Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-06-11 / 24. szám

‘Evangélikus ÉletS

MOZAIK

2006. június ii. !► 11

EVEL&LEVEL&EVEL&LEVEL&EVEL&LEVEL&EVEL&LEVEL&EVEL&LEVEL&EVEL&LEVEL&EVEL&LEVEL&EVEL&LEVEL

Újra a meddőségről mint életcélról

Tisztelt Szerkesztőség! Meddőség mint életcél? címmel indulatos cikkben fejtette ki álláspontját Missufa Tibor a művi meddővé tétel lehetőségét kiterjesztő alkotmánybírósági határozattal kapcsolatban (Evangélikus Elet, 2006. május 28.). A lényegi kérdést illetően - tudniillik hogy július i-jétől minden nagykorú magyar állampolgár szabadon kérheti meddővé tételét - egyetértek a szerzővel, ezt magam is rossznak tartom, ezért ebben nincs vita közöttünk (jóllehet magam nem tartok attól, hogy honfitársaink tömegesen fogják igényelni ezt a „szolgáltatást”). írása azonban számos pontatlanságot tartalmaz, és talán ennek is köszönhető, hogy következtetéseivel és javaslatával átcsúszik az ingoványos politikai terepre. Bár nem vagyok sem orvos, sem jogász, szeretnék a magam módján hozzájárulni a tények jobb megismeréséhez.

1. A szerző - utalva az Alkotmánybíróság által hatályon kívül helyezett rendelkezésre [az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv. 187. § (2) bekezdése] - ezt írja: „Ez a törvény ugyanis kimondta, hogy csak akkor kérheti egy nő az orvosát arra, hogy tegye őt meddővé, ha legalább 35 éves, vagy ha három vér szerinti gyermeke van. A jelenlegi törvénytervezetből egyszerűen törölték ezt...”

A törvény hivatkozott szakasza nem „nőkről” szól, hanem „személyekről”, vagyis férfiak is kérhették (kérhetik) művi meddővé tételüket (ami szerintem szintén nem helyeselhető). Az AB nem a „jelenlegi törvénytervezetből” (ilyen nem létezik!), hanem egy több mint nyolc éve hatályos törvényből törölte a meddővé tétel feltételeit.

2. A szerző szerint az AB határozata

.....nem azt jelenti, hogy a törvény

ro

ssz, hanem csak azt, hogy nem felel meg a mai alkotmányunknak, amely az elmúlt negyven év ismertetőjegyeit is magán hordozza. Ezért szorgalmazták

már eddig is sokan egy új alkotmány elkészítését.”

A taláros testület szerint a hatályon kívül helyezett rendelkezés az alkotmány 54. §-a (1) bekezdésének szövegébe ütközik, mely ezt tartalmazza: „A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani.” Alkotmányunk 1989. október 23-tól tartalmazza ezt az alapvetést, melynek megfogalmazásában aktívan közreműködtek a rendszerváltás meghatározó pártjai és személyiségei, tehát nehéz lenne pártállami vagy kommunista jelzővel illetni. Véleményem szerint tartalmában sem megkérdőjelezhető, magam pedig nem tudok róla, hogy az új alkotmány elkészítését szorgalmazók ezt a bekezdést kifogásolták volna. Az más kérdés, hogy az alkotmánybírók többsége hogyan értelmezte a konkrét esetben annak tartalmát.

3. A szerző azt javasolja, hogy „ne az Alkotmánybíróságot kritizáljuk, mert ők csak a kötelességüket tették”.

Ehhez - mármint az AB kritizálásá- hoz - én sem veszem a bátorságot, de hogy a probléma mennyire nem egyértelmű, azt jól mutatja három alkotmánybírónak a többségi határozatot elutasító különvéleménye.

4. Missura Tibor ezután arra buzdít,

hogy

.....mindenki írjon a saját kerülete

(.

..) képviselőjének, hogy változtassák meg ezt a törvénytervezetet”, és azzal érveljenek, hogy „törvényeink is ismerik azt a helyzetet, hogy valaki felnőtt kora ellenére nem beszámítható, s ezért gondnokság alá helyezik”.

Megint csak azt kell mondanom, hogy jelenleg nincs megváltoztatható törvénytervezet, az AB határozata pedig nem bírálható felül. Ami a „lehetséges érvelést” illeti, az egyenesen hajmeresztő. Nem szeretném Missura Tibort megsérteni, de ha valami, akkor ez az a gondolkodásmód, amely „az elmúlt negyven év ismertetőjegyeit is magán hordozza”.

