Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-08-07 / 32. szám

‘Evangélikus Életi MOZAIK 2005. augusztus 7. 11 Új informatikai eszközök a számítógépes hálózatok között ► „Teljesen új társadalmak épülnek manapság. Nem láthatod őket, csak a szá­mítógéped képernyőjén. Nem látogathatsz el közéjük, csupán a billentyű­zeteden keresztül. Az úthálózatuk drótokból és fénykábelekből áll, beszé­düket egyesek és nullák sorozata továbbítja. Mégis, a kibervilágnak ezek a közösségei ugyanolyan valóságosak és ugyanúgy vibrálnak, mint azok, amelyeket a földgömbön vagy a térképen lehet találni. Valódi emberek vannak a túloldalon, a monitorok mögött. És felszabadulván a fizikai kor­látoktól, ezek az emberek összetartó és hatékony közösségek új típusait fejlesztgetik - olyanokat, amelyeket sokkal inkább a közös érdeklődés és cél határoz meg, mint a véletlen földrajzi közelség; olyanokat, amelyekben igazából csak az számít, hogy mit mondsz, hogyan gondolkodói és érzel, s nem az, hogy hogyan nézel ki, hogy beszélsz, vagy hány éves vagy.” (Mit­chell Kapor előszava a The Big Dummys Guide to the Internet 2.0-s verziójá­hoz, 1993) A számítógépek összekapcsolása, a háló­zat manapság mindenki számára kézzel­fogható valóság, hiszen egyre jobban ter­jed az internet. A hálózatok a vízvezeték­hez hasonlóan „információs közműként” működnek, amelyből egyre nagyobb mennyiségben ömlik az információ, s raj­tunk áll, hogy mennyit és hogyan haszná­lunk fel belőle. Meg kell tanulnunk, és másokat is meg kell tanítanunk arra, hogy miként kell ezt az információözönt kezelni és kordában tartani annak érde­kében, hogy ne fulladjunk bele. Informa­tikatanárként azt tapasztalom, hogy ami­óta otthon is van internet, sokkal több le­hetőségem van arra, hogy az óráimat sok­színűbbé tegyem. Ezenkívül rengeteg ta­nítványommal tudok beszélgetni virtuá­lisan a messenger nevű program segítségé­vel (erre egyébként sajnos nem is volna elegendő időm az iskolában). A számítógépek összekapcsolására szolgáló eszközök között megjelentek azok, amelyek az eddigi, különféle kábe­lekkel létrehozott kapcsolat helyett a ve­zeték nélküli összeköttetést valósítják meg. A vezeték nélküli hálózatok révén lényegében egyetlen kábel nélkül meg­oldható, hogy a különböző asztali vagy hordozható számítógépek megosszanak egymás között például egy nyomtatót vagy akár egy internetkapcsolatot. A ve­zeték nélküli összeköttetés nem csupán a számítógépek, hanem más eszközök kö­zött is egyre inkább teret hódít; a mikro­fonoknál például már általános. A zene- lejátszóknál is kezd terjedni: a Logitech cég jelentetett meg egy olyan vezeték nélküli fejhallgatót, amely mp3-lejátszó- hoz kapcsolódik. Még egy példa: rövid időn belül a kereskedelemben is kiszorít­hatja a vonalkódos azonosítást a rádió- frekvenciás azonosítórendszer (RFID). A szakértők szerint tömeges üzembe he­lyezése nagy hatással lesz az informati­kai hálózatokra. Többféle, a vezeték nélküli adatátvitel­re vonatkozó szabványt dolgoztak ki, például a WiMAX (Worldwide Interope­rability for Microwave Access) a gyors csatlakozást biztosítja az otthonokban, az üzleti felhasználóknál, illetve a mobil vezeték nélküli hálózatok esetén. Ez is széles sávú rádióhullám segítségével ad lehetőséget az intemetcsatlakozásra; elő­dei a WLAN és a Wi-Fi. Fontos elemük az elérési