Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)
2006-01-29 / 5. szám
IO 2006. január 29. KRÓNIKA ‘Evangélikus ÉletS Szekeres Elemér Búcsút vettünk dr. Pusztay Lászlótól 1918-2006 A csurgói evangélikus gyülekezet 2006. január 12-én 13 órakor vett végső búcsút szeretett lelkészétől, Szekeres Elemértől az edvei temetőben. Szekeres Elemér 1918. február 25-én született Edvén. Szülőfalujában az evangélikus elemi iskolába járt, majd 1929-től a soproni evangélikus gimnázium tanulója volt; 1937-ben tett érettségi vizsgát. Teológiai tanulmányait a Pécsi Tudományegyetem Sopronban működő Evangélikus Hittudományi Karán végezte 1937 és 1941 között. Sopronban szentelték lelkésszé 1940. június 15-én. Püspöke 1941 júliusától Gyékényesre helyezte segédlelkésznek. Innen költözött át Csurgóra 1942. március 23-án, ahol először mint segédlelkész, majd mint lelkész szolgált egészen 1994. augusztus 31-ig. Innen Cell- dömölkre költözött, de a teljes nyugdíjba vonulás előtt még egy éven át helyettes lelkészként ellátta az ecsenyi evangélikus gyülekezet gondozását. „Ennek végeztétől, 1995. július 31-től számítom nyugdíjas időmet” - áll egyil^ csurgói barátjának küldött levelében, melyben ő maga írta le életrajzát a tőle megszokott szerénységgel, összesen féloldalnyi terjedelemben. Visszaköltözött Celldömölkre; itt élte nyugodt nyugdíjas éveit, míg a megfáradt szolgát Ura 2006. január 4-én hazahívta. Több mint fél évszázados csurgói szolgálatába sok minden belefért. Hihetetlen munkabírással kezdett neki az 1947-ben önállósult csurgói gyülekezet életének megszervezéséhez. A rendszeres hittan- és ifjúsági órákon kívül fiatal felnőttekből álló színjátszó kört alakított. Aktív, a gyülekezetért tenni akaró gyülekezeti tagokkal vette magát körül. Prédikációiban a reménység és a hűség hangja mellett a tiszta, csorbítatlan evangélium szólalt meg. Szerették, de nem csak Csurgón, hiszen hosszú éveken, évtizedeken keresztül helyettesített a környező gyülekezetekben (Porrogszentkirály, Porrog, Por- rogszentpál, Nagyatád, Somogyszob). Életét és minden tettét áthatotta a Pál apostol leveléből való ige: „Elég neked az én kegyelmem, mert az én erőm erőtlenség által ér célhoz.” (2Kor 12,9) Adja meg az Isten, hogy mi, mai utódok, lelkészek és gyülekezeti tagok is megértsük: elég az ő kegyelme, s nem baj, ha kicsinek és erőtlennek érezzük magunkat, mert van, aki erőt és reményt tud adni. ■ Kendeh Kirchknopf László ilBŰEIÉS____________________________________________________________________________________________ A Debreceni Evangélikus Egyházközség pályázatot ír ki másodlelkészi állás betöltésére. A pályázat beadásának határideje: március 20. A szolgálatba állás tervezett ideje: augusztus 1. A másodlelkész kiemelt szolgálati feladata lesz a Debreceni Egyetemi Gyülekezet létrehozása, életének szervezése és irányítása, valamint a kijelölt szórványokban végzett lelkészi szolgálat a parókus lelkész irányítása és segítsége mellett. Javadalmazás: no 000 Ft (bruttó) Lakhatás: háromszobás, összkomfortos lakás. A díjlevél megtekinthető, illetve arról bővebb információ kérhető a Hajdú- Szabolcsi Egyházmegye esperesi hivatalában (4400 Nyíregyháza, Korányi F. u. 160/a, tel.: 42/444-206), valamint telefonon a debreceni gyülekezet parókus lelkészétől (52/534-408). y HIBDETFS ~ A Zeneakadémia egyházzene tanszakára való felvétel új lehetőségei A bolognai képzésre való áttérés előtti utolsó tanévben a tanszék új lehetőségeket biztosít a legfelső fokú egyházzenészképzés iránt érdeklődő fiataloknak. Az idei évben a jelentkezők három forma közül választhatnak. 