Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-03-13 / 11. szám

‘Evangélikus Élet^ EVANGÉLIKUS ELET 2005. március 13. Merre tart egyházkerületünk? •<( Folytatás az 1. oldalról Ezáltal kifejezésre juttatták, hogy szük­séges a múlt tisztázása, és hogy ennek fontos eleme az őszinteség, de az egy­háznak tovább kell lépnie, és a jövőbe kell tekintenie. Megfogalmazták egyút­tal, hogy az „ügynöklisták” köztudatba való bedobása eltereli a figyelmet a fon­tosabb ügyekről, például arról, hogy az egyházi iskolák és óvodák nehéz hely­zetbe kerültek, és hogy csökkentek a költségvetési támogatások. Maga a lista is csak egyházellenes hangulatkeltésre alkalmas, az egyházellenes hangok fel­erősödését szolgálja. A múlt feltárását nem ilyen eszközökkel kell elvégezni. (Szemerei Zoltán nyilatkozata a 7. oldalon ol­vasható.) Az elmúlt öt év összegyűjtött adatai­val Andorka Árpád statisztikus, a kerület másodfelügyelője szembesítette a részt­vevőket. Elmondta, hogy a statisztikák nem sok optimizmusra adnak okot. A Déli Egyházkerületben is megfigyelhető az ország egészére jellemző tendencia: folyamatosan csökken a népesség. Az el­múlt öt év során a kerületben is több em­bert temettek el, mint,ahányat megke­reszteltek. Ezenkívül - a népszámlálási adatokhoz képest - a gyülekezeti válasz­tói névjegyzékek sokkal kevesebb em­bert tartalmaznak. Természetesen ezek­ben az adatokban is vannak eltérések az egyes egyházmegyék között, de a ten­dencia mindenhol ugyanaz. A legmegle­pőbb az egyháztagok által a gyülekeze­tekhez eljuttatott pénzbeli támogatások mértékéről szóló adat volt. A számok ta­núsága szerint egy ember öt év átlagában egyházfenntartói járulék címén közel Adorjáni Dezső'Zoltán erdélyi püspök előadás közben százötven forintnak megfelelő összeget adott havonta a gyülekezetének. A napot a sok lehangoló adat után mégis vidáman lehetett zárni; a kiskő­rösi Gospel Sasok előadása feledtetni tudta a számok száraz világát is. A konferencia második napján arról is hallhattak a résztvevők, hogy miért él az evangélikus egyház két szempontból is kisebbségként Erdélyben: tagjai egy­részt magyarok, másrészt pedig evangé­likusok. Adorjáni Dezső Zoltán erdélyi evangélikus püspök előadása a megma­radásról, a misszióról szólt. Mint azt Gáncs Péter püspök korreferátumában ki­fejtette, nem szabad beletörődnünk a statisztikákba, tennünk kell azért, hogy az adatok által tükrözött helyzet meg­változzon. Ennek pedig egyetlen útja a misszió, amelyet a Lutheránus Világszö­vetség is fontosnak tart - mondta a püs­pök, röviden ismertetve az LVSZ idevá­gó dokumentumát. Az előadásokat követő hozzászólá­sok és a feltett kérdések arról tanúskod­tak, hogy komoly missziói munka in­dult el az egyházkerületben. A nagyvá­rosi lakótelepeken élő emberek megszó­lítása az egyház kiemelten fontos felada­ta, de egyben kihívás is, mivel leginkább itt figyelhető meg az egyháztól való eltá­volodás. Számos beszámoló szólt arról, hogy vannak olyan gyülekezetek, ame­lyekben új kezdeményezések indultak el, és amelyekben új tagokat sikerül be­vonni a közösség életébe. De nem csak a gyülekezeteken belül tapasztalható fel­lendülés; az egyházkerületben elindult a már létező népfőiskolák megújítása. Szarvason pályázati pénzből létesítenek új népfőiskolát, ahol szintén lehetőség van az egyház missziós tevékenységé­nek a kiterjesztésére. Az egyháztól eltávolodott emberek megszólításának egyik kiváló eszköze a színház. A missziónak ebből a fajtájából is ízelítőt kaptak a konferencia résztve­vői; szombat este az Evangélium Szín­ház előadásában Dürrenmatt A fizikusok című darabját láthatták. A gyülekezeti vezetők negyedik kon­ferenciájának témája nem volt könnyen emészthető. Az elhangzottak felhívták a figyelmet azokra a problémákra, ame­lyekkel nap mint nap szembesülünk. Reméljük, a