Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)

2006-05-21 / 21. szám

‘Evangélikus Éltó KULTÚRKÖRÖK 2006. május 21. !► 5 Szembesülés a közelmúlttal EBBE-előadások könyv alakban ► Igazság és kiengesztelődés címmel az egyházi közelmúlt feldolgozásá­nak kérdéseiről tartott előadás-so­rozatot tavaly ősszel az Evangéli­kus Belmissziói Baráti Egyesület (EBBE). A témához több - teológi­ai, történeti, etikai, illetve gyakor­lati - szempontból közelítő referá­tumok a közelmúltban megjelen­tek nyomtatásban, kötetbe gyűjt­ve. A kiadványt ifi. ár. Fabiny Tibor­nak, a sorozat szerkesztőjének a köszöntője után ár. Bogárái Szabó István református püspök, teológi­ai professzor mutatta be a Károli Gáspár Református Egyetem Böl­csészettudományi Karán május 10- én. Az alábbiakban az általa mon­dottakból olvashatók részletek. Hálás szívvel köszönöm Fabiny Tibor professzor úr megtisztelő felkérését az Igazság és kiengeszteló'dés című tanulmány- kötet bemutatására. A kötet az Evangéli­kus Belmissziói Baráti Egyesület 2005 őszén tartott előadás-sorozatának anya­ga, melyen kitűnő előadók és szakembe­rek feszegették az egyházi közelmúlt fel­dolgozásának kérdéseit. Közelről szólva az előadásokat igen mélyen áthatja az úgynevezett ügynök­ügy, melynek tágasabb kerete az egyhá­zak 1948-89 közötti sorsának, szerepvál­lalásának és egykori lehetőségeinek való­sága. (...) Számomra igen sokatmondó, hogy az evangélikus egyház esetében egy egyesület fogott hozzá a téma nagy ívű feltárásához. S ha a többi magyarországi egyházat nézzük, a hasonló igyekezetek locusai mind ugyanilyen vagy ehhez ha­sonló keretek között vannak. Mit jelent ez? Elnagyolt ítélet szerint azt, hogy az igazi közelmúltban, vagyis a rendszer- váltás után sem erejük, sem koncepció­juk nem volt a kommunizmus után újra­szerveződő, belső átrendezést igénylő, a lépésváltás kényszerében élő vagy jobb idők beköszöntén kibontakozni akaró egyházaknak arra, hogy teljes körűen szembesüljenek a kötetben is vizsgált kérdésekkel. (...) Az első szó legyen a méltánylásé. Köszönet az EBBE vezetői­nek, hogy konferenciát szerveztek, és anyagát,íme, megjelentették. (...) A szakmai előadások, így például Czen- the Miklósé, Mirák Kataliné, Kertész Botoruk', Balás Istváné és Köbei Szilviáé azokról a ne­hézségekről is szólnak, melyek nemcsak gátolják, hanem lehetetlenné is teszik a teljes körű feltárást. A levéltári törvények, az ebből adódó kutatási feltételek, a jogi keretek bizonytalansága, a feltárás követ­kezménynélkülisége mind-mind ezt iga­zolják. (...) Csepregi András és Fazakas Sán­Igazság és Kiengesztelődés Az egyházi közelmúlt feldolgozásának teológiai, történeti, etikai és gyakorlati kérdései Kvangélíkt.is BetmisszióI Batáti EgyvsökT dór tanulmányai az etikai és teológiai fel­tételeket és következményeket fejtegetik. Olyan analógiákra hivatkoznak, mint például a dél-afrikai apartheid összeom­lása után indult „Igazság és kiengesztelő­dés" mozgalma, vagy mint a Németor­szágban a II. világháború utáni helyzetér­tékelés vagy ugyanott az újraegyesülés után végbevitt szembesülés. (...) Az EBBE konferenciáját és az abból születő kötetet is kényszerhelyzetek te­remtették meg. A legáltalánosabb kény­szer abból a felismerésből támad, hogy az egyházaknak (...) megújulásra van szük­ségük. Ehhez adódik az a felismerés, hogy a megújulás egyik fékező ereje a közel­múlt tisztázatlansága. Önmagában más­fajta kényszer az a tény, hogy miután a keresztyén ember megbocsátott bűnös­nek tudja magát (ahogy a Barmeni hitvallás fogalmaz), nem lehetséges úgy élnie, mintha bűnbocsánata csak valamiféle ál­talánosság lenne. Ugyanakkor a megbo­csátásra kész közösség igen kínos hely­zetbe kerülhet, ha hajkurászni kezdi azo­kat, akiknek meg akar bocsátani...