Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-12-04 / 49. szám
2005- december 4. KRÓNIKA 10 "Evangélikus Életi HIRDETÉS______________________________________________________________________________________________________________ A fóti evangélikus gyülekezet december n-én 15 órakor istentisztelet keretében emlékezik meg néhai lelkészéről, Zászkaliczky Pálról (1905-1962) születésének 100. évfordulóján. Visszatekintő előadást id. dr. Fabiny Tibor professzor tart, igehirdetéssel id. Zászkaliczky Pál szolgál. Az Isten követségében címmel megjelenő életrajzi könyvet iß. Zászkaliczky Pál mutatja be. HIRDETÉS ___________________________________________________________________________________________ Ny itott kapuk napja a Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) és Kollégiumban Értesítjük a 2006/2007. tanévben a líceum 5. és a 9. évfolyamára jelentkező tanulókát és szüleiket, hogy december 13-án, kedden 17 órakor az 5. évfolyamra jelentkezők és szüleik számára, december 14-én, szerdán 16 órakor pedig a 9. évfolyamra jelentkezők és szüleik számára beiskolázási tájékoztatót tart. Szeretnénk továbbá tájékoztatni az érdeklődőket arról is, hogy a líceum jelenlegi 5. évfolyamának óráit december 13-án, jelenlegi 9. évfolyamának óráit pedig december 14-én 8 óra és 11 óra 35 perc között (az első négy tanítási órán) tekinthetik meg. További információk: www.bdeg.sopron.hu/beiskolazas, tel.: 99/512-439; 20/824-6447. HIRDETÉS______________________________________________________________________________________________________________ Zenei programok Adventi zenés esték a békásmegyeri evangélikus templomban (1038 Budapest, Mező utca 12.) December 4., vasárnap 17 óra Gregorián dallamok evangélikus szerzők orgonaműveiben - Finta Gergely orgonaestje Igét hirdet Mátrai Marianna evangélikus lelkész, az Evangélikus Hittudományi Egyetem Gyakorlati Intézetének vezetője. December 11., vasárnap 17 óra A helvét liturgia gregorián dallamkincse - Bódiss Tamás orgonaestje Igét hirdet Victomé Erdős Eszter, a Ráckeresztúri Drogterápiás Otthon vezetője. A hangversenyekre a belépés díjtalan. Adventi egyházzenei áhítatot tartunk a dunakeszi evangélikus templomban (Dunakeszi, Verseny u. 2.) december 4-én, vasárnap 16 órai kezdettel. Az alkalmon a Fóti Evangélikus Egyházközség énekkara szolgál közöttünk. Adventi zenés áhítat 2 a zuglói templomban (Budapest XIV., Lőcsei u. 32.) december 8-án, csütörtökön 18 órai kezdettel. Közreműködik: Bednarik Anasztázia és a hittudományi egyetem liturgikus ének szemináriuma. Műsoron: Bach, Bruhns, Pikéthy művei és adventi liturgikus tételek. Jótékonysági hangversenyt rendezünk a Budapest-Deák Téri Evangélikus Gimnázium javára a Deák téri evangélikus templomban (1052 Budapest, Deák Ferenc tér 4.) december 9-én, pénteken 18 órai kezdettel, amelyre minden érdeklődőt szeretettel várunk. Közreműködnek a gimnázium tanulói, tanárai és együttesei. Fellépő vendégeink: Németh Csaba orgonaművész és a kelenföldi evangélikus kamarazenekar Hoós Andrea vezetésével. A belépés díjtalan, az of- fertóriumot tanórán kívüli programok támogatására fordítjuk. Az oroszlányi evangélikus templomban december 10-én, szombaton 18 órakor karácsonyi hangversenyt tartunk. A műsorban elhangzik: Vivaldi - Magnificat; Gloria. Közreműködik: a gyülekezet ének- és zenekara, továbbá Edelényi Szabó Zsuzsa (szoprán I.), Koßler Katalin (szoprán II.), Bardócz Erzsébet (alt), Basky István (tenor) és P. Bóna Ilona (orgona). Vezényel: Milán Zoltánná. Igét hirdet Szarka Éva lelkész. Minden érdeklődőt szeretettel várunk! m A budavári Schütz kórus és kamarazenekar december 11-én, vasárnap 18 órakor adventi-karácsonyi zenés áhítatot