Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)
2006-05-14 / 20. szám
2 2006. május 14. FORRÁS ‘Evangélikus Életéi HÚSVÉT ÜNNEPE UTÁN 4. VASÁRNAP (CANTATE) - Jn 16,5-15 Hattyúdal vagy új mű nyitánya? ÉLŐ VÍZ Defekt és hála A tavaszi influenza idején engem is megtaláltak a bacilusok, így néhány napig otthon kellett maradnom, és nélkülöznöm kellett a gyülekezeti alkalmakat. Nagyon bántott ez, és nagyon hiányzott a gyülekezet. Amikor kezdtem visszanyerni az erőmet, már mentem is hittanórát tartani a gyerkőcöknek, bibliaórát tartani az idősebbeknek, és nagyon vártam a péntek esti ifjúsági órát. Igaz, hogy a főnököm rám parancsolt, hogy maradjak még otthon, hiszen rendesen ki kell kúrálnom magam, de én elhatároztam: pénteken feltétlenül megjelenek az esti alkalmon! Közben aztán történt egy-két érdekes dolog. Például az, hogy péntek délután nem sokkal az ifi előtt váratlanul beállított hozzám néhány ifjúsági tagunk, akikkel halaszthatatlan elintéznivalónk támadt, így aztán korábbi elhatározásom csak még inkább megerősödött: ma este feltétlenül el kell mennem a gyülekezetbe! Nincs maradásom! Amikor elindultam a garázs felé, döbbenten láttam, hogy nem lesz olyan egyszerű az indulás, mert az autóm egyik kereke teljesen lapos. Szóval defektem volt előző nap, és szépen lassan leeresztett a kerék. Teljesen kétségbeestem. Mivel azonban nem voltam egyedül, társam azonnal megnyugtatott: nem kell idegeskedni, ő majd egykettőre lecseréli azt a kereket. így is lett. Hamarosan újra útra készen állt a jármű, és bár kis késéssel, de megérkeztünk az ifire. Persze dühöngtem, hogy miért pont velem kell ilyen dolgoknak történniük. Miért nem tudják megjavítani az utakat? Miért van annyi kátyú? Biztosan az okozta a defektet! Ahogy azonban jobban elgondolkodtam, rádöbbentem arra, hogy még ebben a helyzetben is - dühöngés helyett inkább - hálát kell adnom Istennek. Azért, mert ha másként alakultak volna a dolgok, akkor nagyon nehéz helyzetbe kerülhettem volna. Az első, amiért hálát adhattam, az volt, hogy Isten arra indított, hogy mindenképpen induljak el aznap a gyülekezetbe. Mert ha nem így teszek, akkor nem péntek este veszem észre, hogy lapos a kerék, hanem vasárnap kora reggel, amikor istentiszteletre indulok, ahol én szolgálok. És ha nekem kell kereket cserélnem - nem vagyok benne biztos, hogy sikerült volna egyedül megoldanom ezt a feladatot -, akkor bizonyára elkések az istentiszteletről, és a gyülekezet hiába várja a lelkészét. Szóval hálás lehetek azért, hogy már pénteken kiderült a probléma, és megoldás is született rá. A másik dolog, amiért flálás lehetek: még soha nem fordult elő, hogy úgy indultam el a gyülekezetbe, hogy volt mellettem valaki. Ez volt az első és ez ideig egyetlen ilyen alkalom. S ez volt az, amikor segítségre volt szükségem. Biztos, hogy nem véletlen az időzítés, hanem az Úr Isten küldte őt oda. Szóval duplán hálás lehetek! E defekt kapcsán elgondolkodtam azon, hogy milyen sokszor vagyunk így az életünkben is. Ha történik valami rossz dolog, valami, ami kényelmetlen a számunkra, és kizökkent a megszokott kerékvágásból, ami nehézséget jelent, vagy feladatot ad, akkor bizony dühöngünk. Miért pont velünk kellett ennek megtörténnie? Miért pont most? Miért pont így? S közben nem vesszük észre, hogy még az ilyen helyzetekben is van okunk a hálaadásra! Van okunk észrevenni, hogy az Úr Isten rendezte a dolgokat, mert történhetett volna sokkal rosszabbul is. Lehetett volna nagy baj belőle, de nem lett, mert Isten a végén jót hozott ki belőle. Én néhány órával a defektes kerék cseréje után hálát adtam Istennek mindazért, ami akkor történt velem. S azt kívánom neked, kedves olvasó, hogy