(...) Az etikai és teológiai fejtegetések, a jogi és társadalomszervező problémák feltárása azt mutatja, hogy a posztkom­munista országok bűnbocsánati struk­túrái teljességgel összekuszálódtak, sőt sok tekintetben megsemmisültek. (...) E kötet abban fog bennünket segíteni, hogy újra meg újra feltegyük ezeket a kérdéseket: Ki beszél a félmúltról? És ki hallgat róla? És miért beszél az, aki be­szél, és miért hallgat az, aki hallgat? És kell-e róla szólani? És mikor? Vajon nem az a gond, hogy megrendült a keresztyé­nekben is a bizalom a történelem Urá­ban, a Krisztusban irgalmasságot és bűnbocsánatot szerző Istenben? Nem az a gond, hogy a társadalom ítéletétől job­ban tartunk, mint attól, hogy Isten színe előtt feltárjuk ezt a múltat? Nem az a gond, hogy 1948-89 között a legnehe­zebb próbát nem álltuk ki, és bensőnkké vált, hogy egyházunkat, küldetésünket és hitünket, sőt Szentháromság Istenün­ket is azon mérjük, hogy miképp véleke­dik az éppen fennálló társadalmi, politi­kai, történelmi valóság? Az elmúlt tíz-tizenöt évben sok olyan előadást tartottam már, amikor erről a kérdésről kellett szólnom, és a hallgató­ság soraiban egykori kollaboránsok is ültek. A legérdekesebb a tekintetük volt. A kíváncsi és talán őszinte érdeklődés: tud-e az előadó valami megsemmisítőt mondani? Aztán látva, hogy nem erről lesz szó, mintha tekintetük is „hátradőlt” volna a karosszékben, s onnantól kezd­ve már csak az előadás esztétikai értéke­it vagy filológiai pontosságát firtatták. Mindezt azért mondom, mert engem ez a cinizmus tanított meg arra, hogy ne szűnjek meg erről a kérdésről szólni, il­letve újra meg újra fenntartani a különb­séget azok között, akik szenvedve lettek túlélői a közelmúltnak vagy félmúltnak, szójátékkal „félt-múlt”-nak, és azok kö­zött, akik ezt a mai időt akarják túlélni, azzal, hogy önmagukkal és vétkeikkel soha nem szembesülnek. Csak sajnálni tudom, hogy ez azt is jelentheti, hogy nemcsak velünk, hanem a bocsánatot adó Istennel sem fognak találkozni. Igazság és kiengesztelődés. Az evangélikus kö­zelmúlt feldolgozásának teológiai, történeti, etikai és gyakorlati kérdései. Szerkesztette ifi. Fabiny Tibor. Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület, 2006. Ármegjelölés nélkül. Meg­rendelhető és megvásárolható a Hermeneutikai Kutatóközpontban (Károli Gáspár Református Egyetem, 1088 Budapest, Reviczky u. 4/c, tel./fax: 1/483-29 55). A könyv a Luther Kiadó könyvesboltjában (1085 Budapest, Üllőt út 24.) és a Huszár Gál papír- és könyvesboltban (1054 Budapest, Deák tér 4.) is kapható. A Tamás-templom zenéje Budapesten A budapesti Avilai Nagy Szent Teréz- templom látta vendégül a Lutheránia ének- és zenekart múlt vasárnap. A Ma­gyar Örökség díjas együttes A lipcsei Ta­más-templom zenéje címmel a Cantiones Sac- rae bérlet negyedik előadásaként adott koncertet Kamp Salamon vezényletével Schein, Kuhnau és Bach műveiből. A szólis­ták - Zádori Mária (szoprán), Schock Atala (alt), Megyesi Zoltán (tenor) és Moldvay Jó­zsef (basszus) - mellett fellépett az Evan­gélikus Hittudományi Egyetem központi fúvósegyüttese is. Bach 1722-ben lett a Tamás-templom kántora; ezzel együtt járt a zenei igazga­tói tisztség, amely Lipcse több templomá­nak zenei irányítását is magába foglalta. Cantate - Pilisen A Dél-Pest Megyei Egyházmegye Canta­te vasárnapján Pilisen tartott kórustalál­kozója áldott együttlét volt. Annak elle­nére, hogy az egyházmegye gyülekeze­teinek fele nem küldött kórust, több mint két órán keresztül szólt az ének. Kramer György helyi lelkész nyitóáhítata után 586. énekünk kezdte a sort, majd a vendéglátók három kórusa varázsolta el a hallgatóságot. Éneklésük