Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-07-17 / 29. szám
IO 2005. július 17. KRÓNIKA Evangélikus Életit Táboriták régen és ma ► A teljes egyenlőség és a közösségvállalás gondolata már jóval a 20. század előtt, az 1400-as években megjelent Húsz János követőinek, a huszitáknak a gondolkodásmódjában. A husziták a lehető legszorosabb közösségben éltek együtt - majdnem úgy, ahogy a Mevisz idén tizennegyedik alkalommal megrendezett családos találkozójának résztvevői június 26-a és július 3-a között Bonyhádon. Néhány nappal azután, hogy Húsz Jánost 1415. július 6-án Konstanzban megégették, tanítványai Prágában felkelést robbantottak ki. A felkelők július 30-án elfoglalták a városházát, a tanácsnokokat pedig defenesztrációval sújtották - azaz kivetették őket az ablakon. Huszita prédikátorok hatására közel negyvenezer ember gyűlt össze Tabor (Tábor) hegyén. Vezetőjük a kisnemesi származású Jan Ziska lett. A hegyen megalapított városban teljes vagyoni egyenlőségen alapuló közösségben éltek az ott lakók. Bár a belső ellentétektől megosztott huszita mozgalomra az 1434-es lipanyi csatában Zsigmond király katonái súlyos vereséget mértek, a huszitizmus és kulturális hatásai nem tűntek el nyomtalanul... Már csak azért sem, mert a bonyhádi családos találkozó - vagy jobban mondva: családos tábor - résztvevői hasonló módon vállaltak közösséget egymással, mint a husziták egykoron. A 15. századi Európa erősen tagolt, úgynevezett rendi társadalmában súlyos konfliktusokat okoztak a kiváltságos rendek, különösképpen a papok és a főnemesek privilégiumai. A jog előtti egyenlőség hiánya falként magasodott ember és ember - nemes és közrendű - közé. A társadalmi egyenlőtlenségek egyrészt szöges ellentétben álltak a krisztusi tanításokkal, másrészt pedig sok esetben gátat szabtak a testvéri, felebaráti szeretetnek. A husziták felismerték, hogy a rendi különbségek nehezítik a testvéri közösségek létrejöttét, ezért maguk között felszámolták mindazt, ami elválasztotta őket egymástól. Az idők változnak, a demokratikusan működő európai államokban - többek között az 1776. július 4-én ratifikált Amerikai függetlenségi nyilatkozat és az 1789-es francia forradalom szellemében - minden ember születésénél fogva egyenlő. A ma emberét nem rendi különbségek, hanem más jellegű, hétköznapi gondok választják el egymástól. Az információs társadalomban általános jelenség a kapkodás, a rohanás, az idegeskedés. A családos tábor egy hete alatt azonban a résztvevőknek sikerült minden ilyen zavaró tényezőt kizárni a szállásul szolgáló bonyhádi evangélikus gimnázium kollégiumából. Úgy élhettek, mint a husziták egykoron Tabor hegyén - semmi nem választotta el őket sem egymástól, sem az Úristentől. A feszített munkatempójú hétköznapok helyett mintha egy egész hétnyi vasárnap állt volna a táborlakók rendelkezésére... Hiszen minden délelőtt az Úr igéjének tanulmányozása állt a középpontban. A tábor vezetői szándékosan „angyalos történeteket” választottak a Bibliából minden délelőtti foglalkozásra, de nem kizárólag az igei bibliaórákon, hanem a kötetlen délutánok alatt is megtapasztalhatták a résztvevők az Úr angyalainak jelenlétét. Ahogy arról a hetet jelképesen lezáró istentiszteleti alkalmon is szó esett: a résztvevők az egész hetet angyalok között tölthették a résztvevők. Mert nem csak az lehet angyal, aki fehér szárnyakon száll - angyalokká válhatnak hétköznapi emberek is. Az evangélium továbbadása már önmagában is angyallá tehet valakit, csodás képességek nélkül is. Rohanó világunkban pedig, amikor már lassan a családtagoknak egymásra sincs elég idejük, nagy örömhír, hogy Krisztusban közösségre lelhetnek a megfáradt családok is. Arra, hogy milyen érzés volt huszitaként Táborvárosában élni, legfeljebb történelmi feljegyzésekből következtethetünk. A bonyhádi családos tábor résztvevői azonban valami egészen hasonlót tapasztalhattak meg. ■ Chladek Tibor ISTENTISZTELETI REND j 2005. július 17. - Budapest Szentháromság ünnepe után 8. vasárnap. Liturgikus szín: zöld. Lekció: Róm 8,12-17. Alapige: Mt 5,43-48. Énekek: 442., 238. 1., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Bence Imre; du. 6. Bence Imre; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Herzog Csaba; 11., Modori u. 6. de. 3/4 11. Sztojanovics András; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Sztojanovics András; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mezó' u. 12. de. 10. (úrv.) Vári Krisztina; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Cselovszky Ferenc; de. 11. (úrv.) Gáncs Péter; du. 6. Gerőfi Gyuláné; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Kézdy Péter; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. (úrv.) Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Szpisák Attila; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Orosz Gábor Viktor; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv.) Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Orosz Gábor Viktor; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Joób Máté; de. 11. (úrv.) Joób Máté; du. 6. Győri Tamás; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Győri Tamás; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Bence Imre; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Tóth-Szöllős Mihály; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Szloboda József; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 75. (nagytemplom) de. 10. (úrv.) Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI. , Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Eszlényi Ákos; Rákoskeresztúr, XVII. , Pesti út 111. de. fél 11. Eszlényi Ákos; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Wiszkidenszky András; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. Wiszkidenszky András; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. dr. Korányi András; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. dr. Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza. ISTENTISZTELETI REND / 2005. július 17. - Balaton Alsódörgicse de. 11.; Badacsonytomaj de. 9.; Balatonalmádi du. 4.; Balatonboglár de. 11.; Balatonfenyves (református templom) du. 6.; Balatonfüred de. 9.; Balatonszárszó (evangélikus üdülő) de. 9.; Hévíz du. fél 5.; Keszthely de. fél 11.; Kisdörgicse du. fél 2.; Kötcse de. 10.; Kővágóörs de. fél 12.; Mencshely de. n.; Nemesleányfalu du. 2.; Révfülöp de. 10.; Siófok de. 10.; Sümeg du. fél 3.; Szentantalfa de. háromnegyed 10.; Veszprém de. 10.; Zánka de. fél 9. NÉMET NYELVŰ ISTENTISZTELETEK Balatonboglár de. fél 10.; Hévíz de. fél 10.; Siófok (kápolna) de. fél 10. ■ Összeállította: Boda Zsuzsa 590 éve égették meg Húsz Jánost 590 éve, 1415. július 6-án halt máglyahalát Konstanzban Húsz János cseh teológus és reformátor. Húsz János (Jan Hus) 1370 körül született a dél-csehországi Husinecben, szegény családban. 1390-ben beiratkozott a prágai egyetemre. Egyetemi tanulmányait 1394-ben fejezte be, 1396-ban baccalau- reatusi fokozatot szerzett, majd egyetemi tanár, 1401-ben pedig a filozófiai fakultás dékánja lett Prágában. Eleinte Arisztotelészt adott elő, s az angol vallási reformer, John Wycliffe filozófiáját, melyet lelkesen fogadtak a nemzeti érzelmű cseh magiszterek. hogy 1378-ban kettős pápaválasztás zajlott le: a francia bíborosok a római olasz pápával szemben francia ellenpápát állítottak. A nyugati egyház így két pápa hatalmi körére szakadt, az európai államok pedig a következő negyven évben politikai érdekek alapján követték az egyik vagy a másik pápát.) A csehek - így Húsz is - támogatták Vencelt, de az érsek és a prágai egyetem német professzorai ellene voltak. A király ezért módosította az egyetem alkotmányát, három szavazatot adva a cseheknek és egyet a németeknek. Ekkor a németek tömegesen elhagyták Prágát, és Húsz János alakja a reformáció wormsi emlékművén Mivel a prágai egyetem fizetést nem adott, Húsz 1400-ban történt pappá szentelése után elfogadta a Betlehem-kápolna prédikátori és plébánosi posztját, ahol - Róma tiltása ellenére - csehül hirdették az. igét. A hazmburki Zbynek Zajíc, aki 1403-ban Prága érseke lett, Huszt választotta tanácsadónak. Zajíc később a reform ellen fordult, így Húsz lett a reformisták vezetője. A francia király IV. Vencel cseh királlyal együtt 1409-ben zsinatot hívott össze Pisába az egyházszakadás felszámolása céljából. (A szakadás azáltal keletkezett, 1409-ben Húsz lett a cseh többségű egyetem rektora. A pisai zsinat egyaránt megfosztotta a Csehországban elismert XII. Gergelyt és XIII. Benedek ellenpápát, és V. Sándort választotta meg egyházfővé. A leváltottak ezt nem fogadták el, így egyszerre három pápa működött. Az érsek és a főpapság XII. Gergely mellé állt, Húsz és a reformpárt pedig V. Sándort támogatta. Zajíc megvesztegetéssel rávette Sándort, hogy tiltsa be a kápolnákban - így a Betlehemben - való prédikálást is. Miután Húsz ezt nem tartotta be, az érsek kiátkozta, s feljelentette Rómában. Húsz - merénylettől tartva - nem ment el az idézésre. Úgy vélte, „Isten igazságából kevés lelhető fel a pápai udvarban”, és három hívét küldte Rómába. Bár a cseh király melléállt, az érsek 1411-ben elérte, hogy a szentszék kiközösítse Huszt, ám ő tovább prédikált és tanított. Ekkor ellenfelei eretnekséggel vádolták Wycliffe remanenciatanának terjesztéséért. (E tan szerint az oltáriszentség kenyere és bora a maga mivoltában megmarad, Jézus teste és vére csak jelképesen van jelen.) 1411-ben XXIII. János ellenpápa keresztes háborút és búcsúcédula-árusítást hirdetett XII. Gergely és híve, László nápolyi király ellen. Húsz ezt elítélte, de szembekerült Vencellel, mivel a király részt kapott a cédulák hasznából. Ellenfelei ekkor felújították római perét, mire Húsz Dél- Csehországba menekült. Itt felelt az ellene írt vitairatokra. Fő művében, Az egyházról című röpiratban az egyház fejéül csak Krisztust ismerte el, vitatva az egyházi hierarchia és a pápaság létjogosultságát. Luxemburgi Zsigmond 1411-ben német király lett, és az egyház egyesítése végett XXIII. Jánossal zsinatot hívatott össze Konstanzba. Meghívta Huszt is, ám ő nem akart menni. Amikor azonban Zsigmond menlevelet adott neki, igent mondott, és 1414-ben megjelent Konstanzban. Itt egy hónap múlva elfogták, majd bíróság elé állították. Hívei elérték, hogy nyilvánosan védekezhessen, így a vádak egy részét visszavonták. Egy harmincpontos listát állítottak össze, amelyet meg kellett volna tagadnia, és vissza kellett volna vonnia. Húsz három hét gondolkodás után, 1415. július 6-án az utolsó tárgyaláson, a konstanzi dómban kijelentette: nem tagadhat meg olyat, amit nem is vallott. Ekkor eretneknek nyilvánították, s még aznap máglyára vetették. Halála a személyes bátorság és elvhűség jelképévé tette. Kivégzése után Csehországban és másutt is fellángolt az egyházi reform- mozgalom. Húsz részben Wycliffe követője volt, egyetértett a predestináció elvével és a Biblia egyház feletti tekintélyével. Nézeteit a cseh reformmozgalom csúcspontjának tartják. Hívei, illetve a későbbi hitújítók huszitának nevezték magukat. Húsz cseh nyelvű írásai a nemzeti irodalom klasszikusaivá lettek; a prágai nyelvjárást ő tette irodalmi nyelvvé, továbbá új helyesírási rendszert is kidolgozott. Történetét többek között Háy Gyula Isten, császár, paraszt című drámája is feldolgozta. II. János Pál 1999-ben sajnálkozását fejezte ki Húsz kivégzése miatt, a reformátor rehabilitációjára azonban mindmáig nem került sor. ■ MTI LAPUNK A VILÁGHÁLÓN: www.evelet.hu MAG Yí Állásajánlat A MEE Gazdasági Osztálya kettős Húsz János emlékére könyvvitelben és az egyházi sajátosságokban jártas munkatársat keres. Előreformátor Te nem átkoztad sem a papokat, Feladat: Emlékművön Te csak oldalt állsz, sem a népet. • A régi szerkezetű költségvetés/behogy el ne takard a főalakot, Hagytad, helyette számoló harmonizálása a megbíki véghezvitte ók átkozzanak zott könyvelőiroda által készített a megkezdett munkát. mérleggel. és győzött... Nézted, egy asszony hogy cipeli • Jogszabályfigyelés a Gazdasági Ősz* eszelős hittel máglyádhoz tály operatív tevékenysége során; a Reád halál várt. a rőzsecsomót. gyülekezetek részéről felmerülő kérdésekkel kapcsolatos folyamatos tanácsadás; a Gazdasági körlevélhez szükséges előkészítő munkálatok elvégzése. • Leltárkészítés. Közreműködés a SÜNI nevű egyházi iktatóprogramhoz kapcsolódó - az országos egyház Füstbefulladt utolsó imád. Feljegyezték hűséges barátok, némán hogy mondta vonagló ajkad a megfojtott szót. Fejed a tűzben ide-oda hajlott, míg lassan az ember Hívtad, csak jöjjön. S míg lobbant a láng s lobbant szívedben az Agnus Dei- ős imaének -, még volt időd megérteni az együgyűséget. könyvelési rendszerével harmonizáegymás után Húsz János mester, ló - pénzügyi program létrehozáséelmond három Miatyánkot ez győzelem volt. ban (a gyülekezetek részére). Ez győzelem és nagy befejezés, • Egyházi alapítványi ügyek intézése. Magister Húsz, s ha jöttek is később neves utódok • A Gazdasági Osztály munkatársaiott a máglyán, ott egyedül álltái műved mégis nak segítése, távollétükben helyetNem volt fő és nem volt mellékalak, töretlen egész. tesítése. csak Te egyedül • Elvárás: számviteli végzettség és kétmeg a tűzhalál. Bár emlékművön tős könyvvitelben való gyakorlat, És győztél Te csak oldalt állhatsz, valamint az egyházi sajátosságok hogy el ne takard a főalakot... ismerete. Imádság maradi utolsó szavad A messzeségen A jelentkezéseket (kézzel írt önéletott, hol a kín másnál rég tűz rajz, bizonyítványmásolatok) a MEE Istent tagad, világít át, Gazdasági Osztályára kérjük elküldes az őrület eltép sok erős köteléket. s egy sugárnyaláb ni (Pf. 21). A jelentkezés határideje fényárba vonja arcod. 2005. augusztus 15. ■ Pintér Károlyné Nagy Erzsébet
