Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-07-16 / 29. szám

io 2006. július i6. MOZAIK ‘Evangélikus ÉletS Déli harangszó Rákoskeresztúrról KÉSZÜLÜNK A SZÉLRÓZSÁRA... Szélrózsa-liget Július 17. és 23. között - szombat kivéte­lével - a rákoskeresztúri evangélikus templom harangja szól délben a Kossuth rádióban. A városrész első írásos nyoma 1265- ből való. Akkor Pozsarákosa néven sze­repelt. Nevét feltehetően első tulajdono­sától kapta. A birtok a budai felhévízi ke­reszteseké volt; templomukat 1962-ben tárták föl. A középkori falu a török idők­ben teljesen elpusztult. Amikor a 18. szá­zad közepén a település a Podmaniczkyaké lett, magyarok, németek, szlovákok tele­pedtek meg a Rákos-patak völgyében. A gyülekezet első istentiszteleteit az 1783-ban alapított Pesti úti evangélikus elemiben tartották. Első templomukat Bojanovszky Sándomé Podmaniczky Erzsébet építtette föl saját költségén 1800-ban. A hajdani Rákoskeresztúr községtől kü­lönválva 1807-ben Rákoshegy, majd Hozzávalók: 40 dkg háztartási keksz, 2 dl rum, 1Rama margarin, 1,5 dl tej, 20 dkg cukor, 2 evőkanál kakaópor, 1 evőkanál liszt. Elkészítés: a kekszet apró darabokra törve egy edénybe szórjuk, és meglo­csoljuk a rummal. A tejet, a cukrot, a ka­kaóport és a lisztet állandó keverés mel­lett öt percig főzzük. Beletesszük a mar­garint, és újra felfőzzük, majd az így el­készített masszát ráöntjük a rumba ázta­tott kekszre, és fakanállal alaposan összekeverjük. Egy őzgerincformát alu­fóliával kibélelünk, és az elkészített süte­1907-ben Rákosliget lett önálló telepü­léssé. A gyarapodó Rákoskeresztúr új templomáért először 1877-ben, majd 1939-ben rendeztek gyűjtést. A ma is látható rákoskeresztúri evan­gélikus templomot Sándy Gyula tervezte, és 1943 novemberében Túróczy Zoltán püspök szentelte föl. A régi templomot 1945-ben lebontatták, harangjait, orgo­náját és oltárképét azonban sikerült ki­menteni. 1950-ben a korábban kivált községekkel együtt Rákoskeresztúr is beolvadt a főváros XVII. kerületébe. A templom negyvenkét méter magas tornyában három harang lakik. A délidő­ben megszólaló féltonnás harang, ame­lyet ár. Harmati Béla, a Déli Egyházkerület püspöke szentelt föl, Gombos Lajos arany­koszorús harangöntő mester őrbottyáni műhelyében készült 2001-ben. M Forrás: Rtv Részletes ményt beleöntjük. Hideg helyen egy-két órát állni hagyjuk. A hamarosan kezdődő VI. Szélrózsa or­szágos evangélikus ifjúsági találkozó mottója Ézsaiás könyvének egyik üze­nete: „Tenyerembe véstelek...” (Ézs 49,16) A tenyér az egész test egyik leggyak­rabban használt része. Erőnk nagyságát is legjobban a kezünkön keresztül tud­juk megmutatni. A teremtéstörténetek szavai szerint Isten a kezeivel teremtette és tartja fent a világot (Ézs 48,13), és ezzel a képpel fejezi ki a Szentírás Isten gon­doskodó mindenhatóságát (Ézs 41,13), de népe iránti megmentő és megőrző sze- retetét is (Ézs 51,16). Ebbe a tenyérbe vé­sett minket Isten. S abban a tenyerében tartja Isten a világot is, amelybe minket belevésett. Mit jelent ez ránk nézve? Mit jelent ez a környezetünkre nézve? Mit jelent a vi­lágra nézve? Az idei találkozóra alakult környezetvédelmi munkaágban dolgo­zó teológusokkal és hittantanárokkal a teremtett világ iránti isteni gondviselés és emberi gondoskodás kérdéseit járjuk körbe többféle irányból. A Szélrózsa-liget­nek elnevezett helyszín naposabb és ár­nyékosabb részein rendezzük meg a munkacsoport programjait, ezekből so­rolunk fel néhányat az alábbiakban. Képek és gondolatok címmel minden egész órában egy rövid, általunk készí­tett, pár perces, képekkel illusztrált gon­dolatsort mutatunk be a világról, a ter­mészetről és rólunk. Csütörtökön, pénteken és szomba­ton az érdeklődők egy-egy kerekasztal- beszélgetésen vitathatnak meg olyan té­mákat, mint a keresztényeknek a fo­gyasztói társadalomban betöltött - és betöltendő - szerepe; az