Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)
2006-09-17 / 38. szám
‘Evangélikus Éltó MOZAIK 2006. szeptember 17. 11 A teremtési ünnepkör születése Nyitó istentisztelet a budavári evangélikus templomban Az Európai Keresztény Környezeti Hálózat (European Christian Environmental Network, ECEN) megalakulása (1998) óta munkálkodik az egyházi év liturgiájának gazdagításán, a teremtési ünnepkör bevezetésén. (Erről már több híradás is megjelent az Evangélikus Élet Ararät rovatában.) Az előkészítő munka eredményeképpen az a javaslat született, hogy szeptember 1. és az október 4. utáni vasárnap között tartsanak a keresztény gyülekezetek, egyházak olyan ünnepkört, mely a Szentháromság Isten teremtő voltát és alkotásai iránti felelősségünket hangsúlyozza. Magyarországon a Jézus Testvérei Ökumenikus Diakóniai Rend szervezésében most először rendezték meg az ünnepkör nyitó, szeptember i-jei isten- tiszteletét a budavári evangélikus templomban, Bence Imrének, a Budai Egyházmegye esperesének evangélizációjával. Az istentisztelet a Parányi csillag ez a föld című evangélikus korái eléneklésével kezdődött, majd Kamenik Klaudia énekesnő adta elő Kovács Márta orgonakíséretével Haydn Teremtés című oratóriumából a „Nun beut die flur” című áriát. Az ECEN liturgiái szövegei segítségével összeállított imádságok többek között Isten gondviseléséről, a tőle kapott „környezetfenntartó” megbízatásunkról és az ezzel kapcsolatban elkövetett vétkeinkről, mulasztásainkról szóltak, majd a Bizony betelik az idő kezdetű korállal emlékeztek a résztvevők az űj, romolhatatlan teremtés ígéretére s Isten előtti számadási kötelezettségünkre. Az igehirdetés szolgálatát Bence Imre 2MÓZ 34,6 alapján végezte: ....az Úr irgalma s és kegyelmes Isten! Türelme hosszú, szere tele és híLége nagy!" Bízhatunk benne, hogy Krisztusért megbocsátja, amit ellene, embertársaink vagy a teremtés egésze ellen elkövettünk. Elnézi a teremtettségünkkel való bűnös játszadozásainkat, és újjáteremti, amit az ember elront a természetben. Ezzel a hűségével és szeretetével akarja felelősségérzetünket növelni. így az iránta való hálánkból fakadhat, hogy felelősséget vállalunk környezetünkért. A teiemtcs védelmével foglalkozva fontos, hogy elsősorban a Teremtőt akarjuk minél jobban megismerni, előtte csodálattal leborulni, s ez vezet azután alkotásainak megbecsüléséhez is. Az istentisztelet a részvevők személyes megáldásával és úrvacsoravétellel zárult, majd Széchey Béla, az ökumenikus rend vezetője rövid tájékoztatást adott a jelenlévőknek az egyházakban folyó környezetvédelmi munkáról. Bemutatásra került a Környezetbarát menedzsment az egyházban című anyag, majd a jelenlévők kézhez kapták a Mit tehetünk keresztény gyülekezetként a teremtett világért? című ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla E-mail: ararat@lutheran.hu rövid írás- és ötletgyűjteményt, melyekkel már az idei Szélrózsa országos evangélikus ifjúsági találkozón is ismerkedhettek az érdeklődők. A szervezők reményei szerint a hasonló magyar alkalmak mellett - mint amilyen az ökumenikus rend által tartott, a környezetvédelmi világnaphoz (június 5.) kötődő teremtés ünnepe és konferenciája, vagy például a Szélrózsa találkozó teremtési áhítata - ez a kezdeményezés sok gyülekezetei megmozgat majd, hogy hűséggel szolgáljuk Istent a földi életet fenntartó, gyógyító munkájában az Úr Jézus nevében. Ha a hagyományos ünnepkörökben adventtői a mennybemenetelig Jézus földi életének állomásait követjük végig, akkor a teremtési ünnepkörben is rá kell tekintenünk, az egyetemes Ni cent hitvallás szavaival élve arra, aki által lett minden. fl Biczó Dénes Ha nem füstölögnénk... A cigarettahiány miatt az aranyeső leveléből sodortak maguknak füstölnivalót a dohányosok a második világháború idején, így csökkentvén nikotinéhségüket. Napjainkban e növény ismét a figyelem középpontjába került. Egy magazin híradása szerint amerikai tudósok az aranyesőbokor kivonatához hasonló szintetikus szert készítettek. Hatóanyaga, a varenicline az agyban fejti ki a hatását, ahol a dohányzás iránti vágy születik. Egy tesztcsoport tagjainak negyvenegy százaléka egy hónap elteltével már nem dohányzott (a kísérletben részt vevők négy héten keresztül naponta kétszer egy milligramm varenic- line-t kaptak). Magyarországon még nem ehhez a régi-új „csodaszerhez” folyamodnak a leszokni kívánók; nálunk tablettákat, tapaszokat vagy elektromos kezelést alkalmaznak azért, hogy megszabaduljanak káros szenvedélyüktől. A leghatásosabb „leszokási stratégia” sokak szerint az, ha valaki eleve el sem kezd dohányozni. Mégis, ha már megtette, sőt a dohányzás az idő múltával esetleg olyannyira terhessé vált a számára, hogy szeretné elhagyni, akkor első lépésként igazán akarnia kell abbahagyni a füstölgést. Ám nem mindig elegendő az elhatározás, sokan és sokszor visszaesnek. Akárhogy is próbálkoznak, nem tudják megállni, hogy egy idő után ne vegyenek újra cigarettát a kezükbe. Vajon hogy lehetséges az, hogy egy (káros) szenvedély le tud győzni bennünket? Miért erősebb oly sokszor egy- egy szál cigaretta, mint maga az ember? Nem tudom a választ. Az már mindenesetre jó, ha valaki legalább próbálkozik, védve ezzel önmaga és mások egészségét is. Azonban nem csak káros szenvedélyeink „kötözhetnek meg” bennünket. Számtalanszor teszünk fogadalmakat akkor is, amikor a bűneinkről van szó. Eldöntjük, hogy mostantól kezdve valóban igaz és tiszta életet kívánunk élni. Az emberi igyekezet azonban korántsem elegendő, ebben a harcban mindenki vesztésre áll. Pál apostol a rómabeli- ekhez írt levelében így fogalmazta meg ezt: „Mert tudom, hogy énbennem, vagyis a testemben nem lakik jó, minthogy arra, hogy akarjam a jót, van lehetőségem, de arra, hogy megtegyem, nincs. Hiszen nem azt teszem, amit akarok: a jót, hanem azt cselekszem, amit nem akarok: a rosszat. Ha pedig azt teszem, amit nem akarok, akkor már nem én teszem, hanem a bennem lakó bűn. Azt a törvényt találom tehát magamban, hogy - miközben a jót akarom tenni - csak a rosszat tudom cselekedni.” (7,18-21) Fel kellene tehát adnunk az eleve reménytelennek tűnő küzdelmet? Nem, hiszen a bűn, a rossz elleni harcban, a jóra való törekvésben sem vagyunk egyedül, magunkra hagyottan. Krisztus mellettünk áll. Akkor is, ha vétkeink után hozzá menekülünk, és akkor is, ha „triviális dolgokról” határozunk, például ha úgy döntünk, hogy holnaptól inkább már nem füstölögnénk többet. B - GAZDAG Víz- vagy sörkeresztség? ► A közép-németországi protestáns egyházak föderációja (EKM) a 2006. év témájaként a keresztsé- get választotta. Ennek apropóját az a kiállítás adta, amely augusztus 20-tól november 4-ig tekinthető meg a magdeburgi dómban. A tárlat címe: A keresztség ezer esztendeje Közép-Németországban. „A keresztelő évének” köszönhetően jelent meg a Glaube und Heimat nevű német egyházi hetilap augusztus 13-ai számában a Keresztség - víz nélkül és sörrel? című írás is, dr. Emst Koch tollából. 