találkozó nem volt hiábava­ló, és a százötven résztvevő olyan élmé­nyekkel és tapasztalatokkal térhetett ha­za, amelyek lendületet tudnak adni a gyülekezeti munkának. ■ Barthel-Rúzsa Zsolt Dedinszky-emléknapok Békéscsabán ► A száz éve született Dedinszky Gyu­la evangélikus lelkész, helytörté­nész és néprajzkutató emlékére többnapos rendezvénysorozatot tartottak Békéscsabán. A valóban sokoldalú, nagy műveltségű De­dinszky életművét egy diákkonfe­rencia megrendezésével, tudomá­nyos emléküléssel, emléktábla­avatásával és múzeumi kiálh'tással igyekeztek maradandóvá tenni az utókor számára. Az Elődeink élő üzenete című pályázatra ti­zenhárom iskolás küldte be gyűjtőmun­káját; a feladat Tessedik Sámuel, Haan Lajos vagy Dedinszky Gyula életművének fel­dolgozása volt. A korosztályonként ki­választott legjobb pályamunkák közül kettő szlovák nyelven íródott. Részben szlovákul zajlott a vasárnapi istentisztelet a békéscsabai Kistemplom- ban. A szertartáson a gyülekezet vala­mennyi lelkésze részt vett, az igét Gáncs Péter püspök hirdette. Prédikációjában szót ejtett a helyi gyülekezet életében meghatározó szerepet betöltő Dedinsz­ky Gyuláról, akinek a bibliai néprajzról írott könyvét - mint mondta - a mai na­pig forgatják a lelkészek. Az ünnepség emléktábla-avatással folytatódott. Dr. Simon Mihály címzetes főjegyző személyes hangon emlékezett Dedinszky Gyulára, akit „bölcsesség, sokoldalúság és humanitás jellemzett. Jól felkészült és odaadó lelkész volt." El­hangzott, hogy Dedinszky hosszú életé­ből több mint fél évszázadot Békéscsa­bán töltött, 1942-től 1972-ig a gyülekezet aktív lelkésze volt. Egészen haláláig (1994-ig) abban a házban élt, amelynek falán mostantól márványtábla őrzi em­lékét a Szent István tér 20. szám alatt. A főjegyző ebben a parókiaépületben ta­lálkozott Dedinszky Gyulával 1989-ben, hogy elújságolja: 85. születésnapja tisz­teletére a város Pro Űrbe díjjal ismeri el a lelkészt. Dr. Simon Mihály elmondta, hogy már ekkor tudta: egykor márvány­táblán emlékezik majd meg az utókor a mellőzést is méltósággal viselő, rendkí­vül sokoldalú férfiról. „Dedinszky Gyula értette az emberek szavát, Isten szavát és a harangok szavát; utóbbiról Szól a harang című munkája tanúskodik” - mondta a főjegyző. Az ünneplők hószállingózás közepet­te vonultak át a Munkácsy Mihály Múze­umba, ahol egy április 10-ig megtekint­hető kiállítás szemléletesen mutatja be azt az életművet, melyről bővebb adalé­kokkal dr. Gyivicsán Anna egyetemi tanár szolgált. A vajdasági Dunagálosról, ko­rának egyik szlovák szigetéből szárma­zó Dedinszky Gyula gazdag hagyomá­nyokat hozott Békéscsabára, ahová gim­nazistaként került, és ahová 1942-ben - egy nyíregyházi kitérő után - immár lel­készként tért vissza. Gyivicsán Anna el­mondta, hogy Dedinszky a mai néprajz- kutatók példaképe is, ahogyan a más vallásúakhoz és a más nemzetiségűek- hez közeledett. Beszélt azokról a fogal­makról is, amelyeket Dedinszky vezetett be a néprajzi terminológiába, s amelyek a lelkész személyes megfigyeléseken ala­puló írásműveiből ismertek: parasztpol­gár, parasztautonómia. A kiállításon a 20. századi békéscsabai szlovák viselete- ken kívül fényképek, személyes doku­mentumok, kéziratok, Bibliák, Tranos- cius-könyvek és lakberendezési tárgyak is láthatók. A kiállítóterem közepén fel­állítottak egy oltárasztalt; e mögött óriá­si színes fénykép idézi a békéscsabai Nagytemplom belső terét, melyet oly sokszor láthatott Dedinszky Gyula. Az ünnepségeken részt vettek a néhai lelkész szülőfalujából, Dunagálosról ér­kezettek, a község szlovák evangélikus lelkésze és a gyülekezet több tagja, vala­mint jelen voltak Dedinszky Gyula fiai is családtagjaikkal együtt (a Dedinszky családban hat nemzedékre tekint vissza az evangélikus lelkészi hivatás). Az or­szág legnagyobb