Evangélikus Élet, 2007 (72. évfolyam, 1-52. szám)

2007-03-18 / 11. szám

IO 2007. március 18. KRÓNIKA ‘Evangélikus Élet®? Őrzik a bonyhádi diákból lett világhírű nyelvész emlékét A Bonyhádi Petőfi Sándor Evangélikus Gimnáziumban két évvel ezelőtt az in­tézmény egyik leghíresebbé vált hajdani diákjáról, Lotz János nyelvészprofesszor­ról elnevezett anyanyelvi szakkor kezd­te meg működését. A csoport munkáját három tanár irányítja: ár. Antoni Judit nyelvészeti témákkal foglalkozik, Hecker Henrietta a kutatómunkában segít, míg Lenczné Vrbovszki Judit vezetésével a fiata­lok filmet készítenek Lotzról. Az ismeretterjesztő videofilm Lotz János életének bemutatásával állít példát a mostani diákság elé. A gimnazisták rögzítettek már interjút dr. Kolta László helytörténésszel, aki 2000-ben tanul­mányt írt a nyelvész bonyhádi diákévei­ről; Antoni Judittal a legjelentősebb Lotz-műről, a Das ungarische Sprachsystem című könyvről; Szépe György professzor­ral a tudóscsereprogramról és a világhí­rű nyelvész Columbia Egyetemen eltöl­tött éveiről; illetve Petőfi S. János pro­fesszorral, aki Lotz-emlékérmet vehetett át. A szakköri tagok ellátogattak So- mogyvámosra is, ahol Lotz János hét­éves korától nevelkedett. A filmmel a szakköri tagok beneveznek az Arany János tehetséggondozó prog­ram (AJTP) 9. évfolyamosok számára megrendezett művészeti fesztiváljára, az AJTP keretében meghirdetett interjúpá­lyázatra, valamint az iskolai versenyre is. A bonyhádi gimnáziumban tavaly emléktáblát avattak a nyelvészpro­fesszor tiszteletére, és megjelent egy könyv is Lotz János útja címmel. ■ M.R. Lotz János, a szegény sorsú somogyvámosi parasztcsalád gyermeke rendkívüli adottságai­nak és szorgalmának köszönhetően tízéves korától tanulhatott ingyenesen a bonyhádi gimná­ziumban, 1923 és 1931 között volt az intézmény diákja. Érettségi után a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán magyar-angol-német szakra iratkozott be. Később felvették az Eötvös-kollégiumba, itt különösen Gombocz Zoltán nyelvészpro­fesszor, a kollégium igazgatója hatott rá. Miután doktorált, külföldi ösztöndíjat kapott, germanisztikai és filozófiai felkészültségé­nek elmélyítése céljából a stockholmi egyetemen folytathatta tanulmányait. A Stockholmi Magyar Intézet mindjárt lektornak alkalmazta, a svéd főváros egyetemén a magyar nyelvet tanította. Huszonhárom éves korában kinevezték a magyar intézet igazgatójának, e tisztsé­gét 1937-ig megtartotta. Munkásságának egyik központi fejezete a magyar hangrendszer vizsgálata volt. Első stockholmi éveiben írta meg akkoriban igen újszerű művét, a Das unga­rische Sprachsystem című, strukturális szemléletű grammatikáját. 1947-ben vendégpro­fesszori meghívást kapott a Columbia Egyetemre. 1949-től az általános és összehasonlító nyelvészet professzora, majd az egyetem ural-altáji intézetének igazgatója lett. 1967-ben fel­kérték a Washingtonban szervezett, Center for Applied Linguistics nevű nyelvészeti kutató- intézet vezetésére. Lotz János -Teller Ede mellett - a George Washington-díj kitüntetettje volt 1969-ben. 1973- ban a Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli tagjának választotta. A Nemzetközi Ma­gyarságtudományi Társaság őt tekinti egyik szellemi előfutárának, ezért róla nevezte el a ma­gyarságtudomány kiemelkedő színvonalú művelésének elismeréséért alapított emlékérmet. HIRDETÉS Meghívó Mire kaptam még időt? címmel nyugdíjas papnék országos találkozóját tartjuk március 31-én 9.30-tól a Budapest-Deák téri gyülekezet első emeleti termében. Az alkalomra nyugdíjas és özvegy papné testvéreket várunk, de a nyugdíjba készülő vagy még aktív papnék is hivatalosak. Program: • 9.30: Gyülekezés, köszöntés • 10.00: Úrvacsorái istentisztelet - Gáncs Péter püspök • 10.45: Időnk van egymásra - bemutatkozás • ii.15: Mire kaptam még időt? - Sárkány Tibomé előadása • 12.30: ebéd • 13.30: Amíg időnk van... - csoportbeszélgetés • 15.00: Záróáhítat - Takácsné Kovácsházi Zelma lelkész Jelentkezni lehet március 23-ig levélben az Északi Evangélikus Egyházkerület Püspöki Hivatalánál (1125 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 24.), illetve az 1/394- 2335-ös számon vagy mobilon: 20/824-3441 (Szebik Imréné). ISTENTISZTELETI REND / 2007. március 18. - Budapest Böjt 4. vasárnapja (Laetare). Liturgikus szín: lila. Lekció: Ézs 54,7-10; Gál 4,21-31. Alapige: Jn 6,1-15. Énekek: 360., 365. I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; du. 6. dr. Széchey Béla; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Tóth-Szöllős