pont (Access Point). Ez az eszköz az adatforgalmat teszi szabályozottá. (Kialakítható enélkül is egyenrangú háló­zat, de ennek tagjai több eszköz esetén igen lassúvá válnak a felesleges kapcsola­tok miatt.) A számítógépekbe pedig egy kártyát építenek, amelyik fogja és küldi a jeleket. A vezeték nélküli megoldások között elterjedt az infravörös (IrDA) és a rádió- frekvenciás „kékfog” (bluetooth) technoló­gia. Mindkettő lehetővé teszi, hogy ne a Laokoón-csoport tekergőzését is meg­szégyenítő kábelkötegbe csavarodva használjuk a ma már mindennapossá vált eszközeinket... Ha az eszközök között nincs fizikai akadály, azaz „látják egymást”, akkor megoldás lehet az infravörös kapcsolat. Ez leginkább a 800 és 900 nanométer hullámhosszú, emberi szemmel már nem látható tartományban oldja meg a jelek átvitelét. A szem nagyjából a 380 és 760 nm közötti tartományban érzé­EGYHÁZ ÉS VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Babies Csaba és Bogdányi Gábor keli a fényhullámokat (a teljes elektro­mágneses hullámtartomány e részét ne­vezzük látható fénynek). A technológi­át számos eszköz alkalmazza már. Az infraportos egér és billentyűzet alig drá­gább a vezetékesnél, de mobiltelefonok, illetve telefon és számítógép között is használatos. Az Ericsson cég 1998-ban fejlesztette ki a kék fogúnak becézett II. Harald dán királyról elnevezett bluetooth technoló­giát. (A névadóról is érdemes pár szót ej­teni: Harald Bluetooth viking király volt Dániában 940 és 981 között. Az volt az egyik különös képessége, hogy az embe­reket párbeszédre, eszmecserére késztet­te; uralkodása alatt Dánia és Norvégia felvette a kereszténységet, és egyesült a két ország.) A cél mobil eszközök össze­kapcsolása volt körülbelül tíz méter tá­volságon belül úgy, hogy az eszközöket egymástól függetlenül lehessen elhelyez­ni. A megoldást a szabadon felhasznál­ható 2,4 GHz-es ultrarövid rádióhullámú tartományban dolgozták ki. Ez egyben a rendszer hibája is lett, mivel ez a frekven­ciatartomány már igencsak túlzsúfolt - a vezeték nélküli csengőtől kezdve a ga­rázsnyitóig számos eszköz ezen műkö­dik. Ez az eszköz is gyakori a mobilok és a számítógépek kommunikációjában. A vezeték nélküli kapcsolatok fejlő­dése azért is lehetséges, mert a cégek ir­datlan pénzösszegeket áldoznak a kuta­tásokra. Az adatátvitel sebessége és ka­pacitása egyre nagyobb lesz, amit jól mutat a mobiltelefonok fejlődése: kü­szöbön áll a képtelefonálás. ■ Babics Csaba (Forrás: Sulinet) EVÉL&LEVÉL&EVÉL&LEVÉL Harry Potter mágiája és az Ószövetség Semmiképpen nem szeretnék belemerülni a már eddig is nagy viharokat kavaró Harry Potter-jelenség kontra kereszténység vita szövevényes tartalmi részleteibe. Teológusként azonban úgy gondolom, hogy Chladek Tibor Hány Potter egy „mugli” olva­satában című cikkének néhány kitétele (Evangélikus Élet, 31. szám) szükségessé teszi, hogy az eszmefuttatásnak azon részeit, melyek az Ószövetségnek a mágiával és az okkult jelenségekkel kapcsolatos szemléletét taglalják, teológiai szempontból némi helyreigazítással lássam el. A cikk szerzője a Harry Potter-könyveknek a gyerekek lelki fejlődésére gyakorolt káros hatását azzal indokolja, hogy J. K. Rowling varázslókkal benépesített és fekete mágiával átszőtt történeteit nem egy fiktív mesevilágban helyezi el, hanem földi vilá­gunk ismert