Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-01-14 / 2. szám

2 -4t 2007. januar 14.

FORRÁS

‘Evangélikus ÉletS

ÉLŐ VÍZ

VÍZKERESZT ÜNNEPE UTÁN 2. VASÁRNAP - Jn 2,1-11

Még több szeretet

Az interneten olvasható ilyesfajta felsorolás: filmek, filmbemutatók, moziműsor - még több film. Ha az indító címszavakra klikkelve nem találjuk meg, amit keresünk, van rá remény, hogy tovább tudunk lépni, még több információ következik az adott témában.

Még több szeretet. - Karácsony táján sokszor hallhattunk, olvashattunk a sze- retetről mint az ünnepet meghatározó elsődleges érzésről. Karácsonyt sokan a „szeretet ünnepének” is szokták nevezni. Hogy az volt-e mindannyiunk számára, nem tudom. Lehet, sokunk számára csak vágyálom maradt, hogy legalább egy évben egyszer körülvegyen bennünket is a családi, baráti szeretet.

Érdekes beszélgetést hallottam arról, hogyan is működik a szeretet az emberi kapcsolatokban. Volt, aki azt állította: a kölcsönös szeretet az igazi: mások szerint az egyoldalú szeretet mentesíti az embert bizonyos kötelességek alól, kényelmesebb. Akár kölcsönös, akár egyoldalú a szeretetünk, van egy jelző, amely nem hiányozhat előle: önfeláldozó.

Mert nem igaz, hogy könnyű szeretni. A mások felé való fordulás áldozattal jár, energiát kell kifejtenünk, le kell mondanunk saját kényelmünkről. Például el kell halasztanunk egy jónak ígérkező programot, mert vár ránk valaki, akinek szüksége van ránk.

Nem könnyű szeretni. Különösen akkor nem, amikor a gyűlölet mint ellenpólus egyre terjed a világban. Gyűlölni könnyebb.

Péter apostol írja a szórványban élő jövevényeknek:

.....egymást kitartóan, tiszta szívből szeressétek, mint akik nem romlandó, hanem romolhatatlan magból születtek újjá, Isten élő és maradandó igéje által." (iPt 1,22b—23)

És ne felejtsük el: Isten mindenkinél előbb szeretett minket......az Atya elküldte a Fiát a világ üdvözítőjéül. Ha valaki vallja, hogy Jézus Isten fia, abban Isten marad, ő pedig Istenben...” (íjn 4,i4b-i5)

Az új esztendőben kívánok mindany- nyiunknak még több áldozatos szeretetek hogy tudjunk adni, s akkor kapunk is.

■ Csaba Piroska

Bonhoeffer levele egy megkeresztelt kisgyermekhez (részlet)

Ma Jézus Krisztus keresztelési parancsa alapján megkeresztelnek téged. Elmondják feletted a keresztény bizonyságtétel ősi igéit anélkül, hogy te ebből bármit is felfognál. De nekünk magunknak is elölről kell kezdenünk mindezek megértését: mit jelent a kiengesztelés és megváltás, a Szentlélektől való születés, az ellenség szeretete, a kereszt és feltámadás, mi a Krisztusban való élet és a Krisztus követése. Mindez olyan nehéz és távoli, hogy alig merünk ezekről beszélni. A hagyományozott szövegben és szertartásban valami újat, forradalmit sejtünk, amit még nem tudunk felfogni és megvallani. Ez a mi bűnünk.

Egyházunk, amely ezekben az években csak fennmaradásáért küzd, mintha ez lenne a feladata, alkalmatlan arra, hogy hirdesse az embereknek és a világnak a kiengesztelés és megváltás igéit. Némuljon el a régi, elerőtlenedett szöveg. Kereszténységünk lényege ma is az imádság és az igazság cselekvése. E kettő újítsa meg a keresztények gondolkodását, beszédét és az egyház szervezetét.

Mire megnősz, más lesz az egyház. Eljön a nap, amikor lesznek, akik úgy hirdetik Isten igéjét, hogy megváltozik és megújul a világ. Lehet, hogy nyelvezetük nem lesz vallásos, de szavuk megbékéltet és kiengesztel, Jézus beszédéhez hasonlóan megragadja és hatalmába keríti az embereket, és Isten igazságát és békességét, országának közelségét hirdeti. Addig is, a csöndes várakozásban lesznek olyanok, akik imádkoznak, igazságot cselekszenek, és Isten idejére várnak. Bárcsak hozzájuk tartoznál, és rólad szólna az ige: „Az igazak ösvénye olyan, mint a felragyogó világosság, mely egyre világosabb lesz délig.” (Péld 4,18)

