Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-01-29 / 5. szám

‘Evangélikus Élet3 PANORÁMA 2006. január 29. 7 HOGY IS VAN EZ? Afrika missziója Tolnában ► „Ó, mesebeli Afrika...” - szól a régi sláger egy sora. Ez jutott eszembe, ami­kor Sárszentlőrincre vonatoztam. Interjúalanyom ugyanis, akit a kis Tolna megyei faluban fölkerestem, a forró éghajlatú földrész szülötte: kenyai fia­talember. Kennedy Juma Ongoro szeptember vége óta él a településen - misszionáriusként.- Hogyan került Magyarországra, Sár- szentlőrincre?- Van egy amerikai szervezet, amely önkénteseket küld a világ minden tájára. Egy rokonom dolgozik ott szervező­ként, ő hívta fel a figyelmemet a lehető­ségre. Ezen a szervezeten keresztül bárki egyénileg pályázhat, vallásra való tekin­tet nélkül. Mindössze az a feltétel, hogy az utazást a jelentkező tudja fizetni. Az elhelyezkedésben ők segítenek, az ellá­tást, a szállást is biztosítják.- A pályázó választja ki, hogy hova szeret­ne menni?-Többféle lehetőséget felkínálnak; nagyobb esélye annak a jelentkezőnek van, aki a „missziós területek” közül Magyarországot vagy valamelyik kelet­európai országot választja.- Van-e olyan kritérium, amely kizáró ok­nak számít? Esetleg korhatár?- Azoknak az önkénteseknek, akik Kenyába szeretnének menni, szigorú rostán kell átmenniük. Aki Kenyából jön ide, azzal csak elbeszélgetnek. Minden­képpen fiatalnak kell lenni, de a kora mi­att még nem utasítottak vissza senkit.- Kérem, pár szóban mutatkozzon be la­punk olvasóinak- Egy kis faluban születtem, az egyete­met Nairobiban végeztem. Ezután egy távolabbi kisvárosban dolgoztam mate­matika-fizika szakos tanárként egy kö­zépiskolában. Két fiú- és négy lánytest­vérem van, én vagyok a legfiatalabb. Kettő kivételével a többiek már családot alapítottak. Egyik sem tervezi, hogy ön­kéntesként misszióba menjen valahová. Az édesanyám vallásos, ő szolgált ne­kem példával. Adventista vagyok, min­den szombaton megyek templomba.- Hogyan jut eszébe egy kenyai fiatalember­nek, hogy Magyarországra menjen cigányok­hoz misszióba?- A cigányok sorsát nem ismertem. Az volt a szándékom, hogy elmenjek egy évre, és segítsek a szegényeknek. Ez tulajdonképpen egy szélesebb, távlati tervnek a része. A Bibliát olvasva azt ta­nulhatjuk, hogy a szeretet törvénye azt mondja: menjünk, és segítsünk a rászo­rulóknak, a gyengébbeknek.- Milyen tervei vannak arra az időre, amíg itt van?- Közvetlen, rövid távú tervem az, hogy a cigányokon segítsek. Nincsenek anyagi javaim, amelyeket odaadhatnék, nem is ez a célom. Inkább próbálom a világról és a saját magukról alkotott ké­püket egy kicsit megváltoztatni.- Hogyan képzeli el ezt? Hiszen nem beszél magyarul... Az első’és legfontosabb lépés ta­lán a nyelv megtanulása lenne, hogy könnyeb­ben tudjon kommunikálni, nem?- A faluban már tudják, hogy hozzám bármivel fordulhatnak, hogy azért va­gyok itt, hogy segítsek, és mivel minden emberi teremtményben megvan a kom­munikációra való képesség, így aztán el­boldogulunk. Na és én is folyamatosan, mindennap tanulok valamit.- Konkrétan mit tud tenni ezeknek az embe­reknek az érdekében? Szép dolog beszélgetni a Bibliáról, Istenről, de valami kézzelfogható eredménye vajon lesz-e annak, hogy itt tevé­kenykedik?