helyszíneit választja a mágikus cselekmények kiindulópontjául. A gondolatmenet következő, átvezető érvelése szerint a regényekben megjelenő különbségtétel a mágikus világot érzékelők és az ilyen szempontból érzéketlen - át­lagos képességű - emberek, a „muglik” között a rajongókban olyan jellegű kisebbsé­gi komplexust generál, amely ennek kompenzálásaként arra sarkallja őket, hogy be­leéljék magukat a Harry Potter-regények varázslatos világába, és ezáltal ténykérdéssé válik számukra „a regényalakok valóságossága (...), a fekete mágia létezése” - véli a szerző. A cikk írója szerint ez az a mozzanat, amelyik igazán mágikus jellegűvé teszi a Harry Potter-jelenséget. A szerző ugyanis ezt olyan nagy erejű és jelentőségű írói stra­tégiának tartja, amely képes arra, hogy az olvasó szemében valósággá tegye a fikciót, majd siet hozzátenni, hogy írói erényként ez meg is állhatná a helyét, de ne feledjük: ez a fikció nem más, mint mágia és okkultizmus, amelyet az írónő magától értetődő­vé akar tenni. E végső konklúzió után egy ószövetségi idézettel zárul a cikk, amelyet a végkövet­keztetés megfelelő igei alátámasztásának vél a szerző (5M0Z i8,iob-na). Ez egy tiltó rendelkezés Mózes ötödik könyvéből, amely a zsidó vallásúakat szigorúan eltiltja min­denféle okkult vagy mágikus tevékenység gyakorlásától. Az ószövetségi írásmagyarázat és teológia szempontjából a fenti gondolatmenet meglehetősen aggályosnak mutatkozik. Az Ószövetség ugyanis egyetlen helyen sem állítja, hogy a mágia, az okkultizmus, a spiritizmus stb. jelenségei pusztán fikciók, az emberi fantázia termékei lennének. Épp ellenkezőleg: az Ószövetség bizonyos tiltó rendelkezései épp azt erősítik meg, hogy ezek a mágikus erők és hatások, okkult technikák és praxisok nagyon is létező dolgok, amelyek elsajátíthatóak és gyakorol- hatóak. Valódi veszélyük nem az üres fantáziálásban, hanem épp a létező és a való­ságra hatást gyakorolni képes mivoltukban rejtőzik. A józan emberi logika is előhív­ja a kérdést: miért tiltana a Tóra olyasmit, ami nem valóságos, s ezért reális veszélye sincsen? Annak megállapításához, hogy az Ószövetség mennyire egészen közeli valóság­ként kezeli és ábrázolja a mágiát, még csak az ószövetségi írásmagyarázat vagy a teo­lógia terén sem kell jártasnak lenni: elegendő hozzá egy átlagos szintű bibliaismeret. Az Ószövetségnek nem épp a legismeretlenebb történetei közé tartozik a Sámuel első könyvében olvasható elbeszélés Saulról, aki azért keresi fel az éndóri halottidéző asszonyt, hogy kapcsolatba léphessen Sámuel próféta szellemével. Sámuel első kér­dése Saulhoz az volt, hogy Miért háborgattál, és idéztél fel engem?" Saul ezzel a háborga­tással átlépte a tiltott határt a saját világa és a mágikus világ között, és ezzel megszeg­te a törvényt (iSám 28,7-25). Még egy apró észrevétel kívánkozik ide a cikk szóhasználatával kapcsolatban. Bár ez nem keresztény teológiai kérdés, hanem a mágia elméletét és gyakorlatát érinti, a fogalmak helyes értelmezése ezen a téren egy alapvető megkülönböztetést kíván. A cikkben ugyanis kizárólag a „fekete mágia” kifejezés szerepel - a gonosz szereplők és a jóért küzdő főhősök különbségére való tekintet nélkül. A mágia el­mélete szerint azonban maga a mágia mint praxis sem nem fekete, sem nem fehér. Önmagában semleges dolog. A mágiát „feketévé” vagy „fehérré” nem a felhaszná­lás módja, hanem a szándéka teszi. Ha valaki a saját egója előnyeiért, önző módon alkalmazza ezeket az erőket, az fe­kete mágiát művel; a „fehér mágus" azonban - egoját háttérbe tolva - nem a saját ki­csinyes érdekeiért, hanem mások boldogulásáért műveli a mágiát: az általa felidézett és irányított energiákkal mások fejlődését és tudatosodását segíti. A mágia elmélete szerint a fehér mágia lényege egy olyan szó, amely a keresztény teológiában is köz­ponti szerepet játszik: a szolgálat. Nagy kérdés, hogy mit kezd ezekkel a gondolatokkal a keresztény világképet ma­gáénak valló ember. Mindenesetre egy adott témában (különösen azok esetében, amelyek annyira ellentmondásban lévőnek tűnnek a keresztény tanítással) az elha­markodott ítéletek és kategorizálások elkerüléséhez, az árnyalt véleményalkotáshoz és a különféle jelenségekről való elmélyült gondolkodáshoz nagymértékben segít hozzá az előzetes - és alázatos - tájékozódás. Petri Gábor (Szeged) Uniós források egyházi épületek felújítására? A kulturális tárca fel kívánja mérni, hogy az Európai Unió forrásai miként vonha­tók be az egyházi épületek rekonstrukci­ójába - jelentette ki Gulyás Kálmán, a mi­nisztérium egyházügyi államtitkára július 29-én sajtótájékoztatón Gyöngyösön. A pályázatok szempontjából a nehéz­séget igazán az jelentette - és valószínű, hogy ezzel a további pályázatok során is meg kell majd küzdeni -, hogy az egy­ház sajátos intézmény, amelynek eseté­ben nem alkalmazhatók ugyanazok az eljárások, mint egy gazdasági társaság esetén - fejtette ki az államtitkár, aki hét Gyöngyös környéki településen mérte fel az egyházi épületeket. Mint közölte, az elmúlt évben az unió SAPARD elő­csatlakozási programjának keretében összesen 1,3 milliárd forint jutott nyolc­vanhét településen az egyházi épületek rekonstrukciójára a faluközpontok re­habilitációjának részeként. A politikus elmondta azt is, hogy fel­méréseik szerint az egyházak évente mi­nimum hárommilliárd forintnyi forrást igényelnének épületeik rekonstrukciójá­ra, karbantartására, ám ha négy-ötmilli- árd forint állna rendelkezésre, akkor is öt­hat évre volna szükség ahhoz, hogy fel­számolják a lemaradást. Ezzel szemben azonban a központi költségvetésből az elmúlt évben és az idén is csupán 1,2 mil­liárd forint fordítható erre a célra, ezért el­engedhetetlen plusz források bevonása. Varga Kálmán, a Kulturális Örökségvé­delmi Hivatal elnöke arról számolt be, hogy az Európai Unió a nemzeti kultúra megőrzését belügynek tekinti, ezért pél­dául a nemzeti építészeti örökség megőr­zésére eddig nem álltak rendelkezésre kü­lön közösségi alapok. Ugyanakkor most formálódik egy uniós kulturális támoga­tási rendszer, amelynek a forrásai legha­marabb jövőre vehetőek igénybe - fűzte hozzá. Addig az egyházi műemlék épüle­tek rekonstrukciójának uniós támogatása tágabb keretben képzelhető el. Például az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Prog­ramon belül a faluközpontok rehabilitá­ciójába beleilleszthető akár a templom felújítása is - mondta Varga Kálmán. M MTI Világvallások a tudományos kutatás fókuszában. A bonni egyetem különbö­ző tanszékei megalapították a Vallás és Társadalom Központot. Az intézmény célja a világvallások közötti együttmű­ködés fokozása. A központban dolgozó tudósok öt világvallást - a kereszténysé­get, a zsidóságot, az iszlámot, a hinduiz­must és a buddhizmust - óhajtanak mé­lyebben vizsgálni. A munkacsoportban nemcsak teológusok, hanem szocioló­gusok, orientalisták és politológusok is vannak, akik „a valamennyi vallásban közös témákat akarják feldolgozni azzal a szándékkal, hogy a vallások társadalmi­politikai hatásait elemezzék”. Bestseller a „világkatekizmus”. Olaszor­szágban a római katolikus egyház rövid katekizmusa lett az idei nyár bestsellere. (A kötet bemutatójáról lapunk 27. száma is hírt adott.) A műből, amely egyelőre csak ola­szul olvasható, eddig 410 ezer példányt ad­tak el. A dokumentum az 1992-ban megje­lent, nyolcszáz oldalas „világkatekizmus” rövidített változata: 205 oldalon 598 kér­désben és feleletben foglalja össze a római katolikus hittételeket. Szól a hitvallásokról, a szentségekről, a keresztény élet gyakorla­ti kérdéseiről, és magyarázatát adja a Tízpa­rancsolatnak, illetve a Miatyánknak. M ÖTK „Míg élek, előfizető akarok maradni” Tisztelt Főszerkesztő Úr! Megkaptam az egyéni előfizetők részére elküldött előjegy­zési lapot, amelyen az Evangélikus Élet jubileumi napjával kapcsolatos kérdések szere­peltek. Egészségi okok miatt nem tudok elmenni a tervezett találkozóra. Édesapám, aki az egyházashetyei gyülekezet gondnoka volt, a kezdetektől járatta az Evangélikus Életet és a Harangszót. 1970-ben bekövetkezett halála után is az „ő nevére" jött az újság, mivel ifjabb öcsémet is Ferencnek hívják. Míg élek, előfizető akarok maradni. Sajnos a templomba csak akkor tudok elmenni, ha elvisznek. Mindig meghallga­tom a televíziós és rádiós istentiszteleteket. Szomorú, hogy kis imaházunkban ha­vonta egyszer van csak istentisztelet, és a látogatottsága akkor is kevés: hat-hét meg­öregedett ember. „Hol vannak a gyermekek?” - kérdezem én is, mint az újság egy ko­rábbi cikke. Jómagam a Pápai Református Nőnevelő Intézetben (Nátus) végeztem a polgárit, majd a tanítóképzőt is. Átéltem ott az államosítást. Hitoktatóm Dombi László volt. Minden ünnepen, vasárnaponként hosszú sor vezetett a Nátusból a Széchenyi utcá­ban lévő templomba. Az itthon töltött ünnepek prédikációiról be kellett számol­nunk. Gyalog mentünk Hetyéről Kissomlyóra templomba, ahol Szabó Lajos volt a lel­kész (ár. Szabó Lajosnak, az Evangélikus Hittudományi Egyetem jelenlegi rektorának az édesapja). Hivatásának élő pap volt; sok szép éneket megtanított a tanítványainak az elemiben, majd a konfirmációra készülve. Nem volt szereposztás a vizsgán! Az iskola elvégzése után Alsóságra kerültem. A kommunizmus vallásellenes poli­tikájának szenvedő alanya voltam. Vártuk az év végét, de féltünk a hittanbeíratástól. A szülők foggal-körömmel ragaszkodtak az ’50-es évek elején ahhoz, hogy gyerme­keik hitoktatásban részesüljenek. Azok a kegyetlen évtizedek azután megtették a hatásukat. A hit nélkül felnőtt nemzedék „éli világát”. Gyermek gyilkol szülőt, szülő dob el gyermeket. Most szabad a vallást gyakorolni - sajnos nem élnek vele sokan. Meg is van az eredmény! Örömmel elmennék a tervezett találkozóra, ha tudnék. Betöltöttem a 74. évemét. De egy év óta a bot helyett járókeretet is igénybe kell vennem. A találkozóhoz sok sikert kívánok Isten áldásával. Erős vár a mi Istenünk! Tisztelettel: Szita Aranka (Egyházashetye)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom