Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-04-08 / 14. szám

12 2007- április 8. KRÓNIKA ‘Evangélikus ÉletS A Magyar Televízió ünnepi műsorai Húsvét a kereszténység legnagyobb ün­nepe; az ötvenéves MTV különleges mű­sorkínálattal készül a méltó megemléke­zésre. Egyházi események, az alkalom­hoz illő műsorok színesítik a jeles nap palettáját. Nagypénteken, Jézus halálának és sír­ba helyezésének napján a gyász szövi át a műsorkínálatot. „En Istenem, miért hagy­tál el engem?” - e címmel jelentkezik a Hajnali gondolatok adása 5.20-tól. Dél­előtt 10 órakor református istentisztele­tet sugároz a közszolgálati televízió a debreceni Nagytemplomból. A 12.55-től sugárzott Sírjaik hol dombo­rulnak? - Eltűnt magyar katonák nyomában című dokumentumfilm alkotói Zentára és Csíkszeredába látogattak. A délvidéki városban a II. világháborúban emberte­len gyűjtőtábor működött, a szeredai Öregtemetőben pedig első világháborús hősi halottak nyugszanak - korántsem nyugodt körülmények között. Az esti filmkínálatból különös figyel­met érdemel a Barabás című, 1962-ben készült olasz-amerikai film, melyet 20 órától vetítünk. A szabadon bocsátott lator elképzelt történetét Par Lagerkvist Nobel-díjas író dolgozta fel; a filmet Ri- mmm MMMM ••• • ■ mmm MM chard Fleischer rendezte, főszerepben a mexikói származású amerikai színészt, Anthony Quinnt láthatjuk. Húsvétvasárnap 10 óra 20 perckor evangélikus ifjúsági műsort nézhetnek a fiatalok. „Nagypénteken, Jézus halála alkalmá­val sokféle ember tolongott keresztfája körül. Különböző vérmérsékletű és pártállású emberek” - hallhatjuk Cseri Kálmán református lelkipásztor szavait a vasárnap délelőtt 10.30-kor kezdődő, Emberek a kereszt körül című műsorban. Ezt követi n órától a katolikus ünnepi mise közvetítése Gödöllőről („Ezt csele- kedjétek az én emlékezetemre!"). A szentmi­sét bemutatja és szentbeszédet mond Ullmann Péter perjel. XVI. Benedek pápa húsvéti üzenetét és urbi et orbi áldását láthatják a nézők dél­ben, a hagyományos Kapcsoljuk Rómát cí­mű élő adásban, amelyet hosszú idő után ismét ár. Pákozdi István egyetemi lel­kész kommentál. „Felvettem a kapcsola­tot a Pápai Kommunikációs Bizottság­gal; szombaton kapom meg Benedek pápa üzenetét, így késő estig fordítom majd az anyagot” - avat be Pákozdi atya a közvetítés műhelytitkaiba. ISTENTISZTELETI REND j 2007. április 8. - Budapest Húsvét ünnepe. Liturgikus szín: fehér. Lekció: 1 Kor 5,6-8; Mk 16,1-8. Alapige: Ézs 26,14.19. Énekek: 215., 216. 1., Bécsi kapu tér de. 5. (feltámadási istentisztelet, felnőttkeresztelés, úrv.); de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) dr. Fabiny Tamás; du. 6. Balicza Iván; 11., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Veperdi Zoltán; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. (úrv.) Sztojanovics András: Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv.) Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 5. (hajnali, úrv.) Solymár Péter Tamás; de. 10. (úrv.) Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 5. (hajnali, úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 9. (úrv.) Smidéliusz Gábor; de. 11. (úrv.) Gáncs Péter; de. 11. (gyermek-istentisztelet) Gerőft Gyuláné; du. 6. Cselovszky Ferenc; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Aradi György; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. (úrv:) Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Szpisák Attila; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. (úrv.) Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. (úrv.) Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom de. ii. (úrv.) Tóth-Szöllős Mihály; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. 5. (hajnali, úrv.) Smidéliusz András; de. fél 11. (úrv.) Smidéliusz András; Kerepesi út 69. de. 8. (úrv.) Tamásy Tamás; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Blázy Árpád; de. 11. (úrv.) Blázy Árpád; de. n. (gyermek-istentisztelet) Blázy Árpádné; du. 6. (vespera) dr. Joób Máté; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) dr. Joób Máté; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) dr. Bácskai Károly: XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Kendeh György; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. (úrv.) Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. n. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 5. (hajnali, úrv.) Kendeh K. Péter; de. 10. (úrv.) dr. Varga Gyöngyi; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 75. (nagytemplom) de. 10. (úrv.) Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (gyermekek húsvétja, úrv.) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. (úrv.) Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. (úrv.) Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Kosa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Kosa László; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Eszlényi Ákos; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. (úrv.) Eszlényi Ákos; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. (úrv.) Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. (úrv.) Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. (úrv.) Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. (úrv.) Endreffy Géza. ISTENTISZTELETI REND / 2007. április 9. - Budapest Húsvét 2. napja. Liturgikus szín: fehér. Lekció: ApCsel 10,34-43; Lk 24,13-35. Alapige: 1 Sám 2,1-6. Énekek: 221., 259. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Horváth-Hegyi Olivér; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Gémesi Andrea; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Herzog Csaba; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Takács József; Csillaghegy- Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Fülöp Attila; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. (úrv.) Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) Zászkaliczky Péter; du. 6. Gerőfi Gyuláné; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szántó Enikő; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. (úrv.) Smidéliusz András; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) dr. Joób Máté; de. ti. (úrv.) dr. Joób Máté; du. 3. (finn, úrv.) dr. Joób Máté; du. 6. (vespera) Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Blázy Árpád; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Gémesi Andrea; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Keczkó Pál; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Tóth-Szöllős Mihály; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) dr. Orosz Gábor Viktor; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 75. (nagytemplom) de. 10. (úrv.) Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 11. de. 10. (úrv.) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. (úrv.) Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. (úrv.) Blatniczky János: Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Eszlényi Ákos; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (úrv.) Eszlényi Ákos; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Kosa László; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. (úrv.) Kosa László; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) Hulej Enikő; Pestszentimre, XVIIL, Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. (úrv.) Hulej Enikő; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. (úrv.) Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Magassy Sándomé; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. (úrv.) Endreffy Géza; Budakeszi (református templom) de. fél 9. (úrv.) dr. Bácskai Károly; Solymár (református templom) de. 10. (úrv.) Fodor Viktor. ■ Összeállította: Boda Zsuzsa Dr. Fabiny Tamás, az Északi Egyházkerü­let püspöke erdélyi látogatása során csa­ládjával együtt részt vett a fűrészmezei csángó evangélikusok konfirmációi ün­nepén. A virágvasárnapi istentiszteleten a püspök zsúfolt templomban hirdette az igét. A hét konfirmandust Kajcsa Lász­ló helyi lelkész készítette fel kétéves ok­tatás keretében. Négyfaluban mintegy hétezer magyar evangélikus él öt gyüle­kezetben. A barcasági magyarok egyhá­zi és kulturális életének fellendítése vé­gett nagy áldozatok árán létrehozták a Magyar Házat, amelynek felszentelésére június 23-án kerül sor Fűrészmezőn. ■ Tzimbor Gyöngyi felvétele EKE-csendesnap Tésen Az Evangélikusok Közössége az Evangé­liumért (EKE) március 24-én a Veszprém megyei Tésen tartotta tavaszi csendes­napját. A tési és a várpalotai gyülekezet nagy örömmel és várakozással készült erre a napra. Örömmel, mert öröm együtt lenni testvéri közösségben egy­mással és az élő Úrral; és várakozással a szívünkben - vajon milyen lesz a mosta­ni találkozásom az Úrral, mit üzen sze­mély szerint nekem? A hűvös, esős idő sem akadályozhatta meg az ország kü­lönböző pontján élő testvéreket abban, hogy eljöjjenek, sokan lehettünk együtt az evangélikus templomban. A közös éneklést, imádságot követő­en Szolga-Tőkés Sándor körmendi evangé­likus lelkész szólt hozzánk Ef 2,12 alap­ján: „...Isten nélkül valók voltatok e vilá­gon..." (Károli-fordítás) A hitre jutott ember bizonyságtevésében el tudja mondani, milyen volt az élete Isten nél­kül - senki és semmi voltam, de a Va­gyok megmentett, és a mennynek pol­gárává tett! Ez azt is jelenti számomra, hogy a magam helyén világosság, mag legyek a környezetem számára. Jézus Krisztus nélkül halottak vagyunk, bár él­jük a mindennapi életünket. Jézus Krisz­tus maga az élet, és ha ő nincs bennünk, életünk sincsen. Ha Krisztusban élem az életemet, és betölt az első szeretet tüze, akkor tudom az örömhírt hirdetni és hi­telesen megélni a szükségben levők felé. Az imádság és az éneklés után Széli Bulcsú kispesti evangélikus lelkész beszélt Isten békességéről 2Kor 5,20 alapján; „Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Isten­nel!” Arról beszélt, hogy ha Jézus Krisztus van a szívem közepén, akkor szívbéli bé­kességem van. Amint kifejtette, három akadálya lehet békétlenségemnek: gör­csös, kényszeres akarása az Isten vezeté­sének - Istené legyek, ez a legfontosabb. Miért vannak a bajok, nehézségek az éle­temben? Miért engedte meg ezt Isten? - teszem föl a kérdést. Azért, hogy megta­nuljak az Úrban bízni, és megláthassam a másik ember még nagyobb bajában is az ő békességét. A harmadik akadály pedig az, ha azt gondolom, káromra van az, amit Isten kér tőlem, elvesz valamit az életemből: időt, erőt, anyagiakat és így tovább, és nem látom meg azt, amit ő tett értünk. A szabadulás, a békesség megta­lálásának útja az, hogyha Jézus áll életem közepén; ő vére által kínálja a belső bé­kességet, mert Isten Jézus számlájára írta a bűneinket, bűnné lett értünk, hogy sza­badok lehessünk... Ezután bizonyságtételek hangzottak el, melyek közben a helyi gyülekezet kis énekkara üdítette lelkünket hangszeres énekléssel. Gazdagon terített asztalok várták a népes gyülekezetét ebédre, majd csoportos beszélgetéseken volt al­kalom megbeszélni a hallottakat. A záró, úrvacsorás alkalmon Bojtos Atti­la sárbogárdi gyülekezeti munkatárs a gyümölcstermő életről beszélt Kol 1,10 alapján. Mi az a gyümölcs, mikor termek gyümölcsöt? Krisztusiként élni ma a világ­ban - amikor Isten természete bontakozik ki bennem a magatartásom által. Mindez pedig a Krisztusbaruvaló meggyökerezé- sem által lehetséges. „Neki növekednie kell, nekem pedig kisebbé lennem.” (Jn 3,30) Örömmel, békességgel feltöltekezve indultunk haza, hogy vigyük az öröm­hírt másoknak, hogy nekik is örömük, békességük legyen ebben a békétlen vi­lágban. Istennek legyen hála és dicsőség ezért a napért is! ■ Herkely JÁNOS Négyszázötven éve halt meg Mikael Agricola, Finnország reformátora Megalkotta a finn irodalmi nyelvet, és ő fordította le először anyanyelvére a teljes Újszövetséget, ezért ma is a „finn irodalmi nyelv atyjának” nevezik Mikael Agricolát. 