te is tudj hálát adni az ilyen helyzetekben! ■ Hulej Enikő Bűn - igazság - ítélet. Az utolsó vacsora asztalánál tanítványaitól búcsúzó Jézus a Szentlélek elküldését ígéri, aki „amikor eljön, leleplezi a világ előtt, hogy mi a bűn, mi az igazság és mi az ítélet" (8. vers). Leleplezni, azaz kinyilatkoztatni azt kell, ami rejtve van. Ne tévesszen meg, hogy Jézus hozzáteszi: „a világ előtt”. Mindez a tanítványok elől is el van rejtve, amíg meg nem kapják a Szentlélek ajándékát. Szentlélek nélkül mi is pont úgy gondolkodunk és beszélünk a bűnről, az igazságról és az ítéletről, mint a világ bölcsei. Szentlélek nélkül a bűn egyenlő az Isten és/vagy a társadalom törvényeibe ütköző cselekedetekkel. Szentlélek nélkül az igazság - a Jézus személye és sorsa körüli igazságról van szó - az, hogy Jézus elmegy, mint minden halandó. Útja - az Olajfák hegyén és a Golgotán át - a halálba visz, arra a helyre, amelyet a vallásos zsidók Seolnak, a hellenista világ pedig Hádésznek, alvilágnak, holtak birodalmának nevez. Az út egyirányú. Igaz, a zsoltáros szerint Isten a Seolból is tud kivezető utat. De ezen csak Isten járhat, ember nem. Ám Szentlélek nélkül nemcsak a világ, de a tanítvány sem képes hinni, hogy Jézus - Pál szavával - „Isten mindenek felett" (Róm 9,5). És Szentlélek nélkül a „világ fejedelmének" trónusa Isten trónusának látszik, és aki ezen a trónuson ül, annak ítélete adja meg min► Mostantól kezdve néhány hétig tapasztalt egyházzenészek osztják meg velünk az énekeskönyv használatára vonatkozó gyakorlati tanácsaikat, illetve énektanítással kapcsolatos személyes élményeiket. (E Zs. rovatgazda) A gyülekezeti énekeskönyv használata - mint maga az énekeskönyv is - igen sokrétű. Pontosabban: sokrétű lehet. Az énekek és számos stílusrétegük már önmagukban is sok lehetőséget kínálnak. S akkor még nem is szóltam az énekeskönyv egyéb részeiről: zsoltárok, imádságok, istentiszteleti rendek, egyházi szimbólumok és a talán unalmasnak ítélt névés egyéb mutatók (korántsem azok!). Én úgy gondolom, hogy bár nyilván lehet kritizálni a jelenlegi énekeskönyvet, és valami még ennél is jobbra törekedni, inkább ennek a még alaposabb megismerése lenne az elsődleges cél. A gyülekezeti munkában és a tanítás során is sokszor szembesülök azzal, mennyire nem vagyunk tisztában vele, hogy milyen gazdag kincsestárat kínál A VASÁRNAP IGÉJE dennek az értékét, az ember életéét is. Az ő ítéletének mértéke pedig a siker, amely a világ javainak megszerzésében és birtoklásában pénzzel, hatalommal, erőszakkal érhető el. Szentlélek nélkül így szól a világ nótája, a régi ének bűnről, igazságról, ítéletről. De Szentlélek nélkül a „hívő” emberek ajkán, a templomban is ez a régi nóta szól! Ám Jézus búcsúbeszéde nem a minden halandó útján távozni készülő ember hattyúdala, hanem nyitány! A Szentlélek pünkösdi kitöltésével kezdődő új mű nyitánya. A nyitány pedig bemutatja a mű egészét meghatározó fő dallamokat. Az első fő dallam, hogy pünkösd után a bűn lényege szerint hitetlenség. Hitetlen tagadása annak, hogy Jézus Istentől jött, a halálon át Istenhez tért vissza, és - mivel egy az Atyával - ő maga is „Isten mindenek felett". Míg a világ továbbra is cselekedetek alapján mérlegeli az egyén bűnösségét, addig - pünkösd óta - Isten előtt, cselekedeteiktől függetlenül, azok élnek bűnben, akik a Szentlélek tanúságnekünk egy énekeskönyv. Még templomba rendszeresen járó gyülekezeti tagok között is hétről hétre tapasztalom a „rácsodálkozást”. „Jé! Ezt még nem is ismertem!” „Milyen sokat jelentettek nekem ezek a sorok (dallamok)!” A sorozat következő cikkeiben az énekeskönyvnek a speciális alkalmakkor való felhasználási lehetőségeiről fogunk