Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-07-16 / 29. szám

6 4t 2006. július i6. PANORÁMA ‘Evangélikus Éltó T estvérgyülekezetek Németországb an_ Kiskőrös-Eisenach és Weilheim a A kiskőrösi gyülekezet első né­met testvér-gyülekezeti kapcso­latát Árpád-házi Szent Erzsébet­nek, a híres magyar királylány­nak és szentnek köszönheti. E sorok írója 1981-ben még segéd­lelkészként vett részt Eisenach- ban, a Türingiai Evangélikus Egy­ház püspöki székhelyén egy konferencián, amelyet Szent Er­zsébet halálának 750. évforduló­ja alkalmából rendeztek. A láto­gatásból ismeretség, az ismeret­ségből máig tartó barátság, a ba­rátságból pedig kapcsolat lett a két gyülekezet között. Hol mi mentünk az énekkarral Eisenachba, és jártuk végig a Luther-helyeket, hol ők jöttek hozzánk. Máig él bennünk az él­mény, amint a ’80-as évek vége felé egy nyári estén bepöfögött a Trabantokból, Wartburgokból és egy Barkasból álló konvoj Kis­kőrösre, benne az eisenachi fú­vószenekar tagjaival. Soha nem fogom elfelejteni a német egye­sülés éjszakáját sem, amikor a te­lefonvonal két végén sírtunk együtt, és ittunk - ott sört, itt bort - egymás egészségére. A kapcsolat ma is él, persze a történelmi változások kicsit át­alakították. De, ha Isten éltet, jö­vőre együtt emlékezünk Eise- nachban Árpád-házi Szent Er­zsébet születésének 800. évfor­dulójára (1207-ben született Sá­rospatakon az Eisenachba férj­hez adott királylány), és Kiskőrö­sön újra vendégül láthatjuk a tü­ringiai fúvósokat, akik feltehető­leg már egy modem busszal ér­keznek majd hozzánk. A bajor-magyar testvéregyhá­zi kapcsolatok révén is gazda­godtunk új ismeretséggel: a München és az Alpok közt fekvő Weilheim városában élő gyüle­kezet egyházzenei vezetője kere­sett meg minket; az ottani Apos­tol gyülekezet vegyes kara és a mi gyülekezeti vegyes karunk, il­letve a Gospel Sasok között máig élő a kapcsolat. ■ Lupták György Budavár-Nürnberg □ Találkozás Magyarországgal cím­mel rendeztek ökumenikus na­pokat 1983-ban Nürnbergben. A gyülekezet vendégeként dr. Nagy Gyula püspök prédikált a Sankt Sebald-templomban, ez volt az első találkozás a budavári püspö­ki székhely és a nürnbergiek kö­zött. Később a két gyülekezet lel­késze, D. Szebik Imre és Eberhard Bibelriether személyes jó barátság­ba kerülve egymással azon fára­dozott, hogy a kapcsolat kiszéle­sedjen, kiterjedjen a gyülekeze­tek vezetőségeire és tagjaira is. 1991-ben látogatott először egy ifjúsági csoportunk a St. Sebald gyülekezetbe - budavári temp­lomban azóta minden évben meg­tartott húsvét hajnali feltámadási istentisztelet ötlete, liturgiája is ennek a találkozásnak az ered­ménye. 1992-ben hivatalosan is test­vér-gyülekezeti kapcsolatra lé­pett a két gyülekezet. Szebik Imre püspökké választása és Eberhard Bibelriether nyugdíjba menetele után új szakasz kezdődött, a kap­csolat folytatásának jeleként az új Sankt Sebald-i első lelkész, Ger­hard Schorr iktatásán e sorok írója ís hivatalosan részt vett a buda­vári egyházközség részéről. Jelentős lépés volt, amikor egy vezetőségi találkozón 2002-ben Budapesten, majd 2003-ban Nüm- bergben a két gyülekezet testvér­gyülekezeti kapcsolatáért felelő­sek megfogalmazták és rögzítet­ték a kapcsolat céljait. Ezek sze­rint törekszünk a lelki testvéri­ségre; ennek részeként istentisz­teleteinken