Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-06-11 / 24. szám

‘Evangélikus ÉletS MOZAIK 2006. június ii. !► 11 EVEL&LEVEL&EVEL&LEVEL&EVEL&LEVEL&EVEL&LEVEL&EVEL&LEVEL&EVEL&LEVEL&EVEL&LEVEL&EVEL&LEVEL Újra a meddőségről mint életcélról Tisztelt Szerkesztőség! Meddőség mint életcél? címmel indulatos cikkben fejtette ki álláspontját Missufa Tibor a művi meddővé tétel lehetőségét kiterjesztő al­kotmánybírósági határozattal kapcso­latban (Evangélikus Elet, 2006. május 28.). A lényegi kérdést illetően - tudniillik hogy július i-jétől minden nagykorú magyar állampolgár szabadon kérheti meddővé tételét - egyetértek a szerző­vel, ezt magam is rossznak tartom, ezért ebben nincs vita közöttünk (jóllehet ma­gam nem tartok attól, hogy honfitársa­ink tömegesen fogják igényelni ezt a „szolgáltatást”). írása azonban számos pontatlanságot tartalmaz, és talán ennek is köszönhető, hogy következtetéseivel és javaslatával átcsúszik az ingoványos politikai terepre. Bár nem vagyok sem orvos, sem jogász, szeretnék a magam módján hozzájárulni a tények jobb megismeréséhez. 1. A szerző - utalva az Alkotmánybí­róság által hatályon kívül helyezett ren­delkezésre [az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. 187. § (2) bekezdése] - ezt írja: „Ez a törvény ugyanis kimondta, hogy csak akkor kérheti egy nő az orvo­sát arra, hogy tegye őt meddővé, ha leg­alább 35 éves, vagy ha három vér szerin­ti gyermeke van. A jelenlegi törvényter­vezetből egyszerűen törölték ezt...” A törvény hivatkozott szakasza nem „nőkről” szól, hanem „személyekről”, vagyis férfiak is kérhették (kérhetik) mű­vi meddővé tételüket (ami szerintem szintén nem helyeselhető). Az AB nem a „jelenlegi törvénytervezetből” (ilyen nem létezik!), hanem egy több mint nyolc éve hatályos törvényből törölte a meddővé tétel feltételeit. 2. A szerző szerint az AB határozata .....nem azt jelenti, hogy a törvény ro ssz, hanem csak azt, hogy nem felel meg a mai alkotmányunknak, amely az elmúlt negyven év ismertetőjegyeit is magán hordozza. Ezért szorgalmazták már eddig is sokan egy új alkotmány el­készítését.” A taláros testület szerint a hatályon kívül helyezett rendelkezés az alkot­mány 54. §-a (1) bekezdésének szövegé­be ütközik, mely ezt tartalmazza: „A Ma­gyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.” Al­kotmányunk 1989. október 23-tól tartal­mazza ezt az alapvetést, melynek meg­fogalmazásában aktívan közreműköd­tek a rendszerváltás meghatározó párt­jai és személyiségei, tehát nehéz lenne pártállami vagy kommunista jelzővel il­letni. Véleményem szerint tartalmában sem megkérdőjelezhető, magam pedig nem tudok róla, hogy az új alkotmány elkészítését szorgalmazók ezt a bekez­dést kifogásolták volna. Az más kérdés, hogy az alkotmánybírók többsége ho­gyan értelmezte a konkrét esetben an­nak tartalmát. 3. A szerző azt javasolja, hogy „ne az Alkotmánybíróságot kritizáljuk, mert ők csak a kötelességüket tették”. Ehhez - mármint az AB kritizálásá- hoz - én sem veszem a bátorságot, de hogy a probléma mennyire nem egyér­telmű, azt jól mutatja három alkot­mánybírónak a többségi határozatot el­utasító különvéleménye. 4. Missura Tibor ezután arra buzdít, hogy .....mindenki írjon a saját kerülete (. ..) képviselőjének, hogy változtassák meg ezt a törvénytervezetet”, és azzal ér­veljenek, hogy „törvényeink is ismerik azt a helyzetet, hogy valaki felnőtt kora ellenére nem beszámítható, s ezért gondnokság alá helyezik”. Megint csak azt kell mondanom, hogy jelenleg nincs megváltoztatható tör­vénytervezet, az AB határozata pedig nem bírálható felül. Ami a „lehetséges ér­velést” illeti, az egyenesen hajmeresztő. Nem szeretném Missura Tibort megsér­teni, de ha valami, akkor ez az a gondol­kodásmód, amely „az elmúlt negyven év ismertetőjegyeit is magán hordozza”. 