Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-06-11 / 24. szám

FORRÁS 2 -4( 2006. június u. ‘Evangélikus ÉletS «ManMnaMMMW SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE - Ézs 6,1-13 Próféták leszünk ­vagy nem leszünk ÉLŐ VÍZ Magány Az ember társas lény. Szüksége van arra, hogy emberek között éljen. Az együtt­élés azonban nehéz, hiszen az emberek nem tárgyak. A tárgyakkal bármit meg­tehetünk. A kalapomat akár egy hétig is a fogason hagyhatom, nem sértődik meg, nem reagál rá... Az emberek vi­szont nem tárgyak; ők reagálnak: szava­ink, tetteink következményeként örül­nek vagy megsértődnek... Nehéz az együttélés. És az ember, akit Isten nem magányra teremtett - hiszen ő mondta: „Nem jó az embernek egyedül len­ni..." (rMóz 2,r8) -, eljut oda: nem nősü­lök meg, nem megyek férjhez, a magányt választom. Az ember, ha magának akar élni, eljut oda, hogy a legjobb egyedül. így nem kell alkalmazkodnia senkihez. De mi van akkor, ha valaki vállalja a másikat? Lelkesedve olvastam Zinzendorf életrajzát. O nagy súlyt helyezett a ke­resztények közösségi életére. A testvé­rek gyűrűt hordtak, amelybe bele volt vésve jelmondatuk: „Közülünk senki sem él önmagának." (Róm 14,7) Hát igen, a Biblia éppen erre biztat bennünket. De mivel a Biblia az élet könyve, azért azt sem titkolja el, hogy milyen ára van annak, ha valaki nem önmagának él. Az ár nem kevesebb, mint az „én” fél- reállítása. jézus a gabonamag törvénye kapcsán mondja: „Ha a földbe esett gabona­mag el nem hal, csak egymaga marad; ha pe­dig elhal, sok gyümölcsöt terem." 0n 12,24: Károli-fordítás) Itt ágazik el az út kétfelé. Az egyik út vége a magány, a másik út vége a sok gyümölcs. - Igazi emberi kap­csolat nem létezhet az én feladása nél­kül. A rengeteg válás oka is éppen az, hogy ettől visszariadnak. Lemondás nél­kül egy házasság nemhogy egy életen át nem tart ki - de pár hétig sem. Ma állandó társadalmi probléma a né­pesség fogyása, illetve a gyermekáldás nem vállalása. Ismerjük el, a gyermek a sok öröm mellett - lemondással is jár. Vége a gondtalan, szabad életnek, a gye­reket etetni, gondozni kell. Később me­sét kell olvasni neki, majd tanulni vele... De ez az Isten rendje - ha ezt nem vállaljuk, akkor később jön a gyermektelenek megkeseredett, sivár élete. „Közülünk senki sem él önmagának" - cso­dás program! Talán neked is tetszik. De vállalod-e, ami vele jár? Filmet nézel, de megszólal a telefon, és a tévé helyett ba­rátod hosszasan előadott panaszait hall­gatod... jön a hosszú levél, amelyre vá­laszolnod kell... Az én háttérbe szorítá­sa nem könnyű, de ott a gyümölcster­més ígérete, más szóval annak az öröme, hogy segíthettem valakin, örömet sze­rezhettem - ha netán a magam tervei­nek megtagadása árán is. ■ Gáncs Aladár Imádság életerőért Uram, leborulok ó'serőd előtt. Erőddel áthatod a mindenséget. Sok milliárd napod és galaxisod végül is csak a te erőd által kering. Egyedül a te tűzleheleted a teremtő oka az összes világoknak és minden életnek! Uram, te nagyságos, végtelen, mindenható, kérlek téged, adj nekem, gyermekednek, erőt, életerőt, hogy a velem született akaratot a jó cselekvésére, a jó építésére, a jó véghezvitelére érvényesíteni tudjam. Kérlek, adj egyre több erőt, hogy a helyes úton járjak, és minden ellenállást legyőzzek. Adj, Uram, tiszta és világos felismerést, hogy helyesen cselekedjem. A te segítségeddel, Uram, a legnehezebb is könnyű lesz számomra, adj nekem erőt, ébreszd fel bennem a te őserődet, isteni szeretetakardsodat. Uram, tied a dicsőség és a hála ma és mind­örökké! Christoph Einiger Fohászok és vallomások - A világ legszebb imái című összeállításának német eredetijéből fordította Kászonyi Ágota. Két és fél ezer esztendő távolából hang­zik felénk a mai ige. Azt jegyezte fel ben­ne Ézsaiás, hogy miként hívta el őt az Úr prófétának. Sok személyes dolog van benne, de sok olyan is, amit csak akkor értünk meg, ha tudjuk, hogy mi volt a helyzet az akkori Izraelben. Minket mégis sokkal jobban érdekel az, hogy a próféta szavai ma és nekünk mit mondanak. Ezért most kicsit fordul­junk el a próféta korától és személyétől: helyette vegyük a bátorságot, hogy szembenézzünk önmagunkkal és saját helyzetünkkel. 'Isten dicsőséges és háromszorosan szent. Aki az ő prófétája akar lenni, an­nak tisztának kell lennie minden bűntől és vétektől - úgy is mondhatnánk, hogy legalább egyszeresen szentnek kell len­nie. Aki ezt a hivatalt átveszi, annak ne­héz dolga lesz, mert az üzenet, amelyet hirdetnie kell, az embereknek nem tet­szik, s szolgálata közben süket fülekre és megkövéredett szívekre talál. Kevesen fogadják el azt, amit a próféták hirdet­nek, de bennük a mag jó talajra hull, és sokszoros termést hoz. Szentháromság ünnepén ámulattal és csodálattal tekintünk vissza az egy­házi esztendő eddigi eseményeire: Isten mennyi mindent tett értünk! Elküldte Fiát, Jézus Krisztust, feláldozta értünk a kereszten, feltámasztotta, és magához A reformátorok arra törekedtek, hogy olyan énekrepertoárt hozzanak létre, mely megfelel az új liturgikus igények­nek. Az ő munkásságuk nyomán jelent meg a gregorián énekek mellett a strofi- f us, anyanyelvű énekek sokasága. A verses formájú, népnyelvű vallásos költészet iránti igény már az első ezred­forduló után megjelent, bár ezek az éne­kek a liturgiában ekkor még nem kap­hattak helyet. A reformáció korára adottak voltak az új anyag összeállításának lehetőségei: egyrészt mintául szolgáltak a már fen­tebb említett, anyanyelvű, strofikus éne­kek, az úgynevezett cantiók; másrészt bi­zonyos gregorián műfajok könnyen átala- kíthatóak voltak az új igényeknek meg­felelő dallamokká, szövegekké. Vizsgál­juk meg közelebbről elsőként az előbbi, majd az utóbbi csoportot! 1. Bizony, közel nyolcszáz éves ének hangzik fel húsvétkor, mikor a Krisztus feltámadt kezdetű éneket (EÉ 213) énekel­jük. Szövege egy 15. századi, Zsigmond- kori töredék egyik lapján több nyelven ­vette a mennybe. Ha előretekintünk, akkor is hatalmas dolgokat látunk: zaj­lik az üdvtörténet, közeledik Jézus Krisztus visszajövetele, vár minket a feltámadás, az utolsó ítélet és az örök élet. Felfoghatatlan dolgoknak tűnnek ezek a háromságos Szent Isten jelenlé­tében. Régen sok helyen állítottak Szent­háromság-szobrot hálából és tisztelet­ből, általában valamilyen nagy vesze­delemtől - háborútól vagy pestistől - való megszabadulás után. Azért tették ezt, mert úgy érezték, nem elegendő a hálájukat egyedül Istennek vagy Jézus Krisztusnak kifejezniük, hanem ezt a teljes Szentháromság felé kell megten­niük, bármennyire megfejthetetlen és titokzatos is lénye. Aki az ő prófétája akar lenni... - rög­tön lemondóan legyintünk. O, én? Ugyan már, hiszen én már túl idős vagyok, nem vagyok elég erős a hitben, és egyébként sem tudok jól bánni a sza­vakkal. Igaz, hogy Ézsaiás azt mondta: „Itt vagyok, engem küldj!" - mi mégis in­kább Jeremiással tartunk, aki először a kifogást kereste. A kilátások sem bizta­tóak, mert mi vár ránk? Süket fülek és megkövéredett, érzéketlen szívek. Mit akarunk valójában elutasítani, amikor a prófétaságra szóló elhívást elhárítjuk? Nem mást, mint a felelősséget, hogy eb­ben - éppúgy, mint bármilyen más, ér­németül, szlovákul, lengyelül, magyarul - is megtalálható, tehát már ebben az időben Európa-szerte kedvelt énekről van szó, mely a húsvéti Victimae paschali laudes szekvencia nyomán született. A húsvéti liturgiába is belekerült, amely­nek részeként a szekvenciához kapcsol­va énekelte a nép saját