Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-04-29 / 17. szám
"Evangélikus ÉletS EVANGÉLIKUS ÉLET 2007. április 29. »► 3 PAKSI HÍVOGATÓ Halló- és látótávolságra „Akiknél a jó földbe hullott a mag: ezek hallgatják az igét, befogadják, és az egyik harminc- szoros, a másik hatvanszoros és némelyik százszoros termést hoz." (Mk 4,20) - De vajon mi a föld, mi a tanítás, és mi a termés? Ha végigtekintek a paksi találkozó tervezett programjain, akkor biztos választ csak a tanításról adhatok. A „tanórák” változatosak: egyházról, társadalomról, kultúráról szólnak. Elmélkedés, szembesülés-szembesítés, szórakozás. De mindenekfölött: találkozás. Visszatérő résztvevők, ismerősök, barátok találkoznak újra; talán egy év után először. Az újak ismerősök után kutatnak, netán tanítókat keresnek. Esetleg csak azt az egyet, aki nem hiányozhat: Jézus Krisztust. Akinek a tanítása nélkül nincs országos egyház, misszió, iskola, sajtó, nincs zene, kiállítás vagy színdarab. A különböző intézmények képviselői idén is beszélnek Pakson arról, hogy miként követték a tanítást az elmúlt egy évben. Megvitatják, hogy milyen eredmények vannak iskoláinkban, egyházunkban: hogy miként békéinek meg egymással a családtagok, a különböző kisebbségek, felekezetek, és hogy lesz-e megbékélés a társadalomban. A találkozó nem lenne teljes művészek nélkül. Aki ismeri Szita István festőművész képeit, örömmel fog elmélyedni az ismert vonásokban, ábrázolásokban. A többiek számára egy felfedezendő világ várat magára. A zene- és énekkarok a különböző koroknak és a világ más részeinek a zenéjét szólaltatják meg templomban, sportcsarnokban vagy szabadtéren. A SZÉF Alapítvány társulata a tékozló fiúval szembesít: Paál Gergely rendezésében láthatjuk majd egy középkori pizzái professzor drámáját, amely több évszázad után is nekünk, rólunk szól: mi magunk vagyunk a fiúk, az apák, a testvérek. A tanítványok tehát ismét összegyűlnek Pakson, hogy hallják a tanítást. Hogy a föld jófajta fekete vagy agyagos lesz-e, az nemsokára kiderül. ■ Veres Emese-Gyöngyvér / Uj országos munkaág létrehozásáról tárgyaltak A Magyarországi Evangélikus Egyházban két népfőiskolái projekt működik: a Tesse- dikkel a XXI. Századba - Második Esély Népfőiskola Szarvason és a Zsivora György Népfőiskolái Alapítvány Sárszent- lőrincen. Most van alakulóban a harmadik: a Kiskőrösi Evangélikus Egyházközség nemrég kezdte el szervezni felnőttképzési projektjének a pályázati előkészítését. A népfőiskolái projektek vezetőiben felmerült a gondolat, hogy uniós pályázati program keretében létrehozzák az országos evangélikus felnőttképzési munkaágat. Mivel mindhárom helység a Déli Egyházkerület területén van, Gáncs Péter, a kerület püspöke fogadta hivatalában a tervezett új munkaág létrehozásáról tárgyaló feleket április 17-én. Lázár Zsolt, a szarvasi népfőiskola projektvezetője, Kocsis István, a sárszentlőrinci alapítvány titkára és Lupták György, a Kiskőrösi Egyházközség igazgató lelkésze találkozott Bogdányi Gáborral, az Országos Egyházi Iroda uniós pályázatokért felelős munkatársával, valamint Mihály/! Mártával, a Magyar Népfőiskolái Társaság főtitkárával. Az új országos munkaág beindításának fő célja a ma még kevesek által ismert felnőttképzési formák népszerűsítése és a gyülekezetekben betöltött szerepüknek a növelése egy felnőttoktatási és népfőiskolái hálózat kiépítésének a segítségével. A tervek szerint a másik két egyházkerületben is elkezdik keresni az aktív felnőttképzési munka megszervezésének lehetőségeit. Az evangélikus alapítású népfőiskolák hálózatosodása a Magyar Népfőiskolái Társaság szakmai támogatásával valósul meg. ■ P.G. Déli harangszó Április 30. és május 6. között minden délben a lajoskomáromi evangélikus templom harangja szól a Kossuth rádióban. A község nevét az alapító, Batthyány Lajos herceg után kapta, aki 1802-ben mintafalunak terveztette meg a települést. A templom a hívek adományából 1817-től 1822-ig épült. Harminc méter magas tornyában három harang lakik. A délidőben megszólaló 