tart a Bécsi kapu téri evangélikus templomban. Közreműködik Bakó Zsuzsanna, Kojjler Katalin, Mátlé Éva és Zábó Gyula (ének). Vezényel: Csorba István karnagy. Igét hirdet Bence Imre esperes. A műsorban német, olasz, finn és magyar szerzők énekkari, szóló- és zenekari művei hangzanak el. Mindenkit szeretettel várunk! ISTENTISZTELETI REND I 2005. december4. Advent 2. vasárnapja. Liturgikus szín: lila. Lekció: Ezs 63,15-16(17-190)^ 64,1-3. Alapige: Lk 21,25-36. Énekek: 142., 133. I. , Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bence Imre; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Bencéné Szabó Márta: du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Gertrud Heublein; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. (úrv.) Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv., családi) Fodor Viktor; Csillaghegy Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv.) dr. Csepregi Zoltán; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. (úrv.) Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, IV. Tóth Aladár út 2-4. de. 9. (úrv.) Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (családi) Kovács Áron; de. 11. (úrv.) Smidéliusz Gábor; du. 6. (nagyterem, könyvbemutató) Gerőfi Gyuláné; VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (családi) dr. Muntag Andomé; de. ti. (úrv.) Szirmai Zoltán: VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Szpisák Attila; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. (úrv.) Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom de. II. (úrv.) Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. (úrv.) Smidéliusz András; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Blázy Árpádné; de. fél 10. (úrv., családi) Joób Máté; de. 11. (úrv.) Blázy Árpádné; du. 6. (vespera) Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Blázy Árpád; Magyar tudósok kit. 3. (Egyetemi Lelkészség) du. 6. (úrv.) Barthel-Rúzsa Zsolt; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Horváth-Hegyi Olivér; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv., családi) dr. Varga Gyöngyi; de. fél 12. (úrv.) Zsugyel Kornél; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. (úrv.) Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 11. de. 10. (úrv., családi) Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. (úrv.) Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. (úrv.) Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Kosa László: Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél ii. (úrv.) Kosa László; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Eszlényi Ákos: Rákosliget, XV1L, Gózon Gy. u. de. 11. (úrv.) Eszlényi Ákos: Pestszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) dr. Korányi András; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. (úrv.) dr. Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú; du. 5. Eszlényi Ákos; XIX., Hungária út 37. de. 8. (úrv.) Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (lelkészavatás, úrv.) Gáncs Péter; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. (úrv.) Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. (úrv.) Endreffy Géza; Budakeszi (református templom) de. fél 9. Zsugyel Koméi. ■ Összeállította: Boda Zsuzsa Nem csak botanikus volt Mágócsy-Dietz Sándor emlékezete Van-e, ki nem ismeri Mágócsy-Dietz Sándor nevét? Bizonyára sokan vannak ilyenek. Születésének 150. évfordulója alkalmat kínál arra, hogy felelevenítsük a kiváló tudós emlékét. Ungváron született 1855. december 7- én. Az evangélikus gimnáziumba járt Eperjesen, és nagybátyjának, Hazslinszky Frigyesnek a hatására kezdett foglalkozni a botanikával. A budapesti egyetemen elvégezte a természetrajz-kémia szakot; 1880-ban tett középiskolai tanári vizsgát. Közben, 1879-80-ban tanársegéd volt a Selmecbányái erdészeti és bányászati akadémián. 1880-1888 között a budapesti tudományegyetem növénytani tanszékén, Jurányi Lajos professzor mellett volt tanársegéd. Földrajzból is megszerezte a tanári oklevelet, 1883-ban pedig a növénytan doktorává avatták. 1886-87-ben beutazta Svájcot és Németországot. Fekete Lajos Selmecbányái akadémiai tanárral együtt írt Erdészeti növénytanát az Országos Erdészeti Egyesület kétszáz arannyal jutalmazta 1888-ban. Egy évvel később a budapesti tudományegyetemen növény- biológiából és mikológiából habilitált. 1886-ban feleségül vette Brósz Kornéliát, Brósz Jonathán kassai ügyvédnek, a hat szabad királyi városi egyházmegye felügyelőjének a leányát, 1887-ben pedig - örökbefogadás után - felvette a Má- gócsy nevet. Áldott, bensőséges családi légkörben öt gyermeket neveltek fel. Középiskolai tanárként tíz éven át, egyetemi tanári kinevezéséig működött. A fasori evangélikus gimnáziumban iskolai felügyelő volt. 1895-ben a szőlő újabb betegségeinek tanulmányozása végett beutazta Dél-Franciaországot és Olaszországot. 1896-ban az országos kertészeti kongresszus ügyvezető titkáraként tevékenykedett, és a millenniumi kiállításon való tudományos közreműködéséért királyi elismerésben részesült. 1897 szeptemberétől mint a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja az egyetemen a növényélettan nyilvános rendes tanáraként és a növényrendszertan megbízott tanáraként tevékenykedett. Vezette az egyetem növénytani intézetét és a botanikus kertet (1897-1928). 1908-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává. Közben számos bizottság, tanács, testület, kongresszus tagja, bölcsészkari dékán, számos kitüntetés, elismerés tulajdonosa lett. Szakirodalmi működését - saját kimutatása szerint - 360 tanulmány, dolgozat, cikk, ismertetés jelzi. 1928-ban vonult nyugalomba. Egyházunkban is odaadóan szolgált. A bányai egyházkerületi és az egyetemes tanügyi bizottság elnöke, a Luther Otthon ügyvezető alelnöke, a Deák téri egyház- község felügyelője, majd tiszteletbeli presbitere volt. Elnökként vezette az Országos Evangélikus Tanáregyesületet (1912-1918). A Luther Társaság vezetőségében is dolgozott. Számára nem teher vagy kitüntetés volt az egyházi tevékenység, hanem szolgálat, amelynek során továbbadta az áldott és hasznos lutheránus hagyományt. Személyében nagyszerűen egyesült a hit és a tudás. Egyházunk sok - főleg tanügyi - döntésének mozgatója és részese volt. „Pátriárkái életkorban”, 1945. február 27-én hunyt el. Szobra a Mezőgazdasági Múzeumban látható. Szaktudománya a tudósra, egyházunk pedig hűséges munkására emlékezik, a személyének kijáró tisztelettel. ■ Barcza Béla Zenei programok az EHE-n a magyar tudomány ünnepén ► Hetilapunk két hete beszámolót közölt az Evangélikus Hittudomá- nyi Egyetemen tartott ünnepi ülésről, amely a magyar tudomány ünnepe alkalmából szervezett rendezvénysorozat keretében, november 8-án zajlott. A tudósításban elsősorban a kettős díszdok- toravatás volt hangsúlyos. Az alábbiakban a délutáni programról számolunk be röviden. A zuglói gyülekezet templomában - amelyet részben a hittudományi egyetem is magáénak érez - hangversennyel indult a délutáni program. A Bárdos-, Gárdonyi-, Kapi-Králik-, Koloss-, Sulyok- és Szokolay-műveknek énekeskönyvünk egyetlen Sztárai-éneke, a 92. zsoltár alapján született, „Mely igen jó az Úristent dicsérni...” kezdetű korái adta meg a vezérfonalát. Ez volt egyben a délelőtti programhoz való kapcsolódási pont is (ugyanis Keveházi László székfoglaló beszédében - egyebek mellett - Sztárai Mihály reformátorunk