Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-10-16 / 42. szám

"Evangélikus Életi? PANORÁMA 2005. október 16. 7 Szerkesztette: Muntag András A 2006. évi általános tisztújításról Egyházunkban a jövő esztendőben lezá­rul egy hatéves periódus. Presbitériu­mok és tisztségviselők, felügyelők és küldöttek 2001-ben kapott megbízatása jár le, s helyük betöltésére választásokat kell kiírni. A választások első lépcsőjében az egy­házközségekben kell lebonyolítani a vá­lasztásokat. Március végéig kell össze­hívni a választó közgyűlést. Ennek idő­pontjáról - egyeztetés után - az orszá­gos és az egyházmegyei jelölőbizottsá­gok döntenek. Az egyházközség saját tisztségviselőin kívül ekkor kell leadni a gyülekezet szavazatát az esperesre, az egyházmegyei felügyelőre, valamint az országos felügyelőre is. Az új egyház- községi elnökségekből és a megválasz­tott egyházmegyei küldöttekből ezután össze tud ülni az egyházmegyei közgyű­lés, melyet az újonnan választott egy­házmegyei elnökség vezet. A második lépcsőben - június végéig - az egyházmegyei közgyűlés választja meg tisztségviselőit és küldötteit. Ezzel egy időben újabb egyházközségi közgyűlé­sen kell az egyházkerúleti felügyelőt megválasztani. így áll össze az új egyház­kerúleti közgyűlés. A harmadik lépcsőben - szeptember végéig - az egyházkerúleti közgyűlés alakul meg, és folytatja le vá­lasztásait. Végül az év utolsó negyedében kerül sor a negyedik lépcsőre: az országos testületek megalakulására és az országos tisztségviselők megválasztására. A választások titkosak, ami azt jelenti, hogy az összehívott közgyűlésen az egy­házközség pecsétjével ellátott szavazó­lapon, a saját nevünk feltüntetése nélkül kell megjelölni azt, hogy melyik jelöltet tartjuk az adott tisztségre legalkalma­sabbnak. A közgyűlésen sok ilyen szava­zólapot kell kitölteni, hiszen presbitéri­umot, tisztségviselőket, a négy egyház­kormányzati szintnek megfelelő fel­ügyelőt, továbbá esperest is kell válasz­tani. A jelöltekre a jelölőbizottság gyűjti az ajánlásokat. A választási törvény leír­ja, hogy a jelölőbizottság mely testülete­ket keresi meg levélben az ajánlásra való felhívással, de bármely egyháztagnak jo­ga van ajánlásával a jelölőbizottságnál jelentkezni. A jelölőbizottságok munkája nagyon megkönnyítheti a közgyűlés lefolyását. Ha túl sok a jelölt, akkor nehezebb vá­lasztani: a szavazatok szétosztódnak a jelöltek között. Ezért az lenne szeren­csés, ha eggyel, legfeljebb kettővel több közül kellene választani. A választásokat a zsinat azzal szeret­né megkönnyíteni, hogy választási útmu­tatót állít össze. Ebben közérthető nyel­ven szeretnénk megfogalmazni a válasz­tás szabályait, a várható buktatókat és az eljárást megkönnyítő ötleteket. A megválasztott testületek és tiszt­ségviselők beiktatásuk után azonnal megkezdhetik munkájukat. A leköszö­nő testületek, tisztségviselők és a vá­lasztó közgyűlés fegyelmezett munká­jában reménykedve sok erőt kívánunk mindenkinek a következő hat eszten­dőt megalapozó választási évhez. ■ Muntag András hónapok egyházközség egyházmegye egyházkerület országos 1. II. III.-jílöjés .'váasztá: jéíJtés V. VI. 1 választás beiktatás1 választás jaBtés Jelmagyarázat: OP = országos presbitérium ------------„ _ je|öit|jsta küldése-­-----------* = tisztségviselő választása magasabb egyházkormányzati szintre ................* = testületi küldött i A tisztújítás menete VII. Vili. IX. X. XI. XII. beiktatás választás inti »zmények: választás Szabadság- rendezett keretek között 150 éves a Károli Gáspár Református Egyetem 41 Folytatás az i. oldalról „Adjatok hálákat az Úrnak!” - énekelte az egyetem Soli Deo Gloria kórusa a hit- tudományi kar Ráday utcai, zsúfolásig megtelt dísztermében. Az ünnepi köz­gyűlés kezdetén ár. Bölcskei Gusztáv püs­pök jn 1,43-51 alapján hirdette az igét. A Magyarországi Református Egyház zsi­natának lelkészi elnöke a találkozás és a párbeszéd fontosságát emelte ki mint olyat, ami egy egyetem lételeme is kell, hogy legyen. Saját, felvállalt identitás és igazi dialógus nyomán alakulhat ki való­di közösség Isten és ember, ember és ember között. Ahol ez megvalósul, ott valóban van okunk hálát adni. Hálaadással idézte fel a múltat ünne­pi beszédében ár. Szűcs Ferenc rektor is, aki a kezdetekre emlékezett. Tisztelet­tel szólt a protestáns egyetem két alapí­tójáról, Török Pál református és Székács József evangélikus püspökről. Szintén említette a közös kezdetet a „nagyobb testvért” köszöntő beszédében dr. Szabó Lajos, az Evangélikus Hittudományi Egyetem rektora. A Pázmány Péter Ka­tolikus Egyetem képviseletében felszó­laló dr. Kránitz Mihály rektorhelyettes az egyházi felsőoktatási intézmények szo­rosabb együttműködését mondotta kí­vánatosnak. A köszöntések után következett a lau- dációk felolvasása (dr. Hafenscher Ká­roly életét és munkásságát dr. Karasszon István, az ószövetségi tanszék vezetője méltatta), ezt pedig a Károli Gáspár Re­formátus Egyetem százötven éves jubi­leumának alkalmából odaítélt díszdok­tori oklevelek átadása követte. Dr. Ha­fenscher Károly mellett dr. Jan Peter Balke­nende professzor, a Holland Királyság miniszterelnöke; dr. Abraham van de Beek holland professzor, illetve honfitársa, dr. Hinrich Stoevesandt lelkész; dr. Gerd Theis- sen német teológiai professzor, valamint dr. Juhász Tamás kolozsvári református teológus és dr. Kása László művelődéstör­ténész, egyetemi tanár részesült a kitün­tető címben. Ugyancsak díszdoktori ok­levelet kapott Sir John M. Templeton jogi végzettségű brit üzletember, akit hajlott kora sajnos megakadályozott abban, hogy jelen legyen az ünnepi eseményen. A díszdoktorok nevében dr. jan Pe­ter Balkenende holland kormányfő mondott köszönetét. Felszólalását ma­gyarul kezdte, majd „azok miatt, akik ezt a nyelvet nem beszélik”, angolra váltott - szavait azonban sajnos nem tolmácsolták... A rendezvényt dr. Szabó István püspök zárta, hangsúlyozva, hogy a tudomá­nyos élet hazai és külföldi képviselőit valójában nem az egyetem tisztelte meg díszdoktori címmel, hanem ők tisztelték meg az intézményt azzal, hogy elfogad­ták az oklevelet. A Károli-egyetem ünnepi eseményei­nek rangjáról árulkodik az a tény, hogy a Magyar Nemzeti Bank október 4-én az évforduló tiszteletére ezüst emlékérmét bocsátott ki. ■ Gazdag Zsuzsanna Előtérben négyen a díszdoktori cím várományosai közül (balról jobbra): Jan Peter Balkenende, Abraham van de Beek, Hafenscher Károly és Juhász Tamás Törvény az egyházi jogszolgáltatásról Szemelvények a Károli Gáspár Református Egyetem történetéből ■ Dr. Hidas János Az elmúlt évek jogalkalmazási tapasztala­tai egyértelművé tették, hogy a jelenleg ha­tályos, az egyházi bíráskodásról szóló 1997. évi X. törvényhez képest egyszerűbb, átláthatóbb, a gyakorlatban jobban alkal­mazható és főként hatékonyabban végre­hajtható eljárási törvényt kell megalkotni. Az új törvény, amely Az egyház törvényes rendjének és békéjének megőrzéséről címet vise­li, egyrészt meg kívánja őrizni