Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)
2006-06-25 / 26. szám
"Evangélikus ÉletS ÉLŐ VÍZ 2006. június 25. fii'111' 9 Vezetés HETI ÚTRAVALÓ Nem vagyok valami nagy autós, ezért - bár Budapest külső kerületeiben szívesen vezetek - a Belvárosba általában nem megyek be kocsival. Pláne nem a délutáni csúcsforgalom és a többsávos dugók idején. Ez az álláspontom azonban nemrég tarthatatlanná vált. Egyik esti gyülekezeti alkalmunkra rendszeresen ellátogatnak egy belvárosi otthon idős lakói is, akiknek az odaszállí- tásához az intézmény kisbuszát veszik igénybe. Ezúttal nem tudták házon belül megoldani a fuvart, ezért a szervező néni hozzánk fordult segítségért. Én lettem hát az egyik sofőr, míg egyik ifisünk a másik. Szorongva készültem erre az útra. Ismerve az Üllői út hétköznap délután öt óra körüli forgalmát, és figyelembe véve azt, hogy pontosan nem is tudtam, hová kell mennünk, hol van egyirányú utca meg ilyesmi, nem éreztem valami csábítónak a feladatot. Sofőrtársam ugyan mondta, hogy majd megy előttem, és nekem csak követnem kell őt, de én biztos voltam benne, hogy előbb-utóbb úgyis elveszítjük egymást. Mert hát amilyen béna vagyok... Végül aztán nem volt vészes a dolog, mert vezetőm valóban figyelt arra, hogy ne maradjak le tőle. A sárga lámpánál, ahol ő még átmehetett volna, inkább megállt. A sávúnkba erőszakosan bejutni akarót előzékenyen maga elé engedte. S amikor látta, hogy nem sikerült olyan ügyesen kijutnom a szélső sávba, és a közénk került autók miatt nem biztos, hogy észreveszem, mikor kell jobbra kanyarodnunk, egy kis manőverezéssel visszaverekedte magát elém. Szerencsésen megjártuk hát az utat, és a nénik nagyon élvezték az esti alkalmat. Ez az élmény elgondolkodtatott. Vezetőnek lenni egyáltalán nem könnyű, hiszen felelősséggel tartozunk a ránk bízottakért. Figyelnünk kell arra, hogy lépést tudnak-e tartani velünk, és hogy világosan látják-e, melyik úton és milyen tempóban kell haladniuk. De a nehézségek a másik oldalon is jelentkeznek, mert néha nem is olyan egyszerű követni egy vezetőt. Felvenni a tempóját, észrevenni az irányváltásokat, céltudatosan haladni mögötte, ugyanakkor nem beleütközni a mellettünk ugyancsak határozottan közlekedőbe - mindez Iszony körültekintő figyelmet igényel. És nemcsak a közlekedésben, hanem az életben is. Sőt a hívő életben is. Krisztus az, aki vezet bennünket. Előttünk jár, utat mutat, és közben figyel arra, hogy tudjuk-e őt követni. Ha nem, akkor lassabbra fogja a tempót. Ha túl későn vettük észre az irányváltásait, és fenyeget a veszély, hogy elveszítjük őt szem elől, akkor visszajön értünk. Őt követni nem görcsös erőlködést, hanem boldog bizonyosságot jelent. Azt, hogy nem vagyok a saját alkalmatlanságomra utalva, és nem kell, hogy az aggodalom és csüggedés vegyen erőt rajtam. Azt, hogy ha figyelek Isten igéjére, akkor naponta útmutatást kapok azokban a kérdésekben, amelyek foglalkoztatnak. Azt, hogy ha Jézus Krisztusra mint Uramra és Megváltómra tekintek, akkor azt is tudhatom, hogy ha véget ér az életem, akkor egy csodálatos folytatásban lesz részem, és egészen közel kerülök Istenhez. Kedves olvasóm, bátorítani szeretnélek arra, hogy ismerd fel Jézus Krisztusban a te igazi vezetődet, vagy ha már felismerted, akkor erősödj meg abban, hogy mit jelent őt követni és rábízni magunkat az ő vezetésére. És biztatásként emlékeztetlek ennek az évnek az igéjére, Isten ígéretére, amely így hangzik: „Nem maradok el tőled, nem hagylak el.” (Józs 1,5c) ■ Hulej Enikő ► „Javában zajlik a labdarúgó-világbajnokság, de bárcsak el se kezdődött volna! A férjemre azóta rá sem lehet ismerni. Alig ér haza a munkából, máris a tévé távirányítóján van az ujja. Két éve házasodtunk össze, de az utóbbi fél évben kezdett érdeklődni a hit dolgai iránt. Most, hogy bizonyságtételem kezd beérni, mindent elront ez a fociőrület. Ráadásul minden este nálunk szurkolnak a párom barátai, úgyhogy úgy érzem, mintha már nem is léteznék a számára. Mit csináljak? Várom sürgős válaszát!” Kedves Anna! Sok asszonytársának sóhaját hallom ki leveléből! Bizony hazánkban is gyorsan terjed a vb-láz. És ahogy közeledünk a döntőhöz, egyre magasabb hőfokon égnek majd a szurkolók. Őszintén szólva én is nagyon sokszor elkeseredem, amikor látom, hogy a tinik hogyan hódolnak sztárbálványaik előtt. A templompadokból pedig de sok helyen hiányoznak a fiatalok! Megdöbbenek azon, hogy érett családapák milyen tűzzel tudnak drukkolni kedvenc csapatuknak a lelátókon. Isten országának pedig kevés a munkása! A rajongók nem sajnálják pénzüket, idejüket, energiájukat arra pazarolni, akit manapság éppen divatos utánozni. Egy sportoló, színész, zenész vagy akár egy valóságshow-sze- replő is lehet ma milliók számára a „király”. Szegény földi, esendő, tehetséges vagy tehetségtelen kis király, akinek magának is az élő Úrra, az egyetlen Királyra van szüksége! Szívből örülök, hogy Anna Jézus Krisztusról, a királyok Királyáról tesz férje előtt tanúbizonyságot, de nem szabad feladnia! Az Úr tudja és elkészíti az időt a megtérésre. Nem szabad lebecsülnünk Isten igéjének az erejét, és nem helyes saját eredményünknek vagy kudarcunknak tekintenünk, ha valaki elfogadja, avagy elutasítja Isten szeretetét. A bűn miatt az ember képtelen magától hinni. Szüksége Focilázban EVÉLET LELKI SEGÉLY Szókéné Bakay Beatrix van a Lélek hitet teremtő munkájára! És ha Isten Lelke megragad egy embert, nincs az az izgalmas futball-világbajnok- ság, amely kiragadhatná a kezéből! ....ilyen lesz az én igém is, amely számból ki jön: nem tér vissza hozzám üresen, hanem véghezviszi, amit akarok, eléri célját, amiért küldtem.” (Ézs 55,11) Anna, ne szabjon határidőket Istennek jó munkája, bevégzéséhez! Ne legyen olyan türelmetlen! Az Úr cselekszik. Gondolja végig, hogy már önmagában az is milyen nagy eredmény, hogy férje otthon nézi a mérkőzéseket! Levelének további, föntebb nem idézett részében írja, hogy a párja korábban a munkaideje lejárta után szívesen ült be barátaival különféle szórakozóhelyekre. Mennyivel jobb, ha keresztényi vendégszeretettel és alkohol- mentes italokkal inkább Ön láthatja vendégül őket füstmentes otthonukban! Higgye el, hogy megértő szeretetével, gondoskodásával többre megy, mint duzzogással! Ugye nem tévedek nagyot, ha úgy gondolom, hogy Anna saját riválisának érzi a futballt és férje barátait is? Megértem, hiszen olyan friss házasok még. De soha ne felejtse, hogy a házastársunk nem a tulajdonunk. Ráadásul a férj a családfő! Ez így biblikus. „Az asszonyok engedelmeskedjenek férjüknek, mint az Úrnak, mert a férfi feje a feleségnek, ahogyan Krisztus is feje az egyháznak, és ő a test üdvözítője is.” (Ef 5,22-23) És mint családfő hozhat rossz döntést is. Neki kell rádöbbennie, hogy rossz döntésével - ebben az esetben a túlzott futballrajongással - mennyire veszélyeztette harmonikus viszonyukat. Hogy mennyire vette figyelembe az ide vonatkozó igei útmutatást: „Hasonlóképpen a férfiak is szeressék feleségüket, mint a saját testüket. Aki szereti a feleségét, az önmagát szereti." (Ef 5,28) Megéli-e a házasságban eggyé lett két test