1510 körül született Pernajában. Szülőfalujában az emberek akkoriban csak svédül beszéltek. Nem lehet tudni, hogy a finn vagy a svéd volt-e az anyanyelve, de az biztos, hogy a későbbi­ekben hibátlanul beszélt és írt finnül. A fiatal Agricola sok minden iránt érdeklődött, és hamar kitűnt társai közül. A falu lelkésze felfigyelt a tehetséges gyerekre, és az 1510-es évek végé­re elérte, hogy Viipuriban latinul tanuljon; ez elengedhetetlen volt akkoriban ahhoz, hogy valaki Európában magasabb isko­lába lépjen. Akkori finn szokás szerint Agricolát eredetileg Mi­kael, Olavi fiának hívták (a finn családnevek általános használa­ta csak pár századdal később terjedt el Finnországban). A kor humanista szokásait követve Mikael ekkor vette föl az Agrico­la („földműves”) nevet. Ez a név nagyon elterjedt volt a korabe­li német humanisták között, és egyben édesapjának a foglalko­zását is jelölte. t Az ifjú nyolc évig tanult Viipuriban, majd Turku püspöké­nek, Skytte Maminak a titkára lett. Ekkor még csak tizennyolc éves volt. Turkuban már ismerték az új, lutheránus tanításokat, Luther Márton finn tanítványa, Sürkilahti Pietari többször prédi­kált már a városban a reformátor tanításának szellemében: az 1527-es országgyűlés elhatározta, hogy a reformáció tanait a Svéd Királyság minden tartományában bevezetik. Az 1530-as évek elején Agricolát pappá szentelték, 1536-ban pedig Wittenbergbe küldték tanulni. 1539 tavaszán magiszteri vizsgát tett: ezután Turkuban a dómi iskola rektorává válasz­tották. Ez ügyben Luther és Melanchthon írt ajánlólevelet Svéd­ország királyának, Vaasa Kustaanak. Agricola életcéljának a finn nyelvű egyházi irodalom megte­remtését tekintette. Már Wittenbergben elkezdte finnre fordí­tani az Újszövetséget. Fordítása alapjául Erazmus görög Újszövetsé­ge és Luther német nyelvű Újszövetség-fordítása szolgált. Mun­kája - az első finn nyelvű Újszövetség - 1548-ban jelent meg. Még ez előtt, 1543-ban egy Abckirja című, az olvasás tanítását szolgáló könyv került ki a keze alól, amely egyben tartalmazta a keresztény tanítás alapjait is, 1544-ben pedig imádságosköny- ve jelent meg. Emellett szerette volna finnre fordítani a teljes Bibliát, de ehhez nem volt elég pénze; így az Ószövetséget csak részben ültette át anyanyelvére. 1549-ben kiadta az első finn agendát, amely utasításokat tartalmazott a lelkészek számára az istentiszteleti szolgálattal kapcsolatban, valamint a szentsé­gek kiszolgáltatásáról. Ezt a művét is a reformáció szellemében írta. Azt mondhatjuk, hogy termékenyebb és sokoldalúbb volt, mint bármelyik elődje. Minden könyvével a reformáció eszméjét kívánta szolgálni; követte azt a lutheri elgondolást, amely szerint az embereket meg kell tanítani írni-olvasni, hogy saját anyanyelvükön tanul­mányozhassák a Bibliát. A fordítás során Agricola új finn sza­vakat is alkotott, mint például Luoja („Teremtő”), lohikddrme („sárkány”) és hallitus („kormányzás”). Az általa használt finn nyelv ötvözte a svéd, latin és német nyelvtan sajátosságait, ezért a ma is használt finn nyelv nyelvtana nem fedi teljesen Agricola nyelvtani rendszerét. Skytte Marni turkui püspök, Agricola felettese 1550-ben meghalt. Vaasa Kustaa király két részre osztotta a püspöki tar­tományt, mert félt a megerősödött és centralizált püspöki ha­talomtól. 1554-ben Agricolát választották meg Martti utódjául, a másik püspöki tartomány,Viipuri élére pedig egyik witten­bergi diáktársa került. A finn reformátor fontos szerepet játszott a későbbiekben a svéd-orosz harcokat követő béketárgyalásokban is. 1557-ben tagja volt a svéd békekövetségnek, amely Moszkvába ment tár­gyalni az oroszokkal. A béketárgyalások sikeresek voltak, ám az út megviselte az egészségét; Agricola 1557. április 9-én meg­halt a finnországi Uusikirkkóban, nagyon közel az orosz ha­tárhoz. A hagyomány azt tartja, hogy a viipuri dómban nyug­szik. Hogy ez valóban így van-e, nem tudjuk. Azt azonban igen, hogy Agricola nélkül nem lett volna sem finn irodalmi és egyházi nyelv, sem finn nyelvű Újszövetség. ■ Johanna Parviainen

Next

/
Oldalképek
Tartalom