Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-01-09 / 2. szám
IO 2 005. januar 9. KRÓNIKA ‘Evangélikus ÉleO „Berhidai út 13. - Evangélikus Lelkészi Hivatal” Rát Mátyás hírmondója Kétszdzhuszonöt éve jelent meg az első magyar nyelvű („evangélikus”) folyóirat ► Isten kegyelméből a tervezettnél három évvel korábban adatott meg a pétfürdői evangélikus gyülekezetnek, hogy a fenti táblát elhelyezze a település egyik épületén. Amikor a gyülekezet 2002. október 27-én kimondta önállóságát - ezzel elválva a várpalotai gyülekezettől a szabályok értelmében öt év ajánlott idő állt a rendelkezésére, hogy megteremtse az önálló lelkészlakást és a gyülekezeti házat. Az Országos Evangélikus Egyház és az illetékes egyházkerület ez év nyarán tizenkétmillió forintért megvásárolta a Berhidai út 13. szám alatti kétszintes családi házat. Az építési munkálatokat követően, múlt év novemberében kerülhetett sor az épület felszentelésére. Ezzel új fejezet nyílt a pétfürdői gyülekezet életében és történetében. Az épület nemcsak az eredeti főcélt tölti be - azt, hogy lelkészlakás legyen -, hanem összefogja a gyülekezet hitéletét is. Az evangélikus felekezet önállóságának egyik jogi megtestesítője, valamint lelki otthon lesz. A gyülekezet ebben az épületben tartja a vasárnapi istentiszteletet, és adventtői pünkösdig a hét közbeni bibliaórákat. Igen fontos szerepe van a háznak a hitoktatásban is: a felekezet lelkésze heti harminc hittanórát tart itt a Kolping-szak- iskola protestáns diákjainak. A szentelési ünnepségen - amelyen szép számban jelen voltak a környékbeli lelkészek is - a Kolping-iskola diákjainak énekkara szolgált Várnái Edit tanárnő vezetésével. Az orgonát - mint minden vasárnap - ezúttal is Kemény Gyula várpalotai orgonista szólaltatta meg, kísérve a közel százfős gyülekezet énekét. Talán még az épület felszentelésénél is nagyobb annak a jelentősége, hogy ezen az alkalmon öt szakiskolás keresztelke- dett meg, miután októberben négy általános iskolás gyermek részesült a ke- resztség szentségében. Január hónapra pedig már tizenegy fiatal „jegyezte elő magát” keresztelkedésre... ■ Győr Sándor ► Hazánkban az első, magyar nyelvű újságot Rat (Rdth) Mátyás evangélikus lelkész jelentette meg 1780. január t-jén Magyar Hírmondó címmel. Rát Mátyás 1749. április 13-án Győrött született, iparos családból. Mária Terézia korában, egyházunk vértelen üldözése idején királyi rendelettel szüntették meg a protestánsok szabad vallásgyakorlatát Győrött, ezért a tanuló fiatalok - köztük Rát Mátyás is - Pozsonyba és Sopronba mentek. Először egy hosszabb hazai körutat tett: bejárta Magyarország és Erdély nagy részét, majd 1773 és 1778 között külföldön (Göttingenben, Kassel- ben, Nümbergben, Erlangenben és Re- gensburgban) bővítette ismereteit. Göttingenben az egész működését meghatározó hatások érték Rát Mátyást. Számos világi tudományba is belekóstolhatott az egyetem kiváló, felvilágosult szellemű tanárainak előadásai révén. Különösen August Ludwig Schlözer gyakorolt rá nagy hatást, aki a statisztika, az államtudomány előadója volt, folyóiratot adott ki, és újságíró-kollégiumot tartott az egyetemen. Ebben bizonyára Rát is részt vett. A professzor az összehasonlító nyelvészet és a forráskritikán alapuló történeti kutatás egyik úttörője volt, és az újságok híreinek értékelésében ugyanolyan szigorú kritikát kívánt meg hallgatóitól, mint általában a történeti forrásokkal kapcsolatban. E felfogásnak köszönhetően Rát később nagy figyelmet fordított hírei, közleményei hitelességére, és ezt a szempontot igyekezett érvényesíteni szerkesztői munkájában is. A göttingeni fiatalok mozgalmához közel álló Herder munkássága szintén hatással volt rá. Közvetlenül hatott rá a német filozófus népdalok iránti érdeklődése, de bizonyára sok ösztönzést kapott Herder példájából a szláv népek iránti rokonszenv, az anyanyelv, a néphagyományok, valamint a nemzeti múlt jelentőségének felismerése tekintetében is. Tanulmányútjáról hazatérve Pozsonyban nevelősködött. A pozsonyi Länderer nyomdából már több mint egy évtizede kikerült a Pressburger Zeitung című német nyelvű újság. A göttingeni tapasztalatok arra serkentették, hogy magyar nyelvű újságot is szerkesszen. A város másik nyomdászát, Patzkó Ferenc Ágostont