1. Egyszakos egyetemi egyházzenészképzés (mely az engedélyezett létszámig államilag finanszírozott, azon felül költségtérítéses): 2. másoddiplomás vagy 3. párhuzamos egyházzenészképzés (például más zeneakadémiai szakkal vagy az ELTE ének-zene szakával egyidejűleg), mindkettő költségtérítéses formában. A költségtérítéses hallgatóknak megpróbálunk a befizetendő összeg egy részéig támogatást biztosítani. Figyelem! A jelentkezés legvégső határideje február 15.! További felvilágosítás a felsőoktatási tájékoztatóban található, illetve a Zene- akadémia tanulmányi osztályán vagy az egyházzenei tanszéken kapható (1064 Budapest, Vörösmarty u. 35. III. em. 15.; tel./ fax: 1/344-6721). ISTENTISZTELETI REND / 2006. január 29. Vízkereszt ünnepe után 4. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Mt 8,23-27; Rám 13,8-10. Alapige: Ézs 51,9-16. Énekek: 374., 50. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Simon Attila; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. u. (úrv.) D. Szebik Imre; du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Herzog Csaba; II., Modori u. 6. de. 3/4 n. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10.: Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Kovács Áron; de. n. (úrv., kantátazenés) Smidéliusz Gábor; du. 6. (orgonazenés ) Gerőfl Gyuláné; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán: Vili., Üllői út 24. de. fél ii. Kertész Géza; Vili., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Szpisák Attila; VIII. , Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; Vili., Vajda P. u. 33. de. 9. Smidéliusz András; IX. , Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv.) Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél n. Smidéliusz András; Kerepesi út 69. de. 8. Tamásy Tamásné; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Blázy Árpád; de. 11. (úrv.) Blázy Árpád; du. 6. (vespera) Blázy Árpádné; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. (úrv.) Blázy Árpádné: Magyar tudósok krt. 3. (Egyetemi Lelkészség) du. 6. (úrv.) Barthel-Rúzsa Zsolt; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) D. Szebik Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Kendeh K. Péter: Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 11. de. 10. Börönte Márta: Cinkota, XVL, Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János: Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Kosa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Kosa László; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Eszlényi Ákos; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Eszlényi Ákos; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Hulej Enikő; du. 6. (úrv.) Győri Gábor; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. Hulej Enikő; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú: Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. to. Endreffy Géza. ■ Összeállította: Boda Zsuzsa Nem háríthattam el egykori múzeumi munkatársam utolsó kérését: nekem kellett a zsúfolásig megtelt budavári templomban búcsút mondanom és az evangélium vigasztalását hirdetnem a kilencvenegy évesen elhunyt Pusztay László hamvai felett. Most olvasóink tájékoztatása végett ismertetni szeretném e köztiszteletben álló tudós lelkipásztor szolgálatának különböző állomásait. A Balaton-felvidék szülöttje volt: Tapolcán látta meg a napvilágot 1915. február i-jén. Édesapja az első világháború áldozata lett. Előbb Tapolcán, majd Budapesten - a Protestáns Országos Árvaház növendékeként - a fasori gimnáziumban folytatta tanulmányait. Mint soproni teológus is a gyülekezet árvaházának intemá- tusában vállalt nevelői szolgálatot, miközben cserkésztiszti oklevelet is szerzett. Két évvel lelkésszé szentelése után a halle-wittenbergi egyetemen lett ösztöndíjas. Itt az egyház ismertetőjeleiről (notae ecclesiae) szóló lutheri tanítás témakörében kutatott, majd „cum laude” minősítéssel doktori fokozatot szerzett. Kezdő lelkészként - részint mint hitoktató - Pápán, Ecsenyben, Csurgón és Biká- cson, majd a soproni hadapródiskolában mint katonalelkész szolgált. Itt a sportügyességi versenyben többek közt „nagyezüst” jelvényt is szerzett. Tábori lelkészként frontszolgálatot is kellett teljesítenie. Első parókusi helye 1945 adventjétől kezdve a Sopron melletti Ágfalva gyülekezete volt. A háború borzalmai után újabb próbatétel várt a községre: kitelepítették a német anyanyelvű lakosokat. A sírva búcsúzó és otthon maradt evangélikusok számára hitelesen hirdette a 37. zsoltár vigasztalását: „Hagyjad az Úrra a te útadat, és bízzál benne, majd ő teljesíti.” (5. vers; Károli-fordítás) Lelkipásztori munkája mellett teológiai felkészültsége révén ő lett az alsó-soproni egyházmegye lelkészegyesületének és számvevő- székének az elriöke. 