rendszeresen imád­kozunk egymásért. Az ifjúsági kapcsolatokat a konfirmandus korosztálynak is megszervezzük. Tovább ápoljuk az idősebb fiata­lok jól működő találkozásait. A gyülekezetek felnőtt rétegében nemcsak a vezetők, hanem a bib­liaórások, az énekkarosok, a gyü­lekezetek életében aktív, szolgá­latot végzők között is szorgal­mazzuk egymás megismerését. Földrajzilag nyolcszáz kilo­méternyi távolságra élünk egy­mástól - de a szívünk közel van egymáshoz. ■ BaliczaIván Lébény-Alfeld □ 1993 nyarán, a neundettelsaui Pastoralkolleg egyik kurzusa kapcsán ismerkedtem meg az al- feldi gyülekezet lelkészével. A nagyon szép hagyományokkal rendelkező, ugyanakkor modem és mozgalmas életű alfeldi gyüle­kezet presbitériuma éppen part­nerkapcsolatot szeretett volna létrehozni egy magyar gyüleke­zettel. Meghívásuknak eleget téve 1994 nyarán 620 kilométert tet­tünk meg, amíg eljutottunk a Duna és a Rajna vízválasztójá­nak pont a túloldalán fekvő hely­ségbe. A német testvérek először 1995-ben, templomunk felszen­telésének kétszázadik évforduló­ján látogattak meg bennünket. Kétnyelvű istentisztelet és közös úrvacsora tette feledhetetlenné az alkalmat. Az évek során többször is meglátogattuk egymást. Ezek közül a legemlékezetesebb alka­lom 2004-ben Lébényben volt, amikor a partnerség 10. évfordu­lója alkalmából egy autóbusznyi küldöttség érkezett hozzánk Al- feldből. Az ünnepi istentisztele­tet díszvacsora követte, amelyen az alfeldi fúvószenekar adott koncertet. A találkozót másnap egy dunántúli kirándulás, majd egy balatoni nyaralás követte. Mi legutóbb 2005-ben vendé­geskedtünk náluk, amikor is Hel­mut Gerstner lelkésznek - aki na­gyon sokat tett azért, hogy ez a partnerség valódi tartalommal legyen megtöltve - egy fest­ményt vittünk ajándékba, ame­lyet ő maga választhatott ki a fes­tőművész alkotásai közül. Az elmúlt évek alatt az alfeldi gyülekezet nemcsak lelki dol­gokkal ajándékozott meg min­ket, hanem komoly anyagi segít­séget is nyújtott nekünk, többek között akkor, amikor az új lébé- nyi parókiát építettük. Az elmúlt évek bebizonyították, hogy a partnerségünk jól működik, mert a gyülekezet vezetői és tagjai egyformán fontosnak tartják. Mindezért elsősorban Istennek adunk hálát, aki keleten és nyu­gaton arra indítja a testvéri szíve­ket, hogy keressék az egymással való kapcsolatot, segítsék egy­mást, és adják át hitbeli tapaszta­lataikat. Úgy érzem, hogy mind­annyian sokat gazdagodtunk az elmúlt évek során. ■ Koháry Ferenc Várpalota-Cham □ A bajorországi Cham város evangélikus gyülekezetével való kapcsolatunk az 1990-es évek vé­gén kezdődött. A találkozást a zenének köszönhetjük: akkori lelkészünk, Pintér Mihály találko­zott Willi Schramm-mal, aki a cha- mi evangélikus gyülekezet fú­vószenekarát vezette és vezeti. A várpalotai lelkészváltás a kapcsolatban nem okozott tö­rést, német testvérgyülekeze­tünkkel Tóth Attila is hamar megtalálta a hangot. A partneri viszony kezdetben egyoldalú volt: a bajor fél jött hozzánk évenként látogatóba, olyankor koncertet adtak templomunk­ban, majd közreműködtek a va­sárnapi istentiszteleten. Egy al­kalommal fúvós hangszereket is hoztak ajándékba, hogy mi is kezdjünk el zenélni - ezeket a zeneiskolában is tanuló gyere­kek kapták meg. Jelenleg az egyik évben a né­met vendégek jönnek