezetnek nincsen saját lelki otthona. Az evangélikus közösség terve és re­ménysége az volt, hogy egy-két éven be­lül az egykori templom helyén, valamint a közegyházi támogatással megvásárolt szomszédos telken, külső befektetők se­gítségével, felépül az a nagyszabású gar­zonház, amely az idős lakók mellett ott­hont ad majd az új templomnak, lel­készlakásnak és egyéb szükséges gyüle­kezeti helyiségeknek is. A beruházás körül azonban rengeteg finanszírozási, tervezési bonyodalom tá­madt. Emiatt az ünnepélyes alapkőleté­telre csak 2006 (!) június 2-án került sor. Lapunk az eseményről finom iróniával Nagy álmok álmodói címmel számolt be... Újabb bonyodalmak miatt a tényleges alapozási munkálatok beindulása csak a közeljövőben várható, a használatbavé­tel pedig, optimális esetben, 2008 végére esedékes. A Borostyán Idősek Garzon­házáról bővebb információt találhatunk a projekt honlapján, a www.borostyanhaz.hu címen. Telefonon is kérhető tájékozta­tás az 1/460-9474-es budapesti számon. Addig is, amíg a remélt beruházás megvalósul, halaszthatatlanná vált a hontalan gyülekezet újraszervezése, mivel ez a létbizonytalanság éppúgy felőrölte az eddigi lelkésznő egészsé­gét, mint a gyülekezet amúgy is töré­keny közösségét. így Szabó Julianna, az egész projekt megálmodója betegsza­badságra került. Egy teljes munkaévre Koczor Tamás kapott helyettes lelkészi megbízatást. Ez alatt az idő alatt szembesülnünk kell a megkerülhetetlen kérdéssel: vajon kinek épül a korszerű gyülekezeti „kom­binát” a főváros kilencedik kerületében? Kissé drasztikus prófétai képpel élve: összegyűjthetőek-e még a szétszóródott „csontok”, életre kelthető-e még Ferenc­város evangélikus népe? Tisztában vagyunk azzal, hogy mind­ehhez nem elég a lelkészi szervezőké­pesség, kevés az emberi lelkesedés. Csak a nagybetűs Lélek gyűjt össze és elevenít meg! Pünkösd adventjének idejét éljük, már csak négy hét az egyház születés­napjáig. Hála Istennek: még van gyertya­tartó, benne kormos kanócú gyertya... „Csak" az égi szent lángra várunk! Nem­csak Ferencvárosban aktuális a könyör­gés: „Veni Creator Spiritus”... Gáncs Péter püspök Déli Egyházkerület

Next

/
Oldalképek
Tartalom