Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)
2006-01-29 / 5. szám
‘Evangélikus Élet3 PANORÁMA 2006. január 29. 7 HOGY IS VAN EZ? Afrika missziója Tolnában ► „Ó, mesebeli Afrika...” - szól a régi sláger egy sora. Ez jutott eszembe, amikor Sárszentlőrincre vonatoztam. Interjúalanyom ugyanis, akit a kis Tolna megyei faluban fölkerestem, a forró éghajlatú földrész szülötte: kenyai fiatalember. Kennedy Juma Ongoro szeptember vége óta él a településen - misszionáriusként.- Hogyan került Magyarországra, Sár- szentlőrincre?- Van egy amerikai szervezet, amely önkénteseket küld a világ minden tájára. Egy rokonom dolgozik ott szervezőként, ő hívta fel a figyelmemet a lehetőségre. Ezen a szervezeten keresztül bárki egyénileg pályázhat, vallásra való tekintet nélkül. Mindössze az a feltétel, hogy az utazást a jelentkező tudja fizetni. Az elhelyezkedésben ők segítenek, az ellátást, a szállást is biztosítják.- A pályázó választja ki, hogy hova szeretne menni?-Többféle lehetőséget felkínálnak; nagyobb esélye annak a jelentkezőnek van, aki a „missziós területek” közül Magyarországot vagy valamelyik keleteurópai országot választja.- Van-e olyan kritérium, amely kizáró oknak számít? Esetleg korhatár?- Azoknak az önkénteseknek, akik Kenyába szeretnének menni, szigorú rostán kell átmenniük. Aki Kenyából jön ide, azzal csak elbeszélgetnek. Mindenképpen fiatalnak kell lenni, de a kora miatt még nem utasítottak vissza senkit.- Kérem, pár szóban mutatkozzon be lapunk olvasóinak- Egy kis faluban születtem, az egyetemet Nairobiban végeztem. Ezután egy távolabbi kisvárosban dolgoztam matematika-fizika szakos tanárként egy középiskolában. Két fiú- és négy lánytestvérem van, én vagyok a legfiatalabb. Kettő kivételével a többiek már családot alapítottak. Egyik sem tervezi, hogy önkéntesként misszióba menjen valahová. Az édesanyám vallásos, ő szolgált nekem példával. Adventista vagyok, minden szombaton megyek templomba.- Hogyan jut eszébe egy kenyai fiatalembernek, hogy Magyarországra menjen cigányokhoz misszióba?- A cigányok sorsát nem ismertem. Az volt a szándékom, hogy elmenjek egy évre, és segítsek a szegényeknek. Ez tulajdonképpen egy szélesebb, távlati tervnek a része. A Bibliát olvasva azt tanulhatjuk, hogy a szeretet törvénye azt mondja: menjünk, és segítsünk a rászorulóknak, a gyengébbeknek.- Milyen tervei vannak arra az időre, amíg itt van?- Közvetlen, rövid távú tervem az, hogy a cigányokon segítsek. Nincsenek anyagi javaim, amelyeket odaadhatnék, nem is ez a célom. Inkább próbálom a világról és a saját magukról alkotott képüket egy kicsit megváltoztatni.- Hogyan képzeli el ezt? Hiszen nem beszél magyarul... Az első’és legfontosabb lépés talán a nyelv megtanulása lenne, hogy könnyebben tudjon kommunikálni, nem?- A faluban már tudják, hogy hozzám bármivel fordulhatnak, hogy azért vagyok itt, hogy segítsek, és mivel minden emberi teremtményben megvan a kommunikációra való képesség, így aztán elboldogulunk. Na és én is folyamatosan, mindennap tanulok valamit.- Konkrétan mit tud tenni ezeknek az embereknek az érdekében? Szép dolog beszélgetni a Bibliáról, Istenről, de valami kézzelfogható eredménye vajon lesz-e annak, hogy itt tevékenykedik?- Az Isten eszközként használ bennünket. Mi megtesszük, ami tőlünk telik, de hogy mi fog történni, az az Úr kezében van.- Az egy év letelte után visszamegy Kenyába, vagy itt marad? Evangélikusok között egy tengelici ünnepségen- 2006 júniusáig tart itt a szolgálatom. Pillanatnyilag az a tervem, hogy hazamegyek, de elképzelhető, hogy az Úr másképpen képzeli el az életemet. Lehet, hogy már holnap olyan dolog történik, ami megváltoztatja a szépen felépített tervemet. Soha nem tudhatjuk, hogy mi következik ránk.- Mondana pár szót a kenyaiak vallási életéről?- Mintegy nyolcvan százalékuk keresztény, ennek fele protestáns. Nem tudom az ottani helyzetet a magyar rendszerrel összehasonlítani, mert nem ismerem az itteni egyházak működését, de nálunk a keresztények többségükben elkötelezett keresztények.- Úgy tudom, hogy a lakosság körülbelül tíz százaléka szunnita muzulmán. Velük milyen a kapcsolat?Vannak konfliktusok, vágyjál megférnek egymással keresztények és muszlimok?