Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-05-29 / 22. szám

‘Evangélikus ÉletS ÉLŐ VÍZ 2005. május 29. 9 „Naponta olvasom a Bibliát, hiszen az Isten szava.. Beszélgetés Az Élet Kenyere magyarországi kínai keresztény gyülekezet presbiterével ► Mosolygósak, udvariasak, szorgalmasak. Magyaror­szágra települt kínaiak. Sok helyen találkozhatunk velük, hiszen számtalan kedvelt, látogatott üzle­tük, éttermük van, de léte­zik ma már kínai bevásár­lóközpont, sőt iskola is. Az azonban már kevésbé közismert, hogy van négy önálló magyarországi kí­nai keresztény gyülekezet is. Ezek egyikének presbi­terével, a magyarul is be­szélő Michael Yinggel - aki „civilben” egy üzlet tulaj­donosa - készült a beszél­getés.- Mikor és mién jött Magyaror­szágra?- 1991-ben érkeztem ide bá­tyám hívására, aki már 1987-ben ideköltözött, és nyitott egy kínai vendéglőt. Én Belgiumból, a ka­tonaéveim letöltése után települ­tem át azért, hogy majd „együtt csináljuk" az éttermet.- Mindez tizennégy éve történt. Ez eléggé hosszú idd ahhoz, hogy indo­kolt legyen a kérdés: most már végle­gesen itt szándékozik maradni Ma­gyarországon?- Igen. Most már itt mara­dunk a feleségemmel és a há­rom gyermekemmel együtt. Ok már itt születtek, itt járnak is­kolába, és természetesen kifo­gástalanul beszélik a magyar nyelvet.- Jól érzi magát ebben a helyzet­ben? Nem volt nagyon nehéz meg­szokni az itteni életet?- Jól érzem magam; nem esett nehezemre a beilleszke­dés, mert Belgiumban szület­tem, ott is nőttem föl, így isme­rem az európai szokásokat, kul­túrát. A magyar nyelvet is vi­szonylag könnyen meg tudtam tanulni, hiszen beszélek euró­pai nyelveket. y- Hogyan került kapcsolatba a ke­reszténységgel?- Édesanyám keresztény volt, ő pedig a szülei révén lett hívő. Gyakorolta is vallását választott hazájában, Belgiumban, ahol édesapámmal egy kínai vendég­lőt vezettek. Én tehát már „har­madik generációs keresztény” vagyok a családban, s ha figye­lembe vesszük, hogy Kínában csak mintegy kétszáz évvel ez­előtt jártak az első sikeresen térí­tő misszionáriusok, akkor ez nem is kevés. Egyébként nemso­kára - 2007-ben - fogják kétszáz éves fennállásukat ünnepelni a kínai keresztény gyülekezetek.- Mennyire kötődik a kínai vallá­si kultúrához?- Kínában főleg az ezeréves buddhista hagyományokat ápol­ják. A mi családunkban azonban - mivel már a nagyszüleim is ke­resztények voltak - nem tartot­tuk, nem tartjuk a buddhista szo­kásokat. De természetesen is­merjük őket, a gyermekeimnek el tudom mondani, és meg is fo­gom tanítani őket. Igaz, kissé megfakultak már, hiszen amikor Kínában a kommunisták kerül­tek hatalomra, akkor eltöröltek mindent. Nem volt se buddhiz­tény gyülekezet van, amely csak kínaiakból áll. Ezek közül kettő­nek - az egyik a miénk - egy pünkösdi közösség, kettőnek pedig reformátusok adnak lehe­tőséget az összejövetelekre, tő­lük béreljük a helyiségeket. mus, se kereszténység, s az évti­zedek során sok minden feledés­be merült.- Hány kínai nyelvű keresztény gyülekezet működik ma Magyaror­szágon?- Jelenleg négy olyan keresz­Azért is vagyunk protestáns egyházak közelében, mert a ma­gyarországi kínai közösségek presbiteriánus hagyományok alapján jöttek létre. Saját temp­lomunk sajnos még nincsen. A mi gyülekezetünk egyelőre elég kis létszámú - tizenöt-húsz főt számlál -, hiszen csak idén ja­nuárban alakult meg, de úgy gondolom, hogy fejlődni, gya­rapodni fogunk. , - Kik látják el a közösség vezetését?- Minden gyülekezetnek van egy főállású pásztora, aki a va­sárnapi istentiszteleteket tartja, és gondoskodik a hétköznapi „bibliatanítás” megtartásáról is. Őket külföldön képezték ki. (El­sősorban Kanadában, innen a pres­biteriánus kötődés - Gy. G.)- Hogyan zajlik az istentisztelet? Milyen különbségeket lehet találni a magyarországi protestáns liturgiá­hoz képest?- Inkább azt mondanám, hogy sok hasonlóság van az is­tentiszteleteink között. Például sok közös énekünk van, mi azonban természetesen kínai szöveggel énekeljük őket. Mint ahogy a szertatás is kínaiul zaj­lik, mégpedig a mindenki szá­mára érthető mandarin nyelvjá­rásban. (Ez az elfogadott, „hivata­los” kínai nyelvjárás, amelyet a kom­munikációs problémák áthidalása ér­dekében Kínában és külföldön egy­aránt sokan megtanulnak, beszélnek.- Gy. G.) Mi is rendszeresen - minden hónap első vasárnapján- élünk az úrvacsorával. A ke­resztény ünnepeket is ugyanak­kor és hasonló módon ünnepel­jük meg, mint a magyarországi protestánsok.- Milyen sajátosságai vannak hit­életüknek? Csak az istentiszteleteken találkoznak, vagy többrétű a kapcso­lat a közösség tagjai között?- Mi már az istentisztelet előtt egybegyűlünk egy közös étkezésre vasárnap este, s csak annak végeztével kezdődik el a szertartás. Az is természetes, hogy mindenki minden alka­lommal részt vesz az istentiszte­leten. Azonban nemcsak ilyen­kor, hetente egyszer találko­zunk, hanem többször, egyéb alkalmakkor is. Vagyis igyek­szünk keresztény közösségként élni. Nemcsak bibliaórára, temp­lomba járunk együtt, hanem ki­rándulni, szórakozni is, de az is előfordul, hogy valakinél össze­gyűlünk. Kicsi, de nagyon ösz- szetartó gyülekezet a miénk.- Az Ön és a családja életében mi­lyen szerepet játszik a hit, és hogyan éli meg a mindennapokban?- Személyes, élő, „napi” kap­csolatom van Jézus Krisztussal, Megváltómmal. Naponta olva­som a Bibliát is, hiszen az Isten szava, amelyre szükségünk van. Ez az élet kenyere. A családom együtt szokta olvasni, ami azért is jó, mert így a gyermekeim ke­resztény hitben nőnek fel. Vasárnap esténként természe­tesen eljárunk a kínai istentiszte­letre, de sokszor el szoktunk menni délelőtt a magyarra is. A gyerekek meg eljárnak a magyar gyermekbibliakörre. Ez egyben azt jelenti, hogy kapcsolatot tar­tunk a magyar gyülekezettel is. ■ Gyarmati Gábor Kedves Gyerekek! ► A Gyermekvár ötödik részéhez érkeztünk. Füller Tímea segítsé­gével már megismerkedhettetek Jónával, a képzeletbeli kisfiú­val, aki a kapemaumi százados házában lakik; édesanyjával, akit mindenki csak Eszter mamának hív, és Simonnal, Jóna kis barátjával. Ok ketten sok csodát látnak Jézus földi életéből, amelyeket el is mesélnek nektek. Minden történet végén egy- egy rejtvényt oldhattok meg. A helyes megfejtést minden alka­lommal küldjétek el a szerkesztőség címére (Evangélikus Élet szerkesztősége, 1085 Budapest, Üllői út 24.). A borítékra írjá­tok rá: Gyermekvár. A hetedik rész után sorsolást tartunk, amelyen három szerencsés megfejtő értékes könyv- és játék­csomagot nyer. Aki minden alkalommal beküldi a helyes meg­fejtést, annak a neve hétszer kerül a kalapba, így nagyobb esé­lye van arra, hogy nyerjen. Mivel láttuk, milyen sok csodás dolgot tett Jézus, mi Simonnal mindig a nyomában jártunk, ha tehettük. Azon a délutánon is ahogy hazaértem, csak ledobtam a táskámat a sarokba, és már fu­tottam is volna, kezemben egy darab frissen sült lángossal, hogy mielőbb odaérjek. Az ajtót azon­ban elállta előlem anyukám, csí­pőre tett kézzel.- Jaj, anya, engedj, hadd men­jek el hallgatni őt! Simonnal is megbeszéltük! - kérleltem teli szájjal. Kicsit féltem, hogy befog valami házimunkába, épp most, amikor Jézus újra itt van Kapema- umban. De ő csak a fejét csóválta.- Ej, ej, hát már ebédelni sincs időd, ennyire sietős? Tudod, hogy nem szeretem, ha ilyen ren­detlenül eszel. Ülj le szépen, az­tán mehetsz! Addig meg csoma­golok neked egy kis uzsonnát. Nem tudom, a ti anyukátok milyen, de az enyémnek az a má­niája, hogy egyek! Folyton! És persze főleg gyümölcsöt, kenye­ret meg ilyeneket. Sose süte­ményt, sose édességet, pedig ah­hoz nagyobb kedvem lenne! Nem tudom, miért van ez így. Mindenesetre csak magamban mertem morgolódni, nehogy még eszébe jusson valami más tennivaló. Az uzsonnát is eltet­tem. Pedig állítom, hogy minden gyereket elengednek nélküle, egyedül az én anyukám fél min­dig, hogy éhen pusztulok. Szépen elkészített kis csomag volt az uzsi, láttam a szalvétán keresztül is, hogy öt kis árpake- nyérke meg két füstölt halacska van benne. Sosem ettem még meg ennyit egyszerre. Mindegy, majd megosztom Simonnal, hadd örüljön anya, hogy milyen jó étvágyam volt. Az utolsó né­hány falat lángost egyszerre tömtem a számba, úgy siettem, hogy majd megfulladtam. Anyu­kám megsimogatott, és a fejét csóválta. Már az udvaron vol­tam, amikor utánam kiáltott:- Aztán vigyázz magadra! Pedig én mindig vigyázok, amennyire lehet. Simon már a kapuban várt. Nem kérdezett semmit, ismeri az anyukámat. In­kább meglódultunk, hogy sem­miről ne maradjunk le. Jézus körül aznap nagy tömeg gyűlt össze. Mi hiába igyekez­tünk a közelébe férkőzni, mind- , untalan hátralöktek bennünket a felnőttek. Elhatároztuk, hogy ha majd megállnak, a lábak között kúszva előremászunk. De bizony erre sokáig kellett vámunk. Jézus a városon kívül egy hegyre veze­tett bennünket. Itt könnyedén előre tudtunk menni, mert min­denki letelepedett. Jézus Isten or­szágáról beszélt. Néha figyeltünk, máskor bámészkodtunk, de azért nagyon jól éreztük magunkat. Nem is vettük észre, hogy mennyire elröpült az idő. Csak akkor ocsúdtunk fel, amikor Si­mon pocakja egy hatalmasat kordult. Kuncogva bújtunk ösz- sze, olyan nevetséges volt az egész. És akkor meghallottuk, hogy Jézus barátai is éppen ilyes­miről beszélgetnek.- Uram, későre jár. Engedd ha­za az embereket! Éhesek már... Az Úr mosolyogva nézett rá­juk, és furcsa dolgot mondott:- Adjatok nekik ti enni! Nem tudom, mennyien lehet­tünk, de hogy rengetegen, az biz­tos, és nem volt egy árus sem, akitől ételt vásárolhattak volna. A tanítványok döbbenten ma­gyarázkodtak, Simon meg oldal­ba bökött.- Te, Jóna, együnk már! - és el­kezdte kicsomagolgatni az uzsonnát, amelyet anyukám ké­szített. Én Jézust néztem. Olyan GYERMEKVAR Rovatgazda: Boda Zsuzsa fáradtnak és töprengőnek lát­szott. Akkor odalépett hozzánk egy bácsi, aki szintén vele szo­kott lenni.- Fiúk, nálatok sincs semmi élelem? - kérdezte csüggedten. Tudtam, hogy Jézushoz vinné. Nem is gondolkodtam, hirtelen kikaptam Simon kezéből a ke­nyeret meg a halat, és odaadtam a bácsinak az összesét.- Tessék, legyen az Úré mind! - mondtam, Jézus pedig komo­lyan, de mosolygó szemekkel né­zett rám. Simon a fejét csóválva morgolódott mellettem. Aztán nem tudom, hogyan, de egyszer csak elkezdték osztani annak a rengeteg embernek az én csöppnyi uzsonnámat. Mi csak ámultunk, mert mindenki­nek jutott elég, mégis volt még belőle. Amikor jóllaktunk, Jézus oda­intett.- Segíts te is, Jóna! Szedjétek össze a maradékokat! Bukdácsolva kerülgettük a föl­dön ülőket, és gyűjtögettük Si­monnal a kenyeret. Nehéz volt a kosár, de cipeltem becsülettel. Amikor már mindent egy helyre gyűjtöttünk, a bácsikkal meg­számláltuk a maradékkal teli ko­sarakat. Összesen tizenkettő volt! Valaki pedig azt mondta, hogy ötezren laktak itt jól. Az emberek egyre többen és lelkesebben kiál­tották, hogy újabb csoda történt! Hiszen hogyan ehetett volna ennyi ember az én két halacskám­ból és öt kenyérkémből? Csak Jé­zus tehette ezt! Simonnal úgy örültünk, hogy mi is részesei le­hettünk ennek! 