Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)
2007-04-08 / 14. szám
12 2007- április 8. KRÓNIKA ‘Evangélikus ÉletS A Magyar Televízió ünnepi műsorai Húsvét a kereszténység legnagyobb ünnepe; az ötvenéves MTV különleges műsorkínálattal készül a méltó megemlékezésre. Egyházi események, az alkalomhoz illő műsorok színesítik a jeles nap palettáját. Nagypénteken, Jézus halálának és sírba helyezésének napján a gyász szövi át a műsorkínálatot. „En Istenem, miért hagytál el engem?” - e címmel jelentkezik a Hajnali gondolatok adása 5.20-tól. Délelőtt 10 órakor református istentiszteletet sugároz a közszolgálati televízió a debreceni Nagytemplomból. A 12.55-től sugárzott Sírjaik hol domborulnak? - Eltűnt magyar katonák nyomában című dokumentumfilm alkotói Zentára és Csíkszeredába látogattak. A délvidéki városban a II. világháborúban embertelen gyűjtőtábor működött, a szeredai Öregtemetőben pedig első világháborús hősi halottak nyugszanak - korántsem nyugodt körülmények között. Az esti filmkínálatból különös figyelmet érdemel a Barabás című, 1962-ben készült olasz-amerikai film, melyet 20 órától vetítünk. A szabadon bocsátott lator elképzelt történetét Par Lagerkvist Nobel-díjas író dolgozta fel; a filmet Ri- mmm MMMM ••• • ■ mmm MM chard Fleischer rendezte, főszerepben a mexikói származású amerikai színészt, Anthony Quinnt láthatjuk. Húsvétvasárnap 10 óra 20 perckor evangélikus ifjúsági műsort nézhetnek a fiatalok. „Nagypénteken, Jézus halála alkalmával sokféle ember tolongott keresztfája körül. Különböző vérmérsékletű és pártállású emberek” - hallhatjuk Cseri Kálmán református lelkipásztor szavait a vasárnap délelőtt 10.30-kor kezdődő, Emberek a kereszt körül című műsorban. Ezt követi n órától a katolikus ünnepi mise közvetítése Gödöllőről („Ezt csele- kedjétek az én emlékezetemre!"). A szentmisét bemutatja és szentbeszédet mond Ullmann Péter perjel. XVI. Benedek pápa húsvéti üzenetét és urbi et orbi áldását láthatják a nézők délben, a hagyományos Kapcsoljuk Rómát című élő adásban, amelyet hosszú idő után ismét ár. Pákozdi István egyetemi lelkész kommentál. „Felvettem a kapcsolatot a Pápai Kommunikációs Bizottsággal; szombaton kapom meg Benedek pápa üzenetét, így késő estig fordítom majd az anyagot” - avat be Pákozdi atya a közvetítés műhelytitkaiba. ISTENTISZTELETI REND j 2007. április 8. - Budapest Húsvét ünnepe. Liturgikus szín: fehér. Lekció: 1 Kor 5,6-8; Mk 16,1-8. Alapige: Ézs 26,14.19. Énekek: 215., 216. 1., Bécsi kapu tér de. 5. (feltámadási istentisztelet, felnőttkeresztelés, úrv.); de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; du. 6. Balicza Iván; 11., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Veperdi Zoltán; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. (úrv.) Sztojanovics András: Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv.) Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 5. (hajnali, úrv.) Solymár Péter Tamás; de. 10. (úrv.) Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 5. (hajnali, úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 9. (úrv.) Smidéliusz Gábor; de. 11. (úrv.) Gáncs Péter; de. 11. (gyermek-istentisztelet) Gerőft Gyuláné; du. 6. Cselovszky Ferenc; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Aradi György; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. (úrv:) Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Szpisák Attila; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. (úrv.) Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. (úrv.) Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom de. ii. (úrv.) Tóth-Szöllős Mihály; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 5. (hajnali, úrv.) Smidéliusz András; de. fél 11. (úrv.) Smidéliusz András; Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) Tamásy Tamás; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Blázy Árpád; de. 11. (úrv.) Blázy Árpád; de. n. (gyermek-istentisztelet) Blázy Árpádné; du. 6. (vespera) dr. Joób Máté; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) dr. Joób Máté; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) dr. Bácskai Károly: XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Kendeh György; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. (úrv.) Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. n. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 5. (hajnali, úrv.) Kendeh K. Péter; de. 10. (úrv.) dr. Varga Gyöngyi; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 75. (nagytemplom) de. 10. (úrv.) Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (gyermekek húsvétja, úrv.) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. (úrv.) Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. (úrv.) Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Kosa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Kosa László; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Eszlényi Ákos; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. (úrv.) Eszlényi Ákos; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. (úrv.) Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. (úrv.) Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. (úrv.) Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. (úrv.) Endreffy Géza. ISTENTISZTELETI REND / 2007. április 9. - Budapest Húsvét 2. napja. Liturgikus szín: fehér. Lekció: ApCsel 10,34-43; Lk 24,13-35. Alapige: 1 Sám 2,1-6. Énekek: 221., 259. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Horváth-Hegyi Olivér; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Gémesi Andrea; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Herzog Csaba; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Takács József; Csillaghegy- Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Fülöp Attila; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. (úrv.) Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) Zászkaliczky Péter; du. 6. Gerőfi Gyuláné; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szántó Enikő; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. (úrv.) Smidéliusz András; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Joób Máté; de. ti. (úrv.) dr. Joób Máté; du. 3. (finn, úrv.) dr. Joób Máté; du. 6. (vespera) Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Blázy Árpád; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Gémesi Andrea; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Tóth-Szöllős Mihály; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) dr. Orosz Gábor Viktor; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 75. (nagytemplom) de. 10. (úrv.) Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 11. de. 10. (úrv.) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. (úrv.) Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. (úrv.) Blatniczky János: Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Eszlényi Ákos; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Eszlényi Ákos; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Kosa László; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. (úrv.) Kosa László; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Hulej Enikő; Pestszentimre, XVIIL, Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. (úrv.) Hulej Enikő; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. (úrv.) Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Magassy Sándomé; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. (úrv.) Endreffy Géza; Budakeszi (református templom) de. fél 9. (úrv.) dr. Bácskai Károly; Solymár (református templom) de. 10. (úrv.) Fodor Viktor. ■ Összeállította: Boda Zsuzsa Dr. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerület püspöke erdélyi látogatása során családjával együtt részt vett a fűrészmezei csángó evangélikusok konfirmációi ünnepén. A virágvasárnapi istentiszteleten a püspök zsúfolt templomban hirdette az igét. A hét konfirmandust Kajcsa László helyi lelkész készítette fel kétéves oktatás keretében. Négyfaluban mintegy hétezer magyar evangélikus él öt gyülekezetben. A barcasági magyarok egyházi és kulturális életének fellendítése végett nagy áldozatok árán létrehozták a Magyar Házat, amelynek felszentelésére június 23-án kerül sor Fűrészmezőn. ■ Tzimbor Gyöngyi felvétele EKE-csendesnap Tésen Az Evangélikusok Közössége az Evangéliumért (EKE) március 24-én a Veszprém megyei Tésen tartotta tavaszi csendesnapját. A tési és a várpalotai gyülekezet nagy örömmel és várakozással készült erre a napra. Örömmel, mert öröm együtt lenni testvéri közösségben egymással és az élő Úrral; és várakozással a szívünkben - vajon milyen lesz a mostani találkozásom az Úrral, mit üzen személy szerint nekem? A hűvös, esős idő sem akadályozhatta meg az ország különböző pontján élő testvéreket abban, hogy eljöjjenek, sokan lehettünk együtt az evangélikus templomban. A közös éneklést, imádságot követően Szolga-Tőkés Sándor körmendi evangélikus lelkész szólt hozzánk Ef 2,12 alapján: „...Isten nélkül valók voltatok e világon..." (Károli-fordítás) A hitre jutott ember bizonyságtevésében el tudja mondani, milyen volt az élete Isten nélkül - senki és semmi voltam, de a Vagyok megmentett, és a mennynek polgárává tett! Ez azt is jelenti számomra, hogy a magam helyén világosság, mag legyek a környezetem számára. Jézus Krisztus nélkül halottak vagyunk, bár éljük a mindennapi életünket. Jézus Krisztus maga az élet, és ha ő nincs bennünk, életünk sincsen. Ha Krisztusban élem az életemet, és betölt az első szeretet tüze, akkor tudom az örömhírt hirdetni és hitelesen megélni a szükségben levők felé. Az imádság és az éneklés után Széli Bulcsú kispesti evangélikus lelkész beszélt Isten békességéről 2Kor 5,20 alapján; „Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel!” Arról beszélt, hogy ha Jézus Krisztus van a szívem közepén, akkor szívbéli békességem van. Amint kifejtette, három akadálya lehet békétlenségemnek: görcsös, kényszeres akarása az Isten vezetésének - Istené legyek, ez a legfontosabb. Miért vannak a bajok, nehézségek az életemben? Miért engedte meg ezt Isten? - teszem föl a kérdést. Azért, hogy megtanuljak az Úrban bízni, és megláthassam a másik ember még nagyobb bajában is az ő békességét. A harmadik akadály pedig az, ha azt gondolom, káromra van az, amit Isten kér tőlem, elvesz valamit az életemből: időt, erőt, anyagiakat és így tovább, és nem látom meg azt, amit ő tett értünk. A szabadulás, a békesség megtalálásának útja az, hogyha Jézus áll életem közepén; ő vére által kínálja a belső békességet, mert Isten Jézus számlájára írta a bűneinket, bűnné lett értünk, hogy szabadok lehessünk... Ezután bizonyságtételek hangzottak el, melyek közben a helyi gyülekezet kis énekkara üdítette lelkünket hangszeres énekléssel. Gazdagon terített asztalok várták a népes gyülekezetét ebédre, majd csoportos beszélgetéseken volt alkalom megbeszélni a hallottakat. A záró, úrvacsorás alkalmon Bojtos Attila sárbogárdi gyülekezeti munkatárs a gyümölcstermő életről beszélt Kol 1,10 alapján. Mi az a gyümölcs, mikor termek gyümölcsöt? Krisztusiként élni ma a világban - amikor Isten természete bontakozik ki bennem a magatartásom által. Mindez pedig a Krisztusbaruvaló meggyökerezé- sem által lehetséges. „Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem.” (Jn 3,30) Örömmel, békességgel feltöltekezve indultunk haza, hogy vigyük az örömhírt másoknak, hogy nekik is örömük, békességük legyen ebben a békétlen világban. Istennek legyen hála és dicsőség ezért a napért is! ■ Herkely JÁNOS Négyszázötven éve halt meg Mikael Agricola, Finnország reformátora Megalkotta a finn irodalmi nyelvet, és ő fordította le először anyanyelvére a teljes Újszövetséget, ezért ma is a „finn irodalmi nyelv atyjának” nevezik Mikael Agricolát. 