A kánai menyegző

Részletek Luther Mártonnak az 1532 és 1535 közötti időből származó igehirdetéséből, mely először 1544-ben, a reformátor előszavával ellátott gyűjteményben jelent meg

Krisztus Urunknak ez az első csodája a földön. János szerint dicsőségét mutatta meg vele. Azt akarta, hogy tanítványai felismerjék: csak Isten Fia, a megígért Messiás lehet, aki ilyen csodákat tesz. Ezért vitt véghez olyasmit, amire kívüle senki sem képes, hiszen a dolgok mibenlétét földi ember nem változtathatja meg. Vizet nem tehet borrá senki. Erre egyedül Isten képes, mert uralma mindenre kiterjed. (...)

Ez a csoda mindenekelőtt abban segít, hogy a drága Krisztust olyan Urunkként ismerjük meg, akihez teljes bizalommal fordulhatunk, amikor beköszönt a nélkülözés és a szükség ideje. Ne kételkedjünk! Kegyelmét tőlünk sem fogja megvonni. Bizonyosan megsegít, amikor eljön az ideje. Ez a mai evangélium legfőbb üzenete. (...)

Ezt a csodát mégis különlegessé teszi, hogy az Úr egy menyegzőn vitte véghez. így jelezte, hogy a házasságot fontos és kiváló dolognak tartja. (...) Mert mindig lesznek, akik (...) azt gondolják, hogy a (...) magányban jobb dolguk lesz, mintha házasságban élnének. így elkerülhetik a szüntelen vesződést az asszonnyal, a gyerekekkel... Igaz, a házasélet joggal mondható keserves életnek is, hiszen sok baj és fáradság jár vele. De ne csak ezeket vegyük észre, hanem mindenekelőtt Isten igéjére figyeljünk! Az írás arról tanúskodik, hogy a házasságot Isten teremtette, szerezte, sőt meg is áldotta. (...) Hiszen ahol menyegzőt tartanak, ott nemcsak házastárs van, de kell lennie apának, anyának is. Ott (...) vannak a házhoz tartozó barmok, vannak szántóföldek, vannak megélhetést nyújtó mesterségek, és adva vannak a kenyérkereset egyéb forrásai is. Az Úr ezzel kinyilvánítja, hogy a megszentelt életet családi keretek között kell élni. Azokat mondja boldognak, akik az életnek ezt a rendjét tisztelik és nagyra becsülik, miként ő maga is kifejezte, mennyire tiszteli. (...)

Jézus Krisztus a menyegzőn való megjelenésével nemcsak megtiszteli a család intézményét, hanem fennmaradásához is segítséget nyújt, és megtartójaként lép fel. Erre a tanításra egykor nagy szükség volt az eretnekekkel (...) szemben. Ma is szükségünk van rá az olyan pártütő szakadár lelkek ellen (...), akik rendre így beszélnek: „Nem ér semmit a család! Sokféle baj leselkedik a családosokra! (...) Egyszer a feleség, máskor a gyerek okoz gondot. Aztán meg a szomszéd lesz a baj forrása. Aki házasságban él, annak egy perc nyugalma sincs! Az ilyen életből én nem kérek!” (...) Hogy ez a szellem többé ne kísértsen, jegyezzük meg jól, ami a mai evangéliumban világosan áll

előttünk: az Úr Krisztus nem azért jelent meg a menyegzőn, hogy a menyasszonyt és a vőlegényt elválassza, hanem megengedte, hogy együtt maradjanak, sőt segítségükre sietett, hogy minél fényesebb lakodalmat ülhessenek. Ezzel megmutatta, hogy mindannyiszor neki tetsző jószolgálatot végzünk, amikor a felebarátunk családi életét veszélyeztető baj elhárításában segítünk. (...)

Ha pedig te szenvedsz szükséget, akkor se ess kétségbe. Csak arra ügyelj, hogy ne légy istentelen, hanem Krisztussal közösségben élj. Akkor ő megáld, és gondoskodik mindennapi kenyeredről. „Borrá változtatva a vizet” megadja végül azt is, aminek hiánya miatt bánkódtál. A tapasztalat is ezt tanúsítja. Ha férj és feleség keresztényi egyetértésben él, Istenünk bőségesen eltartja őket munkájukból. (...)