ökológiai fele­lősségvállalás lehetőségei a Tisza men­tén; valamint a különböző vallási ha­gyományoknak a teremtett világ védel­méről tanításai. A sátor egyik oldalára szeretnénk egy ismeretterjesztő falat építe­ni olyan alapvető tények ismertetése és információk közlése céljából, amelyek­ről esetleg nem is veszünk tudomást, pedig döntően meghatározzák életün­ket - mint például ökológiai lábnyo­ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla E-mail: ararat@lutheran.hu műnk jelentése és nagysága, vásárlása­ink tudatossága vagy térképeink és fo­galmaink meghatározottsága. A meditativ sarokban olyan idézeteket, verseket, imádságokat és különféle írá­sokat lehet majd olvasni, amelyeket teo­lógusok, művészek, írók vagy politiku­sok vetettek papírra a természet értékei­nek kérdéseiről. A liget olvasósarka lesz az a hely, ahol lehetőség lesz a teremtésvé­delem témáival foglalkozó hazai és nemzetközi, egyházi és világi dokumen­tumokat, folyóiratokat és könyveket böngészni, s ahol több olyan hazavihető „útmutatót” is lehet majd találni, ame­lyek egy-egy lelkes ember vagy gyüleke­zet segítségére lehetnek a környezettu­datos életmód elkezdésében. Lehet, hogy az ember egy átlagos napjának döntései során útvesztőbe kerül, de lehet, hogy a környezetét viszi zsákutcába. Ennek kipróbálását teszi lehetővé a labirintus. Délelőttönként ökológiai játszóházat szervezünk, ahol a gyermekek többek között a bibliai tör­ténetek élővilágával és egyszerű kör­nyezetvédelmi praktikákkal ismerked­hetnek meg. Egy ifjúsági találkozón elkerülhetet­len a sok papír használata. Fontosnak tartjuk, hogy az ilyen szükségszerű dol­gokban is megtaláljuk a lehetséges alter­natív megoldásokat, ezért a találkozó összes munkaágában százszázalékos új- rapapírt fogunk használni. A felebaráti- ság gondolata indított minket arra, hogy fair trade” - vagyis úgynevezett méltá­nyos kereskedelemből származó - ter­mékekkel (kávé, tea) kínáljuk meg a li­getben elidőző embereket. Az Asztali beszélgetések szerint Luther Márton egyszer így fogalmazott: „Úgy tartom, Istennek legalább annyi munká­ja van a dolgok megsemmisítésével, mint megalkotásukkal és teremtésükkel. Csodálom, hogy a világ réges-rég...” Aki kíváncsi az idézet folytatására, az megta­lálja majd a tábor több pontján elhelye­zett plakátokon a befejező mondatot. A mai környezetvédelem számára is az egyik legégetőbb kérdés a „dolgok ésszerű megsemmisítése”. Egy több száz fős rendezvényen, ahol a résztvevők fe­lelősnek érzik magukat a környezetü­kért, fontosnak tartottuk megszervezni a szelektív hulladékgyűjtést is, melyet a hely­színen hulladékgyűjtő szigetek elhelye­zésével, majd elszállításával biztosítunk. A teremtéssel való törődést nemcsak az Istentől ránk ruházott felelősség mi­att tartjuk fontosnak, hanem azért is, mert úgy gondoljuk, hogy az a környe­zet, amelyben élünk, alapvetően megha­tározza mindennapjainkat, gondolata­inkat, érzéseinket, imádságainkat. A ta­lálkozóra mindannyian más közegből, más gondolatokkal érkezünk, de pár na­pig közösen ugyanazt a környezetet építjük. Mindenkit szeretettel várunk, hogy hozzátegyen egy-egy gondolatot az álta­lunk megkezdett témákhoz! ■ Kodácsy-Simon Eszter HIRPFTÉS______________________________________________________________________________________________________________ Egyedülállók találkozója „Páratlanklub" elnevezéssel új alkalmat hirdetünk meg 25-40 év közötti egyedül­álló felnőttek számára. Az első találkozóra július 17-én, hétfőn 18 órai kezdettel ke­rül sor a Magyarországi Evangélikus Egyház országos irodájának földszinti termé­ben (Budapest VIII., Üllői út 24.). A kötetlen beszélgetésen, ismerkedésen kívül elő­adást is meghallgathatnak a jelenlévők Szingli lét Isten igéjének tükrében címmel. Min­den egyedülállót sok szeretettel várunk. A „Páratlanklub" ötletgazdái és a Női Missziói Szolgálat EVÉL&LEVÉL&EVÉL&LEVÉL&EVÉL& LEVÉL&EVÉL&LEVÉL SZERETETVENDEGSEGRE.. Pöttyöske ISTENTISZTELETI REND / 2006. július 16. - Budapest Szentháromság ünnepe után 5. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Lk 5,1-11; iMóz 12,1-40. Alapige: iPt 3,8-15. Énekek: 467., 284. L, Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) D. Szebik Imre; de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Balicza Iván; du. 6. dr. Széchey Béla; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Herzog Csaba; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Takács József; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. az igehirdető nevét nem küldték el; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. Smidéliusz Gábor; de. 11. (úrv.) Gáncs Péter; du. 6. Smidéliusz Gábor; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Aradi György; VIII., Üllői út 24. de. fél n. (úrv.) Rozsé István; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Szpisák Attila: VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Rozsé István; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv.) Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Smidéliusz András; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Petri Gábor; de. n. (úrv.) Petri Gábor; du. 6. Missura Tibor; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Missura Tibor; Magyar tudósok krt. 3. (Egyetemi Lelkészség) du. 4. (Körmendy Petra ordinációja) Ittzés János; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Balicza Iván; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Tóth-Szöllős Mihály; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél to. Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 75. (nagytemplom) de. 10. Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 10-11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél II. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Eszlényi Ákos; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Eszlényi Ákos; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. ifj. Zászkaliczky Pál; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. ifj. Zászkaliczky Pál; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. dr. Korányi András; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. dr. Korányi András; Kispest, XIX. , Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX. , Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Magassy Sándomé; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza; Názáret-templom, Mátraszentimre-Bagolyirtás de. 11. dr. Zsigmondy Árpád. ISTENTISZTELETI REND / 2006. július 16. - Balaton Alsódörgicse de. u.; Badacsonytomaj de. 9.; Balatonalmádi du. 4.; Balatonboglár de. 11.; Balatonfenyves (református templom) du. 6.; Balatonfüred de. 9.; Balatonszárszó (evangélikus üdülő) de. 10.; Hévíz du. fél 5.; Keszthely de. fél 11.; Kisdörgicse du. fél 2.; Kötcse de. 10.; Kővágóörs de. fél 12.; Mencshely de. 11.; Nemesleányfalu du. 2.; Révfülöp de. 10.; Siófok de. 10.; Sümeg du. fél 3.; Szentantalfa de. háromnegyed 10.: Veszprém de. 10.; Zánka de. fél 9. NÉMET NYELVŰ ISTENTISZTELETEK Balatonboglár de. fél 10.; Hévíz de. fél 10.; Siófok (kápolna) de. fél 10. ■ Összeállította: Boda Zsuzsa Buldózer helyett ébredés A június 18-i Evangélikus Életben megje­lent olvasói levélhez szeretnék néhány gondolattal hozzászólni. Szilas Attila a konfirmációról. ír. Azt a javaslatot veti fel, hogy a konfirmációi oktatást befeje­ző konfirmációi ünnepi, templomi isten­tiszteletet meg kellene szüntetni. Szerin­te ez az ünnepélyes alkalom a befejezett­ség érzését kelti a fiatalokban, és ez után már nem jönnek el a templomba. Ezzel a javaslattal, azt hiszem, sokan nem értünk egyet. Igaz, hogy a konfir­máció után kevesen térnek vissza az ifjú­sági órákra. De ez nem jelenti azt, hogy a konfirmációi oktatás alatt elhintett mag, az ige magva hiábavaló lett volna. Ígére­tünk van Jézustól, hogy az ige soha nem tér vissza üresen... Meghozza gyümöl­csét. (Ha volt ige!) Hinnünk kell, hogy a „hamu alatt” ott van a parázs, és a Szentlélek szele azt bármikor lángra lobbanthatja. Lehet, hogy valamilyen krízishelyzetben, lehet, hogy idősödve, az ünnepélyes alkalom­ra gondolva vagy egy úrvacsorázás al­kalmával, esetleg egy, a konfirmációkor készült fényképet nézve. Nagy izgalommal, szeretettel készül­nek a gyerekek, a szülők, keresztszülők a konfirmáció ünnepi alkalmára. Ne ve­gyük el ezt a lehetőséget fiataljainktól! Ne tegyük magunkévá azt a hazug néze­tet, hogy majd ő döntse el, ha felnő, hogy akar-e vallásos nevelést. Használjunk ki minden alkalmat és lehetőséget, hogy az igéhez, Istenhez és az egyházhoz kössük őket. És ez ne csak a tanulásból álljon - próbáljuk megéreztetni az első úrvacso­rázás nagyszerűségét, ünnepi voltát. A július 9-i levél még inkább megren­dített, és tiltakozást váltott ki belőlem. Az igaz, hogy egyes helyeken a gyüleke­zetek fogyása tapasztalható. Sajnos, ha­zánkat az elmúlt évtizedek megtépázták; az elszakított városok, a kitelepített nem­zetiségek pedig leginkább egyházunk­nak jelentettek veszteséget. Sajnos igaz, hogy vannak roskadozó templomaink, tatarozásra szoruló parókiák; van, ahol üres a kassza... Mégis úgy látom, hogy nem a tradíci­óban van a hiba, amely harcolna temp­loma megtartásáért. Hanem a hit hiá­nyában. Ne adjuk fel olyan könnyen! Ne a buldózert várjuk, hanem a Szentlélek szelét, amely új életet hozhat. Olyan igé­nyesek vagyunk ruhánkra, lakásunkra, autónkra - csak éppen a templomunk­ról mondunk le olyan könnyen? Beérjük egy kis szobával? Nem kell harang, nem kell orgona... Úgy gondoljuk, Isten megöregedett, erőtlen, nem tud ébredést adni? Ne bul­dózerre várjunk, hanem ébredésre! Ak­kor lesz áldozatkészség, szeretet a temp­lom iránt, amelyet nem akadálynak ér­zünk, amelytől szabadulni kell. Láttunk a mai szerény körülmények között cso­dákat, újjávarázsolt templomokat. Higy- gyünk abban, hogy Isten keze ma sem rövidült meg! Ne a csüggedés magját hint­sük, hanem vegyük komolyan, hogy az egyházon a pokol kapui sem vesznek dia­dalt. Ez nem tradíció, hanem ez a ráció. Gáncs Aladárné (Budapest) „Egy falat mennyország reggelire.. Bevallom, ritkán nézek tévét, és még rit­kábban reklámokat. A minap csatorna­váltás közben ütötte meg a fülemet a címben olvasható ajánlat. Hogy melyik csatornán volt látható, nem tudom, mert szinte „automatikusan” továbbkat- tintottam. De azért elgondolkodtam. Úgy látszik, a „Nincs több, mi adható!” világkorszaknak vége, ma már a csilla­gos ég a határ! Talán megérjük azt is, hogy vacsorára pedig néhány falat „Fias- tyúkot” ajánlanak, „Hogy élvezd az éle­tet!” felkiáltással?! Első gondolatom nem az volt, hogy vigyázz, nehogy a torkodon akadjon ez a nagy falat, hanem ez: miért elégszel meg ennyivel, hiszen van több is, mi ad­ható, s ráadásul ingyen! A teljes „menny­országtagságot” vagy megnyered in­gyen, kegyelemből, hit által, Krisztus ér­deméért - vagy semmi pénzért meg nem szerezheted. Ezért, kedves minden-(reklám)-evő Testvérem, az ilyen reggeli helyett az élő kenyér, a teljes Szentírás falatonkénti, rendszeres fogyasztását ajánlom - mert ez megunhatatlan, és nem is fogy el -, például a 275 éves evangélikus Útmutató étlapján szereplő teljes mennyeimenü­választékból! Ízelítőnek csupán ennyi: Jézus ön­magát ajánlja „főmenüként" nekünk is: „Én vagyok az élet kenyere: aki énhozzám jön, nem éhezik meg, és aki énbennem hisz, nem szomjazik meg soha. (...) Mert az én Atyámnak az az akarata, hogy annak, aki látja a Fiút, és hisz benne, örök élete legyen, én pedig feltámasztom őt az utolsó napon." (Jn 6,35.40) De ez „csak” az előétel egy falata volt, jó étvágyafkívánok hozzá mindenkinek! Garai András (Nyíregyháza)

Next

/
Oldalképek
Tartalom