munkásságáról szólt). A műveket Csorba István vezényletével az egyetem énekkara, illetve orgonán dr. Finta Gergely tolmácsolta. Ugyancsak Finta Gergely, az EHE egyházzenei tanszékének vezetője volt a házigazdája a hangverseny utáni himnológiai tárgyú referátumoknak. Az első előadó dr. Hubert Gabriella, az Evangélikus Országos Könyvtár tudományos munkatársa volt. Előadása a zsoltáréneklésnek a 16-17. században betöltött szerepéről szólt, rövid kitekintéssel afelé, hogy milyen jelentősége lehet ennek a mai evangélikus egyházzenében. Gazdag forrásanyagot föltárva mutatta be, hogy miként lettek a bibliai zsoltárok a hazai protestáns gyülekezeti éneklés meghatározó alapjává. Dr. Dávid István, a nagykőrösi református tanítóképző tanára előadásában (A reformáció korának énekanyaga és pedagógiai alkalmazásának időszerűsége) hangsúlyozta, hogy mennyire fontos részét alkotják keresztény hitéletünknek, illetve a felekezeti identitásnak a 16. századi gyülekezeti énekek. Az evangélikus egyház szempontjából is rendkívül érdekes híradás volt, hogy a református iskolákban kötelező tantárgyként bevezették az egyházi éneket is. Dávid István többek között erről a folyamatról, valamint várható jótékony hatásáról beszélt. Kínczler Zsuzsa, aki a hittudományi egyetemnek is óraadó oktatója, A felvilágosodás hatása a gyülekezeti énekre címmel tartott előadást. Referátumában a felvilágosodás gyülekezeti énekköltészetét a kor kultúrtörténeti hátterével mutatta be. A himnológia tudománya erről a korszakról általában csak nagyon röviden beszél; ezt a sokszor igencsak egyoldalú értékítéletet árnyalta az előadás. Johann Gyula, az EHE Egyházzenei Tanszékének oktatója két jól ismert evangélikus énekünk példáján az énekszövegekben az évszázadok során bekövetkezett változásokról beszélt. Érdekes volt megfigyelni, hogy egy-egy kor teológiai gondolkodása, ízlésvilága milyen nagy mértékben módosította a változatlannak hitt énekszövegeket. A hallgatók bepillantást nyerhettek abba a munkába, amely az énekek eredeti szövegének és egyes későbbi, fontos változatainak a kutatásával foglalkozik. Innen nézve már nem is olyan egyszerű választ adni arra a kérdésre, hogy melyik változatukban jó énekelni régóta használt koráljainkat. Érdekes párhuzamként említhetjük, hogy míg az előző előadásban a felvilágosodás korában született énekek álltak a középpontban, addig az utóbbiban régebbi énekeink felvilágosodás kori változásairól hallhattunk. A tartalmas előadások meggyőző bizonyságát szolgáltatták annak, hogy a teológiának fontos részét jelenti az egyházzene. Reménység szerint ezt erősítheti tovább a hittudományi egyetemen elindítani tervezett főiskolai szintű kántor szak. ■ Tóth Károly teológushallgató (EHE) Megemlékezés Jány Gusztáv sírjánál Az Evangélikus Hittudományi Egyetem Hallgatói Önkormányzata november 23- án, szerda délután megemlékezést tartott vitéz Jány Gusztáv vezérezredes kivégzésének az 58. évfordulója alkalmából. Dr. Reuss András teológiai professzor Zsolt 130 alapján tartott áhítatában kiemelte a háború többi áldozatára való emlékezés fontosságát is. Hozzátette, hogy nem ítélkezhetünk bűnösként más bűnösök felett, de nem is mehetünk el szó nélkül a nyilvánvaló igazságtalanságok mellett. Dr. Galli István, az EHE címzetes adjunktusa Jány Gusztáv védőügyvédje volt az 1993. évi rehabilitációs tárgyaláson. Rövid beszédében elmondta, miként lehet példa számunkra Jány Gusztávnak a világi hivatásában megélt, mély Krisztus-hite. A megemlékezésen részt vett dr. Rabóczki Ede vezérőrnagy és dr. Kónya István (mindketten a Legfelsőbb Bíróság vezetésének tagjai), illetve jelen voltak a rehabilitációs tárgyalás során eljáró bírói tanács tagjai is. ■ T.K.