1954-ben a Somogy-Zalai Egyházmegye surdi gyülekezete hívta meg lelkészének. A vend határvidék templomszerető evangélikusait nagy odaadással és jó szervezőkészséggel huszonkilenc éven át gondozta. Surd és Liszó templomának harangjai vízkereszt ünnepe óta naponta siratták el szeretett halottjukat. Belezna, Őrtilos, So- mogybükkösd és Zákány szórványai is hálával emlegetik egykori hűséges pásztorukat. Surd község húsz'éwel onnan való távozása után azzal tisztelte meg sokéves önfeláldozó munkáját, hogy 2002-ben a falu díszpolgárává választotta. Harmadik „parókusi gyülekezete” az Evangélikus Országos Múzeum volt. Amikor megtudtam, hogy surdi szolgálata után 1982-től nyugdíjas éveit nem messze fővárosunktól, Budakalászon fogja tölteni. felkértem, hogy legyen állandó kiállításunk tárlatvezetője. Két évtizeden át példamutató hűséggel, pontossággal, kiváló né- metnyelv-tudással és alapos történeti ismeretekkel megáldva szolgált közöttünk. Úgy vélte, hogy ezen a fővárosi „szószéken" továbbra is bizonyságot tehet Isten gondviselő szeretetéről, a Kárpát-medence magyar, német, szlovák és vend anyanyelvű evangélikusait sok vihar során is megtartó Uráról. Ugyancsak hűséges elődjétől és munkatársától, Garam Zoltántól nemcsak az evangéliumi lelkűiét melegségét és a magas szintű tárlatvezetés tudását vette át, hanem az Evangélikus Életben korábban megkezdett, Múzeumi híradó címmel megjelent cikksorozat szerkesztését is. A mindenki által szeretett „Pusztay Laci bácsit”, akinek tavaly ünnepeltük a kilencvenedik születésnapját, a Balaton- felvidék is gyászolja. Gyakori vendége volt az ősi fészeknek, Révfülöp és Kővá- góörs festői vidékének. Szívén viselte a fokozatosan épülő révfülöpi templom sorsát, szerény jövedelméből anyagilag is támogatta. Talán kevesen tudják, hogy ő vetette fel először annak gondolatát, hogy az evangélikus oktatási központ Ordass Lajos püspökünk nevét vegye fel. Evangélikus egyházunk testvéri szívvel osztozik a család gyászában. Kilencvenöt éves nővére, két leánya, két veje, öt unokája és öt dédunokája vett búcsút a családfőtől. A lelkész unokák: Buday Zsolt és Barnabás pedig nemcsak a budavári templom oltáránál, hanem a bényei és az amóti gyülekezetben is hálával köszönhetik meg drága nagyapjuk példamutató szolgálatát és értük mondott gyakori imádságát. Szeretett munkatársától fájó szívvel búcsúzik: ■ Dr. Fabiny Tibor Egy költő Erdély „zúgából.. ► Aránylag ismeretlen költőről szeretnék szólni az alábbiakban. Zajzo- ni Rab István a Brassó melletti Zaj- zon községben látta meg a napvilágot 1832. február 2-án. Az evangélikus vallású ifjú rövid, de annál gazdagabb életpályát futott be. Szegény sorsú földművelő családba született, ám szülei a falu törekvő emberei közé tartoztak. Apja közel három évtizeden át volt egyházi gondnok, s neki köszönheti Zajzon, hogy 1828-ban új iskola épült a településen. István az elemi iskola első négy osztályát szülőfalujában végezte kitűnő eredménnyel. Aztán apja beíratta a brassói Honterus szász gimnáziumba, ahol - a takarításért cserébe - ingyen lakhatott. Rövidesen elsajátította a német nyelvet, de közben a magyar klasszikusokat is olvasgatta. Alig tizenhat éves, amikor kitör az 1848-as forradalom. Rögtön tevékenyen részt akar venni benne, de lelkesedését hamarosan lehűtik. Hat év múlva az érettségin kitűnő eredményt ér el. Ugyanezen év őszén beiratkozik a pesti egyetemre, hogy- példaképe, Körösi Csorna Sándor hatására- a történelmet és a keleti nyelveket tanulmányozhassa. Zajzoni Rab