- Azokban az országokban, ahol keresztény a többség, nincs probléma, így nálunk sincs gond az együttéléssel. A keresztényeknek nem okoz nehézséget, nem ellenkezik az elveikkel az, hogy más vallású kisebbségekkel éljenek együtt. Probléma inkább a muzulmán többségű országokban van. mert a muzulmánok azok, akik a keresztényeket arra akarják kényszeríteni, hogy megtagadják a hitüket, és a muszlim szokásoknak megfelelően éljenek.-Mi a helyzet a törzsi vallásokkal?- Kenyában negyvenkét törzs van. Vallási szempontok szerint igazából nem lehet őket felosztani. Nincs már önálló törzsi vallás, ők általában a keresztény hitet vallják, a keresztény egyház alá tartoznak. Persze fellelhetők kisebb közösségek, szekták is, de ezeket nem tartjuk számon külön vallásként.- Kenyában milyen korosztályból kerülnek ki a templomba járók? Nálunk sajnos az a jellemző, hogy inkább a középkorúak és az idősebbek járnak istentiszteletre...- Ahová én járok, az egy körülbelül kétezres közösség, ennek nyolcvan százaléka fiatal. Kenyában a népesség mintegy hatvanöt százaléka egyébként is fiatal, a családokban általában öt-hat gyermek van.- Abban az elhatározásában, hogy önkéntesként eljön otthonról, befolyásolta-e a családja?- Nálunk anyám vallásos, de mivel felnőtt vagyok, ebbe nem szólt bele sem ő, sem senki más. A saját döntésem volt. Sokat imádkoztam, tanácsot kértem, hogy miként legyen, hiszen számomra ez ugrás volt az ismeretlenbe. Tulajdonképpen nagyon nagy kockázatot vállaltam. Rosz- szul is elsülhetett volna ez a dolog.- Hallott esetleg rossz híreket, voltak rossz tapasztalatai?- Rövid időre találkoztam csak más önkéntesekkel, nem nagyon tudtunk hosszasan beszélgetni. A döntő fontosságú kérdésekben nem panaszkodott senki sem. Az étkezési szokások, a kulturális különbségek okoztak beilleszkedési gondokat, de senki nem bánta meg, hogy vállalta a szolgálatot.- Látott-e már valamit az országból?- Nem nagyon. A repülőről leszállva egyenesen ide jöttem, Sárszentlőrincre. Voltam egy szemináriumon Budapesten, de városnézés nem szerepelt a programban. Azért egy kicsit sétáltunk, így elképzelésem van arról, hogy néz ki a főváros. Maga a rendezvény egy roma szeminárium volt. Önkéntesek számoltak be arról, hogy mit láttak, mit tettek eddig, és milyen terveik vannak. A református egyház szervezte, és nemcsak Magyarországon tevékenykedő misszionáriusok jöttek, hanem Ukrajnában, Romániában dolgozók is.- Részt vesz-e egyházi alkalmakon?- Igen, eljárok rendezvényekre. Többször vittek már Paksra, ahol működik egy adventista közösség. Az egyik tag beszél angolul, így nem okoz gondot a kommunikáció. Aztán jártunk Vajtán is a Golgota gyülekezet alkalmain. Ott a többség amerikai, tehát az előadások angolul folynak, és magyar fordításban is hallhatók. Ezek az esték, beszélgetések segítenek a beilleszkedésben, a lelki fel- töltődésben.- Nem nehéz itt Önnek egyedül?- Kenyában is egyedül éltem, de mivel itt a közvetlen szomszédaimmal sem tudok beszélgetni, ez megnehezíti a dolgomat. Azonban együtt tudok élni a problémával, és nem keseredem el. Jól érzem magam. Különben sem vagyok teljesen egyedül, hiszen az Úr velem van! ■ Czakó Krisztina Európa Tanács: a vallásoktatás nem lehet evangélikus! Az Európa Tanács bírálatát zúdította magára a dán kormány, mivel az iskolai oktatás kötelező tárgyaként szereplő vallásoktatásban nagyobb teret kíván adni az egyház- és kereszténységismeretnek. Egy koppenhágai keresztény napilap tudósítása szerint Bertel Hoarder miniszter a jövőben a dán vallásoktatás jellegét és színvonalát a németországihoz szeretné közelíteni; ennek jegyében részletesebben oktatnák a Dániában népegyháznak minősülő lutheránus egyház tanításait. Az Európai Unió emberjogi biztosa, Alvaro Gil-Robles szerint azonban nem felel meg a közös európai értékeknek, ha jobban közelítik a vallásoktatást valamelyik hitirányzathoz. „A vallásoktatás az általános oktatás része, s az a célja, hogy minden diáknak bepillantást adjon mindhárom monoteista vallásba: a zsidóságba, a kereszténységbe és az iszlámba egyaránt” - jelentette ki az EU- biztos, aki szerint az evangélikus jelleg előtérbe állítása egyenesen ütközik az európai elvekkel. Az emberjogi biztos még azt is hozzátette, hogy amennyiben a dán kormány a nemzeti identitás fontos részének tekintené a lutheránus hitet, hasonló hibát követne el, mint azok az iszlám