Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-04-17 / 16. szám
8 2005- április 17. FÓKUSZ ‘Evangélikus Életi; Dies Academicus Tisztelettel meghívjuk az Evangélikus Hittudományi Egyetem 2005. évi Dies Academicusára, melyet április 21-én, csütörtökön 9 órai kezdettel rendezünk meg. Az akadémiai nap középpontjában József Attila istenes versei állnak. Ezzel is tisztelgünk a költő emlékének születésének 100. évfordulóján. PROGRAM 9.00: Megnyitó - dr. Fabiny Tamás egyetemi docens 9.10: József Attila késói istenes verseinek motivációi - Beney Zsuzsa költő 9.45: „Hogy valljalak, tagadjalakJeleníts István piarista szerzetes tanár 10.20: József Attila és a transzcendencia - Kovács Imre evangélikus lelkész 10.55: Szünet 11.15: filmvetítés 12.00: ,A Semmi ágán ül szívem. .."-Udvaros Béla színházi rendező 12.40: Zene - Kéri György, az első magyar skót dudás: közreműködik Galkó Balázs színművész és az EHE énekkara Csorba István vezetésével 13.15: Ebéd, előzetes jelentkezés alapján (az ebédre jelentkezni április 18-ig lehet a rektori hivatalban) Meghívó a téli kántorkép zó' tanfolyam vizsgájára és a hozzá kapcsolódó Kiss János-emlékünnepélyre Az evangélikus Kántorképző Intézetben, a fóti Mandák Otthonban április 30-án, szombaton délután emlékezünk meg Kiss Jánosról, aki tizenöt évvel ezelőtt hunyt el. Kiss János (1912-1990) a fiatalabb nemzedék számára mint a kántorképző vezetője vált ismertté, de tudjuk, hogy a II. világháború utáni években az evangélikus evangélizációnak is meghatározó munkatársa volt. A szigorodó egyházüldözés korában lett a konferencia-központból leleményesen kántorképzővé alakított Mandák Intézet vezetője, költőien fogalmazva: a kántorképzés atyja. Ebben a minőségében évtizedeken keresztül hirdette fáradhatatlanul az evangéliumot, s fiatalok több nemzedékét vezetgette a megváltó Krisztus ismeretére. Sokunknak van tehát oka a hálaadásra: mindnyájunknak, akik ma is emlékszünk áldásos szolgálatára, s a tőle tanult módon Istent dicsőítjük érette. A DÉLUTÁN TERVEZETT PROGRAMJA: 14.30: A 2004-2005 évi téli kántorképző tanfolyam vizsgája 15.45: Emlékünnepély - Gáncs Péter püspök bevezető gondolatai, Bálint József karnagy visszaemlékezése: a Mandák kórus szolgálata 17.00: Emléktábla-avatás - D. Szebik Imre püspök igehirdetése; az emléktábla felavatása (A délelőtt folyamán érkezőknek - előzetes jelentkezés esetén - 13.30-kor ebédet tudunk kínálni. Távol lakó testvéreink a Mandák Otthonban tölthetik az éjszakát. Kérjük, hogy az erre vonatkozó igényt is előre jelezzék Tel.: 27/538-305, cím: 2151 Fót, Berda J. u. 3.) Szeretettel hívjuk érdeklődő testvéreinket a közös hálaadásra! A Kántorképző Intézet igazgatótanácsa MATT - segítő'percek gyászolóknak Mindenki megszenvedi a részvétnyilvánítás perceit egy temetés után. Nem gördülnek a szavak, vagy folyékonyra, ám üresre sikeredik együttérzésünk kinyilvánítása. Segítség lehet ilyenkor az Evangélikus Missziói Központ új kazettája, mely MATT - segítő percek gyászolóknak címmel jelent meg. Amikor elveszítünk valakit, úgy érezzük, „mattot kapunk" Istentől. Hogyan lesz ebből a sokkból továbblépés, és hogyan lehet a fekete mezőről ismét a világosra lépni - erről tanúskodik ez a prózás-verses-énekes-zenés hanganyag, mely Czipott Géza és Nyakó Júlia színész házaspár közreműködésével készült. A kazettát gyülekezeti lelkészeknek és magánszemélyeknek egyaránt ajánljuk. A kazetta megrendelhető az Evangélikus Missziói Központ címén (1164 Budapest, Batthyány Ilona u. 38-40.; tel.: 1/400-3057: e-mail: evmis@lutheran.hu). Pályázat tanítói állásra A Nyíregyházi Evangélikus Általános Iskola igazgatója pályázatot hirdet egy fő tanítói állásra, egyéves szerződéses helyettesítésre. A pályázónak iskolaotthonos szervezésben, első osztályban kellene tanítania a matematika tantárgycsoportot, valamint keresztény szellemiségben kellene nevelnie a gyermekeket. A pályázathoz mellékelni kell egy önéletrajzot, a pedagógiai munkával kapcsolatos elképzeléseket, az oklevél fénymásolatát és a lelkészi ajánlást. Elsősorban evangélikus vagy református tanítók jelentkezését várjuk. Fizetés a Kjt. szerint. A pályázat benyújtásának határideje: 2005. április 30. A pályázat elbírálásának határideje: igazgatótanácsi meghallgatás után 2005. május 31. Az állás elfoglalásának ideje: 2005. augusztus 16. A pályázatot a következő címre kell beküldeni: a Nyíregyházi Evangélikus Általános Iskola igazgatója, 4400 Nyíregyháza, Luther u. 7. ■Q) MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ Technikai szám: 0035 www.evangelikus.hu M „Hogy valljalak, tagadjalak.. Mit tudunk arról a száz éve született költőről, aki a „nincsen apám, se anyám, se istenem, se hazám” dacosságától a „fogadj fiadnak, Istenem” fohászáig jutott el? Miként történhetett, hogy ő „a görögkeleti vallásban nyugalmat nem lelt, csak papot”? Mennyiben határozta meg istenkeresését az apa korai elvesztése, majd a marxizmus, illetve az abból való kiábrándulás? Segítséget talált-e a freudizmusban és a pszichoanalízisben? Lehet-e, szabad-e Istennel szinte komázni, ahogy ő írja: „Ha rikkancs volna mesterséged, / segítnék kiabálni néked”? Ott ténfereghet-e Isten a golyózó gyerekek között? Mennyiben határozták meg a költő világképét bibliai olvasmányok? Miként hatottak rá apokrif elbeszélések és haszid legendák? Milyen körülmények között vett részt az evangélikus egyháznak azon a pályázatán, József Attila istenes versei amelynek keretében az Erős vár a mi Istenünket magyarra fordította? Melyik szövegváltozat a helyes: „O, boldog az, kinek van istene”, vagy pedig „boldog hazug, kinek van istene”? Milyen jelentősége van annak, hogy az istenes és a Flóra-versek együtt szerepelnek? Hogyan keresgél istenhulladékot, istendarabkákat a lompos és lucskos kutya? Mennyi-. ben volt a költő szenvedő szent? Miként, hatott rá a bűntudat? Mi a Semmi? Miért maradt töredékben az az 1937 októberében írt vers, amely így kezdődik: „Az Isten itt állt a hátam mögött / s én megkerültem érte a világot"? Miképpen lehet egyaránt szüksége, hogy vallja és tagadja az Istent? Egyebek mellett ezek a kérdések hangzanak el a Duna Tv Isten kezében című sorozatműsorának József Attila istenes verseit bemutató adásában. A válaszokat Galkó Balázs színművész, Gyur- kovics Tibor író, Jeleníts István piarista szerzetes tanár, Kovács Imre evangélikus lelkész és Tverdola György irodalomtörténész, esztéta próbálja megadni. A műsor április 16-án, szombaton 12.10-kor kezdődik. Ugyanez a téma kerül az Evangélikus Hittudományi Egyetem idei Dies Acade- micusának fókuszába április 21-én, csütörtökön a 9 és 13 óra közötti előadás- sorozatban, amelyben a fenti előadók mellett Beney Zsuzsa költő és Udvaros Béla színházi rendező fejti ki gondolatait József Attila istenes verseiről. Szeretettel hívjuk fel olvasóink figyelmét erre a két ünnepi programra. A hétköznapok estéjén pedig érdemes lehet otthon, csöndben lapozgatni a száz éve született költő verseskötetét. ■ -Y-s Csöndes estéli zsoltár O, Uram, nem bírom rímbe kovácsolni dicsőségedet. Egyszerű ajakkal mondom zsoltáromat. De ha nem akarod, ne hallgasd meg szavam. Tudom, hogy zöldéi a fű, de nem értem minek zöldéi, meg kinek zöldek Érzem, hogy szeretek, de nem tudom, kinek a száját fogja megégetni a szám. Hallom, hogy fú a szél, de nem tudom, minek fú, mikor én szomorú vagyok. De ne figyelmezz szavamra, ha nem tetszik Neked. Csak egyszerűen, primitíven szeretném most Neked elmondani, hogy én is vagyok és itt vagyok és csodállak, de nem értelek. Mert Neked nincs szükséged a mi csudálásunkra, meg zsoltárolásunkra. Mert sértik füledet talán a zajos és örökös könyörgések. Mert mást se tudunk, csak könyörögni, meg alázkodni, meg kérni. Egyszerű rabszolgád vagyok, akit odaajándékozhatsz a Pokolnak is. Határtalan a birodalmad és hatalmas vagy meg erős, meg örök. O, Uram, ajándékozz meg csekélyke magammal engem. De ha nem akarod, ne hallgasd meg szavam. (1922. július-augusztus) Száz éve született... „Mikor születtem, a kezemben kés volt - azt mondják, ez költemény. Biz tollat fogtam, mert a kés kevés volt: embernek születtem én.” (Azt mondják) Joggal vetődik fel a kérdés József Attilával kapcsolatban, hogy hol a helye ma a magyar költészetben. Az éppen száz éve született „szerencsétlen” életű költőzseni mára klasszikussá vált. Örökre beírta magát a tankönyvekbe, antológiák kihagyhatatlan szereplője, tanulmányok sokaságának tár-, gya lett. Sokan ezért „agyontanított” nemzeti poétát látnak benne. Mi tagadás, ugyan lekopott róla a „pártköltőség" máza, ismertségben mégis talán egyedüliként kel versenyre a legtöbb nyelvre fordított előddel, Petoß Sándorral - ám nem mellékesen propagandacélra' való felhasználása nélkül is van, maradt olvasóközönsége. Hányatott sorsa, árvasága, beteges szorongása nélkül aligha születhetett volna meg örökké analizáló költészete. Tragédiája pedig utat nyitott ahhoz, hogy zsenije felszínre kerülhessen. A fő kérdés ma az lehet, hogy van e lét- jogosultsága, van-e értelme, „üzenete” a legújabb korban a költő életművének. Van-e, maradt-e aktualitása ennek az erősen befelé forduló, útkereső (és utat nem találó) költészetnek? Ha kicsit magunkra tekintünk, belátjuk, hogy bizony lehet, mert az ember nem lett jobb, és nem lett erősebb sem. Üt- és kiútkeresése egyaránt vonatkozik életre, szerelemre, Istenre. „Etess, nézd - éhezem. Takarj be -fázom. Ostoba vagyok -foglalkozz velem. Hiányod átjár, mint huzat a házon. Mondd, - távozzon tőlem a félelem." (Gyermekké tettél) A héten a költő áll a figyelem fókuszában, de az év hátralévő részében is több rendezvényen emlékeznek meg róla. A hagyományos József Attila-kép átalakulóban van, új tartalmakkal töltődik fel, és az elavult darabok leszakadnak róla. Legyünk tanúi és résztvevői ezeknek a változásoknak! ■ Kapi Dániel Nem emel föl Nem emel föl már senki sem, belenehezültem a sárba. Fogadj fiadnak, Istenem, hogy ne legyek kegyetlen árva. Fogj össze, formáló alak, s amire kényszerűnek engem, hogy valljalak, tagadjalak, segíts meg mindkét szükségemben. Tudod, szivem mily kisgyerek - ne viszonozd a tagadásom; ne vakítsd meg a lelkemet, néha engedd, hogy mennybe lásson. Kinek mindegy volt már a kín, hisz gondjaid magamra vettem, az ámyékvilág árkain most már te őrködj énfelettem. Intsd meg mind, kiket szeretek, hogy legyenek jobb szívvel hozzám. Vizsgáld meg az én ügyemet, mielőtt magam feláldoznám. (1937) Martin Luther Erős vár a mi Istenünk József Attila fordítása Erős vár a mi Istenünk, Kemény vasunk és vértünk, ínségben együtt van velünk, Megvált és harcol értünk. Kél az ősi rossz, Bajvető gonosz, Csel vad fegyvere, Erőszak ővele, A földön ő az első. Önnön erőnk csak délibáb És bizony esnénk esten. De harcba küldte Egy Fiát Értünk maga az Isten. Kérded-é, ki az? Jézus, az igaz. Sok had, Egy a fő, Nincs Isten más csak Ő, Krisztus a Győzedelmes. S ha földön ördög nyüzsgene És elnyelni akarna, Meg nem riadnánk - ellene Győz hitünk diadalma. A világi úr Tombolhat vadul, Semmit sem tehet, Ő megítéltetett. Megrendül egy szavunkra. Él, áll az ige igazul, Akárki vesse-hányja. Táborainkra száll az Úr Szent Lelke, adománya. Jóhír, nő, család, Jószág, test, világ Veszhet, vihetik Veszendő kincseik’, - Miénk marad az ország.