5. A szerző ezután annak az óhajának ad hangot, hogy.....az egyházak több­sz ör adjanak világos erkölcsi állásfogla­lást annak érdekében, hogy tájékozódni tudjanak híveink arról, melyik irányzat vagy politikai mozgalom halad tudato­san az erkölcsi jó felé. Nem helyes az, ha az emberi szabadság gondolatával ta­karják el az erkölcsi rosszat, ahogy ez a mostani törvénytervezet teszi." Én meg azt gondolom, hogy nem he­lyes az, ha valaki kellő alap nélkül - megkockáztatom: némi csúsztatást is megengedve magának - osztogat erköl­csi ítéletet. A szerző ugyan nem nevesít pártot vagy politikai oldalt, azért tudni lehet, kire, mire gondol. De nézzük a té­nyeket! A művi meddővé tétel szabálya­it korábban az egészségügyi miniszter 12/1987. számú rendelete tartalmazta - hasonló feltételekkel, mint amilyeneket a most hatályon kívül helyezett rendel­kezés is tartalmaz. Feltételezem, hogy 1997-ben ezek a rendelkezések azért ke­rültek át az egészségügyi törvénybe (amely magasabb szintű jogforrás), mert az állampolgárok széles körét érintő kérdéseket törvényben kell szabályozni. Mint tudjuk, 1997-ben baloldali kor­mány volt hatalmon, tehát a művi med­dővé tételt feltételekhez kötő (korláto­zó) rendelkezés a baloldali többség tá­mogatásával került elfogadásra. A korlá­tozás feloldására sem az Orbán-, sem a Medgyessy-, sem a Gyurcsány-kormány nem tett javaslatot. Akkor most ennek alapján hogyan kellene eldönteni, hogy „melyik irányzat vagy politikai mozga­lom halad tudatosan az erkölcsi jó felé”? És itt harmadszor is meg kell említenem, hogy nincs olyan törvénytervezet, amely az emberi szabadság gondolatá­val takarja el „az erkölcsi rosszat”! Akár tetszik, akár nem, azzal a helyzettel ál­Informatikaoktatás a határ mellett ► A kőszegi Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szak- középiskolában immár második éve folyik oktatás az informatika szakma- csoportban. Az alábbiakból megtudhatják, miként alakult ki ennek az új, korszerű szaknak az oktatása a több mint százéves intézményben, ahol öt­ven éve folyik mezőgazdasági szakmacsoportos oktatás. EGYHÁZ ES VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Erdélyi Károly Az alapok lerakása csaknem tíz éve kez­dődött. Az intézmény vezetése - reagál­va a piaci igények változására - elindítot­ta a kereskedelem-marketing szakma- csoportos képzést. A szak több tantár­gya is számítógépes oktatást igényel, ezért folyamatos bővítési, átalakítási fo­lyamat kezdődött meg. Pályázatok, szak­képzési támogatás és jelentős önrész, sa­ját erőforrás felhasználásával sikerült el­érni, hogy jelenleg több mint százhetven gépet számláló géppark, strukturált helyi hálózat (amely az iskola egész területén vezeték nélküli lefedettséget biztosít), öt számítástechnikai labor (melyből három klimatizált), multimédiás nyelvoktató la­bor, taniroda, multimédia-stúdió (grafi­kai és videoszerkesztő berendezéssel), továbbá az oktatásban mindenhol P4-es kategóriájú számítógépek, projektorok, aktívtáblák álljanak rendelkezésre. Természetesen a tárgyi feltétek nem elegendőek. Szükséges a humán erőfor­rás, a tanári kar folyamatos továbbkép­zése és az új eszközök használatára vo­natkozó igény megléte. Az intézmény­ben nyitott, az új eszközök megismeré­sére, használatára képes oktatói gárda alakult ki az évek során. Erre alapozva vált lehetővé az infor­matikai képzés elindítása. A tanulók jó hardvererőforrással rendelkező, korsze­rű számítástechnikai laborokban sajátít­hatják el négy év alatt a szakma alapjait. A diákok az első két évben a közismere­ti informatikai anyagon kívül elsajátít­hatják a gépírást, a grafikai eszközök használatát, valamint megismerkedhet­nek a digitális videózással és a progra­mozás alapjaival. Az utolsó két évben a programozáson kívül méréstechnikával kapcsolatos ismereteket szerezhetnek. Jelenleg egy multimédiás szakember, ügyvitelt oktató tanárok és négy infor­matika szakos tanár biztosítják a megfe­lelő színvonalú oktatást. A 12. évfolyam végén a tanulók a kö­zép- és emelt szintű közismereti infor­matikaérettségi mellett a szakmai „infor­matika