Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-01-09 / 2. szám

IO 2 005. januar 9. KRÓNIKA ‘Evangélikus ÉleO „Berhidai út 13. - Evangélikus Lelkészi Hivatal” Rát Mátyás hírmondója Kétszdzhuszonöt éve jelent meg az első magyar nyelvű („evangélikus”) folyóirat ► Isten kegyelméből a tervezettnél három évvel korábban adatott meg a pétfürdői evangélikus gyüle­kezetnek, hogy a fenti táblát elhe­lyezze a település egyik épületén. Amikor a gyülekezet 2002. októ­ber 27-én kimondta önállóságát - ezzel elválva a várpalotai gyüleke­zettől a szabályok értelmében öt év ajánlott idő állt a rendelkezésé­re, hogy megteremtse az önálló lel­készlakást és a gyülekezeti házat. Az Országos Evangélikus Egyház és az illetékes egyházkerület ez év nyarán ti­zenkétmillió forintért megvásárolta a Berhidai út 13. szám alatti kétszintes csa­ládi házat. Az építési munkálatokat kö­vetően, múlt év novemberében kerülhe­tett sor az épület felszentelésére. Ezzel új fejezet nyílt a pétfürdői gyülekezet életé­ben és történetében. Az épület nemcsak az eredeti főcélt tölti be - azt, hogy lelkészlakás le­gyen -, hanem összefogja a gyülekezet hitéletét is. Az evangélikus felekezet önállóságának egyik jogi megtestesítő­je, valamint lelki otthon lesz. A gyüle­kezet ebben az épületben tartja a vasár­napi istentiszteletet, és adventtői pün­kösdig a hét közbeni bibliaórákat. Igen fontos szerepe van a háznak a hitokta­tásban is: a felekezet lelkésze heti har­minc hittanórát tart itt a Kolping-szak- iskola protestáns diákjainak. A szentelési ünnepségen - amelyen szép számban jelen voltak a környékbe­li lelkészek is - a Kolping-iskola diákjai­nak énekkara szolgált Várnái Edit tanár­nő vezetésével. Az orgonát - mint min­den vasárnap - ezúttal is Kemény Gyula várpalotai orgonista szólaltatta meg, kí­sérve a közel százfős gyülekezet énekét. Talán még az épület felszentelésénél is nagyobb annak a jelentősége, hogy ezen az alkalmon öt szakiskolás keresztelke- dett meg, miután októberben négy álta­lános iskolás gyermek részesült a ke- resztség szentségében. Január hónapra pedig már tizenegy fiatal „jegyezte elő magát” keresztelkedésre... ■ Győr Sándor ► Hazánkban az első, magyar nyelvű újságot Rat (Rdth) Mátyás evangéli­kus lelkész jelentette meg 1780. ja­nuár t-jén Magyar Hírmondó címmel. Rát Mátyás 1749. április 13-án Győrött született, iparos családból. Mária Terézia korában, egyházunk vértelen üldözése idején királyi rendelettel szüntették meg a protestánsok szabad vallásgyakorlatát Győrött, ezért a tanuló fiatalok - köztük Rát Mátyás is - Pozsonyba és Sopronba mentek. Először egy hosszabb hazai körutat tett: bejárta Magyarország és Er­dély nagy részét, majd 1773 és 1778 kö­zött külföldön (Göttingenben, Kassel- ben, Nümbergben, Erlangenben és Re- gensburgban) bővítette ismereteit. Göttingenben az egész működését meghatározó hatások érték Rát Mátyást. Számos világi tudományba is belekós­tolhatott az egyetem kiváló, felvilágo­sult szellemű tanárainak előadásai ré­vén. Különösen August Ludwig Schlözer gyakorolt rá nagy hatást, aki a statiszti­ka, az államtudomány előadója volt, fo­lyóiratot adott ki, és újságíró-kollégiu­mot tartott az egyetemen. Ebben bizo­nyára Rát is részt vett. A professzor az összehasonlító nyelvészet és a forráskri­tikán alapuló történeti kutatás egyik út­törője volt, és az újságok híreinek érté­kelésében ugyanolyan szigorú kritikát kívánt meg hallgatóitól, mint általában a történeti forrásokkal kapcsolatban. E felfogásnak köszönhetően Rát később nagy figyelmet fordított hírei, közlemé­nyei hitelességére, és ezt a szempontot igyekezett érvényesíteni szerkesztői munkájában is. A göttingeni fiatalok mozgalmához közel álló Herder mun­kássága szintén hatással volt rá. Közvet­lenül hatott rá a német filozófus népda­lok iránti érdeklődése, de bizonyára sok ösztönzést kapott Herder példájából a szláv népek iránti rokonszenv, az anya­nyelv, a néphagyományok, valamint a nemzeti múlt jelentőségének felismeré­se tekintetében is. Tanulmányútjáról hazatérve Po­zsonyban nevelősködött. A pozsonyi Länderer nyomdából már több mint egy évtizede kikerült a Pressburger Zeitung cí­mű német nyelvű újság. A göttingeni ta­pasztalatok arra serkentették, hogy ma­gyar nyelvű újságot is szerkesszen. A vá­ros másik nyomdászát, Patzkó Ferenc Ágostont könnyen megnyerte tervének: már 1779. július i-jén kiadtak egy Előre va­ló tudakozást, amelyben felmérték a lap várható fogadtatását és az előfizetők kö­rét. A kiadó alkalmazottjának tekintette a szerkesztőt, és a bevételtől függetlenül, meghatározott szerény összeggel hono­rálta évente. A felmérés kedvezően' alakult, de a lapkiadási engedély már nehézségekbe ütközött: a Magyar Királyi Helytartóta­nács igyekezett ellehetetleníteni a vállal­kozást. Végül sikerült megszerezniük magának a királynőnek, Mária Teréziá­nak a hozzájárulását, de csak azzal a ren­delkezéssel kiegészítve, hogy a lapot cenzúráztatni kell a helytartótanáccsal. A kiadó tíz évre kizárólagos jogot ka­pott a magyar nyelvű újság kiadására. A cenzúra II. József uralkodása alatt sem szűnt meg, csak enyhébbé vált bizonyos vonatkozásokban. Ebből viszont az kö­vetkezett, hogy a jozefinizmusban is csak korlátozott mértékben jelentkez­hetett a lap kritikai-bíráló tevékenysége. A Magyar Hírmondó 1780. január i-jén megjelent első számának címlapját rajz­metszet díszítette, amelyen a földgolyót átrepülő Merkúr zászlaján a „Per regna, per urbes” („Országokon, városokon ke­resztül”) felirat szerepelt. Alatta Magyar- ország címere, kétoldalt pedig könyvek, levél- és iratcsomók rajzai voltak láthatók. Érdekes volt a lap „terítési helyzete”: Pestre tizenegy, Győrbe, Kolozsvárra, Nagyszebenbe nyolc-nyolc, Nagyvárad­ra hét, Pápára hat, Debrecenbe, Komá­romba, Pécsre, Sopronba, Nagyszom­batba és Nyitrára négy-négy, Budára, Egerbe, Eperjesre, Gyulára, Máramaros- szigetre, Marosvásárhelyre, Ónodra, Po­zsonyba, Székesfehérvárra, Veszprémbe Pozsony látképe 1780-ból pedig három-három példány járt. Az or­szág húsz helységébe jutott még el két- két, és százhatvanhat településre egy- egy újságpéldány. Bécsből tizenkét pél­dányt igényeltek. A lap szerkesztésének és kiadásának helyén, Pozsonyban az „elterített” példányszám csupán három (!) volt. A rendszeres előfizetők mellett alkalmi olvasói is voltak a lapnak. A pos­tajáratok általában hetenként kétszer közlekedtek. Ennek figyelembevételével kellett szerkeszteni és kiadni az újságot. Az első évfolyamnak háromszázhúsz előfizetője volt. Az előfizetők személyét tekintve színes társaság áll össze: Festetics György, Orczy Lőrinc, Ráday Gedeon, Teleki Sámuel, Bethlen Miklós, BenkőJózsef, Horá- nyi Elek, Révai Miklós, Valero Jakab, Keresz- tury József, Sándor István, Nunkovics György, Mosótzi Institoris János, Wietoris József, Tes- sedik Sámuel... A négy nyolcadrétű lapon Rát válto­zatos tartalmat kínált olvasóinak. Kü­lönbséget tett a valódi, megbízható for­rásból származó és a bizonytalan erede­tű, közvetlenül ellenőrizhetetlen hírek között, de mindegyiket közölte. Szer­kesztői célkitűzése volt az információ- nyújtás: az irodalom, a kultúra támoga­tása, a gazdasági ismeretek terjesztése, az általános műveltség és a szellemi színvonal emelése a tudósítások és kom­mentárok segítségével is, valamint a tényszerű eligazítás a közélet és a politi­ka útvesztőiben. Gyakorolta a hírlapi kritikát is. A lap munkatársainak, tudósítóinak személyére jórészt csak következtetni tudunk, mert a legtöbb cikk aláírás nél­kül jelent meg. Néhány név közülük: Pa­taki Sámuel (Kolozsvár), Hochmeister Már­ton (Nagyszeben), Benyák Bemát (Buda). Az alábbiakban álljon itt néhány ér­dekes szemelvény a lap sokszínű anya­gából. Hírek Békés megyéből: A Körös ala­csony vízállása akadályozza a faúszta- tást - Tessedik Sámuel Szarvason gazda­sági ismeretekre oktatja a gazdák gyer­mekeit (1781. okt. 6., 77. sz„ 612. o.). A vallásbeli tűrhetőségről szóló felséges királyi rendelés, mely Magyarországot és a hozzá kapcsolt tartományokat illeti (1782. jan. 23., 7. sz., 49-53. o.; jan. 26., 8. sz., 59-63. o.; jan. 30., 9. sz., 65-67. o.; ez az úgynevezett türelmi rendelet, ame­lyet 1781. október 25-én adott ki az ural­kodó). Kecskeméti történetek: Egy be­tyár megtámadta a miséző papot a fe­rencesek templomában - Férfinak öltö­zött lótolvajnőt fogtak (1782. nov. 16., 98. sz., 706-707. o.). Hazánkbéli dolgok: Fegyverekkel megrakott hajók a pozso­nyi Dunán - Még télies az idő Pozsony­ban - Gátat emelnek a Lajta kiöntései el­len - Emberölésért börtönbe vetett férfi és nő házassága (1783. febr. 22., 16. sz., 121-123. o.). Hazánkbéli történetek: Az uralkodó az országbéli várak és városok megszemlélésére indult - A közelmúlt­ban