nyelven. A következő énekcsoport a népi ha-, gyományban is erős gyökeret eresztett, és így sokáig megőrződhetett. Két éne­künk - eredetileg Mária-énekek - tarto­zik ide, melyek új (esti és reggeli) szöveg­gel a protestáns hagyomány részeivé váltak: A fényes nap immár elnyugodott (EÉ 129) és a jézus Krisztus, szép fényes hajnal (EÉ 92) kezdetű. Ez utóbbi csak a magyar ha­gyományban található. A Csordapásztorok (EÉ 164) szintén régi magyar ének, mely eredetileg a diákok rekordálós éneke le­hetett. (A rekordálás szó azt a szokást je­lölte, hogy a diákok karácsony tájékán házról házra jártak élelem- és alamizs­nagyűjtés céljából.) Sok karácsonyi énekünk is középkori eredetű, és a német énekeskönyvek for­A VASÁRNAP IGÉJE telmetlennek látszó dologban - az em­berekért valamit vállaljunk. Az a véleke­dés, hogy magunkon kívül mással nem nagyon érdemes törődni, minden kör­ben elterjedt, sajnos a keresztények kö­zött is. Küldjön Isten mást! Igen, de ki legyen az? Mindenki nem teheti meg, hogy az egyre szaporodó rossz hírek hallatán visszahúzódik a saját, még ép­nek és szépnek mondható kis világába, a gondokat pedig meghagyja másnak. „Kit küldjék el, ki megy el követségünkben?" - kérdezi az Úr, és itt gondoljunk a be­vezető utolsó mondatára. Hogyan fog eljutni Isten szeretetének, bűnbocsána­tának híre akár azokhoz is, akik nekünk a legfontosabbak? A mi gyermekeink­hez, testvérünkhöz, rokonunkhoz, jó barátunkhoz, ha mi nem beszélünk ró­la? Meg tudnánk ezt tenni velük? Ezen­kívül saját magunkat is megszegényíte- nénk, hiszen így nem tapasztalhatnánk meg, hogy amikor a mag jó földbe hull, akkor sokszoros termést hoz. Menjünk tovább, és tegyük fel a kérdést: ki az én testvérem? Tulajdonképpen minden em­dítása nyomán került hozzánk a 16-17. században: Mennyből jövök most hozzátok (EÉ 150), Hadd zengjen énekszó (EÉ 151). Van néhány olyan ének, melyet csak a 20. században vettünk át: Örömdalok hangoz­zanak (EÉ 153), Kit sok boldog pásztor dicsért (EÉ 152). 2. Gregorián eredetű énekeink között először egy olyan énekcsoportot vizsgá­lunk meg, amelynek születésével kap­csolatban jól megfigyelhető a gregorián zenei gondolkodásmód. A gregorián ze­neszerzői körülbelül úgy gondolkod­hattak alkotás közben, mint egy mai dzsesszzenész: a fejükben volt egy dal- lamfordulat-készlet, melyet felhasznál­tak a „komponálás” folyamán. Például ha összehasonlítjuk a következő éneke­ket: jöjj, népek Megváltója (EÉ 131), Adj békét a mi időnkben (EÉ 291), Tarts meg, Urunk, szent igédben (EÉ 255), máris érzékelhetjük - még laikusként is -, mennyire „testvé­rek”. Mindhárom ének szövegében és dallamában is Luther átalakítása az erede­ti gregoriánok nyomán. Az első ének mögött Szent Ambrus Veni redemptörgenti­um himnusza áll, a második egy antifó- nán alapul, a harmadik pedig az előző énekek továbbalakított változata. Az Elküldötte az Úr (EÉ 132) adventi ének mintája egy Európa-szerte elterjedt szekvencia (Mittit ad virginem); az Életünk­ber, mivel keresztények vagyunk, és azok is akarunk maradni. Milyen szo­morú lenne, ha emberek miattunk ma­radnának vigasztalás és bátorítás nélkül egy olyan világban, ahol nagyon sokan vannak egyedül, reménytelen helyzet­ben, és mások segítségére várnak, le­gyen az akár egyéni vagy szervezett. Végre legyőzhetné bennünk a jó a rosszat - gondoljuk ilyenkor -, de tud­juk, hogy nem ez a megoldás, hanem az, ha Jézus szava változtat meg bennün­ket. Jusson eszünkbe a 440. ének: „Ke­resztyének vagyunk, / mert Krisztus ne­ve rajtunk...” Prófétaság, tanúságtétel nélkül nincs hit, nincs gyülekezet, és nincs egyház. Senki elől nem szabad el­hallgatni Isten üzenetét és tetteinek nagyságát, mint ahogyan a próféták sem hallgatták el, hanem hirdették akár a legnagyobb