1541 késő nyarán Luther Márton és Johannes Bugenhagen, Wittenberg városi lelkésze uralkodóiktól, Nagylelkű Frigyes János választófejedelemtől és testvérétől szereztek tudomást egy bosszantó esetről, amely Philipp Schmidtet, a türingiai Kahla lelkészét érintette. A lelkipásztor tudomást szerzett arról, hogy a Kahlában és környékén tevékenykedő bába több olyan gyermeket részesített szükségke- resztségben a születésük után, akikkel kapcsolatban a lelkész a „kétséges keresztség” megjegyzést tette. A lelkész célzott arra, hogy az asszony keresztelési gyakorlatában talán Andreas Karlstadt utólagos befolyása érezhető, aki Orla- mündében végzett szolgálata idején a keresztség és az úrvacsora szentségével kapcsolatban számos ponton téves tanítást képviselt. Egy kihallgatáson a bába arról számolt be, hogy amikor víz nem volt kéznél, „Isten szavával” keresztelt, azaz víz használata nélkül egyszerűen a kereszt jelét rajzolta a levegőbe a gyermek feje felett, és a következő keresztelési formulát mondta el: „Megkeresztellek téged az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében.” A bábát később Kahla börtönébe zárták. Következő kihallgatásán kiderült, hogy maga a lelkész, Philipp Schmidt és Großeutersdor- ban működő szomszédja az előbb említett gyakorlatot utólag jóváhagyta. Az eset áttekinthetetlen maradt. Luther Márton ismételten hasonló kérdésekkel szembesült, amelyek arra irányultak, hogy mi a szerepe kereszteléskor a víz használatának. Megtörtént, hogy egy parasztember házában olyan gyenge gyermek született, hogy úgy tűnt, veszélyben az élete. Mivel a házban nem volt víz, és a nagy sietségben nem is hoztak, a bába sörrel keresztelte meg az újszülöttet. A területen szolgáló lelkész az esetet Wittenbergben ismertette. Luther Márton azt tanácsolta, hogy a továbbiakban ne cselekedjenek így: ha a jövőben is előfordulna hasonló eset, akkor az ilyen „keresztséget” tekintsék érvénytelennek, az újszülöttet vigyék a templomba, és ott kereszteltessék meg. így cselekszenek Krisztus parancsa szerint, mert a keresztelőhöz hozzátartozik a víz és Isten igéje. Philipp Schmidt lelkészt egyébként végül kiutasították a tartományból, ugyanis szintén botrányt okozott azzal, ahogy az úrvacsorán a kenyeret és a bort használta. B Németből fordította: Gazdag Zsuzsanna EVÉL&LEVÉL& EVÉL&LEVÉL Gazdagodtak ismereteink nemzeti ereklyénkről Köszönet illeti Jezsó Ákost történelmi cikkeiért. Legutóbb (az EvÉlet augusztus 20-27-i számában) a magyar koronával kapcsolatos ismereteinket - eddig soha nem hallott - megdöbbentő részletekkel gazdagította. Nemzetünk eme szakrális kincse, összetartó szimbóluma a történelem során többször került végveszélybe, többször terveztek ellene merényletet, akarták lejáratni, erkölcsileg is hitelteleníteni. Miért? Köszönetét mondunk azért, hogy ez a drága kincsünk mindeddig megmaradt, a mienk maradt. Történelmi tett volt, amikor 2000-ben - ismét csak közel húszéves szándékos elszigeteltség után, a Magyar Nemzeti Múzeum egyik félreeső, szűk, sötét