Evangélikus Élet, 2006 (71. évfolyam, 1-52. szám)
2006-04-09 / 15. szám
‘Evangélikus ÉletS EVANGÉLIKUS ÉLET 2006. április 16. m- 3 Protestáns bibliafordítás Az „új kiadás” előkészítésének részleteiről ► A bibliafordítás szakértői szerint általában nemzedékenként (tehát nagyjából harmincévente) egyszer felül kell vizsgálni, hogy a rendelkezésre álló és naponként használatos bibliafordítás nem szorul-e revízióra, javításra. Az 1975- ben megjelent, majd 1990-ben revideált protestáns új fordítású Biblia a tavalyi esztendőben átlépte ezt a bűvös határt, ezért a szöveg gondozásáért felelős Magyar Bibliatársulat Alapítvány és a bibliai szövegért felelős szakbizottsága, a tagegyházak biblikus tanszékvezető tanáraiból álló Szöveggondozó Bizottság úgy vélte, hogy ideje elkezdenünk egy újabb bibliakiadás előmunkálatait. Tavaly több forrásból is igyekeztünk információkat gyűjteni azzal kapcsolatosan, hogy miként látják a szakemberek az új fordítás erényeit és gyengéit, és mi az, amiben mindenképpen lépnünk kellene, hogy az „ufó” továbbra is a hazai protestánsok - és általában a bibliaolvasó emberek - legelfogadottabb, legközérthetőbb és legmegbízhatóbb bibliafordítása maradjon. Arra a megállapításra jutottunk, hogy az 1975 és különösen az 1990 óta eltelt idő önmagában még nem kényszerítene ki revíziót, az eltelt évtizedek és a nyelv (főképpen a „bibliás” nyelv) változásai önmagukban nem elegendőek hivatkozási alapként egy - mind időigény, mind költségek tekintetében - hatalmas vállalkozás elindításához. Ugyanakkor időközben számtalan észrevétel érkezett be a bibliatársulathoz az új fordítás szövegére vonatkozóan, s mi magunk is folyamatosan számon tartottuk és tartjuk a felismert nyomda- és egyéb hibákat, exegetikai- fordítási alternatívákat, a lap alján közölt jegyzetanyagban végrehajtandó változtatásokat. A Biblia szövegéhez csak igen indokolt esetben szabad „hozzányúlni”, hiszen minden, az egyház életéért és annak jó rendjéért felelősséget érző ember nagyon jól tudja, hogy micsoda kárt okozhat a felelőtlen és kontár „változtatgatás” azon a szövegen, amelyet oly sokan Isten naponként megszólaló üzeneteként olvasnak és értenek Magyarországon is. Az új fordítással kapcsolatban nem tudunk olyan észrevételről, amely „kikényszerí- tene” egy hirtelen végrehajtandó és mindenre kiterjedő, mélyreható szövegrevíziót. Ezért nem is alkalmazzuk a revízió kifejezést a most elkezdődő anyaggyűjtés időszakára. Nem beszélünk „javított kiadásról” sem, mert egyrészt ez magyar irodalmi körökben már foglalt kifejezés, másrészt teológiailag sem helytálló: a Bibliával kapcsolatban megengedhetetlen és megtévesztő volna a „javítás” szó használata, illetve feltételezné, hogy a rendelkezésünkre álló bibliafordítás rossz, és javításra szorul. Ez nem igaz, már csak azért sem, mert a bibliafordítás viszonylagos műfaj: tökéletes fordítás nem létezik, csupán - jó esetben - az eredeti szöveg mondanivalóját jól vagy még jobban megközelítő szövegváltozat. Az pedig a Magyar Bibliatársulatnak a tagegyházai által ráruházott kötelessége, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy az általa fordított és kiadott bibliafordítás minden tekintetben a lehető legjobb legyen. A bibliafordítás szigorúan szakmai munka, amelyhez komoly teológiai és nyelvi felkészültség kell. Éppen emiatt ma már szükségképpen csapatmunkává is lett: az elsajátítható információmennyiség rohamos növekedésével együtt elmúlt a polihisztor bibliafordítók kora, s amennyi előnnyel kecsegtet egy egységes stílusban megszólaló, személyes hangú bibliafordítás, annál több hibalehetőséget rejt a magányos bibliafordító ismeret- anyagának és munkabírásának korlátozott volta. Ebből is következik, hogy az „új kiadás” előkészítésén is egy nagyobb csapat fog fáradozni. Most még csak az első fázis, az anyaggyűjtés (a bibliafordítás egyetlen „demokratizálható” munkafázisa) veszi kezdetét, ezt követi majd a kiértékelés, majd a saját szempontú belső szerkesztés és végül a kiadás-előkészítés fázisa. Reményeink szerint 2010-re kezünkbe is vehetjük új kiadásban az új fordítású Bibliát. Annak érdekében, hogy a 2007 végéig tartó anyaggyűjtés minél szélesebb körben és minél „demokratikusabb” módon történjék, létrehoztunk egy olyan internetes felületet, amelyen bárki pontosan jelezheti javaslatát. Az új fordítású Biblia on-line változatának szövegéhez kapcsolódó program ezeket a javaslatokat — csoportosítva - eljuttatja a Bibliatársulat munkatársaihoz. A program elérhető a Magyar Bibliatársulat honlapján, illetve más, a hirdetésünket tartalmazó honlapokon keresztül. Mindenkit bátorítunk arra, hogy éljen a felhívás adta lehetőséggel, és használja az új, nemzetközi tekintetben is egyedülálló internetes felületet a Magyar Bibliatársulat munkájában való részvételre, szöveggondozó szolgálatunk színvonalának emelésére. ■ Pécsük Ottó, az MBTA főtitkára Az egyházmegyei választások eredménye Egyházmegye Esperes Felügyelő Bács-Kiskun Lupták György (Kiskőrös) Dr. Ambrus András (Kiskőrös) Kelet-Békés Kondor Péter (Békéscsaba) Dr. Rück András (Békéscsaba) Nyugat-Békés Ribár János (Orosháza) Koszorús Oszkár (Orosháza) Pest Győri Gábor (Pestlőrinc) Dr. Léránt István (Rákoskeresztúr) Tolna-Baranya Szabó Vilmos Béla (Paks) Andorka Árpád (Szekszárd) Borsod-Heves Sándor Frigyes (Miskolc-Belváros) 2. fordulót kell tartani Buda Bence Imre (Budavár) Ijj. dr. Fabiny Tibor (Budahegyvidék) Dél-Pest megye Koczor Tamás (Gyón) Bak Péter (Kakucs) Észak-Pest megye Mekis Adám (Ácsa) Bálint József (Pécel) Hajdú-Szabolcs új választást kell tartani Mátföldi István (Nyíregyháza) Nógrád Szabó András (Vany arc) Pozsonyi Anna (Balassagyarmat) Fejér-Komárom Szarka István (Bakonycsemye) Mészáros Tamás (Csákvár) Győr Kiss Miklós (Mosonmagyaróvár) Szabó György (Győrújbarát) Sopron Gabnai Sándor (Sopron) Dr. Gimesi Szabolcs (Harka) Somogy-Zala Szemerei János (Kaposvár) Dr. Hfl'ri Tibor (Nagykanizsa) Vas i. fordulót kell tartani Sztrókái Attila (Meszlen) Veszprém Ördög Endre (Bakonyszentlászló) Henn László (Nagyvázsony) Munkában a szavazatszámláló bizottság Útikalauz az Útitárshoz a nagyvilágban ► Fél évszázada, 1957 húsvétjára jelent meg az emigrációba kényszerült evangélikus magyarok lapja, az Útitárs. A cím telitalálat, az evangélium szíve közepét hirdető jó hír: a feltámadott Úr útitársként szegődik mellénk, mint egykor az emma- usi tanítványok mellé. Bármely égtáj felé is tartunk, számíthatunk a hűséges vándor kérdéseire, tanácsaira, vezetésére. A jeles évforduló apropóján lapozzunk bele az első évfolyam, illetve az immár ötvenedik évfolyam legelső számába. 1957 tavasza Alig fél évvel a forradalom vérbe fojtása után, 1957. március 3-tól 5-ig Bécsben találkoztak a külföldre szakadt magyar evangélikus lelkészek, és megalakult a Külföldön Élő Magyar Evangélikus Lelkészek Munkaközössége, a KÉMELM. Ennek gyümölcseként jelent meg az Úti- társ első száma (illusztrációnk a lap akkori fejléce), benne a KÉMELM nyilatkozata, amelyben ünnepélyesen elkötelező mondatokat olvashatunk: t „Az Egyház Ura iránti hálával kijelentjük, hogy 1. jövőbeli szolgálatunkat idegen földön is, továbbra is felajánljuk a mi Urunknak, hogy az evangélium vigasztalását sokat szenvedett népünkhöz ma is elvihessük... 2. egyházunk szolgálatát a menekültek között is az Ige tiszta hirdetésében és a szentségek Krisztus rendelése szerinti kiszolgáltatásában látjuk... 3. nem akarunk külön magyar menekült egyházat szervezni, hanem mindig készek vagyunk az adott körülmények között úgy szolgálni a hozzánk tartozókat, hogy azt mindenkor a helyi egyházi hatóságokkal összehangolva, Isten dicsőségére végezzük." Ezt az induló, szervezett szolgálatot támogatja az Útitárs, melynek első, történelmi számában a következő adatok jelennek meg az impresszumban: „Külföldön élő evangélikus magyarok lapja. Főszerkesztő: Terray László. Felelős szerkesztő: Gémes István. A szerkesztőbizottság tagja: Kótsch Lajos és Szépfalusi István.” Az első oldal beköszöntő cikkének szerzője, dr. Vajta Vilmos arról ír, mi az útitársak jelentősége életünkben. Gyakran csalódunk útitársainkban - mondja-, mert némelyikükről kiderül, „hogy nem is volt igazi útitársad, mert őt csak önmaga érdekli, csak azért szólt hozzád, mert önmaga unalmát akarta elűzni, s nem azért, mert érdekelte volna sorsod, a célod, a jövőd álma". Ezzel szemben hirdeti meg a feltámadott Krisztust, aki nem csak az emmausi tanítványok mellé kész hűséges útitársként odaszegődni. „Ez az újság, amelyet ÉGTÁJOLÓ most először veszel kezedbe, ilyen útitárshoz akar elvezetni. Vele akar megismertetni... O már eddig is veled járt, még ha nem is ismerted meg őt, még ha szemeiddel nem is voltál képes felismerni benne azt a barátot, aki megosztja veled az utad minden gondját." Az újságot kezdettől máig jellemzi a színes híranyag, a nagyvilágból származó éppúgy, mint az óhazából érkező. Már az első szám Krónika rovatában - egyéb izgalmas információk mellett - arról olvashatunk, hogy a forradalom nyomán február 17-e óta újra vannak evangélikus rádiós istentiszteletek: az elsőt Or- dass, a másodikat Túróczy püspök tartotta. A lap hozzáteszi a ma is aktuális imafelhívást: „Imádkozzunk a magyarországi evangélikus egyházért, hogy jól használhassa ki azoKOLFOLDON ÉLŐ EVANGÉLIKUS MAGYAROK LAPJA kát az alkalmakat, melyeket Istentől kapott az evangélium hirdetésére.” 2006 tavasza Fél évszázaddal később csak hálás szívvel mondhatunk köszönetét az Útitárs öt évtizedes, világot átfogó, hűséges szolgálatáért. A lap kéthavonta hatezer-ötszáz példányban jut el ma is mintegy huszonöt országba, minden égtáj felé. A szerkesztés munkáját immár harmincöt (!) éve végzi fáradhatatlan lelkesedéssel Gémes István Stuttgartban szolgáló lelkész testvérünk és felesége, Kati. A színvonalas nyomdai munkát négy évtizede a Lahr városban működő St. Johannis Druckerei dolgozóinak köszönhetjük. Gémes Pista bácsi, aki Csabacsűdön született, és utolsó hazai szolgálati helye a Deák téri gyülekezet volt, rendszeresen szolgál itthon is. Böjtben - többek között - Soltvadkerten, a budapesti szlovák gyülekezetben, Cinkotán és Pestlőrincen prédikált. Ezért joggal tekintjük őt a Déli Egyházkerület örökös, tiszteletbeli tagjának. A rendszerváltás óta az evangéliumi lap hazai terjesztését Gémes István testvére vállalta föl. Az ő címén rendelhető meg a kiadvány, melyért csak adományokat fogadnak el: Mravik Mihályné, 5553 Kondoros, Aradi u. i/a. A modern kor igényeinek megfelelően az Útitárs már az interneten is olvasható a www.utitars.de címen. Az 50. évfolyam első számában az alapító szerkesztő, Terray László nemcsak a lap múltjáról, hanem jövőjéről is vall: „.. .megváltozott a világ. Eltűnt a vasfüggöny, jött helyette az unió és a globalizáció. De a néhai vasfüggöny mindkét oldalán változáson ment át a gondolkodás, a mentalitás is... Az individualizmus és a nyomában leselkedő egoizmus bomlasztja a keresztény gyülekezetei is, a »szent összetartozást«, hogy Bergrav egykori norvég püspök kifejezését használjam. Éppen ezért lesz szükség az Útitársra az előttünk álló években is. Kell, hogy továbbra is legyen összekötő kapocs a külföldön élő magyar nyelvű evangéliumi keresztények között, hogy el ne némuljon a magyar nyelvű imádság, ének, igeolvasás és az annak nyomán épülő hitbeli közösség.” Ha Isten is úgy akarja, ez év őszén, október 13-14-én - az ’56-os forradalom fél évszázados évfordulójának előjátékaként - Orosházán, az első magyar evangélikus világtalálkozó keretében zászlót bont a Magyar Evangélikus Konferencia, a Maek. Szövetségesként, munkatársként számítunk a tapasztalt, idősebb testvér, az Útitárs - magyar evangéliumi lap - segítségére, együttműködésére. A négy égtájon élő magyar evangélikusság sokszínű családjáért folyó, immáron közös szolgálatunkra feltámadott Urunk, „az élő Útitárs” további áldását kérjük és reméljük. Gáncs Péter püspök Déli Egyházkerület