Mihály; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (összegyülekezés napja) Koczor Tamás; du. 4. (vecsemye) Koczor Zoltán; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Smidéliusz Gábor; de. 11. (úrv., szuplikáció) Tóth Károly; du. 6. (úrv., ifjúsági) Gerőfi Gyuláné; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Lukáts Miklós; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Szpisák Attila; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Kinczler Irén; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv.) Pintér Győző; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. (úrv.) Kinczler Irén; Kerepesi út 69. de. 8. Tamásy Tamás: Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Blázy Árpád; de. II. (úrv.) Blázy Árpád; du. 6. (vespera) Blázy Árpádné; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Blázy Árpádné; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) dr. Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) dr. Orosz Gábor Viktor; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. (úrv., családi) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (szuplikáció); Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. (szuplikáció); Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (szuplikáció): Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. (szuplikáció); Pest- szentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Hulej Enikő; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Hulej Enikő; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú: Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (szuplikáció) Galambos Ádám; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza. ■ Összeállította: Boda Zsuzsa Egy jeles Paul Gerhardt-kortárs: Johann Rist ► Négyszáz esztendővel ezelőtt, 1607. március 8-án látta meg a napvilágot, és háromszáznegy­ven éve, 1667. augusztus 31-én hunyt el Johann Rist német költő, evangélikus lelkész. Rist, aki szá­mos világi versnek és hatszáznál több egyházi ének szövegének a szerzője, több mint harminc évig szolgált lelkipásztorként Wedel városában. A helységben 2007- ben, a Johann Rist-év keretében jó néhány rendezvénnyel emlé­keznek meg róla születésének négyszázadik évfordulója alkal­mából. Johann Rist Ottensenben (Hamburg mellett) született, Caspar Rist lelkész és Margarethe Ringemuth fiaként. Teológiai tanulmányait Rintelnben és Rostockban végezte. 1633-ban házitanító lett Heidé- ben; ugyanabban az esztendőben elje­gyezte Elisabeth Stapelt. Menyasszonya bátyjának a segítségével lett 1635-ben az akkor Dániához tartozó Wedel pászto­ra. Röviddel iktatása után feleségül vette jegyesét; öt gyermekük született, közü­lük kettő korán elhunyt. Házastársát 1662-ben veszítette el. Két évvel később újranősült; barátja, Johann Philipp Hage­dorn özvegyét, Annát vette el. Íróként már életében hírnévre tett szert. A sokoldalú lelkész és verselő köl­tői és nyelvészeti társaságok tagja volt, emellett matematikával, botanikával, ké­miával, orvostudománnyal és zenével is foglalkozott. III. Ferdinánd császár 1653-ban nemesi rangra emelte, és a megtisztelő Poéta laureatus címet adományozta neki. Költeményei közül több mint százat barátja, Michael Jakobi kántor zenésített meg. Ezekről az alkotásokról tudni kell, hogy nem a nyilvánosság számára ké­szültek, hanem „csupán” házi használat­ra. Rist, amíg élt, nem adott engedélyt arra, hogy templomában általa szerzett dalokat énekeljenek. Evangélikus énekes­könyvünk öt Rist-szerzeményt - EÉ 112, 186, 210, 368, 418 - tartalmaz. ■ GaZsu Elhunyt Ormos Elek nyugalmazott mohácsi lelkész A gyülekezet tisztelete és megbecsülé­se méltóképpen jutott kifejezésre azon a templomi gyászszertartáson, ame­lyen a mohácsi hívek kilencvenhat évet élt nyugdíjas lelkészüktől, Ormos Elektől búcsúztak. A kétyi, majd magyarbólyi segédlel- készi évek után Ormos Elek hetven évig volt jelen a mohácsi gyülekezet életében. Szervező lelkészként került Mohácsra 1936-ban, s életét, gondola­tait ez a feladat mindvégig lekötötte. Jó szervező volt. Erről tanúskodik a há­borús években felépített otthonos, szép templom és a hittantáborok sora, amelyeket a nehéz időkben is megtar­tottak nyaranta. Szolgálatának nagyon fontos terüle­te volt a gyülekezet tagjaival való sze­mélyes kapcsolatépítés és -tartás. Ezért nagyon sokat látogatott, és mindenkit számon tartott. Sokszor volt távol ott­honától, de jó időbeosztással végezte munkáját. Igehirdetéseire folyamatosan ké­szült. írógépe mindig az íróasztalánál volt, s ha hét közben olyan gondolatai támadtak, amelyeket