könnyen megnyerte tervének: már 1779. július i-jén kiadtak egy Előre való tudakozást, amelyben felmérték a lap várható fogadtatását és az előfizetők körét. A kiadó alkalmazottjának tekintette a szerkesztőt, és a bevételtől függetlenül, meghatározott szerény összeggel honorálta évente. A felmérés kedvezően' alakult, de a lapkiadási engedély már nehézségekbe ütközött: a Magyar Királyi Helytartótanács igyekezett ellehetetleníteni a vállalkozást. Végül sikerült megszerezniük magának a királynőnek, Mária Teréziának a hozzájárulását, de csak azzal a rendelkezéssel kiegészítve, hogy a lapot cenzúráztatni kell a helytartótanáccsal. A kiadó tíz évre kizárólagos jogot kapott a magyar nyelvű újság kiadására. A cenzúra II. József uralkodása alatt sem szűnt meg, csak enyhébbé vált bizonyos vonatkozásokban. Ebből viszont az következett, hogy a jozefinizmusban is csak korlátozott mértékben jelentkezhetett a lap kritikai-bíráló tevékenysége. A Magyar Hírmondó 1780. január i-jén megjelent első számának címlapját rajzmetszet díszítette, amelyen a földgolyót átrepülő Merkúr zászlaján a „Per regna, per urbes” („Országokon, városokon keresztül”) felirat szerepelt. Alatta Magyar- ország címere, kétoldalt pedig könyvek, levél- és iratcsomók rajzai voltak láthatók. Érdekes volt a lap „terítési helyzete”: Pestre tizenegy, Győrbe, Kolozsvárra, Nagyszebenbe nyolc-nyolc, Nagyváradra hét, Pápára hat, Debrecenbe, Komáromba, Pécsre, Sopronba, Nagyszombatba és Nyitrára négy-négy, Budára, Egerbe, Eperjesre, Gyulára, Máramaros- szigetre, Marosvásárhelyre, Ónodra, Pozsonyba, Székesfehérvárra, Veszprémbe Pozsony látképe 1780-ból pedig három-három példány járt. Az ország húsz helységébe jutott még el két- két, és százhatvanhat településre egy- egy újságpéldány. Bécsből tizenkét példányt igényeltek. A lap szerkesztésének és kiadásának helyén, Pozsonyban az „elterített” példányszám csupán három (!) volt. A rendszeres előfizetők mellett alkalmi olvasói is voltak a lapnak. A postajáratok általában hetenként kétszer közlekedtek. Ennek figyelembevételével kellett szerkeszteni és kiadni az újságot. Az első évfolyamnak háromszázhúsz előfizetője volt. Az előfizetők személyét tekintve színes társaság áll össze: Festetics György, Orczy Lőrinc, Ráday Gedeon, Teleki Sámuel, Bethlen Miklós, BenkőJózsef, Horá- nyi Elek, Révai Miklós, Valero Jakab, Keresz- tury József, Sándor István, Nunkovics György, Mosótzi Institoris János, Wietoris József, Tes- sedik Sámuel... A négy nyolcadrétű lapon Rát változatos tartalmat kínált olvasóinak. Különbséget tett a valódi, megbízható forrásból származó és a bizonytalan eredetű, közvetlenül ellenőrizhetetlen hírek között, de mindegyiket közölte. Szerkesztői célkitűzése volt az információ- nyújtás: az irodalom, a kultúra támogatása, a gazdasági ismeretek terjesztése, az általános műveltség és a szellemi színvonal emelése a tudósítások és kommentárok segítségével is, valamint a tényszerű eligazítás a közélet és a politika útvesztőiben. Gyakorolta a hírlapi kritikát is. A lap munkatársainak, tudósítóinak személyére jórészt csak következtetni tudunk, mert a legtöbb cikk aláírás nélkül jelent meg. Néhány név közülük: Pataki Sámuel (Kolozsvár), Hochmeister Márton (Nagyszeben), Benyák Bemát (Buda). Az alábbiakban álljon itt néhány érdekes szemelvény a lap sokszínű anyagából. Hírek Békés megyéből: A Körös alacsony vízállása akadályozza a faúszta- tást - Tessedik Sámuel Szarvason gazdasági ismeretekre oktatja a gazdák gyermekeit (1781. okt. 6., 77. sz„ 612. o.). A vallásbeli tűrhetőségről szóló felséges királyi rendelés, mely Magyarországot és a hozzá kapcsolt tartományokat illeti (1782. jan. 23., 7. sz., 49-53. o.; jan. 26., 8. sz., 59-63. o.; jan. 30., 9. sz., 65-67. o.; ez az úgynevezett türelmi rendelet, amelyet 1781. október 25-én adott ki az uralkodó). Kecskeméti történetek: Egy betyár megtámadta a miséző papot a ferencesek templomában - Férfinak öltözött lótolvajnőt fogtak (1782. nov. 16., 98. sz., 706-707. o.). Hazánkbéli dolgok: Fegyverekkel megrakott hajók a pozsonyi Dunán - Még télies az idő Pozsonyban - Gátat emelnek a Lajta kiöntései ellen - Emberölésért börtönbe vetett férfi és nő házassága (1783. febr. 22., 16. sz., 121-123. o.). Hazánkbéli történetek: Az uralkodó az országbéli várak és városok megszemlélésére indult - A közelmúltban észlelt földrengések középpontja Komárom volt, de még sok más helységben is mozgott a föld - Szemtanúk beszámolói a földrengésekről (1783. ápr. 30., 34. sz., 265-267. o.). A lap természetesen hazánkon túli híranyagot, tudósításokat is hozott: az „egyházi szűkkeblűség” távol állt Rát szerkesztői felfogásától. Rát 1782 végén megvált a Magyar Hírmondótól. A szerkesztés munkáját Révai Miklós, majd Szacsvay Sándor folytatta. A lap 1788-ban megszűnt. Amikor a győri gyülekezet 1783-ban újra engedélyt kapott lelkész alkalmazására, Rát Mátyás lett a papjuk. A régi fatemplom helyett felépült a torony nélküli Öregtemplom, ahol 1785-ben ő tartotta az első, magyar nyelvű istentiszteletet. 1783-tól 1786-ig, majd 1789-től volt győri lelkész. Közben dolgozni kezdett egy magyar-latin-német nagyszótáron, de terve nem valósult meg. Képzettsége és népszerűsége messze túlnőtt gyülekezete határain. Az 1791-es pesti zsinat egyik jegyzője volt. 1796-ban teológiai tanárnak hívták Pozsonyba, de - érezve a gyülekezet hozzá való ragaszkodását - haláláig megmaradt győri lelkésznek. 1810. február 5-én hunyt el Győrött. Halála után Pozsonyban és Pécsett utcát neveztek el róla. Győrött jelenleg is van Rát Mátyás tér. Az evangélikus szerkesztő-lelkész kitűnő példát adott a sajtó mindenkori munkatársainak - a mindenkori toliforgatóknak - hivatásuknak a művelt nemzetért való hűséges végzésére. A sajtó hagyományos formáját jelen korunkban sem nélkülözhetjük. Révai Miklós így írt az első lapszerkesztőről: „Amíg csak fennmarad a magyar név, halhatatlan lészen Rát Mátyás az ő dicső fáradságáért, melyet a hazának számtalan hasznára kezdett, folytatott is három esztendeig, nagy szorgalommal ugyan, de nagyobb küszködéssel.” ■ B. B. LOVASTERÁPIA mozgássérültek és szellemi fogyatékosok számára térítésmentesen Pátyon, Budapesttől tíz kilométerre szakképzett lovasterapeuta segítségével délelőtt 9 órától délután 17 óráig. Érdeklődés és előzetes bejelentkezés: 20/913-3666 vagy 20/933-4391. Megjelent az Evangélikus Iskola legfrissebb száma! Pedagógiai szakfolyóirat - megjelenik egy évben háromszor. Egy szám ára 380 Ft, előfizetési díj egy évre 1100 Ft + postaköltség. Megrendelhető a Luther Kiadótól (1085 Budapest, Üllői út 24.). ISTENTISZTELETI REND /2005.január9. Vízkereszt után első vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Lk 2,41-52. Alapige: Ef 5,11-14. Énekek: 371., 361. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván: de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Veperdi Zoltán; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Muntagné Bartucz Judit; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, IV. Tóth Aladár út 2-4. de. 9. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Smidéliusz Gábor; de. 11. (kantátazenés) Gerőfi Gyuláné; du. 5. (szeretetvendégség); VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; VIII., Üllői út 24. de. fél n. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Szpisák Attila; du. 6. (magyar) Szpisák Attila; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. (úrv.) Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom de. II. (úrv.) Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Smidéliusz András; Kerepesi út 69. de. 8. Tamásy Tamás; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Győri Tamás; de. rí. (úrv.) Győri Péter Benjámin; du. 6. (vespera) Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Blázy Árpád; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) if). Hafenscher Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 11. de. 10. dr. Kamer Ágoston: Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János: Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Kosa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Kosa László; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Eszlényi Ákos; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Eszlényi Ákos; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIIL, Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (családi) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza. ■ Összeállította: Boda Zsuzsa Evangélikus ISKOLA: 7. n&SOÓCiA! SAßCäJ'Ö«RAT