5. A szerző ezután annak az óhajának ad hangot, hogy.....az egyházak többsz

ör adjanak világos erkölcsi állásfoglalást annak érdekében, hogy tájékozódni tudjanak híveink arról, melyik irányzat vagy politikai mozgalom halad tudatosan az erkölcsi jó felé. Nem helyes az, ha az emberi szabadság gondolatával takarják el az erkölcsi rosszat, ahogy ez a mostani törvénytervezet teszi."

Én meg azt gondolom, hogy nem helyes az, ha valaki kellő alap nélkül - megkockáztatom: némi csúsztatást is megengedve magának - osztogat erkölcsi ítéletet. A szerző ugyan nem nevesít pártot vagy politikai oldalt, azért tudni lehet, kire, mire gondol. De nézzük a tényeket! A művi meddővé tétel szabályait korábban az egészségügyi miniszter 12/1987. számú rendelete tartalmazta - hasonló feltételekkel, mint amilyeneket a most hatályon kívül helyezett rendelkezés is tartalmaz. Feltételezem, hogy 1997-ben ezek a rendelkezések azért kerültek át az egészségügyi törvénybe (amely magasabb szintű jogforrás), mert az állampolgárok széles körét érintő kérdéseket törvényben kell szabályozni. Mint tudjuk, 1997-ben baloldali kormány volt hatalmon, tehát a művi meddővé tételt feltételekhez kötő (korlátozó) rendelkezés a baloldali többség támogatásával került elfogadásra. A korlátozás feloldására sem az Orbán-, sem a Medgyessy-, sem a Gyurcsány-kormány nem tett javaslatot. Akkor most ennek alapján hogyan kellene eldönteni, hogy „melyik irányzat vagy politikai mozgalom halad tudatosan az erkölcsi jó felé”? És itt harmadszor is meg kell említenem, hogy nincs olyan törvénytervezet, amely az emberi szabadság gondolatával takarja el „az erkölcsi rosszat”! Akár tetszik, akár nem, azzal a helyzettel álInformatikaoktatás a határ mellett

► A kőszegi Evangélikus Mezőgazdasági, Kereskedelmi és Informatikai Szak- középiskolában immár második éve folyik oktatás az informatika szakma- csoportban. Az alábbiakból megtudhatják, miként alakult ki ennek az új, korszerű szaknak az oktatása a több mint százéves intézményben, ahol ötven éve folyik mezőgazdasági szakmacsoportos oktatás.

EGYHÁZ ES VILÁGHÁLÓ

Rovatgazda: Erdélyi Károly

Az alapok lerakása csaknem tíz éve kezdődött. Az intézmény vezetése - reagálva a piaci igények változására - elindította a kereskedelem-marketing szakma- csoportos képzést. A szak több tantárgya is számítógépes oktatást igényel, ezért folyamatos bővítési, átalakítási folyamat kezdődött meg. Pályázatok, szakképzési támogatás és jelentős önrész, saját erőforrás felhasználásával sikerült elérni, hogy jelenleg több mint százhetven gépet számláló géppark, strukturált helyi hálózat (amely az iskola egész területén vezeték nélküli lefedettséget biztosít), öt számítástechnikai labor (melyből három klimatizált), multimédiás nyelvoktató labor, taniroda, multimédia-stúdió (grafikai és videoszerkesztő berendezéssel), továbbá az oktatásban mindenhol P4-es kategóriájú számítógépek, projektorok, aktívtáblák álljanak rendelkezésre.

Természetesen a tárgyi feltétek nem

elegendőek. Szükséges a humán erőforrás, a tanári kar folyamatos továbbképzése és az új eszközök használatára vonatkozó igény megléte. Az intézményben nyitott, az új eszközök megismerésére, használatára képes oktatói gárda alakult ki az évek során.

Erre alapozva vált lehetővé az informatikai képzés elindítása. A tanulók jó

hardvererőforrással rendelkező, korszerű számítástechnikai laborokban sajátíthatják el négy év alatt a szakma alapjait. A diákok az első két évben a közismereti informatikai anyagon kívül elsajátíthatják a gépírást, a grafikai eszközök használatát, valamint megismerkedhetnek a digitális videózással és a programozás alapjaival. Az utolsó két évben a programozáson kívül méréstechnikával kapcsolatos ismereteket szerezhetnek. Jelenleg egy multimédiás szakember, ügyvitelt oktató tanárok és négy informatika szakos tanár biztosítják a megfelelő színvonalú oktatást.

A 12. évfolyam végén a tanulók a közép- és emelt szintű közismereti informatikaérettségi mellett a szakmai „informatika alapismeretek” tárgyból is vizsgázhatnak mind a két szinten. Az idei tanévben minden 10. évfolyamos informatikaszakos előrehozott érettségire jelentkezett informatika tárgyból középszinten. Intézményünk 2004 óta ECDL vizsgaközpont, így a diákok az itt töltött évek alatt bizonyítványt szerezhetnek informatikai írástudásukról.