461 kilós harang Schaudt András pesti öntödéjében készült 1836-ban. M Forrás: RTV Részletes Evangélikus polgármesterek és képviselők találkozója 41 Folytatás az 1. oldalról Nagy Gábor Tamás kiindulópontként leszögezte, hogy az állam, az egyház, a politika, a vallás és a gyülekezeti élet konkrét személyekben kapcsolódik össze a gyakorlatban. Divatos korszellemnek nevezte azt a tendenciát, amely megpróbálja szétválasztani a személyiség különféle aspektusait. Az egyház nemcsak falak közé szorított hitéleti intézmény, hanem olyan szerves része a közéletnek, amelynek a legtöbb társadalmi kérdésben érvényes megnyilatkozásokat kell tennie a saját etikai és világnézeti értékrendje alapján. házak szükségszerű társadalmi szerep- vállalásával kapcsolatban több témát is említett, példaként pedig a szociális problémákra és az egészségügy helyzetére tért ki részletesebben.) Az egyház és az állam viszonyának legkritikusabb pontjaként emelte ki az egyháznak az államtól való anyagi függését. Rámutatott, hogy az állami támogatás mértékének nem lenne szabad változnia attól függően, hogy melyik politikai erő jut hatalomra - arra kell törekedni, hogy jogszabályokban legyen biztosítva az állami támogatás automatizmusa, amely vitán felül áll, és kiszámítása A polgármester felhívta a figyelmet (képünkön) a közéleti véleménydiktatúra veszélyére - amely szerinte a múlt rendszer vallásellenes módszereinek kifinomultabb változata -, és azzal érvelt, hogy amikor az egyház társadalmi, közéleti, etikai kérdésekhez szól hozzá, akkor a véleménydiktátorok a politikába való beavatkozás vádjával támadják. Álláspontja szerint ezek a módszerek sikeresek a közéletben, ezért az egyháznak ma bátorságra van szüksége ahhoz, hogy küldetését - az evangélium széles körben való hirdetését - teljesíthesse, mivel „a politika rátelepszik az egyházakra, és beavatkozik a vallás dolgaiba”. Prőhle Gergely, a Magyarországi Evangélikus Egyház országos felügyelője előadásában kulcsfontosságúnak nevezte, hogy milyen témákhoz szól hozzá, és milyen javaslatokkal áll elő az egyház a közéletben, s hogy a közügyekben való aktív részvétele során miként tartható fenn és egyeztethető össze az egyház kétféle legitimitása: a földi és az égi. Vannak olyan társadalmi témák, amelyekhez az egyháznak hozzá kell szólnia, és szilárd értékrendje alapján meg kell fogalmaznia határozott álláspontját - hangsúlyozta Prőhle Gergely. (Az egyegyértelmű kritériumok alapján történik. Az országos felügyelő nem győzte eléggé hangsúlyozni, hogy az egyház jövőjét nem lehet attól függővé tenni, hogy melyik politikai oldal miként viszonyul az egyházakhoz. Elengedhetetlenül fontos az államtól való függés csökkentése a hívek nagyobb mértékű anyagi áldozatvállalása révén, amely az egyház belső minőségbiztosításának is alapját képezné (azaz ha a hívek több pénzt fordítanak egyházközségük ügyeire, több joggal kérhetik számon, hogy milyen minőségű munka folyik a gyülekezetben). Az előadásokat fórumbeszélgetés követte, amelyet Buday Barnabás arnóti lelkész moderált. A beszélgetés során a térség polgármesterei és képviselői a párt- politikai szempontokon messze túlemelkedve leginkább azzal kapcsolatos tapasztalataikat osztották meg egymással, hogy helyi szinten miként érvényesíthető a vallásos-etikai értékrend a településvezetésben, valamint hogy köz- igazgatási tisztségviselőként miként segíthetik elő a gyülekezetek építését. A tervek szerint a jövőben további hasonló találkozókra kerül sor. ■ Petri Gábor Pünkösd-adventi remények: talán mégsem esik ki a Ferencváros ► Az elmúlt év augusztusában Fabiny Tamás kollégám szellemes publicisztikát írt ebben a rovatban Hajrá, Fradi - avagy az alulmaradás képessége címmel. Most úgy tűnhet, visszaköszön az örökzöld kérdés: mi lesz a Ferencvárossal? Az aktualitást nem a Fradi labdarúgócsapatánál bekövetkezett edzőváltás adja, hanem az a váltás, változás, amely egy másik - kevésbé ismert - csapat, a ferencvárosi evangélikus gyülekezet élén történt. A korábbi címet akár így is