És bizton állítom azt is, hogyha egy istenfélő mesterember asztalára hirtelen annyi pénzt zúdítanál, amennyit egész évi serény munkával sem tud megkeresni, ő akkor sem ettől remélné megélhetését, hanem Isten áldásától, ami nem ilyen látványosan árad, hanem csöndben, szinte észrevétlenül csordogál. Mert ma is csak egy krajcárt kapunk, és holnap ismét csak egyet. Végül mégis megtelik a házunk az Isten áldásaként nyert javakkal. A mi drága Krisztus Urunk így „változtatja borrá a vizet” ma is, a te házadban éppA VASÁRNAP IGÉJE

úgy, mint az enyémben is. Ez azt jelenti, hogy az ő jóvoltából egy karéj kenyérből tízen lakunk jól, a kabátunkat pedig háromszor annyi idő alatt nyűjük el, mint mások. (...)

Az evangélista kiemeli, hogy a kánai menyegzőn Jézus anyja is jelen van. Talán ő a nyoszolyóasszony. Különben nem tekintené szívügyének, hogy fogytán a bor, és nem viselkedne úgy, mint akit ez közelről érint. Úgy tűnik, olyan menyegző ez, amelyen kenyér és bor szűkében vannak. (...)

A házasságban élőknek a kenyérnek és az élet egyéb szükségleteinek előteremtéséért rendkívül sokat kell vesződniük, és sok kellemetlenséget kell elviselniük. De ha Krisztust meghívjuk a menyegzőnkre, más szóval, ha istenfélelemben éljük házaséletünket, és hittel kérjük az ő segítségét, akkor nem maradhat el az áldás és a jó előmenetel. (...) A kánai menyegzőn már bebizonyította, hogy szívesen és szeretettel akar segítségünkre lenni. Ezt tanuljátok meg a mai evangéliumból, és kérjétek Isten kegyelmét, hogy keresztény indulattal meg is tudjátok tartani, és megnyugvást találjatok hivatásotokban.

Oratio cecumenica

[Lelkész:] Mennyei Atyánk, aki Jézus Krisztusban mérhetetlen szereteted jelét adtad nekünk, hallgasd meg könyörgésünket.

[Lektor:] Mennyei Atyánk, könyör- günk egyházadért. Add, hogy minden megpróbáltatás között meg tudjon maradni szereteted vonzerejében. Tartsd meg egyházadat a benned való hit világosságában. Ne engedd, hogy emberi indulataink, szeretetlenségünk és hitetlenségünk akadályozzák azt, amit te egyházadban és egyházad által adni akarsz ennek a világnak. Jézus Krisztusért kérünk,

[Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket!

[Lektor:] Mennyei Atyánk, könyör- günk azokért, akik nem érzik mérhetetlen szereteted valóságát életükben. Köszönjük neked, hogy Fiadban közösséget vállaltál velünk az emberiét minden mélységében, és kegyelmed, megtartó szereteted ott is velünk van, ahol mi már tehetetlenek vagyunk. Segítsd meg azokat, akik a szenvedés, a magány, a meg nem értettség terhétől nem látják szereteted ezernyi jelét. Jézus Krisztusért kérünk,

[Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket!

[Lektor:] Mennyei Atyánk, könyör- günk hazánkért. Taníts minket a békesség útján közeledni egymás felé, hogy a nekünk adott lehetőségekkel és felelősséggel építeni tudjunk, ne pedig romboljunk. Áldd meg mindazok munkáját, akik itteni életünk tisztaságán, egészségén fáradoznak. Jézus Krisztusért kérünk,

[Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket!

[Lektor:] Mennyei Atyánk, Fiadban emberré lettél közöttünk; kérünk, add

továbbra is szereteted éltető jeleit az egész teremtett világban. Gátold meg a gyűlölet, a közöny, a békétlenség hatalmát. Oltalmazd azokat, akik mások bűnei, hibái miatt szenvednek. Jézus Krisztusért kérünk,

[Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket!

[Lelkész:] Mennyei Atyánk, köszönjük neked, hogy szeretetedből mindannyiunk életét és üdvösségét munkálod, és szüntelenül velünk vagy Jézus Krisztus, a mi Umnk által.

[Gyülekezet:] Ámen!

ISMERJÜK MEG ÉNEKEINKET! 17.

„Mert irgalma sziklaszál, mindörökké bizton áll” - angolszász eredetű énekeink

► Az ünnepek után folytatjuk kitekintésünket. Ez alkalommal énekeskönyvünk angolszász eredetű énekeit mutatjuk be. (E. Zs.)

Áttekintve énekeskönyvünk angolszász eredetű énekeit, meglehetősen változatos képet kapunk: különböző korok, különböző stílusaiban írt darabok - több közülük mostani énekeskönyvünkben tűnik fel először. E válogatás az angolszász protestáns egyházak gazdag énekkincsének keresztmetszetét adja, megmutatva a legjelesebb szerzők népszerűvé vált alkotásait.