a korábbi törvény pozitív tapasztalatait, másrészt alapoz a zsinat bizottságai által megfogal­mazott elvekre, illetve a „soproni bizott­ság” munkája során rögzített célkitűzések­re, továbbá az azokkal összefüggésben megfogalmazott támogató és kritikai ész­revételeket is igyekszik figyelembe venni. A törvény talán legjelentősebb újítása, hogy a Magyar Köztársaság polgári per- rendtartásáról szóló 1952. évi III. tör­vényt hívja segítségül az egyházi bírósá­gi eljárás során. A hivatkozott állami törvény bizonyos rendelkezéseit kötele­zően alkalmazni kell. Ezeket tételesen felsorolja egyházi jogszabályunk. Van­nak olyan rendelkezései a Polgári perrend­tartásnak, amelyek alkalmazása kifejezet­ten tilalmazott, a harmadik csoportba pedig azok a szabályok tartoznak, ame­lyekkel kapcsolatban az egyházi bíró­ságnak kell mérlegelnie, hogy segítségül hívja-e őket az eljárása során, vagy sem. A törvény a bíróság központi szerepét erősíti meg, és ezt arra alapozza, hogy egy­házunk törvényes rendjének és békéjének megőrzéséhez elengedhetetlen egy erős és jól működő bíróság. Ehhez szükséges a megfelelő költségvetési forrás biztosítása is, amely az adminisztratív személyi és tár­gyi feltételeket is magába foglalja. A bíró­ság központi szerepét teszi egyértelművé az is, hogy bármely ügytípus esetén az ügyet lezáró végleges döntést - ha a jogor­voslati lehetőségekkel élnek az érintettek - csak a bíróság hozhat. E tekintetben a to­vábbi ügytípusok - a törvényességi fel­ügyeleti eljárás és a fegyelmi eljárás - mint­egy a bírósági eljárást megelőző igazgatási jellegű eljárási rend, ez azonban nem zárja ki azt a körülményt - és várhatóan a gya­korlat is ezt fogja alátámasztani -, hogy az ügyek egy meghatározó része bírósági el­járás megindítása nélkül lezárul majd. Jelentős újítása a törvénynek, hogy minden egyházi jogszolgáltatási szerv jogerős határozatát az egyház hivatalos lapjában, az Evangélikus Közlönyben közzé kell majd tenni. Ez azt a célt kívánja szol­gálni, hogy mindannyian naprakészen tudjunk eligazodni a jogalkalmazás fon­tos kérdéseiben. A fegyelmi tanácsok létrehozásának az a célja, hogy a kisebb súlyú vétségek esetén célzottan rövid, egyszerűsített el­járás keretében lehessen végleges dön­tést hozni. A fegyelmi tanács döntésével szemben a sérelmet szenvedett fél bíró­sághoz fordulhat. Alapvetően változik meg az ügyészek szerepe is, akik az új törvény rendjébe il­leszkedően és a korábbi elvárásoknak megfelelően valóban a törvényes rend őrei lehetnek. A törvényességi felügyeleti eljárás keretében lehetőségük és köteles­ségük lesz ugyanis, hogy törvénysértés esetén felügyeleti eljárást kezdeményez­zenek, amelynek végén határozattal köte­lezhetik a törvénysértő egyházi szerveket, személyeket a törvényes rend megtartá­sára. Az ügyész határozatával szemben is bírósághoz lehet fordulni jogorvoslatért. A törvény külön szabályozza a végre­hajtás kérdését, amellyel kapcsolatban a korábbiakban jelentős problémák me­rültek fel. A tapasztalat ugyanis az volt, hogy gyakran nehezen volt kikényszerít­hető egyes döntéseknek a végrehajtása. Külön szabályozza a törvény az úgyne­vezett különleges eljárásokat, amelyek közé olyan eljárások tartoznak, amelyek indokolják, hogy rövidebb, gyorsabb, egyszerűbb ügymenetben szülessen dön­tés, például a választási panaszokkal kap­csolatos eljárás, továbbá a törvényességi felügyeleti és fegyelmi eljárások során hozott határozatok felülvizsgálata. A törvény hatályba lépésétől