áthangszerelhetjük: „Hajrá, Fradi - avagy a megmaradás esélye”. A keserves történet egy fővárosi gyülekezet kálváriája, de tanulsága messze túlmutat a IX. kerület határain. A krízissel kapcsolatban a következő, nem szokványos felhívás jelent meg a Fratemet levelezőlistán: Kedves Lelkészek és Nem Lelkészek! Arra szántuk el magunkat, hogy a budapest- ferencvárosi gyülekezetei nem hagyjuk eltűnni a magyar evangélikus térképről Szeretett elődöm, Szabó Juli után, aki rengeteg energiát fektetett ebbe, most rajtam a sor, hogy megpróbáljam összegyűjteni a gyülekezet tagjait. Ezért tisztelettel kérem, hogy- aki tud arról, hogy valaki a gyülekezetéből Ferencvárosba költözött,- aki ismer olyat, aki ott lakik,- aki szeretne oda költözni,- aki szeretne pártfogója lenni ennek a kis csapatnak, szóljon, keressen, hívjon! Az istentisztelet helye: IX., Gát utca - Thaly Kálmán utca sarok, katolikus templom. József Attila szülőházával szemben. Ideje: vasárnaponként 11 óra. A lelkész telefonszáma: 20/824-2158. A Baranka Gyuri-féle „körimádság a gyülekezetekért” mozgalomból Ferencváros most hadd kérjen még egy porciót! Erős vár a mi Istenünk. Hajrá, Fradi! Köszönettel: Koczor Tamás Talán nem felesleges néhány kevéssé közismert tényt felidézni a Ferencvárosi Evangélikus Egyházközség legújabb kori történelméből. Bizony, nem csak a fociklubnak lehet sajátos „szenvedéstörténete”. ÉGTÁJOLÓ A gyülekezet katasztrofális műszaki állapotba került kis templomában (Thaly Kálmán u. 28.) 2001. december 21-én tartották az utolsó istentiszteletet. A romos épületet 2002. szeptember 7-én lebontották. Azóta a ferencvárosi evangé- likusság (á népszámlálásköT'Hzz fő vallotta magát evangélikusnak a kerületben) bizonyos tekintetben hajléktalan. Bár, példamutató ökumenikus gesztussal, katolikus testvéreink - immár hatodik (!) éve - helyet biztosítanak az evangélikus alkalmaknak, végső soron a gyülekezetnek nincsen saját lelki otthona. Az evangélikus közösség terve és reménysége az volt, hogy egy-két éven belül az egykori templom helyén, valamint a közegyházi támogatással megvásárolt szomszédos telken, külső befektetők segítségével, felépül az a nagyszabású garzonház, amely az idős lakók mellett otthont ad majd az új templomnak, lelkészlakásnak és egyéb szükséges gyülekezeti helyiségeknek is. A beruházás körül azonban rengeteg finanszírozási, tervezési bonyodalom támadt. Emiatt az ünnepélyes alapkőletételre csak 2006 (!) június 2-án került sor. Lapunk az eseményről finom iróniával Nagy álmok álmodói címmel számolt be... Újabb bonyodalmak miatt a tényleges alapozási munkálatok beindulása csak a közeljövőben várható, a használatbavétel pedig, optimális esetben, 2008 végére esedékes. A Borostyán Idősek Garzonházáról bővebb információt találhatunk a projekt honlapján, a www.borostyanhaz.hu címen. Telefonon is kérhető tájékoztatás az 1/460-9474-es budapesti számon. Addig is, amíg a remélt beruházás megvalósul, halaszthatatlanná vált a hontalan gyülekezet újraszervezése, mivel ez a létbizonytalanság éppúgy felőrölte az eddigi lelkésznő egészségét, mint a gyülekezet amúgy is törékeny közösségét. így Szabó Julianna, az egész projekt megálmodója betegszabadságra került. Egy teljes munkaévre Koczor Tamás kapott helyettes lelkészi megbízatást. Ez alatt az idő alatt szembesülnünk kell a megkerülhetetlen kérdéssel: vajon kinek épül a korszerű gyülekezeti „kombinát” a főváros kilencedik kerületében? Kissé drasztikus prófétai képpel élve: összegyűjthetőek-e még a szétszóródott „csontok”, életre kelthető-e még Ferencváros evangélikus népe? Tisztában vagyunk azzal, hogy mindehhez nem elég a lelkészi szervezőképesség, kevés az emberi lelkesedés. Csak a nagybetűs Lélek gyűjt össze és elevenít meg! Pünkösd adventjének idejét éljük, már csak négy hét az egyház születésnapjáig. Hála Istennek: még van gyertyatartó, benne kormos kanócú gyertya... „Csak" az égi szent lángra várunk! Nemcsak Ferencvárosban aktuális a könyörgés: „Veni Creator Spiritus”... Gáncs Péter püspök Déli Egyházkerület