A13. évfolyamon a következő szakképesítések megszerzésére lesz lehetőségük (a betölthető munkakör megjelölésével). Gazdasági informatikus: a vállalkozások területén tevékenykedő informatikus (gazdasági, pénzügyi és számítás- technikai ismeretekkel és készségekkel gazdasági információk gyűjtése, karbantartása és feldolgozása). Számítástechnikai szoftverüzemeltető: szoftverüzemeltető a gazdasági és társadalmi élet teljes vertikumában (irodai és ügyviteli munkában egyaránt; feladata a gazdálkodó egységek tartalmi és adminisztratív munkájában alkalmazott szoftverek biztonságos, gyakorlott üzemeltetése). Multimédiafejlesztő: írott szöveget, hangot, álló- és mozgóképet, ábrákat, animációt egyesítő, digitálisan tárolt, interaktívan működő számítógépes szoftver létrehozása.

A tárgyi feltételek fejlesztése, a tanárok képzése nem zárult le a szak elindításával. A folyamatos megújulás teszi lehetővé, hogy korszerű, piacképes tudás átadása folyjék itt a határ mellett.

■ Ihász Tibor

lünk szemben, hogy minden politikai erő egyetértett a korlátozással, amely még hosszú ideig hatályban maradt volna, ha két - tudomásom szerint - magánszemély nem fordul az Alkotmány- bírósághoz. Ilyen körülmények között a felfokozott indulat - amelyet a cikk erősen túlzó címe is jelez (jóllehet ezt nem biztos, hogy a szerző adta írásának) - nem tűnik indokoltnak, következtetései pedig megalapozatlanok. (Az írást a szerzője által adott címmel közöltük - A szerk) Véleményem szerint a feladat most az,

hogy a politikusok találják meg azt a jogi formát, amelynek alkalmazásával a korlátozás nem sérti az alkotmányt.

Mindezt hangsúlyozottan nem valaki ellen vagy valaki érdekében láttam szükségesnek papírra vetni. Célom csakis az volt, hogy rámutassak: az objektivitás, a tények tiszteletben tartása a hitelesség próbaköve. Ha farkast kiáltunk akkor is, amikor nem jön, hamar ott találhatjuk magunkat, mint a mondabeli pásztor.

Tisztelettel:

Bence István

Tisztelt Bence István!

Köszönöm, hogy reagált a cikkemre. Örülök, hogy egyetért a cikk tartalmával, de kifogásolja a nem pontos, jogi fogalmazást, sőt ebben már tudatos csúsztatást és politizálást is lát. ígérem, igyekszem máskor pontosabban fogalmazni! Politizálásra, a közjó szolgálására pedig tudatosan törekszem, de nem pártpolitikára, amit Ön feltételez.

A második észrevételében beidézi az alkotmány 54. paragrafusát, mely szerint „minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani”. Köszönöm, hogy ezt idézte. Az élethez, az emberi méltósághoz hozzátartozik a szülőifeladat, a gyermeknevelés - amin keresztül érnek legtöbbször felnőtté a nagykorúak, s eljutnak az élet tudatos felelősségvállalásáig. így nemcsak fogyasztói, hanem teherhordói lesznek a társadalomnak. Időskorban pedig az unokákat látva mondják el sokan, hogy érdemes volt élni...

Erről a lehetőségről és boldogságról mond le éretlenül az, aki tizennyolc éves kordban a meddőséget választja. Figyeljük meg az orvosok állásfoglalását is, mennyire tiltakoznak ez ellen a szabados értelmezés ellen, mert ők nem elvenni akarják az alkotmányos jogot a fiataloktól, hanem védeni akarják az egészséget.

A negyedik pontban jól látható, hogy nem pártpolitikáról van szó. Igaza van Önnek, hogy most nincs „törvénytervezet". Sajnos „tévesen” használtam ezt a szót, mert nincs „tervezett törvény”. De a parlament mulasztása miatt, a jobb- és baloldal tétlensége miatt a szabados meddővé tevő törvény életbe lép július'i-jével. Nem vagyok jogász, hogy meg tudjam mondani, hogyan is nevezik azt, ami most törvénybefog lépni, amit nem terveztek, de terv szerint hatályos lesz.