az igehirdetésbe illeszthetőnek tartott, azonnal leírta őket. Mondanivalójának érthetőbbé tétele végett szívesen használt szemé­lyes tapasztalatából vett példákat. Nyitott szívű ember volt. Nemcsak mások gondját akarta megérteni és hordozni, hanem önmagáról, saját gondjairól és örömeiről is nagyon őszintén beszélt. A papiak falai az ő esetében valóban üvegből voltak. A második világháborút követő év­tizedek szegénysége és politikai viszo­nyai visszahúzódóvá tették a lelkész­családot. Az alacsony lelkészi fizetést német nyelv tanításával és saját ottho­nuk egy részének a bérbeadásával egé­szítették ki. Az ezzel járó kellemetlen­ségeket is viselniük kellett a családta­goknak. Ormos Elek lelkészi szolgálatához fe­lesége nyújtott biztos hátteret, aki min­denben segítette férje szolgálatát, és sze­rény anyagi helyzetük ellenére készsége­sen ültette asztalához a szórványokból templomba jövő gyülekezeti tagokat is. Négy gyermeket neveltek fel. Lányaik édesanyjuktól tanulták meg a gyüleke­zetért végzett szolgálat fontosságát. Az utolsó két évtizedben idős csa­ládtagok gondozása kötötte le és tette próbára a család életét. Először idős nővére és feleségének szülei szorultak ápoló gondoskodásra, majd haláluk után felesége lett hosszú évekig ágyhoz kötött beteg. Az ő elhunyta után már maga is fokozott, gondoskodó figyel­met igényelt. Egyre jobban megerőtle- nedő élete felett Anikó lánya őrködött példaadó, féltő szeretettel. Gyermekeinek meg kellett tanulni­uk, hogy a lelkészcsalád és a gyülekezet élete szorosan összefonódik. A szolgá­lat terhe az egész családra hárul, és csak türelmes szeretettel és áldozatvál­laló élettel lehet végezni. Ezt a szerete- tet és áldozatos életet köszönte meg a mohácsi gyülekezet aggkort megért lelkészének. ■ Magyar László Sümeghy Józsefre emlékezünk Sümeghy József 1920. június 2-án szüle­tett Rábcakapin. Az általános iskolát Rajkán és Tokodaltárón végezte. Egy esztendeig a fasori evangélikus gimná­zium, majd a soproni líceum diákja volt. Gimnáziumi évei alatt elszenve­dett súlyos betegsége és az Isten gaz­dag kegyelméből való gyógyulás hatá­rozta meg pályaválasztását: az orvosi pálya helyett a lelkészi szolgálat felé in­dult, a soproni evangélikus teológia hallgatója lett. 1943. július'25-én szentelte őt pappá Kapi Béla püspök az enyingi gyülekezet­ben. Rövid siófoki segédlelkészség után 1943-tól két ízben is a líceum diákott­honában munkálkodott nevelőlelkész­ként; e szolgálatát a háború többször megszakította. A köztes időben Sár- szentlőrincen volt segédlelkész. 1945 januárjában a vadosfai anya­gyülekezet kisfaludi filiájába került részben gyülekezeti, részben pedig ne- velőlelkészi szolgálatra az Ajkay csa­ládhoz. 1949-ben először Győrben működött hitoktatóként, majd a sop­roni líceum vallástanári állását töltötte be. 1950 őszén a győri diakonissza- anyaház igazgató lelkésze lett. Miután az anyaház az államosítások következ­tében megszűnt, 1953 júliusában a va­1920-2007 dosfai evangélikus gyülekezet hívta meg lelkészének, ahol negyvennégy éven át végezte lelkészi szolgálatát. Építő lelkésze volt gyülekezetének a szó szoros és átvitt értelmében is. A Va- dosfán 1971-ben felszentelt új parókián kívül az ő szolgálatával épült 1966-ban a potyondi templom az egykori evan­gélikus iskola épületéből. 1968-ban - szinte egyedülálló módon - egy új tel­ken új templomot épített Magyarke- resztúron. 1987-ben a visszakapott egy­kori mihályi evangélikus iskola épüle­tét építette át templommá. Nyugdíjba vonulása előtt, 1997-ben szentelték fel az új kisfaludi templomot. Lelkeket építő lelkész is volt. A mindvégig iskolákban tartott hittan­órák és egyéb gyülekezeti szolgálatok lelkiismeretes végzése mellett kiter­jedt levelezést folytatott a gyülekezet­ben. Ennek csak egy szelete, hogy minden olyan házaspárt, amely a hu­szonötödik, a negyvenedik vagy az öt­venedik házassági évfordulóját ünne­pelte, személyes hangú levélben kö­szöntött. Bárhol járt, mindig volt ideje arra, hogy az utcán sétálókat megszó­lítsa, beszélgessen velük, és érdeklőd­jön családtagjaikról... Istentől kapott képessége révén név szerint ismerte a több mint ezerfős gyülekezet majd minden egyes tagját. Életüket igyeke­zett mindig nyomon követni, és ha szükség volt rá, minden esetben öröm­mel és szívesen segítette a gyülekezet tagjait. Sümeghy József március 5-én, életé­nek nyolcvanhetedik évében hunyt el. A vadosfai gyülekezet hűséges és min­dig Istenhez vezető lelkipásztorát gyá­szolja benne a családdal együtt. ■ Rác Dénes

Next

/
Oldalképek
Tartalom