- Az Isten eszközként használ ben­nünket. Mi megtesszük, ami tőlünk te­lik, de hogy mi fog történni, az az Úr ke­zében van.- Az egy év letelte után visszamegy Kenyá­ba, vagy itt marad? Evangélikusok között egy tengelici ünnepségen- 2006 júniusáig tart itt a szolgála­tom. Pillanatnyilag az a tervem, hogy hazamegyek, de elképzelhető, hogy az Úr másképpen képzeli el az életemet. Le­het, hogy már holnap olyan dolog törté­nik, ami megváltoztatja a szépen felépí­tett tervemet. Soha nem tudhatjuk, hogy mi következik ránk.- Mondana pár szót a kenyaiak vallási éle­téről?- Mintegy nyolcvan százalékuk ke­resztény, ennek fele protestáns. Nem tu­dom az ottani helyzetet a magyar rend­szerrel összehasonlítani, mert nem is­merem az itteni egyházak működését, de nálunk a keresztények többségükben elkötelezett keresztények.- Úgy tudom, hogy a lakosság körülbelül tíz százaléka szunnita muzulmán. Velük milyen a kapcsolat?Vannak konfliktusok, vágyjál meg­férnek egymással keresztények és muszlimok?- Azokban az országokban, ahol ke­resztény a többség, nincs probléma, így nálunk sincs gond az együttéléssel. A ke­resztényeknek nem okoz nehézséget, nem ellenkezik az elveikkel az, hogy más vallású kisebbségekkel éljenek együtt. Probléma inkább a muzulmán többségű országokban van. mert a mu­zulmánok azok, akik a keresztényeket arra akarják kényszeríteni, hogy megta­gadják a hitüket, és a muszlim szokások­nak megfelelően éljenek.-Mi a helyzet a törzsi vallásokkal?- Kenyában negyvenkét törzs van. Vallási szempontok szerint igazából nem lehet őket felosztani. Nincs már ön­álló törzsi vallás, ők általában a keresz­tény hitet vallják, a keresztény egyház alá tartoznak. Persze fellelhetők kisebb közösségek, szekták is, de ezeket nem tartjuk számon külön vallásként.- Kenyában milyen korosztályból kerülnek ki a templomba járók? Nálunk sajnos az a jel­lemző, hogy inkább a középkorúak és az idő­sebbek járnak istentiszteletre...- Ahová én járok, az egy körülbelül kétezres közösség, ennek nyolcvan szá­zaléka fiatal. Kenyában a népesség mint­egy hatvanöt százaléka egyébként is fia­tal, a családokban általában öt-hat gyer­mek van.- Abban az elhatározásában, hogy önkéntes­ként eljön otthonról, befolyásolta-e a családja?- Nálunk anyám vallásos, de mivel fel­nőtt vagyok, ebbe nem szólt bele sem ő, sem senki más. A saját döntésem volt. So­kat imádkoztam, tanácsot kértem, hogy miként legyen, hiszen számomra ez ug­rás volt az ismeretlenbe. Tulajdonképpen nagyon nagy kockázatot vállaltam. Rosz- szul is elsülhetett volna ez a dolog.- Hallott esetleg rossz híreket, voltak rossz tapasztalatai?- Rövid időre találkoztam csak más önkéntesekkel, nem nagyon tudtunk hosszasan beszélgetni. A döntő fontos­ságú kérdésekben nem panaszkodott senki sem. Az étkezési szokások, a kul­turális különbségek okoztak beilleszke­dési gondokat, de senki nem bánta meg, hogy vállalta a szolgálatot.- Látott-e már valamit az országból?- Nem nagyon. A repülőről leszállva egyenesen ide jöttem, Sárszentlőrincre. Voltam egy szemináriumon Budapesten, de városnézés nem szerepelt a program­ban. Azért egy kicsit sétáltunk, így elkép­zelésem van arról, hogy néz ki a főváros. Maga a rendezvény egy roma szemi­nárium volt. Önkéntesek számoltak be arról, hogy mit láttak, mit tettek eddig, és milyen terveik vannak. A református egyház szervezte, és nemcsak Magyaror­szágon tevékenykedő misszionáriusok jöttek, hanem Ukrajnában, Romániában dolgozók is.- Részt vesz-e egyházi alkalmakon?- Igen, eljárok rendezvényekre. Több­ször vittek már Paksra, ahol működik egy adventista közösség. Az egyik tag beszél angolul, így nem okoz gondot a kommunikáció. Aztán jártunk Vajtán is a Golgota gyülekezet alkalmain. Ott a többség amerikai, tehát az előadások an­golul folynak, és magyar fordításban is hallhatók. Ezek az esték, beszélgetések segítenek a beilleszkedésben, a lelki fel- töltődésben.- Nem nehéz itt Önnek egyedül?- Kenyában is egyedül éltem, de mivel itt a közvetlen szomszédaimmal sem tu­dok beszélgetni, ez megnehezíti a dol­gomat. Azonban együtt tudok élni a problémával, és nem keseredem el. Jól érzem magam. Különben sem vagyok teljesen egyedül, hiszen az Úr velem van! ■ Czakó Krisztina Európa Tanács: a vallásoktatás nem lehet evangélikus! Az Európa Tanács bírálatát zúdította magára a dán kormány, mivel az iskolai oktatás kötelező tárgyaként szereplő vallásoktatásban nagyobb teret kíván adni az egyház- és kereszténységisme­retnek. Egy koppenhágai keresztény na­pilap tudósítása szerint Bertel Hoarder mi­niszter a jövőben a dán vallásoktatás jel­legét és színvonalát a németországihoz szeretné közelíteni; ennek jegyében rész­letesebben oktatnák a Dániában népegy­háznak minősülő lutheránus egyház ta­nításait. Az Európai Unió emberjogi biz­tosa, Alvaro Gil-Robles szerint azonban nem felel meg a közös európai értékek­nek, ha jobban közelítik a vallásoktatást valamelyik hitirányzathoz. „A vallások­tatás az általános oktatás része, s az a célja, hogy minden diáknak bepillantást adjon mindhárom monoteista vallásba: a zsidóságba, a kereszténységbe és az iszlámba egyaránt” - jelentette ki az EU- biztos, aki szerint az evangélikus jelleg előtérbe állítása egyenesen ütközik az európai elvekkel. Az emberjogi biztos még azt is hozzátette, hogy amennyiben a dán kormány a nemzeti identitás fon­tos részének tekintené a lutheránus hi­tet, hasonló hibát követne el, mint azok az iszlám országok, amelyekben nincs elválasztva az állam és a vallás. Dánia 5,4 millió lakosából 84% az evangélikus egyház tagja. M Forrás: idea.de Tavaly nyolc ország sértette meg a vallásszabadságot Az amerikai külügyminisztérium szerint 2005-ben nyolc országban sértették meg a vallásszabadságot különösen aggasztó módon. A feketelistán szerepel Szaúd-Arábián kívül Kína, Irán, Mianmar (Burma), Észak-Korea, Vietnam, Eritrea és Szudán. A külügymi­nisztérium kedden közzétett éves jelentése szerint ezekben az országokban különle­ges aggodalomra ad okot a vallásszabadság megsértése. A listát a külügyi tárca a George Bush elnök által kinevezett bizottság tagjainak és a kongresszusnak a javaslatá­ra állítja össze. A bizottság javaslata ellenére nem került fel a feketelistára Pakisztán, Üzbegisztán és Türkmenisztán. A „feketelistázott” országoknak az amerikai kormány gazdasági szankcióival kell számolniuk. M MTI Jézus mint sörreklám Igencsak magára haragította a litván katolikus egyházat egy sörfőzde azzal, hogy fej­hallgatót viselő Jézussal reklámozza italát. A Kalnapilis-Tauras