J. Miltonnak a 136. zsoltárból írt verse, a Dicsérjük, mert jó az Úr (EÉ 55) eredeti formájában tizenegy versszakos, a zsoltár gondolati ívét híven követő költői adaptáció. Énekeskönyvünkben ebből mindössze öt strófa található, melyek a zsoltár tartalmi egységeit jelölik. Általában J. Antes dallamával jár együtt, de a nálunk szereplő kínai dallam is megtalálható az angol énekrepertoárban.

A 18. században keletkezett énekek közül kettő vétetett föl énekeskönyvünkbe. Időben korábbi a Krisztus Jézus,

ím, feltámadt (EÉ 224), amelynek hátterében a Surrexit Christus hódié című, késő középkori kanció áll. Első angol fordítása 1708-ban jelent meg, később a 2-3. versszakát teljesen újrafogalmazták. Ehhez írt további öt strófát Ch. Wesley, aki a metodista egyház egyik alapítójaként nemcsak hitéletet megújító, de énekköltői munkásságával is Lutherhez hasonló szerepet töltött be egyházában. Dallama - melynek szerzője ismeretlen - 1708- ban a Lyra Davidica című énekgyűjteményben, az első szövegvariánssal együtt látott napvilágot.

Az Úr csodásán működik (EÉ 328) szövegét W. Cowper, a melankóliára hajlamos énekköltő jegyzi. Az ének sajátos párosítása a 18. századi angol vallásos lírának és egy naivan egyszerű, 20. századi magyar dallamnak, amelyben az eredeti szöveg két versszaka fut le egy daliami egység alatt.

A Mily csodás szeretet! (EÉ 386) Jézust és a megváltás művét dicsérő ének, egy 19. századi amerikai énekgyűjteményből való. Angliában ekkor már személyes hangvételű, lírai alkotások születtek; ennek egyik legszebb példája a H. F. Lyte anglikán lelkésztől fennmaradt ének: Ó, maradj vélem (EÉ 121). Mottója az emmausi tanítványok története (Lk 24,29); valójában egy keresztény hittel megtett útra való visszatekintés a végső búcsúhoz közeledve. Gyülekezetében mondott utolsó beszédének volt része e költemény; később W. Monk dallamával angolszász területen az egyik legkedveltebb énekké vált. Hasonlóan népszerű S. F. Adams éneke, a Hadd menjek, Istenem (EÉ 521), amelyet a süllyedő Titanicon is énekeltek.

J. Ellerton esti himnusza - Lásd, Urunk, egy nap újra eltűnt (EÉ 124) - a klasszikus himnuszok gondolati és formai világából merít; ehhez a szövegnél jó száz évvel korábbi német dallam társul.

A Keresztény hit és élet című fejezetben két éneket találunk. Közös bennük, hogy - hasonlóan az előbb említett énekhez - ezek sem az angolszász vidéken használatos dallamukkal vannak jelen énekeskönyvünkben. J. Montgomery szövegéhez - Lelki próbáimban (EÉ 451) - ír népdal került, míg W. How anglikán püspök éneke - Hány hívő érte el az égi célt (EÉ 454) - egy 20. századi finn énekeskönyvből került át hozzánk L. Madetoja dallamával, akit zeneszerzőként J. Sibelius mellett a finn késő romantika legjelentősebb mestereként tartanak számon.

CANTATE

ítmfrile bnrg ifi vufet* &ctt

Korunk alkotásai - ezek közül is fő- * ként az Amerikában születettek - felvetik a kérdést: tartalmuk, zenei színvonaluk miatt méltók-e arra, hogy a liturgia részévé váljanak? D. íverson pünkösdi éneke - Isten élő lelke, jöjj (EÉ 244) - a 20. század emberének hangján szól, saját magát (gondolatait, érzéseit) vetítve ki a világra, de témája még bibliai alapokon áll. Ugyanez nem mondható el a Föld és nagy ég (EÉ 68) és a Végtelen vagy (EÉ 476) kezdetű énekekről, melyek - kifejezésbeli szegénységük és sematikus gondolatviláguk miatt - jó példái az istentiszteleti használatra alkalmatlan énekeknek.

Az evangélikus énekrepertoárnak fontos része ez a válogatás, hiszen azt a gondolatot közvetíti, hogy a keresztény hitigazságok az Istent kereső ember számára változatlanok maradnak, még ha az énekek más országok kultúrájának stílusjegyeit viselik is magukon.

■ Barta-Gombos Arikán