misztériumát? Áthág- ta-e a „ne legyen más Istened rajtam kívül!” (2MÓZ 20,3) örök érvényű parancsolatát? Fontos kérdések ezek, amelyek tisztázásra várnak az Úr előtt és kettejük között. Nemrégiben a kezembe akadt egy 1966-ból származó újságcikk. Abban az évben Angliában rendezték meg a világ- bajnokságot. A londoni Wembley-stadi- onban az angolok 4 : 2-re legyőzték az NSZK csapatát. De hogyan szerepeltek például a mai nagy kedvencek, a brazilok? Idő előtt kiestek. Rio de Janeiróban ötezer fős tömeg gyűlt össze a város főterén a rossz hír hallatára. Nem bírták feldolgozni, hogy imádott „futballiste- neik” trónfosztottak lettek, ezért megrohamozták a Brazil Labdarúgó-szövetség székházát. A rendőrséggel való összecsapásban sokan megsérültek. Sáo Pau- lóban pedig a csalódott tömeg meg akarta lincselni Feolát, a válogatott akkori szövetségi kapitányát. Szabad a sportszeretetnek veszedelmes fanatizmussá válnia? Ha hisztériává válik, akkor elveszítette helyes rendeltetését, és az ördög eszközévé lett. Anna! A világbajnokság hamar befejeződik. Vele együtt múlik, a láz is. És reméljük, hogy a nyertesek Istent áldják majd, a vesztesek pedig emelt fővel viselik a vereséget rajongóikkal együtt... A csendes nyári estéken pedig lesz idő a győzelem vagy a legyőzetés által szerzett tapasztalatokról beszélgetni! „...legyetek tehát okosak, mint a kígyók, és szelídek, mint a galambok." (Mt 10,16b) Csak az isteni szeretet bölcsességével, Anna! Soha ne indulatból, mert az ember haragja nem szolgálja az Isten igazságát! Imádságban hordozom! Testvéri szeretettel: ■ Szókéné Bakay Beatrix Leveleiket „Lelki segély" jeligével várjuk szerkesztőségünk címére. Kérjük, jelezzék, hozzájárulnak-e ahhoz, hogy a levelükre adott válasz lapunkban is megjelenjen. Jézus Krisztus mondja: Jöjjetek énhozzám mindnyájan, akik megfáradtatok, és meg vagytok terhelve, és én megnyugvást adok nektek (Mt 11,28) Szentháromság ünnepe után a 2. héten az Útmutató reggeli s heti vezérigéi Urunk hívó szavát visszhangozzák. Jézus hívása mindenkinek szól, aki elismeri, hogy bűnökkel terhelt, és hittel fogadja az ő kegyelmi ajándékát, a megváltás nyugalmát! Meg ne vessük tehát azt, aki szól! S ez legyen a válaszunk: „Szeretlek, Uram, erősségem, kősziklám, váram és megmentőm!’’ (Zsolt 18,2.3; EK) A nagy vacsora példázatából nekünk is szól a hívás: „Jöjjetek, mert már minden készen van.” (Lk 14,17) A vagyon, a hivatás vagy a család sem lehet fontosabb Jézusnál! Az el- ső-e Isten az életedben? Csodálatos lehetőségünk: Isten országa vendégének lenni - örökre! Luther így figyelmeztet: „Ha úgy éreznéd, hogy nincs szükséged úrvacsorára, maga az, hogy hidegnek s kedvetlennek érzed magadat a szentségre, eléggé mutatja, mennyire szükséged van rá.” A zsidókból és a pogányokból lett keresztényekhez egyaránt szól a hívás, mert „nem vagytok többé idegenek és jövevények, hanem polgártársai a szenteknek és háza népe Istennek" (Ef 2,19)! Jézus Urunk a bölcsesség hívogatásának képét használta: „Jöjjetek, egyetek a kenyeremből, és igyatokfűszerezetl boromból!” Már Jób is tudta, hogy csak Isten adhat bölcsességet, amelynek „kezdete az Úrnak félelme" (Péld 9,5.10). Reuél („Isten barátja”) így szólt leányainak a fáraó elől menekülő Mózesről: „Hívjátok ide, és egyék velünk!” (2MÓZ 2,20) Anna (a név „kegyelmet” jelent) a Seregek Urához fordult nyomorúságával: ha,fiúgyermeket adsz szolgálólányodnak, akkor egész életére az Úrnak adom" (iSám 1,11). Péternek és Pálnak, a vértanú apostoloknak a névünnepe emlékeztessen: „Mily szép, ha feltűnik a hegyeken