hozzánk, a következőben mi viszonozzuk a látogatást. Idén szeptember vé­gére várjuk őket. A programban két előadás szerepel, egy Pétfür- dőn, egy pedig Várpalotán. Szá­mos kiránduláson - például Pan­nonhalmán, Zircen, Székesfe­hérvárott, Veszprémben - vet­tünk részt együtt, de a legna­gyobb élményként mégsem eze­ket, hanem a közös zenéléseket nevezném meg. ■ Láng Géza Balatonfüred- Germering b Balatonfüred városa 1989-ben testvérvárosi kapcsolatot létesí­tett a németországi Germering- gel. A balatonfüredi evangélikus gyülekezetét 1992-ben kereste fel a kapcsolatfelvétel céljából a ger- meringi Dietrich Bonhoeffer gyülekezet képviseletében Harald Kux és Uli Seegenschmiedt lelkész. Az évenkénti látogatások so­rán sok közös élményben van, volt része a két gyülekezetnek. Voltak tematikus látogatások is, mint például Az ijjúság helyzete Magyarországon az óvodától az egye­temig vagy a Filial? megismerése - 8 templom Dörgicsétől Badacsonyto­majig című. Nem maradhatott el Riczinger József lelkész és a gyü­lekezet örömmel fogadta a lehe­tőséget. 1993-ban kölcsönösen meglátogatták egymást a füredi­ek és a germeringiek, azóta pe­dig évente találkoznak. Ilyenkor a lelkészek vendégszolgálatára is sor kerül. A gyülekezetek isme­rik egymás terveit, gondjait, se­gítik a partner lelki és „fizikai” építkezését egyaránt; például je­lentős bajor segítséggel épült föl - Benczúr László Ybl-díjas építész tervei alapján - a füredi temp­lom (felszentelésére 1999-ben került sor). egymás konyhaművészetének a megismerése sem; emlékezete­sek maradnak a balatoni pincelá­togatások. Amire szívesen emlékszünk? A sok élmény mellett a legemlé­kezetesebb az Augsburgban tett látogatás, amelynek során Luther nyomában jártunk. Megnéztük a dómot, a Szent Anna-templo- mot, a Fuggerek utcáját. A test­vér-gyülekezeti kapcsolat leg­fontosabb célja mégis az, hogy egymás hite által megerősödve épülhessünk. ■ Vargáné Janecskó Júlia Szombathely- Kaufb euren a A Szombathely és Kaufbeuren közötti testvérvárosi kapcsolat keretein belül négy éve építget­jük barátságunkat a német gyü­lekezettel. Először 2002-ben, a tízéves bajor-magyar jubileumon talál­koztunk kaufbeureni testvére­inkkel Schrobenhausenben, majd négy-hat fős csoportok látogatá­sa következett. Az utóbbi két évben felgyor­sultak és még tartalmasabbá vál­tak az események. 2004 decem­2005 virágvasámapján tizen­hét fős delegációt láttunk vendé­gül. Ez az alkalom azért volt ki­emelkedő jelentőségű, mert csak a sok személyes ismeretség révén lehet elmélyíteni, megszilárdíta­ni a kapcsolatokat. 2005 szeptemberében a test­vérkapcsolati szerződés aláírásá­val koronáztuk meg a folyama­tot. A visszajelzések szerint egy­re nagyobb érdeklődésre számít­hatunk német testvéreink részé­ről - idén ősszel például egy kö­berében a kaufbeureni evangéli­kus Szentháromság-templom fel­szentelésének négyszázadik év­fordulója alkalmából tartott jubi­leumi ünnepségre kaptunk meg­hívást; azzal, hogy részt veszünk egymás ünnepein, összetartozá­sunkat demonstráljuk. rülbelül ötvenfős kórus fog meg­látogatni bennünket. Terveink között szerepel egy augusztusi közös balatoni ifjúsági táborozás is, amelyen tíz-tizenkét német fi­atal és ugyanennyi magyar evan­gélikus tölthet el egy hetet. ■ Csiszárné Bakó Katalin

Next

/
Oldalképek
Tartalom