színvonala magasra tette a mércét az utánuk követ­kezők számára, de úgy látszott, lelkese­désben később sem volt hiány. Az alber- ti kórusok szintén nagyon magas szin­ten teljesítettek, hasonlóképpen az irsai gyülekezet két kórusához. Az idei esz­tendő egyik kellemes meglepetése Bénye volt, ahonnan néhány lelkes fiatal elő­ször vállalkozott az éneklésre. A gyóni kis kamaraegyüttes szép szol­gálata után a Nagyváradi Evangélikus Egyházközségből érkezett vendégkórust hallgathatták meg a jelenlévők - amint a kórustagok megható bemutatkozásuk­ban elmondták, még sohasem hívták meg őket Magyarországra. Az ő örömük ezúttal a hallgatóságé is volt, hiszen ala­posan felkészültek a szereplésre. Zárásként a közös ének hangzott el Koczor Kinga friss okleveles dabasi kán­tor vezényletével. Ezután került sor a Papi Big Band elnevezésű alkalmi társu­lás immár hagyományosnak is mond­ható - improvizatív elemeket sem nél­külöző -, hangulatoldó könnyűzenei produkciójára. Győri Péter Benjámin szolnoki lelkész igei útra bocsátása után a pilisi gyüleke­zet vendégszeretetét élvezhették mind­azok, akik eljöttek az Úristent énekléssel dicsérni. ■ B-YZS-T Evangélium Színház Május első péntekén mutatta be a Magyar Örökség Díjjal kitüntetett Evangélium Színház Hubay Miklós Egy faun éjszakája, avagy Hová lett a Rózsa Lelke? című tragédiáját Udvaros Béla rendezésében. További előadások: május 28. (vasárnap) - 16 óra: május 20., 27. (szombat) - is óra; június 4., pünkösdvasárnap - 19 óra; június 5., pünkösdhétfő - is óra. Jegyárusítás mindennap az 1/250-5338-as telefonszámon, illetve hétfő, szerda, péntek délután 14-18 óra között a Duna Palota portáján (telefonszám: 1/235-5500). Helyárak: 1800,1400,1200 forint. Szent István könyvhét Lapzártánkkal egy időben nyílt meg a 14. Szent István könyvhét Budapesten, a Feren­ciek terén. A Szent István Társulat szervezésében megrendezett ötnapos seregszem­lén - a katolikus és protestáns kiadók között - egyházunk Luther Kiadója is képvisel­teti magát. Bottá Dénes felvétele a Makovecz Imre által tervezett jurtasátraknál készült. Nyugati kerületi kórustalálkozó A Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület területén szolgáló énekkarok ré­szére szervezett Cantate vasárnapi kerületi kórustalálkozó helyszíne az idén Orosz­lány volt. Ezúttal a komáromi, a székesfehérvári, a kőszegi, valamint a somogyvámo- si gyülekezet énekkara mutatkozott be. A kórusok is szolgáltak énekükkel a délelőt­ti istentisztelet liturgiájában, majd délután bemutatták műsorukat. Az idén - Edelé- nyi-Szabó Zsuzsanna művésznő jóvoltából - a szólóének kategória is színesítette a repertoárt.Ebben az esztendőben a zsűri a székesfehérvári gyülekezet kórusának ítél­te oda a Weltler Ödön-emlékplakettet. Megjelent! „Ki volt Luther Márton? Csalódott, kiugrott szerzetes, aki leckét adott keresztény szabadság­ból egy totalitárius keresztény kultúrának; bő­beszédű pap-professzor, a munka megszállott­ja, aki a természetben, a zenében és a nyelvben feltáruló határtalant jó érzékkel és ízléssel ra­gadja meg; akinek jelszava - »Itt állok» - egy olyan mozgalom hard kiáltása lett, amely elkö­telezte magát a hierarchikus klerikalizmus elle­ni harcra? Ez csak kis ízelítő a sok képmásból.” Eric W. Gritsch: Isten udvari bolondja - Luther Márton korunk perspektívájából. Luther Kiadó, Budapest, 2006. Ára: 2750 Ft. HIRDETÉS AVE MARIA dalest KÁl.LAY BORI PITH KATALIN íÉI|fp GYVRKOV1CS ZSmm BERKES JÁNOS . /, JENEY BALÁZS EONYÓ BARBARA SZILÁGYI OLGA SÖVEGJÁRTÓ ÁRON Zongorán kísér: NEU MARK ZOLTÁN Narrátor: KOZÁRI RÉKA Szerkesztette, színpadra állította: PÁNDY PIROSKA BELVÁROSI SZÍNHÁZ VII.. Károly krf. 3/a. 2006. 05. 28., Í9h

Next

/
Oldalképek
Tartalom