alapismeretek” tárgyból is vizs­gázhatnak mind a két szinten. Az idei tanévben minden 10. évfolyamos infor­matikaszakos előrehozott érettségire je­lentkezett informatika tárgyból közép­szinten. Intézményünk 2004 óta ECDL vizsgaközpont, így a diákok az itt töltött évek alatt bizonyítványt szerezhetnek informatikai írástudásukról. A13. évfolyamon a következő szakké­pesítések megszerzésére lesz lehetősé­gük (a betölthető munkakör megjelölé­sével). Gazdasági informatikus: a vállalko­zások területén tevékenykedő informa­tikus (gazdasági, pénzügyi és számítás- technikai ismeretekkel és készségekkel gazdasági információk gyűjtése, karban­tartása és feldolgozása). Számítástechnikai szoftverüzemeltető: szoftverüzemeltető a gazdasági és társadalmi élet teljes verti­kumában (irodai és ügyviteli munkában egyaránt; feladata a gazdálkodó egysé­gek tartalmi és adminisztratív munkájá­ban alkalmazott szoftverek biztonságos, gyakorlott üzemeltetése). Multimédiafej­lesztő: írott szöveget, hangot, álló- és mozgóképet, ábrákat, animációt egyesí­tő, digitálisan tárolt, interaktívan műkö­dő számítógépes szoftver létrehozása. A tárgyi feltételek fejlesztése, a taná­rok képzése nem zárult le a szak elindí­tásával. A folyamatos megújulás teszi le­hetővé, hogy korszerű, piacképes tudás átadása folyjék itt a határ mellett. ■ Ihász Tibor lünk szemben, hogy minden politikai erő egyetértett a korlátozással, amely még hosszú ideig hatályban maradt vol­na, ha két - tudomásom szerint - ma­gánszemély nem fordul az Alkotmány- bírósághoz. Ilyen körülmények között a felfokozott indulat - amelyet a cikk erő­sen túlzó címe is jelez (jóllehet ezt nem biztos, hogy a szerző adta írásának) - nem tűnik indokoltnak, következtetései pedig megalapozatlanok. (Az írást a szer­zője által adott címmel közöltük - A szerk) Véleményem szerint a feladat most az, hogy a politikusok találják meg azt a jogi formát, amelynek alkalmazásával a kor­látozás nem sérti az alkotmányt. Mindezt hangsúlyozottan nem valaki ellen vagy valaki érdekében láttam szük­ségesnek papírra vetni. Célom csakis az volt, hogy rámutassak: az objektivitás, a tények tiszteletben tartása a hitelesség próbaköve. Ha farkast kiáltunk akkor is, amikor nem jön, hamar ott találhatjuk magunkat, mint a mondabeli pásztor. Tisztelettel: Bence István Tisztelt Bence István! Köszönöm, hogy reagált a cikkemre. Örülök, hogy egyetért a cikk tartalmával, de kifogásolja a nem pontos, jogi fogalmazást, sőt ebben már tudatos csúsztatást és politizálást is lát. ígérem, igyekszem máskor pontosabban fogalmazni! Politizálásra, a közjó szolgálására pedig tudatosan törekszem, de nem pártpolitikára, amit Ön feltételez. A második észrevételében beidézi az alkotmány 54. paragrafusát, mely szerint „minden ember­nek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önké­nyesen megfosztani”. Köszönöm, hogy ezt idézte. Az élethez, az emberi méltósághoz hozzátartozik a szülőifeladat, a gyermeknevelés - amin keresztül érnek legtöbbször felnőtté a nagykorúak, s el­jutnak az élet tudatos felelősségvállalásáig. így nemcsak fogyasztói, hanem teherhordói lesznek a társadalomnak. Időskorban pedig az unokákat látva mondják el sokan, hogy érdemes volt élni... Erről a lehetőségről és boldogságról mond le éretlenül az, aki tizennyolc éves kordban a med­dőséget választja. Figyeljük meg az orvosok állásfoglalását is, mennyire tiltakoznak ez ellen a szabados értelmezés ellen, mert ők nem elvenni akarják az alkotmányos jogot a fiataloktól, ha­nem védeni akarják az egészséget. A negyedik pontban jól látható, hogy nem pártpolitikáról van szó. Igaza van Önnek, hogy most nincs „törvénytervezet". Sajnos „tévesen” használtam ezt a szót, mert nincs „tervezett tör­vény”. De a parlament mulasztása miatt, a jobb- és baloldal tétlensége miatt a szabados meddő­vé tevő törvény életbe lép július'i-jével. Nem vagyok jogász, hogy meg tudjam mondani, hogyan is nevezik azt, ami most