evangélikus gyülekeze­tének legtöbb tagja őriz emlékeket az éppen száz esztendeje született lelkész­ről, aki mindig nagy tisztelettel figyelte és írta le szokásaikat, hagyományaikat, és nem utolsósorban szeretettel pászto- rolta híveit. ■ Szegfű Katalin Áldozatkészségünk tartalékai ◄I Folytatás az 1. oldalról Elsőként Hutfiesz Mihály, a szombathelyi gyülekezet tagja, egy pályázatíró vállal­kozás vezetője adott ismertetést és jó ta­nácsokat arra nézve, hogy milyen krité­riumok alapján, hogyan kell egy pályá­zatot megírni ahhoz, hogy esélye legyen a sikerre. Ezután a nemescsói gyülekezet vezetői ismertették sikeres egyházköz­ségi pályázataik történetét. A hasznos információk sokaságát fel­vonultató előadások utáni szünetben Smidéliusz Zoltán nemespátró-gyékénye- si lelkész, püspökhelyettes véleményét kérdeztük az elhangzottakról.- A jelenlegi gazdasági viszonyok kö­zött nagyon fontos ezekről az anyagi kérdésekről szót ejteni - vélekedett Smi­déliusz Zoltán. - Tudomásul kell venni, hogy másfél évtizede az egyház is gazda­sági versenyhelyzetben él és szolgál. Ezt még inkább felgyorsította és felgyorsítja az Európai Unióhoz való csatlakozá­sunk. Ehhez az új helyzethez egyházunk­nak, gyülekezeteinknek is alkalmazkod­niuk kell. Meg kell tanulni élni a megnyí­ló új lehetőségekkel. Ilyen új lehetőség a pályázat. Mi, lelkészek azonban nem va­gyunk a pályázatírás szakemberei, ezért egyházunk iránt elkötelezett cégeket és szakértőket kell ehhez megnyernünk. Persze egyetlen gazdasági vállalkozás sem önmagáért van. Egyházunkat, hit­életünk erősödését kell, hogy szolgálják ezek az erőfeszítések, mert mindennek csak ebben az esetben van értelme. A gyülekezeti elnökségek konferenci­ájának befejező részében - egy fórum keretében - a Nyugati (Dunántúli) Egy­házkerület vezetői válaszoltak az egyhá­zunk aktuális helyzetével foglalkozó kérdésekre. A konferenciához csatla­kozva az egyházmegyei elnökségek is tartottak egy rövid megbeszélést. ‘ ■ Kiss Miklós __ Fórumbeszélgetés közben - Weltler János kerületi felügyelő, Ittzés János püspök és Sztruhár András kerületi felügyelőhelyettes Böjti szeretetvendégség a kommunikációról A kelenföldi szeretetvendégségen már­cius első szombatján Hollós János, a Ma­gyar Rádió Rt. alelnöke és felesége, Ta­kács Annamária zenei szerkesztő szol­gált. A tömegkommunikáció felértékelődése az információs társadalomban címmel tar­tott, nagy sikerű előadásban szó volt többek között a kommunikációelmélet keletkezéséről, a kommunikáció külön­böző formáiról, szintjeiről és módjairól is. A rádió alelnöke hangsúlyozta, hogy nem lehet nem kommunikálni, s a kom­munikáció természetéből adódóan nem lehet nem előítélettel lenni a másik em­ber iránt. A közel húsz éve pályán lévő újságírótól azt is megtudhattuk, hogy mitől függ egy adott hír igazi hírértéke, valamint hogy a kommunikációs kultú­rával kapcsolatban milyen fontos szere­pe lenne az egyházaknak. A házaspár nagy sikert aratott az előadást követő fórum keretében elhangzott saját szer­zeményű dalaival is. ■ Blázy Árpád Babits-kóstolgató Irodalmi délután a budahegyvidéki evangélikus templomban Színvonalas versösszeállítást, Babits- kóstolgatót hallhattak az érdeklődők március 6-án délután a budahegyvidéki evangélikus templomban. A rendező, Csománé Forgács Emma a kedvenceiből szemezgetett. A Nyugat nemzedékéhez tartozó, 1883 és 1941 között élt költőóri­ás műveit méltó módon tolmácsolták a gyülekezet tehetséges idősebb és ifjabb tagjai. A programot a rövid Babits- ismertető tette színesebbé, melyet Bucz Hunor, a Térszínház igazgató-rendezője tartott. Nagy élményt jelentett a műsor zárásaként - több szereplővel - elő­adott Jónás könyve című költemény. A versmondók egyike - Brebovszky Klára ■ GaZsu

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom