Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-10-16 / 42. szám
"Evangélikus Életi? PANORÁMA 2005. október 16. 7 Szerkesztette: Muntag András A 2006. évi általános tisztújításról Egyházunkban a jövő esztendőben lezárul egy hatéves periódus. Presbitériumok és tisztségviselők, felügyelők és küldöttek 2001-ben kapott megbízatása jár le, s helyük betöltésére választásokat kell kiírni. A választások első lépcsőjében az egyházközségekben kell lebonyolítani a választásokat. Március végéig kell összehívni a választó közgyűlést. Ennek időpontjáról - egyeztetés után - az országos és az egyházmegyei jelölőbizottságok döntenek. Az egyházközség saját tisztségviselőin kívül ekkor kell leadni a gyülekezet szavazatát az esperesre, az egyházmegyei felügyelőre, valamint az országos felügyelőre is. Az új egyház- községi elnökségekből és a megválasztott egyházmegyei küldöttekből ezután össze tud ülni az egyházmegyei közgyűlés, melyet az újonnan választott egyházmegyei elnökség vezet. A második lépcsőben - június végéig - az egyházmegyei közgyűlés választja meg tisztségviselőit és küldötteit. Ezzel egy időben újabb egyházközségi közgyűlésen kell az egyházkerúleti felügyelőt megválasztani. így áll össze az új egyházkerúleti közgyűlés. A harmadik lépcsőben - szeptember végéig - az egyházkerúleti közgyűlés alakul meg, és folytatja le választásait. Végül az év utolsó negyedében kerül sor a negyedik lépcsőre: az országos testületek megalakulására és az országos tisztségviselők megválasztására. A választások titkosak, ami azt jelenti, hogy az összehívott közgyűlésen az egyházközség pecsétjével ellátott szavazólapon, a saját nevünk feltüntetése nélkül kell megjelölni azt, hogy melyik jelöltet tartjuk az adott tisztségre legalkalmasabbnak. A közgyűlésen sok ilyen szavazólapot kell kitölteni, hiszen presbitériumot, tisztségviselőket, a négy egyházkormányzati szintnek megfelelő felügyelőt, továbbá esperest is kell választani. A jelöltekre a jelölőbizottság gyűjti az ajánlásokat. A választási törvény leírja, hogy a jelölőbizottság mely testületeket keresi meg levélben az ajánlásra való felhívással, de bármely egyháztagnak joga van ajánlásával a jelölőbizottságnál jelentkezni. A jelölőbizottságok munkája nagyon megkönnyítheti a közgyűlés lefolyását. Ha túl sok a jelölt, akkor nehezebb választani: a szavazatok szétosztódnak a jelöltek között. Ezért az lenne szerencsés, ha eggyel, legfeljebb kettővel több közül kellene választani. A választásokat a zsinat azzal szeretné megkönnyíteni, hogy választási útmutatót állít össze. Ebben közérthető nyelven szeretnénk megfogalmazni a választás szabályait, a várható buktatókat és az eljárást megkönnyítő ötleteket. A megválasztott testületek és tisztségviselők beiktatásuk után azonnal megkezdhetik munkájukat. A leköszönő testületek, tisztségviselők és a választó közgyűlés fegyelmezett munkájában reménykedve sok erőt kívánunk mindenkinek a következő hat esztendőt megalapozó választási évhez. ■ Muntag András hónapok egyházközség egyházmegye egyházkerület országos 1. II. III.-jílöjés .'váasztá: jéíJtés V. VI. 1 választás beiktatás1 választás jaBtés Jelmagyarázat: OP = országos presbitérium ------------„ _ je|öit|jsta küldése------------* = tisztségviselő választása magasabb egyházkormányzati szintre ................* = testületi küldött i A tisztújítás menete VII. Vili. IX. X. XI. XII. beiktatás választás inti »zmények: választás Szabadság- rendezett keretek között 150 éves a Károli Gáspár Református Egyetem 41 Folytatás az i. oldalról „Adjatok hálákat az Úrnak!” - énekelte az egyetem Soli Deo Gloria kórusa a hit- tudományi kar Ráday utcai, zsúfolásig megtelt dísztermében. Az ünnepi közgyűlés kezdetén ár. Bölcskei Gusztáv püspök jn 1,43-51 alapján hirdette az igét. A Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke a találkozás és a párbeszéd fontosságát emelte ki mint olyat, ami egy egyetem lételeme is kell, hogy legyen. Saját, felvállalt identitás és igazi dialógus nyomán alakulhat ki valódi közösség Isten és ember, ember és ember között. Ahol ez megvalósul, ott valóban van okunk hálát adni. Hálaadással idézte fel a múltat ünnepi beszédében ár. Szűcs Ferenc rektor is, aki a kezdetekre emlékezett. Tisztelettel szólt a protestáns egyetem két alapítójáról, Török Pál református és Székács József evangélikus püspökről. Szintén említette a közös kezdetet a „nagyobb testvért” köszöntő beszédében dr. Szabó Lajos, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem képviseletében felszólaló dr. Kránitz Mihály rektorhelyettes az egyházi felsőoktatási intézmények szorosabb együttműködését mondotta kívánatosnak. A köszöntések után következett a lau- dációk felolvasása (dr. Hafenscher Károly életét és munkásságát dr. Karasszon István, az ószövetségi tanszék vezetője méltatta), ezt pedig a Károli Gáspár Református Egyetem százötven éves jubileumának alkalmából odaítélt díszdoktori oklevelek átadása követte. Dr. Hafenscher Károly mellett dr. Jan Peter Balkenende professzor, a Holland Királyság miniszterelnöke; dr. Abraham van de Beek holland professzor, illetve honfitársa, dr. Hinrich Stoevesandt lelkész; dr. Gerd Theis- sen német teológiai professzor, valamint dr. Juhász Tamás kolozsvári református teológus és dr. Kása László művelődéstörténész, egyetemi tanár részesült a kitüntető címben. Ugyancsak díszdoktori oklevelet kapott Sir John M. Templeton jogi végzettségű brit üzletember, akit hajlott kora sajnos megakadályozott abban, hogy jelen legyen az ünnepi eseményen. A díszdoktorok nevében dr. jan Peter Balkenende holland kormányfő mondott köszönetét. Felszólalását magyarul kezdte, majd „azok miatt, akik ezt a nyelvet nem beszélik”, angolra váltott - szavait azonban sajnos nem tolmácsolták... A rendezvényt dr. Szabó István püspök zárta, hangsúlyozva, hogy a tudományos élet hazai és külföldi képviselőit valójában nem az egyetem tisztelte meg díszdoktori címmel, hanem ők tisztelték meg az intézményt azzal, hogy elfogadták az oklevelet. A Károli-egyetem ünnepi eseményeinek rangjáról árulkodik az a tény, hogy a Magyar Nemzeti Bank október 4-én az évforduló tiszteletére ezüst emlékérmét bocsátott ki. ■ Gazdag Zsuzsanna Előtérben négyen a díszdoktori cím várományosai közül (balról jobbra): Jan Peter Balkenende, Abraham van de Beek, Hafenscher Károly és Juhász Tamás Törvény az egyházi jogszolgáltatásról Szemelvények a Károli Gáspár Református Egyetem történetéből ■ Dr. Hidas János Az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztalatai egyértelművé tették, hogy a jelenleg hatályos, az egyházi bíráskodásról szóló 1997. évi X. törvényhez képest egyszerűbb, átláthatóbb, a gyakorlatban jobban alkalmazható és főként hatékonyabban végrehajtható eljárási törvényt kell megalkotni. Az új törvény, amely Az egyház törvényes rendjének és békéjének megőrzéséről címet viseli, egyrészt meg kívánja őrizni a korábbi törvény pozitív tapasztalatait, másrészt alapoz a zsinat bizottságai által megfogalmazott elvekre, illetve a „soproni bizottság” munkája során rögzített célkitűzésekre, továbbá az azokkal összefüggésben megfogalmazott támogató és kritikai észrevételeket is igyekszik figyelembe venni. A törvény talán legjelentősebb újítása, hogy a Magyar Köztársaság polgári per- rendtartásáról szóló 1952. évi III. törvényt hívja segítségül az egyházi bírósági eljárás során. A hivatkozott állami törvény bizonyos rendelkezéseit kötelezően alkalmazni kell. Ezeket tételesen felsorolja egyházi jogszabályunk. Vannak olyan rendelkezései a Polgári perrendtartásnak, amelyek alkalmazása kifejezetten tilalmazott, a harmadik csoportba pedig azok a szabályok tartoznak, amelyekkel kapcsolatban az egyházi bíróságnak kell mérlegelnie, hogy segítségül hívja-e őket az eljárása során, vagy sem. A törvény a bíróság központi szerepét erősíti meg, és ezt arra alapozza, hogy egyházunk törvényes rendjének és békéjének megőrzéséhez elengedhetetlen egy erős és jól működő bíróság. Ehhez szükséges a megfelelő költségvetési forrás biztosítása is, amely az adminisztratív személyi és tárgyi feltételeket is magába foglalja. A bíróság központi szerepét teszi egyértelművé az is, hogy bármely ügytípus esetén az ügyet lezáró végleges döntést - ha a jogorvoslati lehetőségekkel élnek az érintettek - csak a bíróság hozhat. E tekintetben a további ügytípusok - a törvényességi felügyeleti eljárás és a fegyelmi eljárás - mintegy a bírósági eljárást megelőző igazgatási jellegű eljárási rend, ez azonban nem zárja ki azt a körülményt - és várhatóan a gyakorlat is ezt fogja alátámasztani -, hogy az ügyek egy meghatározó része bírósági eljárás megindítása nélkül lezárul majd. Jelentős újítása a törvénynek, hogy minden egyházi jogszolgáltatási szerv jogerős határozatát az egyház hivatalos lapjában, az Evangélikus Közlönyben közzé kell majd tenni. Ez azt a célt kívánja szolgálni, hogy mindannyian naprakészen tudjunk eligazodni a jogalkalmazás fontos kérdéseiben. A fegyelmi tanácsok létrehozásának az a célja, hogy a kisebb súlyú vétségek esetén célzottan rövid, egyszerűsített eljárás keretében lehessen végleges döntést hozni. A fegyelmi tanács döntésével szemben a sérelmet szenvedett fél bírósághoz fordulhat. Alapvetően változik meg az ügyészek szerepe is, akik az új törvény rendjébe illeszkedően és a korábbi elvárásoknak megfelelően valóban a törvényes rend őrei lehetnek. A törvényességi felügyeleti eljárás keretében lehetőségük és kötelességük lesz ugyanis, hogy törvénysértés esetén felügyeleti eljárást kezdeményezzenek, amelynek végén határozattal kötelezhetik a törvénysértő egyházi szerveket, személyeket a törvényes rend megtartására. Az ügyész határozatával szemben is bírósághoz lehet fordulni jogorvoslatért. A törvény külön szabályozza a végrehajtás kérdését, amellyel kapcsolatban a korábbiakban jelentős problémák merültek fel. A tapasztalat ugyanis az volt, hogy gyakran nehezen volt kikényszeríthető egyes döntéseknek a végrehajtása. Külön szabályozza a törvény az úgynevezett különleges eljárásokat, amelyek közé olyan eljárások tartoznak, amelyek indokolják, hogy rövidebb, gyorsabb, egyszerűbb ügymenetben szülessen döntés, például a választási panaszokkal kapcsolatos eljárás, továbbá a törvényességi felügyeleti és fegyelmi eljárások során hozott határozatok felülvizsgálata. A törvény hatályba lépésétől összességében az ügyintézés gyorsítását, az egyszerűbb és hatékonyabb eljárást várhatjuk. A jogalkotással világossá kell tenni azt, hogy a törvényes rend megtartása nem csupán lehetőség, hanem mindannyiunk számára kötelezettség is. Kötelezettség azért, hogy minél többünk számára váljon egyértelművé, hogy a szabadságot, jogainkat csak a jól meghatározott renden belül lehet megfelelően gyakorolni. A Kálvin téri templomban az egyházkerület nevében Báthory Gábor helyettes szuper- * intendens - esperesek, gondnokok, lelkipásztorok és nagyszámú gyülekezet előtt - 1855. október 10-én nyitotta meg ünnepélyesen a pesti teológiai intézetet - tizenöt elsőéves hallgatóval. Az ellenreformáció idején, egészen a türelmi rendeletig (1781) a református egyháznak Budán és Pesten sem gyülekezete, sem kollégiuma nem lehetett. A század végén merült fel a pesti protestáns egyetem felállításának'a gondolati Ez a terv az 1848-as forradalom és szabadságharc, illetőleg annak bukása miatt nem valósulhatott meg. Ám amint lehetett, a korábban Kecskeméten folyó lelkészképzést 1855 augusztusától Pestre helyezték át. Ez örömünnep volt a reformátusok és az evangélikusok számára egyaránt, mert azt jelentette, hogy végre az ország fővárosában is otthont kapott a protestáns teológia és művelődés. Az intézet igazgatója, lelke és gazdája Török Pál pesti lelkész volt. A jó nevű tanárok vonzották a hallgatókat. Évről évre újabb tanszékeket állítottak fel, és a teológiai akadémia külföldön is hírnévre tett szert. Kezdetben az egyházközség termeiben folyt az oktatás, sőt a professzorok saját lakásukban is tartottak előadásokat. A Kálvin téri templom mellett 1863-ban épült fel az a kétemeletes épület, amely 1912-ig adott otthont a teológiának. A 20. század elején ezen helyiségek szűkösnek bizonyultak. Darányi Ignác egyházkerületi főgondok munkája nyomán 1909-ben jelentős előrelépés történt: az egyházkerület bérbe vette, majd megvásárolta a kincstártól a ferencvárosi dohánygyár Ráday utcai telkét a rajta lévő épülettel együtt. November 2-án avatták fel a teológiai akadémia Ráday utcai új épületét, miután szeptember 16-án a főiskola megkezdte itt a működését. Megnyílt az internátus, megfelelő helyet kapott a püspöki hivatal, a Ráday Könyvtár és az egyházkerületi levéltár. A református teológiai akadémia fennállásának százéves jubileumát 1955-ben ünnepelték. Az intézményegyüttes 1979-ben vette fel a Ráday Kollégium nevet. Az egyházkerületi közgyűlés 1978-ban határozta el a bővítést és az újjáépítést. A régi épület teljes felújítása 1983 és 1987 között történt. (A világon másodikként bibliamúzeum is nyílt az épületben.) / Az 1990. évi XXIII. tv. 5. paragrafusa alapján hozott 30/1990 (III. 21.) számú ország- gyűlési határozat 1990. július i-jétől a Budapesti Református Theologiai Akadémiát is egyetemmé nyilvánította. Ezen a bázison a református zsinat 1993. február 24-i ülésén alapította meg a Károli Gáspár Református Egyetemet a Budapesti Református Teológiai Akadémia bővítésével és a Nagykőrösi és Dunamelléki Református Hitoktató és Tanítóképző Főiskola főiskolai karként történő csatlakozásával. Megalapították a Bölcsészettudományi Kart, 1998-ban pedig megkezdte működését az Állam- és Jogtudományi Kar. A Hittudományi Karon teológus-lelkész és vallástanár szakon folyik hat-, illetve ötéves, egyetemi szintű alapképzés. M A http://www.reformatus.hu/archiv/2005/150.htm oldal felhasználásával