törvénybefog lépni, amit nem terveztek, de terv szerint hatályos lesz. Vagy éppen az volt a „tervezés", hogy nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel? S ha nem foglalkoz­nak ezzel a kérdéssel, akkor automatikusan életbe lép az Alkotmánybíróság határozata alapján? A cikke elején azt írja, hogy egyetért a cikk lényegével, hogy nem jó, hogy életbe lép ez a törvény. Hát akkor hogyan lehet és kell tiltakozni egy ilyen törvény életbelépése ellen? Várjuk fölülről, a jó király­tól vagy a mindentudó párttól a megoldást? Ezt a várakozást, a passzivitást az elmúlt évszázadokban nagyon tanították, de mi erre nagyon ráfáztunk. Szerintem most az imádkozáson túl a leveleinkkel a parlament tagjainak figyelmét kell felhívnunk arra -ha ők nem vették észre, és nem tudatosult bennük -, hogy parlamenti mulasztást követtek el, ami az egész ország kedélyállapotát is befolyásolja. Nem baj az, ha a politikusok ész­reveszik, hogy figyelik őket, s hogy teljesítményeik alapján akarják majd őket újraválasztani. Az ötödik pont mutatja, hogy az egyházi hangot az elmúlt negyven év hatására „csak" baloldal­ellenesnek szeretnék sokan érteni. De éppen az Ön cikke mutatja, hogy most a korábban a balos kormányok idején életbe lépett és hatályos törvény megszűntét kifogásoljuk, tehát nem „baloldal- ellenes, hanem a társadalmi közömbösséget akarj a felrázni, s a politikusokat arra biztatni, hogy vé­gezzék a törvényhozási feladatukat! Missura Tibor Hány éves a Losung? Kedves Szerkesztő Testvérek! Legyenek szívesek rámutatni, hogy milyen eseményhez stb. kapcsolódik a hermhuti Losung 250. évfordulója. Az Evangélikus Elet május 21-i szá­mának a 8. oldalán van ennek az évfordulónak az emlékezete. De a cikkben sehol sincs utalás 1746-ra, inkább csak az 1728-as szóbeli és az 1731-es nyomtatásbeli kezdetekre. A kezemben lévő Losungen 2006 című könyvecskében többször is hangsúlyozzák, hogy ez a könyvecske a 276. kiadás, azaz a Losung immár 275 éve jelenik meg nyomtatásban. Kérem és előre is hálásan megköszönöm érdeklődésemre az érdemleges választ. Tisztelettel és szeretettel küldöm köszöntésemet. Bernhardt Béla nyugalmazott evangélikus lelkész (Lakewood, Ohio, USA) Tisztelt Lelkész Úr! A kérdése jogos. Nagyon örülök annak, hogy ilyen figyelmesen olvassa az Evan­gélikus Életet, hiszen ennek köszönhetően kerülhet sor az itt is, meg más helyen is közölt írásom­ban a korrekcióra. Minthogy a Losung megjelenésének kezdő éve 1731, így idén ennek a nagyszerű lelki útmutatónak nem a 250., hanem a 275. megjelenési évfordulója van. Tehát mindazon helyeken a cikkben (cím, első bekezdés, záró bekezdés utolsó sora), ahol a 25o-es szám előfordul, ott a helyes szám a 275. Reményeim szerint a hiba sem a Losungot, sem a hálás megemlékezést nem felhőzi be. Még egyszer hálásan köszönöm Bernhardt Béla úrnak, hogy a félreértésre okot adó elírásra mind a szerzőnek, mind az olvasótábornak felhívta a figyelmét. Köszönettel és köszöntéssel: Dr. PhD Békefy Lajos SZERETETVENDEGSEGRE... Töltött méteres kalács Hozzávalók a tésztához: 6 tojás, 37 dkg kristálycukor, 1,5 dl olaj, 1,5 dl forró víz, 37 dkg liszt, 1 kiskanál sütőpor. Hozzávalók a krémhez: 25 dkg Rama margarin, 20 dkg porcukor, 1 tasak puncsízű, „fűzős” pudingpor, 3 evőkanál kristálycukor, 3 dl tej. Elkészítés: a tésztához a tojássárgákat habosra keverjük a cukorral, majd bele­keverjük a többi hozzávalót, legvégén a habbá vert tojásfehérjével. A tésztát megfelezzük; az egyik felébe két kanál kakaóport keverünk. A kikent őzgerinc- formába háromkanalanként felváltva beletesszük a kétféle tésztát - ezáltal lesz majd csíkos az elkészült sütemény. Elő­melegített sütőbe tesszük, majd ha meg­sült, kihűtjük. A krém elkészítéséhez a pudingporból, a cukorból és a tejből sű­rű masszát főzünk. Ha kihűlt, hozzáad­juk az összekevert margarint és porcuk­rot. A süteményt háromfelé vágjuk és megtöltjük a krémmel. FOTÓ: BODA ZSUZSA

Next

/
Oldalképek
Tartalom