cég söréhez ingyen mellékel CD-ket is, amelyeken litván etnoslágerek vannak. Ez adta az ötletet, hogy tö­viskoronás, de „fejhallgatós Jézussal” reklámoztassa sörét. Kaunas városának érseke felháborodva közölte: keresztény jelképek kereskedel­mi használata - különösen szeszes ital reklámozására - teljesen elfogadhatatlan és igazolhatatlan. A cég viszont nem akarja leállítani reklámhadjáratát, és azzal érvel, hogy Jézust nem vallási jelképként, hanem „az ország népi kultúrájának részeként” szerepelteti. M MTI Négy „ősanya” Egy nemzetközi tudományos vizsgálat szerint összesen négy, mintegy ezer esz­tendővel ezelőtt élt nő volt a ma élő as- kenázi - azaz közép- és kelet európai - zsidók mintegy negyven százalékának felmenője anyai ágon. DNS-vizsgálatok alapján egyértelművé vált, hogy mint­egy 3,5 millió askenázi zsidó e négy asszonynak a leszármazottja, s ez lénye­gében meg is felel a zsidó nép vándorlá­sával kapcsolatos írásos dokumentu­moknak, illetve legendáknak. „A vizsgálat során - amelybe hatvan­hét nemzet több mint tizenegyezer pol­gárát vonták be - az úgynevezett mito- kondriális DNS-t, a sejtanyagcserében, illetve az energia-háztartásban fontos szerepet játszó, nagyrészt fehérjékből ál­ló szemcséket vizsgálták” - írta az Ame­rican Journal of Human Genetics című folyó­irat. (A mitokondrium lényeges tulaj­donsága, hogy anyai ágon öröklődik; csak elvétve - és akkor is jól meghatá­rozható rendszer alapján - mutálódik. Ezért alkalmas az idők folyamán bekö­vetkezett genetikai változások nyomon követésére.) A vizsgálatot végző kutatók arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy körülbelül egy évezreddel ezelőtt a közel-keleti tér­ségben létezett egy meghatározott gene­tikai közösség, és a ma élő askenázi zsi­dók mitokondriális DNS-e egyértelmű­en e közösség négy asszonyának geneti­kai örökségét hordozza. E négy asszony vagy leszármazottaik a későbbiekben el­jutottak Európába, és ott - valamikor a 13. század táján - egyfajta demográfiai robbanás következett be e családoknál. A demográfiai folyamatok számítógé­pes modellezése nyomán a vizsgálat ki­derítette: a négy, tágan értelmezett nagy család lélekszáma a 13. századi harminc- ezerről a második világháború előtti évekre kilencmillióra nőtt. M MTI Az EvElet idei 1. számában közölt fotó híre azokhoz is eljutott, akikhez a lap nem... Mivel ez a lapszámunk már elfogyott, a képet - közkívánatra - újra közzétesszük. A fasori evangélikus gimnázium tanári kara 1931-ben (az iskola fénykorából). A gimnázium tanulói közül több Nobel-díjas került ki. A ta­nári kar: 1. ár. Szolár Ferenc, 2. dr. Kubacska András, 3. Mikola Sándor, 4. dr. Németh Ödön, 5. dr. Raffay Sándor püspök, 6. Broschko G. Adolf, 7. dr. Hittrich Ödön, 8. Bexeczky Sándor, 9. dr. Bexheft Ármin, 10. dr. Koch István, n. Kovács János, 12. Mikó Imre, 13. dr. Vermes Miklós, 14. Peschko Zoltán, 15. Faluba György, 16. Oppel Imre, 17. Ihász József, 18. Klaníczay Sándor, 19. dr. Dengelegi Lajos, 20. dr. Bogsch Sándor, 21. dr. Kliment Jenő, 22. Sulek József, 23. dr. Loisch János, 24. dr. Remport Elek, 25. dr. Réz Henrik, 26. dr. Losonczi Zoltán, 27. dr. Kerecsényi Dezső, 28. Renner János és 2 9. dr. Jánossy István. I

Next

/
Oldalképek
Tartalom