olvasni. Én most csak két fő területet említenék: az egyéni és a közösségi használatot. Az egyéni használat során magunk maradunk, magunk számára keresünk egyéni elcsendesedési lehetőségeket. Az énekeskönyv-szerkesztők az énekeskönyvek szerkezetének megformálásakor ezeket a szempontokat is szem előtt tartották. A közösségi használat során a közösség vezetője dönti el, hogy mit és mikor használjunk. Ez ideális esetben lelkész és kántor szoros együttműködését jelenti! Az énekeket tekinthetjük dallam és szö- veg egységének, de nagyon hasznos lehet csak a szövegek olvasása is. Konkrétan: egy-egy ének több verséből nem mindig mindet kellene tekintenünk; nem haszontalan az a gyakorlat, ha az egyes alkalmakon csak egy-egy verset tételét lábbal tapodva, megátalkodottan tagadják, hogy Jézus Isten Fia. Miként János levelében vallja: „Aki tagadja a Fiút, azé nem lehet az Atya sem. Aki vallja a Fiút, azé az Atya is." (íjn 2,23) „Ha valaki vallja, hogy jézus Isten Fia, abban Isten marad, ő pedig Istenben...” (íjn 4,15) „Ki az, aki legyőzi a világot, ha nem az, aki hiszi, hogy jézus az Isten Fia?” (íjn 5,5) Azok élnek bűnben, akik kétségbe vonják, hogy Jézus történeti személy, vagy - csak látszólag jobb esetben - úgy beszélnek róla, mint egy kiváló emberről, nagy tanítóról, csodatévőről stb. A második fő dallam az a titok, amelyet a hit tekintete előtt - pünkösd után - a Szentlélek tár föl: Jézus útja és mind- azoké, akikben hit által ő él, és akik őbenne élnek, a halálon át az Atyához vezet. A világ régi nótája helyett - hogy a halál a vég, mindennek vége, a sír az elmúlás és az enyészet verme - az új mű dallama szólal meg Luther ajkán is, amikor így vall a halálról: „A halál az összes bajok között a legkisebb, mert csak azoknak baj, akik félnek tőle. A halált, a bűnt, a poklot és az ördögöt legyőzte és megsemmisítette a keresztre feszített Krisztus.” Aki a keleti egyház liturgiájában megőrzött őskeresztény húsvéti ének szerint „valóban feltámadt”, miután „halállal győzte le a halált, és a sírban lévőknek életet ajándékozott”. Ha azzal a hittel hiszünk Jézusban, amelyet János ragadunk ki, ezzel nagyobb egységre törekedve az igei mondanivalót illetően. Ne felejtsük, az énekek maguk - bár sok általános tartalmat hordoznak - legtöbbször konkrét élethelyzetekben születtek. így kiválóan alkalmasak arra, hogy például prédikációs alapanyagnak tekintsük őket. Még nem eléggé elterjedt gyakorlat a hazai egyházban az énekprédikáció (Liedpredigt), illetve az egyes versek vagy éppen egy-egy dallam alapján tartott meditáció. Az egyházi esztendő különböző alkalmaira készülve szintén hasznos lehet, ha arra is gondolunk, hogy mit énekeljünk. Hosszabb-rövidebb időre előre el is lehet tervezni ezt. Megszületett az istentiszteletekre vonatkozó énekrendja- vaslat - jó lenne minél szélesebb körben élni is vele! A kört azonban ki lehet tágítani az egyéb alkalmakra is. Az esetlegesség helyébe „vezérfonal” kerülne, amely segítheti az elmélyülést, erősítheti az igei mondanivalót és annak egyéni életünkre, mindennapi küzdelmeinkre és örömeinkre gyakorolt hatását. A gyerekekkel való munkában szintén jó, ha rövidebb egységeket veszünk, akár csak egyetlen énekverset vagy egy vers nevez hitnek, akkor - nem csak Cantate vasárnapján - a mi ajkunkon is boldogan zenghet az az új ének, amely Jézus kereszthalálában a mi halálunk halálát ünnepli. A harmadik fődallam - pünkösd óta - annak bizonyosságát zengi, hogy minden látszat ellenére „e világ fejedelme megítéltetett". Más szóval nincs már hatalma azok fölött, akik hisznek Krisztusban, és hit által valóságos közösségben élnek vele, életük őbenne van elrejtve, ő pedig bennük