észlelt földrengések középpontja Komárom volt, de még sok más helység­ben is mozgott a föld - Szemtanúk be­számolói a földrengésekről (1783. ápr. 30., 34. sz., 265-267. o.). A lap természetesen hazánkon túli híranyagot, tudósításokat is hozott: az „egyházi szűkkeblűség” távol állt Rát szerkesztői felfogásától. Rát 1782 végén megvált a Magyar Hírmondótól. A szer­kesztés munkáját Révai Miklós, majd Szacsvay Sándor folytatta. A lap 1788-ban megszűnt. Amikor a győri gyülekezet 1783-ban újra engedélyt kapott lelkész alkalmazá­sára, Rát Mátyás lett a papjuk. A régi fa­templom helyett felépült a torony nél­küli Öregtemplom, ahol 1785-ben ő tar­totta az első, magyar nyelvű istentiszte­letet. 1783-tól 1786-ig, majd 1789-től volt győri lelkész. Közben dolgozni kezdett egy magyar-latin-német nagyszótáron, de terve nem valósult meg. Képzettsége és népszerűsége messze túlnőtt gyüleke­zete határain. Az 1791-es pesti zsinat egyik jegyzője volt. 1796-ban teológiai tanárnak hívták Pozsonyba, de - érezve a gyülekezet hozzá való ragaszkodását - haláláig megmaradt győri lelkésznek. 1810. február 5-én hunyt el Győrött. Halála után Pozsonyban és Pécsett ut­cát neveztek el róla. Győrött jelenleg is van Rát Mátyás tér. Az evangélikus szer­kesztő-lelkész kitűnő példát adott a saj­tó mindenkori munkatársainak - a min­denkori toliforgatóknak - hivatásuknak a művelt nemzetért való hűséges végzé­sére. A sajtó hagyományos formáját je­len korunkban sem nélkülözhetjük. Révai Miklós így írt az első lapszer­kesztőről: „Amíg csak fennmarad a ma­gyar név, halhatatlan lészen Rát Mátyás az ő dicső fáradságáért, melyet a hazá­nak számtalan hasznára kezdett, foly­tatott is három esztendeig, nagy szor­galommal ugyan, de nagyobb küszkö­déssel.” ■ B. B. LOVASTERÁPIA mozgássérültek és szellemi fogyatékosok számára térítésmentesen Pátyon, Bu­dapesttől tíz kilométerre szakképzett lovasterapeuta segítségével délelőtt 9 órá­tól délután 17 óráig. Érdeklődés és előzetes bejelentkezés: 20/913-3666 vagy 20/933-4391. Megjelent az Evangélikus Iskola legfrissebb száma! Pedagógiai szakfolyóirat - megjelenik egy évben háromszor. Egy szám ára 380 Ft, előfizetési díj egy évre 1100 Ft + postaköltség. Megrendelhető a Luther Kiadótól (1085 Budapest, Üllői út 24.). ISTENTISZTELETI REND /2005.január9. Vízkereszt után első vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Lk 2,41-52. Alapige: Ef 5,11-14. Énekek: 371., 361. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván: de. 10. (német, úrv.) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Veperdi Zoltán; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. Muntagné Bartucz Judit; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, IV. Tóth Aladár út 2-4. de. 9. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Smidéliusz Gábor; de. 11. (kantátazenés) Gerőfi Gyuláné; du. 5. (szeretetvendégség); VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; VIII., Üllői út 24. de. fél n. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Szpisák Attila; du. 6. (magyar) Szpisák Attila; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. (úrv.) Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom de. II. (úrv.) Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Smidéliusz András; Kerepesi út 69. de. 8. Tamásy Tamás; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Győri Tamás; de. rí. (úrv.) Győri Péter Benjámin; du. 6. (vespera) Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Blázy Árpád; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) if). Hafenscher Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 11. de. 10. dr. Kamer Ágoston: Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János: Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Kosa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Kosa László; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Eszlényi Ákos; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Eszlényi Ákos; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Győri Gábor; Pestszentimre, XVIIL, Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. Győri Gábor; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (családi) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza. ■ Összeállította: Boda Zsuzsa Evangélikus ISKOLA: 7. n&SOÓCiA! SAßCäJ'Ö«RAT

Next

/
Oldalképek
Tartalom