országok, amelyekben nincs elválasztva az állam és a vallás. Dánia 5,4 millió lakosából 84% az evangélikus egyház tagja. M Forrás: idea.de Tavaly nyolc ország sértette meg a vallásszabadságot Az amerikai külügyminisztérium szerint 2005-ben nyolc országban sértették meg a vallásszabadságot különösen aggasztó módon. A feketelistán szerepel Szaúd-Arábián kívül Kína, Irán, Mianmar (Burma), Észak-Korea, Vietnam, Eritrea és Szudán. A külügyminisztérium kedden közzétett éves jelentése szerint ezekben az országokban különleges aggodalomra ad okot a vallásszabadság megsértése. A listát a külügyi tárca a George Bush elnök által kinevezett bizottság tagjainak és a kongresszusnak a javaslatára állítja össze. A bizottság javaslata ellenére nem került fel a feketelistára Pakisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán. A „feketelistázott” országoknak az amerikai kormány gazdasági szankcióival kell számolniuk. M MTI Jézus mint sörreklám Igencsak magára haragította a litván katolikus egyházat egy sörfőzde azzal, hogy fejhallgatót viselő Jézussal reklámozza italát. A Kalnapilis-Tauras cég söréhez ingyen mellékel CD-ket is, amelyeken litván etnoslágerek vannak. Ez adta az ötletet, hogy töviskoronás, de „fejhallgatós Jézussal” reklámoztassa sörét. Kaunas városának érseke felháborodva közölte: keresztény jelképek kereskedelmi használata - különösen szeszes ital reklámozására - teljesen elfogadhatatlan és igazolhatatlan. A cég viszont nem akarja leállítani reklámhadjáratát, és azzal érvel, hogy Jézust nem vallási jelképként, hanem „az ország népi kultúrájának részeként” szerepelteti. M MTI Négy „ősanya” Egy nemzetközi tudományos vizsgálat szerint összesen négy, mintegy ezer esztendővel ezelőtt élt nő volt a ma élő as- kenázi - azaz közép- és kelet európai - zsidók mintegy negyven százalékának felmenője anyai ágon. DNS-vizsgálatok alapján egyértelművé vált, hogy mintegy 3,5 millió askenázi zsidó e négy asszonynak a leszármazottja, s ez lényegében meg is felel a zsidó nép vándorlásával kapcsolatos írásos dokumentumoknak, illetve legendáknak. „A vizsgálat során - amelybe hatvanhét nemzet több mint tizenegyezer polgárát vonták be - az úgynevezett mito- kondriális DNS-t, a sejtanyagcserében, illetve az energia-háztartásban fontos szerepet játszó, nagyrészt fehérjékből álló szemcséket vizsgálták” - írta az American Journal of Human Genetics című folyóirat. (A mitokondrium lényeges tulajdonsága, hogy anyai ágon öröklődik; csak elvétve - és akkor is jól meghatározható rendszer alapján - mutálódik. Ezért alkalmas az idők folyamán bekövetkezett genetikai változások nyomon követésére.) A vizsgálatot végző kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy körülbelül egy évezreddel ezelőtt a közel-keleti térségben létezett egy meghatározott genetikai közösség, és a ma élő askenázi zsidók mitokondriális DNS-e egyértelműen e közösség négy asszonyának genetikai örökségét hordozza. E négy asszony vagy leszármazottaik a későbbiekben eljutottak Európába, és ott - valamikor a 13. század táján - egyfajta demográfiai robbanás következett be e családoknál. A demográfiai folyamatok számítógépes modellezése nyomán a vizsgálat kiderítette: a négy, tágan értelmezett nagy család lélekszáma a 13. századi harminc- ezerről a második világháború előtti évekre kilencmillióra nőtt. M MTI Az EvElet idei 1. számában közölt fotó híre azokhoz is eljutott, akikhez a lap nem... Mivel ez a lapszámunk már elfogyott, a képet - közkívánatra - újra közzétesszük. A fasori evangélikus gimnázium tanári kara 1931-ben (az iskola fénykorából). A gimnázium tanulói közül több Nobel-díjas került ki. A tanári kar: 1. ár. Szolár Ferenc, 2. dr. Kubacska András, 3. Mikola Sándor, 4. dr. Németh Ödön, 5. dr. Raffay Sándor püspök, 6. Broschko G. Adolf, 7. dr. Hittrich Ödön, 8. Bexeczky Sándor, 9. dr. Bexheft Ármin, 10. dr. Koch István, n. Kovács János, 12. Mikó Imre, 13. dr. Vermes Miklós, 14. Peschko Zoltán, 15. Faluba György, 16. Oppel Imre, 17. Ihász József, 18. Klaníczay Sándor, 19. dr. Dengelegi Lajos, 20. dr. Bogsch Sándor, 21. dr. Kliment Jenő, 22. Sulek József, 23. dr. Loisch János, 24. dr. Remport Elek, 25. dr. Réz Henrik, 26. dr. Losonczi Zoltán, 27. dr. Kerecsényi Dezső, 28. Renner János és 2 9. dr. Jánossy István. I