lakozik. Ha valóban azzal a hittel hiszünk Jézusban, amelyet János nevez hitnek, akkor a Szentlélek tanúságtétele szívünkben is élővé és megdönt- hetetlenné teszi Jézus ígéretét: „Az Atya nem is ítél senkit, hanem az ítéletet egészen a Fiúnak adta át...” „Bizony, bizony, mondom nektek: aki hallja az én igémet, és hisz abban, aki elküldött engem, annak örök élete van; sőt ítéletre sem megy, hanem átment a halálból az életbe." (Jn 5,22.24) ■ Véghelyi Antal Imádkozzunk! Urunk, be kell látnunk: nem az számít, hogy mi hívőnek tartjuk-e magunkat. Hanem ha engedjük, hogy Lelked soroljon bennünket is híveid nyájába, akkor te szánkba adod a bűn, a halál, a kárhoztató ítélet fölött diadalmas hit győzelmi énekét. Ezért az új énekért könyörgünk hozzád Cantate vasárnapján. Amen. CANTATE íCüifViíe btjrg ifi vufct (JSott egyetlen sorát. A gyerekóra „aranymondásai” mellett ezeket is lehet tanítani, esetleg rávezetve őket igés lapra is. Gyerekek esetében különösen lényeges az állandó ismétlés, felelevenítés, visszautalás. De ugyanígy igaz ez a felnőttekre is! Sokszor hangoztatott nézet, hogy a gyülekezeti énekek elavultak, a felnövekvő generációk nem szívesen veszik a kezükbe őket. Én nem így gondolom. Merjük kézbe venni az énekeskönyvet! S merjük mások kezébe is adni! Nyitott szívvel, érdeklődőén, „kereső” lélekkel. Minden egyházi esztendőben és mindennap új módon lehet közelíteni az énekeskönyv anyagához. Buzgón forgatva, olvasgatva, keresve egyéni és közösségi életünk mai gondjaihoz, feladataihoz, ünnepeihez a megfelelő zenei mondanivalót a múltból, hogy általa a jelen épüljön! Hiszen az ének: imádság. ■ Kinczler Zsuzsanna MAGYARORSZAGÍ EVANGÉLIKUS EGYHÁZ Technikai szám: 0035 www.evangelikus.hu Oratio oecumenica [Lelkész:] Mennyei Atyánk, magasztalunk szívvel, szájjal, énekszóval, mert szent Fiad feltámasztásával bánatunkat örömre, félelmünket reménységre fordítod. Élő Megváltónkban bízva fordulunk hozzád kéréseinkkel. [Lektor:] Adj nekünk, Urunk, hálás szívet, hogy meg ne feledkezzünk ajándékaidról, el ne veszítsük reménységünket, meg ne fáradjunk a jó cselekvésében, hanem boldogan tanúskodjunk atyai szeretetedről szent neved dicsőségére! Jézus Krisztusért kérünk, [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] Könyörgünk egyházadért. Adj híveidnek bátorságot a hitvallásban, erőt a szeretetben, kitartást a reménységben és hűséget a szolgálatban! Vigasztald népedet a megpróbáltatások között! Jézus Krisztusért kérünk, [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] Kérünk, formálj bennünket éneklő egyházzá. Könyörgünk kántoraink szolgálatáért. Add, hogy akik az orgonánál és az énekkarokban szolgálnak, a te neved dicsőségét hirdessék! Jézus Krisztusért kérünk, [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] Könyörgünk azokért, akikben a maguk vagy mások szenvedése, az életükért való aggodalom, a betegség, a haláltól való félelem és a gyász elnémította az éneket. Add, hogy Krisztus feltámadásának öröme újra felszabadítsa őket az éneklésre! Jézus Krisztusért kérünk, [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lektor:] Könyörgünk, támassz sokakban felelősséget az ínséget szenvedők iránt, bárhol élnek is a világon. Segíts, hogy soha ne menjünk el érzéketlenül mások gondja mellett, hanem - ahol csak tudunk - segítsünk testvéreinknek! Jézus Krisztusért kérünk, [Gyülekezet:] Urunk, hallgass meg minket! [Lelkész:] Hallgass meg minket, Urunk, és fogadd el könyörgésünket, hogy a földön küzdő egyházadnak és az üdvözöltek seregének éneke egybecsengjen az angyalok énekével, az Úr Jézus Krisztus által. [Gyülekezet:] Ámen. GYAKORLATI ALKALMAZÁS 1. Hogyan használjuk énekeskönyvünket?