István is a magyarok őshazáját szerette volna felkutatni. Közben megromlott anyagi helyzete arra készteti, hogy elhagyja Pestet. Ekkor, 1855 júliusában indul el gyalog Bécsbe. Némi hányattatás után jut csak álláshoz. A politikai életben bekövetkező változások Zajzonit újabb vándorlásra kényszerítik. Erdélyi körutazása után rendezi sajtó alá második, Kordalok című verskötetét. (Az első, a Magyarok kürtje 1857-ben jelent meg.) Ezzel meghódítja a közönséget. A kötet három kiadást ér meg. Az újabb, nem várt politikai események hatására hazatér szülőfalujába, hogy rendbe hozza tönkrement egészségét, és helyreállítsa anyagi helyzetét. De a magyar fővárosból kapott hírek hallatára 1859 decemberében újra felmegy Pestre. Részt vesz a zavargásokban, amiért még börtönbüntetést is szenved. Egyre súlyosbodó tüdőbaja arra kényszeríti, hogy ismét hazatérjen Zajzonba. A friss levegő hamar talpra állítja, így ismét Pestre megy. Ekkor rendezi sajtó alá harmadik verseskötetét, a Börtöndalokat. Kiújuló tüdőbaja miatt 1862 márciusában újra visszatér Zajzonba. Gyalog vág neki az útnak; április közepe táján érkezik haza. De már hiábavaló minden: 1862. május 15-én a brassói kórházban mindössze harmincéves korában örök álomra hajtja fejét. Brassóban temették el a magyar evangélikus sírkertbe. Több mint egy évszázad múltán, 1972 nyarán holttestének maradványait szülőfaluja temetőjében helyezték el. Sírját Körösi Csorna Sándor dardzsilingi sírkövéhez hasonló emlékmű díszíti ezzel a felirattal: „Nemzete s neve Rab vala / De szabad lelke és dala.” Kis falu szülötteként, egy kis közösség szószólójaként hirdette e nép szabadságvágyát, jobb élet iránti vágyódását s a fennen lelkűiét reménykedő hitét, lelkesedését. ■ Salló László Az orosz alsóház végleg elfogadta a sárospataki kötetek visszaadását Az orosz alsóház múlt pénteken végleg jóváhagyta a sárospataki református kollégium könyvtárából származó kötetek visszaadását. A 450 tagú dumában 345 képviselő szavazta meg harmadik olvasatban is az 1945-ben a Szovjetunióba vitt könyvritkaságok, köztük ős- nyomtatványok visszaadásáról szóló törvénytervezetet, míg 53 honatya ellenezte; tartózkodás nem volt. A törvény még a felsőház áldására vár, majd Vlagyimir Putyin elnök aláírásával léphet hatályba. A Nyizsnyij Novgorod-i Lenin Könyvtár már minden előkészületet megtett a kötetek visszaszállítására, hogy az Putyin február végén, március elején esedékes magyarországi látogatására megvalósulhasson. A most egyetlen képviselői megjegyzés nélkül végleg elfogadott törvénytervezetben nem szerepel a kötetek száma. Az első olvasatban július elején elfogadott szöveg 134 kötet visszaadásáról szólt. A Lenin Könyvtárban azóta még egy kötetet megleltek és besoroltak a hazakerülök közé. Dienes Dénes sárospataki könyvtárigazgató szerint magyar szakemberek az 1990-es években 146 kötetet azonosítottak Nyizsnyij Novgorodban. A Lenin Könyvtár egyébként a tárolásigondozási költségek törvényben előírt megtérítése mellett a múlt év végén támogatást kapott a magyar kormánytól a kötetek digitalizálásához is. Emellett a Mól Rt. frissen létrehozott oroszországi alapítványa szerdán közel egymillió dollárt adományozott két múzeum helyreállításához a Voronyezsi területen, amelynek megszállásában a második magyar hadsereg is részt vett 1942 nyarától 1943 eleji megsemmisüléséig. Egy új katalógus számba vette azokat a műtárgyakat, amelyeket magyar katonák szállítottak el az osztrogozsszki múzeum pincéjéből - mondta Natalja Kompaore igazgatónő. A második világháború végén a sárospataki könyvtár 172 olyan kötete tűnt el, amelyet budapesti bankokban őriztek Az orosz álláspont szerint a visszavonuló németek hurcolták el a köteteket, majd szovjet csapatok Berlintől északra rájuk bukkantak, s egy átcsoportosítás nyomán magukkal vitték őket Gorkijba, a mai Nyizsnyij Novgorodba. Magyar szakértők szerint viszont a szovjetek közvetlenül vitték el a köteteket a budapesti bankokból. M MTI J .1