szobájából - kiemelték nemzeti ereklyénket, és a Parlament kupolatermében méltó helyre került. Itt minden látogató - külföldi és belföldi egyaránt - kénytelen szembesülni vele és fejet hajtani előtte. Kinczler Irén (Budapest) Gyülekezeti elnökségek és tisztségviselők konferenciája Révfülöpön Ebben az esztendőben szeptember 8-9-én került sor a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület területén szolgáló gyülekezetek elnökségeinek konferenciájára a révfülöpi Ordass Lajos Evangélikus Oktatási Központban. A mintegy hatvan résztvevő A gyógyulás reménysége címmel tartott találkozón személyesen is bemutatkozhatott, elmondva saját gyülekezetének örömeit és nehézségeit. A szombat délelőtti előadás keretében Ittzés János, az egyházkerület püspöke Diagnózis! -Terápia? címmel tartott előadásában (képünkön) elemezte egyházunk jelenlegi helyzetét a mai szekularizált világban, valamint felvázolta missziói stratégiánk buktatóit. A szombat délutáni fórum keretében Hulflesz Mihály, a szombathelyi Limex Kft. ügyvezető igazgatója röviden beszámolt a legújabb európai uniós pályázati lehetőségekről, illetve tudnivalókról. B Menyes Gyula felvétele Ne feledjük őket! Hatodik Alzheimer-világnap Az Alzheimer-világnapot 1994 óta minden évben megrendezik; a kezdeményezést a Nemzetközi Alzheimer Társaság (ADI) indította útjára az Egészségügyi Világszervezet (WHO) támogatásával. A kór Alois Alzheimer (1864-1915) német ne- uropatológusról kapta a nevét, aki száz évvel ezelőtt, 1906-ban elsőként diagnosztizálta a betegséget. Az Alzheimer-világnap (szeptember 21.) alkalmából idén is számos országban - így hazánkban is - imádkoznak az Alzheimer-kórbaq szenvedő, illetve a fe- ledékenységgel, emlékezetzavarral vagy szellemi leépüléssel küzdő betegekért és hozzátartozóikért. Az érintettek száma egyre nő; napjainkban a világon huszonnégymillió főt tesz ki. Ez az egészségügyi probléma elsősorban az idősebb embereket érinti. A betegség mind számukra, mind pedig családtagjaik és gondozóik számára komoly terhet jelent. A Feledékeny (Alz- heimer-kórral és más emlékezetzavarral élő) Emberek Hozzátartozóinak Társasága idén is szeretné felhívni a figyelmet minden érintett embertársunkra. A szervezet elérhetősége: 1122 Budapest, Csaba utca 7/a; telefon: 1/214-1022; e-mail cím: ehimmer@axelero.hu; internet: www.tar.hu/alzheimer. B GaZsu SZERETETVENDÉGSÉGRE... Rákóczi-túrós Hozzávalók a tésztához: 30 dkg liszt, 15 dkg Rama margarin, 10 dkg porcukor, 2 tojássárgája, késhegynyi szódabikarbóna, 1 dl tejföl. A töltelékhez: 50 dkg túró, 15 dkg kristálycukor, 3 dkg búzadara, 2 tojássárgája, 1 dl tejföl. A mázhoz: 4 tojásfehérje, 20 dkg porcukor. Az ízesítéshez baracklekvár. Elkészítés: a tésztához a hozzávalókat egy tálban összegyúrjuk, a tepsi méretéhez igazítva kinyújtjuk, majd sütőpapírral kibélelt tepsiben félig megsütjük. A töltelék elkészítéséhez a hozzávalókat jól kikeverjük, majd elkészítjük a mázat. Ehhez a tojásfehérjéket a porcukorral gőz fölött kemény habbá verjük. A félig megsült tésztára egyenletesen rákenjük a tölteléket, a mázzal hálószemen berácsozzuk. A rácsok közé lekvárt W teszünk, majd az egészet a sütőbe visszahelyezve készre sütjük. Jó, ha az elkészült süteményt az elfogyasztása előtt egy-két napig állni hagyjuk, mert jobban összeérnek az ízei.