Vagy éppen az volt a „tervezés", hogy nem foglalkoztak ezzel a kérdéssel? S ha nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel, akkor automatikusan életbe lép az Alkotmánybíróság határozata alapján? A cikke elején azt írja, hogy egyetért a cikk lényegével, hogy nem jó, hogy életbe lép ez a törvény. Hát akkor hogyan lehet és kell tiltakozni egy ilyen törvény életbelépése ellen? Várjuk fölülről, a jó királytól vagy a mindentudó párttól a megoldást?

Ezt a várakozást, a passzivitást az elmúlt évszázadokban nagyon tanították, de mi erre nagyon ráfáztunk. Szerintem most az imádkozáson túl a leveleinkkel a parlament tagjainak figyelmét kell felhívnunk arra -ha ők nem vették észre, és nem tudatosult bennük -, hogy parlamenti mulasztást követtek el, ami az egész ország kedélyállapotát is befolyásolja. Nem baj az, ha a politikusok észreveszik, hogy figyelik őket, s hogy teljesítményeik alapján akarják majd őket újraválasztani.

Az ötödik pont mutatja, hogy az egyházi hangot az elmúlt negyven év hatására „csak" baloldalellenesnek szeretnék sokan érteni. De éppen az Ön cikke mutatja, hogy most a korábban a balos kormányok idején életbe lépett és hatályos törvény megszűntét kifogásoljuk, tehát nem „baloldal- ellenes, hanem a társadalmi közömbösséget akarj a felrázni, s a politikusokat arra biztatni, hogy végezzék a törvényhozási feladatukat!

Missura Tibor

Hány éves a Losung?

Kedves Szerkesztő Testvérek! Legyenek szívesek rámutatni, hogy milyen eseményhez stb. kapcsolódik a hermhuti Losung 250. évfordulója. Az Evangélikus Elet május 21-i számának a 8. oldalán van ennek az évfordulónak az emlékezete. De a cikkben sehol sincs utalás 1746-ra, inkább csak az 1728-as szóbeli és az 1731-es nyomtatásbeli kezdetekre. A kezemben lévő Losungen 2006 című könyvecskében többször is hangsúlyozzák, hogy ez a könyvecske a 276. kiadás, azaz a Losung immár 275 éve jelenik meg nyomtatásban. Kérem és előre is hálásan megköszönöm érdeklődésemre az érdemleges választ. Tisztelettel és szeretettel küldöm köszöntésemet.

Bernhardt Béla nyugalmazott evangélikus lelkész (Lakewood, Ohio, USA)

Tisztelt Lelkész Úr! A kérdése jogos. Nagyon örülök annak, hogy ilyen figyelmesen olvassa az Evangélikus Életet, hiszen ennek köszönhetően kerülhet sor az itt is, meg más helyen is közölt írásomban a korrekcióra. Minthogy a Losung megjelenésének kezdő éve 1731, így idén ennek a nagyszerű lelki útmutatónak nem a 250., hanem a 275. megjelenési évfordulója van. Tehát mindazon helyeken a cikkben (cím, első bekezdés, záró bekezdés utolsó sora), ahol a 25o-es szám előfordul, ott a helyes szám a 275. Reményeim szerint a hiba sem a Losungot, sem a hálás megemlékezést nem felhőzi be.

Még egyszer hálásan köszönöm Bernhardt Béla úrnak, hogy a félreértésre okot adó elírásra mind a szerzőnek, mind az olvasótábornak felhívta a figyelmét.

Köszönettel és köszöntéssel:

Dr. PhD Békefy Lajos

SZERETETVENDEGSEGRE...

Töltött méteres kalács

Hozzávalók a tésztához: 6 tojás, 37 dkg kristálycukor, 1,5 dl olaj, 1,5 dl forró víz, 37 dkg liszt, 1 kiskanál sütőpor.

Hozzávalók a krémhez: 25 dkg Rama margarin, 20 dkg porcukor, 1 tasak puncsízű, „fűzős” pudingpor, 3 evőkanál kristálycukor, 3 dl tej.

Elkészítés: a tésztához a tojássárgákat habosra keverjük a cukorral, majd belekeverjük a többi hozzávalót, legvégén a habbá vert tojásfehérjével. A tésztát megfelezzük; az egyik felébe két kanál kakaóport keverünk. A kikent őzgerinc- formába háromkanalanként felváltva beletesszük a kétféle tésztát - ezáltal lesz majd csíkos az elkészült sütemény. Előmelegített sütőbe tesszük, majd ha megsült, kihűtjük. A krém elkészítéséhez a pudingporból, a cukorból és a tejből sűrű masszát főzünk. Ha kihűlt, hozzáadjuk az összekevert margarint és porcukrot. A süteményt háromfelé vágjuk és megtöltjük a krémmel.

FOTÓ: BODA ZSUZSA