1510 körül született Pernajában. Szülőfalujában az emberek akkoriban csak svédül beszéltek. Nem lehet tudni, hogy a finn vagy a svéd volt-e az anyanyelve, de az biztos, hogy a későbbiekben hibátlanul beszélt és írt finnül. A fiatal Agricola sok minden iránt érdeklődött, és hamar kitűnt társai közül. A falu lelkésze felfigyelt a tehetséges gyerekre, és az 1510-es évek végére elérte, hogy Viipuriban latinul tanuljon; ez elengedhetetlen volt akkoriban ahhoz, hogy valaki Európában magasabb iskolába lépjen. Akkori finn szokás szerint Agricolát eredetileg Mikael, Olavi fiának hívták (a finn családnevek általános használata csak pár századdal később terjedt el Finnországban). A kor humanista szokásait követve Mikael ekkor vette föl az Agricola („földműves”) nevet. Ez a név nagyon elterjedt volt a korabeli német humanisták között, és egyben édesapjának a foglalkozását is jelölte. t Az ifjú nyolc évig tanult Viipuriban, majd Turku püspökének, Skytte Maminak a titkára lett. Ekkor még csak tizennyolc éves volt. Turkuban már ismerték az új, lutheránus tanításokat, Luther Márton finn tanítványa, Sürkilahti Pietari többször prédikált már a városban a reformátor tanításának szellemében: az 1527-es országgyűlés elhatározta, hogy a reformáció tanait a Svéd Királyság minden tartományában bevezetik. Az 1530-as évek elején Agricolát pappá szentelték, 1536-ban pedig Wittenbergbe küldték tanulni. 1539 tavaszán magiszteri vizsgát tett: ezután Turkuban a dómi iskola rektorává választották. Ez ügyben Luther és Melanchthon írt ajánlólevelet Svédország királyának, Vaasa Kustaanak. Agricola életcéljának a finn nyelvű egyházi irodalom megteremtését tekintette. Már Wittenbergben elkezdte finnre fordítani az Újszövetséget. Fordítása alapjául Erazmus görög Újszövetsége és Luther német nyelvű Újszövetség-fordítása szolgált. Munkája - az első finn nyelvű Újszövetség - 1548-ban jelent meg. Még ez előtt, 1543-ban egy Abckirja című, az olvasás tanítását szolgáló könyv került ki a keze alól, amely egyben tartalmazta a keresztény tanítás alapjait is, 1544-ben pedig imádságosköny- ve jelent meg. Emellett szerette volna finnre fordítani a teljes Bibliát, de ehhez nem volt elég pénze; így az Ószövetséget csak részben ültette át anyanyelvére. 1549-ben kiadta az első finn agendát, amely utasításokat tartalmazott a lelkészek számára az istentiszteleti szolgálattal kapcsolatban, valamint a szentségek kiszolgáltatásáról. Ezt a művét is a reformáció szellemében írta. Azt mondhatjuk, hogy termékenyebb és sokoldalúbb volt, mint bármelyik elődje. Minden könyvével a reformáció eszméjét kívánta szolgálni; követte azt a lutheri elgondolást, amely szerint az embereket meg kell tanítani írni-olvasni, hogy saját anyanyelvükön tanulmányozhassák a Bibliát. A fordítás során Agricola új finn szavakat is alkotott, mint például Luoja („Teremtő”), lohikddrme („sárkány”) és hallitus („kormányzás”). Az általa használt finn nyelv ötvözte a svéd, latin és német nyelvtan sajátosságait, ezért a ma is használt finn nyelv nyelvtana nem fedi teljesen Agricola nyelvtani rendszerét. Skytte Marni turkui püspök, Agricola felettese 1550-ben meghalt. Vaasa Kustaa király két részre osztotta a püspöki tartományt, mert félt a megerősödött és centralizált püspöki hatalomtól. 1554-ben Agricolát választották meg Martti utódjául, a másik püspöki tartomány,Viipuri élére pedig egyik wittenbergi diáktársa került. A finn reformátor fontos szerepet játszott a későbbiekben a svéd-orosz harcokat követő béketárgyalásokban is. 1557-ben tagja volt a svéd békekövetségnek, amely Moszkvába ment tárgyalni az oroszokkal. A béketárgyalások sikeresek voltak, ám az út megviselte az egészségét; Agricola 1557. április 9-én meghalt a finnországi Uusikirkkóban, nagyon közel az orosz határhoz. A hagyomány azt tartja, hogy a viipuri dómban nyugszik. Hogy ez valóban így van-e, nem tudjuk. Azt azonban igen, hogy Agricola nélkül nem lett volna sem finn irodalmi és egyházi nyelv, sem finn nyelvű Újszövetség. ■ Johanna Parviainen