veszedelemben is. ■ Koháry Ferenc Imádkozzunk! Dicsérünk téged, Atya, Fiú, Szentlélek, Szentháromság Isten! Te adtad éle­tünket, szeretteinket, munkánkat, hazánkat és egész világunkat. Te tartod fenn a világot. Te vettél erőt bűnön és halálon, te ajándékozol meg a bűnbocsánat és az örök élet reménységé­vel. Add meg nekünk, hogy jóságodról és szere- tetedről bizonyságot tehessünk! Magasztalunk hatalmadért és szeretetedért. Amen. CANTATE iCmfítie bnrg ijlvnfctíSoH ben szüntelen kezdetű éneké (EÉ 499) egy nagyböjti antifóna (Media vita). Legtöbb gregorián eredetű énekünk hátterében himnusz áll. A himnusz az a strofikus gregorián műfaj, amelynek a legnagyobb esélye van népénekké formálódni. A Veni Creator Spiritus egy­szerűsített formája, az O, jöjj, teremtő Szentlélek (EÉ 231) már a 16. században bekerült a magyar énekeskönyvekbe. De középkori himnusz az alapja a Di­csőítünk, Krisztus, aki szenvedtél (EÉ 199) és a Krisztus, ki vagy nap és világ (EÉ 109) kezdetű énekeinknek is. Fontos feladatunk ennek az ősi for­rásból származó énekanyagnak a meg­őrzése és továbbadása, hiszen ezek többnyire mindhárom felekezet - kato­likus, evangélikus és református - közös kincsei, ezáltal a közös gyökerek őrzői! ■ Simon Barbara Az írás bővebb változata lapunk on-line kiadásában olvasható. LAPUNK OLVASHATÓ A VILÁGHÁLÓN IS A WWW. EVE LET. HU CÍMEN. Oratio oecumenica [Lelkész:] Urunk, Szentháromság egy igaz Isten, ma­gasztalunk, hogy istenséged titkát kinyilatkoztattad. [Lektor:] Növeld hitünket, hogy ne essünk hamis ta­nítások rabságába, hanem mindig készek legyünk hi­tünkről számot adni. Tarts meg minket kegyelmedben, hogy egész életünkben a te utadon járjunk! Jézus Krisz­tusért kérünk, [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] Könyörgünk, Istenünk, hogy minden em­ber eljusson a benned való hitre. Imádkozunk azokért, akik keresnek téged: találd meg őket, hogy ők is rád ta­lálhassanak. Jézus Krisztusért kérünk, [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] Könyörgünk mindazokért, akiket tanúság­tételre rendeltél, hogy szolgálatukat ne lelketlenül, ha­nem élő hittel és teljes odaadással végezzék. Add, hogy hitünkről mi is szeretettel és lelked erejével tegyünk bi­zonyságot! Jézus Krisztusért kérünk, [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] Könyörgünk egyházadért, hogy igédet tisz­tán és igazán hirdesse, szentségeiddel feltámadott Urunk rendelése szerint szolgáljon a rábízottak üdvös­ségére. Jézus Krisztusért kérünk, [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] Könyörgünk beteg, megszomorodott, megfáradt testvéreinkért. Vigasztald és erősítsd őket, hogy megpróbáltatásukban meg ne keseredjenek, hitü­ket és reménységüket el ne veszítsék, hanem bízzanak benned, és tőled várják gyógyulásukat. Jézus Krisztu­sért kérünk, [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] Könyörgünk a világért. Kegyelmed és irgal­mad újítsa meg, és indítsa reménységre. Add, hogy Szentlelked sokakat az üdvösség útjára vezessen, és fe­lelős szeretetre bátorítson! Jézus Krisztusért kérünk, [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lelkész:] Hallgass meg minket, Urunk, Szenthárom­ság egy igaz Isten! Tőled kaptuk életünket, és te hívtál el minket egyházad közösségébe. Kérünk, őrizz meg ben­nünket az igaz hitben, az üdvösség reménységében, hogy életünkben és halálunkban tieid legyünk, a mi Urunk, Jézus Krisztus által. Ámen. ISMERJÜK MEG ÉNEKEINKET! 1. Ősi gyökereink és a belőlük fakadó ágak ► Mai számunkban elkezdjük énekeskönyvünk fontos énekcsoportjainak be­mutatását. Először gregorián és középkori eredetű énekeinket vesszük szemügyre, belepillantva ezáltal a zeneszerzés rejtelmeibe is...

Next

/
Oldalképek
Tartalom