5. Illeszd össze a haldarabokat a helyes sorrendben, és küldd be a megfejtést! Heti útravaló Krisztus mondja: Aki titeket hallgat, HETI ÚTRAVALÓ engem hallgat, és aki titeket elutasít, engem utasít el. (Lk 10,16a) Szentháromság ünnepe után az első héten az Útmutató reggeli igéi ______ Isten igéje hirdetésének és hallga­tásának felelősségére irányítják a Biblia rendszeres olvasóinak a figyel­mét. Az egyházi esztendő második fele sem ünneptelen Isten gyermekei számára. Megváltónk feltámadásának örömhíre ragyogja be már e földi életünket; mert aki halott volt, él örökkön-örökké, s üdvözíti a benne hí­vőket! Mivel a hit hallásból van, Urunk e heti figyelmeztetése sorsdöntő. A „névtelen”, csak e világi javakat birtokló, gazdag ember és testvérei nem hallgattak Mózesre és a prófétáikra - ezzel önmagukat zárták ki az örök élet ünnepi lakomájából. Abrahám kijelentése örök érvényű: „...az semgyőzi meg őket, ha valaki feltámad a halottak közül” (Lk 16,31); ezt a Feltáma­dott igazolja: „...aki engem elutasít, az azt utasítja el, aki elküldött engem.” (Lk 10,16b) A gazdagon is „szegény” ember bűne az volt, hogy nem szerette Lázárt, pedig „Isten szeretet”, és „.. .aki szereti Istent, szeresse a testvérét is” (íjn 4,16b.21)! Ezért „vigasztald bánkódó, beteg felebarátaidat. Segítsd őket lel­ki-testi javaiddal. Lásd, minden rád szoruló szegényben én közeledem hozzád, mondja az Úr. Enyéim...” (Luther) Mi meglátjuk-e magunk körül a „Lázárokat”? „Ezek után az Úr szolgálatba állított másokat is, és elküldte ókét maga előtt, (...) ahova menni készült.” (Lk 10,1) Jézus ma is azonosítja magát tanítványai igehirdető, bizonyságtevő szolgálataival. Pünkösd után a missziói parancs minden kereszténynek szól, s küldetésünkön a heti ige a hitelesítő pecsét. Nem csak Bárúknak szólt a parancs:.....a böjt napján ol­vasd fel (...) az Úr igéjét” (Jer 36,6)! Jójákim király pedig példa arra, „aki tite­ket elutasít”; tehetetlen dühében elégeti Isten igéit, amelyek mégis szó sze­rint beteljesednek. Pál életének fő célja Isten evangéliumának a hirdetése, „mivel az Isten ítélt minket alkalmasnak arra, hogy ránk bízza az evangéliumot” (iThessz 2,4). Pétert is így hívta el „lelki pásztornak” az Úr Jézus: „Kövess engem!”; az apostol csak így legeltetheti az Úr juhait. Gyakorlati pályaal­kalmassági vizsgájának „mentő” kérdése háromszor hangzott el: „.. .sze- retsz-e engem?" (Jn 21,15-19). Ki a legnagyobb a mindenkori lelkipásztorok között? A kijózanító válasz és a bátorító ígéret ez: „En pedig olyan vagyok közöttetek, mint aki szolgál. (...) ...énrátok hagyom a királyságot” (Lk 22,27-28). Lehet színlelésből, irigységből, versengésből, számításból, nem tiszta lé­lekkel hirdetni Krisztust? Az evangélium érvényessége független annak továbbadóitól. Pál így ír: „Krisztust hirdetik, és én ennek örülök” (Fii r,i8a) S akik meggyőződésből végzik ezt, Dáviddal együtt mondhatják: „Mert én hűségedben bízom, szívből ujjongok hogy megsegítesz." (Zsolt 13,6) „Az, aki / Hirdeti / S hallja itt az igét, / Adja néki szívét!” (EÉ 280,1) ■ Garai András A Luther Kiadó szeretettel hívja olvasóit Keveházi László A kereszt igé­jét hirdetni kezdtem - Sztárai Mihály élete és szolgálata című könyvének bemutatójára, mely június 3-án 17 órától az Evangélikus Hittudo­mányi Egyetem új épületének kápolnájában lesz (1141 Budapest, Rózsavölgyi köz 3.). A kötetet Balázs Mihály és Korányi András mutat­ja be. A könyvbemutatón a szerző dedikál, illetve a kiadvány 20%- os kedvezménnyel kapható.

Next

/
Oldalképek
Tartalom