az örömhírrel érkező követ! Békességet hirdet, és szabadulást, örömhírt hoz." (Ézs 52,7; LK) Ők ketten nemcsak a naptárban „férnek össze”, de az Úr szolgálatában is: „Mert aki munkálkodott Péter által a körülmetéltek közötti apostolság- ban, az munkálkodott énáltalam is a pogányok között" - vallja Pál (Gál 2,8). Mindketten azt a Messiást hirdették, aki népének gyógyítója és táplálója - a pusztában is! A négyezer ember megvendégelését tekinthetjük az utolsó s a nagy vacsora előképének is: Jézus „vette a hét kenyeret és a halakat, hálát adott, megtörte és a tanítványoknak adta" (Mt 15,36). A hét tele kosár maradék is a teljességet, Urunk tökéletes munkáját jelzi, amely a kereszten ért célba. Az ő (ki)hívására két módon felelhetnek az emberek: miként a két gonosztevő. A „jobb lator” nem káromolta őt, hanem elismerve a maga bűnét s méltó büntetését, hittel így szólt: „Jézus, emlékezzél meg rólam, amikor eljössz királyságodba." (Lk 23,42) Halála után Jézussal lesz együtt minden Krisztusban hívő! Erről a soha véget nem érő nagy vacsoráról és a fogságból való hazatérésről is szólt a prófécia:....örömet szerzek nekik...”, ....népem pedig jóllakik javaimmal - így szól az Úr." (Jer 31,13.14) „Jöjjete k, Isten Fia hív” - mindenkit! (EÉ 435,1) ■ Garai András Lelkigondozás - csendsátor „Az egység eszköze a csönd - hallgatni lehet együtt, beszélni nem.” (Tomay András) Ez a mondat az idei Szélrózsa-találkozó programforgatagában és hangkavalkádja közepette is arra int bennünket, hogy jó megállni néhány percre, figyelni a belső történésekre, a csöndben születő gondolatokra, szívünk rezdüléseire. Jó néha lekuporodni egy sátorba, kicsit távolabb a fesztivál forgatagától; vagy csak leülni a szabad ég alatt, hogy megköszönjem a csodákat, amelyek a négy nap alatt történnek velem. Jó pár pillanatra „Lélek-zetet" vennem, hogy békére találjak Istennel, embertárssal, önmagámmal... A korábbi Szélrózsákhoz hasonlóan most is tervezünk a csendsátorhoz kapcsolódó programokat: lesz imafal, ahová felírhatod a személyes imáidat, és amelyről talán mások imádságai is megszólíthatnak. Az áldássátorban Isten jelenlétének erejét kérheted életedre. Az áldás azt jelenti: Isten kezében ott van a te életed is. Az ígéret neked is szól: tenyerembe véstelek! A teremtésliturgiák alkalmával a Tisza töltésén földünkért, könyörgünk majd - és magunkért is, hogy felelősséggel éljünk. Több szabadtéri helyszínen kép- és tárgymeditációk is segítik majd a lelki elmélyedést, Istenre figyelést. Az „erdő csendje” elnevezésű éjszakai sétán egy-egy igevers, költemény kísér S Z Ó S Z Ó R Ó :,Ö 5 '' -V _______________________:____*_________________________ Ij júságirovat-gazda: Győré Balázs majd az úton, és közben átélheted: soha nem vagy egyedül. Napközben a „gondolatok ösvényén" bandukolva pedig elgondolkoztató idézeteket olvashatsz a fák törzséről. Éjszakánként gyertyák fényében virrasztunk taizéi énekekkel, imádságokkal. Készül egy „csendfüzet’’ is, amelyet ajándékba adunk a hozzánk betérőknek. És ne feledd: lesz egy sátor („meghallgatlak"), ahová nagy szeretettel várunk mindenkit, aki testvérre, társra vágyik, mert beszélgetni szeretne egy jót, vagy éppen együtt szeretne hallgatni valakivel - hallgatni a szavakon túl a Jelenlévő hangját. Az idén is lesz lehetőség személyes lelkigondozás igénybevételére, életgyónásra. Mi, akik a szélrózsa minden irányából érkezünk, találkozunk a középpontban: Isten tenyerén! ■ Varga Gyöngyi Előregisztráció a VI. Szélrózsára (július 19-23., Szolnok): www.szelrozsataIalkozo.hu. .