összessé­gében az ügyintézés gyorsítását, az egy­szerűbb és hatékonyabb eljárást várhat­juk. A jogalkotással világossá kell tenni azt, hogy a törvényes rend megtartása nem csupán lehetőség, hanem mind­annyiunk számára kötelezettség is. Köte­lezettség azért, hogy minél többünk szá­mára váljon egyértelművé, hogy a sza­badságot, jogainkat csak a jól meghatá­rozott renden belül lehet megfelelően gyakorolni. A Kálvin téri templomban az egyházkerület nevében Báthory Gábor helyettes szuper- * intendens - esperesek, gondnokok, lelkipásztorok és nagyszámú gyülekezet előtt - 1855. október 10-én nyitotta meg ünnepélyesen a pesti teológiai intézetet - tizenöt el­sőéves hallgatóval. Az ellenreformáció idején, egészen a türelmi rendeletig (1781) a református egyház­nak Budán és Pesten sem gyülekezete, sem kollégiuma nem lehetett. A század végén merült fel a pesti protestáns egyetem felállításának'a gondolati Ez a terv az 1848-as forradalom és szabadságharc, illetőleg annak bukása miatt nem valósulhatott meg. Ám amint lehetett, a korábban Kecskeméten folyó lelkészképzést 1855 augusztusától Pestre helyezték át. Ez örömünnep volt a reformátusok és az evangélikusok számára egyaránt, mert azt jelentette, hogy végre az ország fővárosában is otthont kapott a protestáns teológia és művelődés. Az intézet igazgatója, lelke és gazdája Török Pál pesti lelkész volt. A jó nevű tanárok vonzották a hallgatókat. Évről évre újabb tanszékeket állítottak fel, és a teológiai aka­démia külföldön is hírnévre tett szert. Kezdetben az egyházközség termeiben folyt az oktatás, sőt a professzorok saját la­kásukban is tartottak előadásokat. A Kálvin téri templom mellett 1863-ban épült fel az a kétemeletes épület, amely 1912-ig adott otthont a teológiának. A 20. század ele­jén ezen helyiségek szűkösnek bizonyultak. Darányi Ignác egyházkerületi főgondok munkája nyomán 1909-ben jelentős előrelépés történt: az egyházkerület bérbe vette, majd megvásárolta a kincstártól a ferencvárosi dohánygyár Ráday utcai telkét a rajta lévő épülettel együtt. November 2-án avatták fel a teológiai akadémia Ráday utcai új épületét, miután szeptember 16-án a főiskola megkezdte itt a működését. Megnyílt az internátus, megfelelő helyet kapott a püspöki hivatal, a Ráday Könyvtár és az egyház­kerületi levéltár. A református teológiai akadémia fennállásának százéves jubileumát 1955-ben ün­nepelték. Az intézményegyüttes 1979-ben vette fel a Ráday Kollégium nevet. Az egy­házkerületi közgyűlés 1978-ban határozta el a bővítést és az újjáépítést. A régi épület teljes felújítása 1983 és 1987 között történt. (A világon másodikként bibliamúzeum is nyílt az épületben.) / Az 1990. évi XXIII. tv. 5. paragrafusa alapján hozott 30/1990 (III. 21.) számú ország- gyűlési határozat 1990. július i-jétől a Budapesti Református Theologiai Akadémiát is egyetemmé nyilvánította. Ezen a bázison a református zsinat 1993. február 24-i ülé­sén alapította meg a Károli Gáspár Református Egyetemet a Budapesti Református Teológiai Akadémia bővítésével és a Nagykőrösi és Dunamelléki Református Hitok­tató és Tanítóképző Főiskola főiskolai karként történő csatlakozásával. Megalapítot­ták a Bölcsészettudományi Kart, 1998-ban pedig megkezdte működését az Állam- és Jogtudományi Kar. A Hittudományi Karon teológus-lelkész és vallástanár szakon fo­lyik hat-, illetve ötéves, egyetemi szintű alapképzés. M A http://www.reformatus.hu/archiv/2005/150.htm oldal felhasználásával

Next

/
Oldalképek
Tartalom