Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-05-15 / 20. szám

‘Evangélikus Élet5 MOZAIK 2005. május 15. 15 1 Az alsósági honlap születése és gyermekkora Nagy örömmel és meglepetéssel fogad­tam a hírt, hogy az általam szerkesztett honlap lett az evangélikus honlapver­seny első helyezettje. Nem tekintem győztesnek magamat. Különösen azért nem, mert a többi pályamunkát is meg­néztem, és elismerem, hogy még sok ta- nulnivalóm van, ami a technikai megol­dásokat, a szerkesztési alapelvek és a tar­talmi választékot illeti. A kezdetek Esperesi szolgálatom kezdete óta fontos feladatomnak tartottam, hogy egyház­megyénk híreit minél szélesebb körben ismertté tegyem. Éreztem, hogy ehhez kevés a megyei sajtó és az Evangélikus Elet. Egy ingyenes tárhelyet biztosító szolgál­tatónál találtam lehetőséget arra, hogy megkíséreljem egy megyei honlap szer­kesztését. Amikor első lépéseim ered­ményét megmutattam egyházmegyei tömegtájékoztatási megbízottunknak, Erdélyi Kdrolynak, bizonyára csöndesen mosolygott magában. Annyi hatást vi­szont gyakorolt rá munkám, hogy fel­ajánlotta a segítségét. Valójában ő vette át a honlap gondozását. így született meg a Vasi Evangélikus Egyházmegye honlapja (http://vasev.lutheran.hu). Ezzel egy időre sok gyülekezet hon­lapkészítési gondja megoldódott, hiszen elegendő volt elküldeni az adatokat, a dokumentumokat és a képeket a szer­kesztőnek; ő mindent feltöltött a megfe­lelő helyre. így gyűlt az anyag az „Alsó­EGYHÁZ F.S VILÁGHÁLÓ Rovatgazda: Babies Csaba és Bogdányi Gábor ság” címszó alatt is; e helyütt a gyüleke­zet története és a gyülekezeti újság, az Igazi Szőló'tő néhány számának digitali­zált anyaga kapott helyet. Mivel ez a forma teljesen megfelelt az általam kitűzött célnak, nem is gondol­kodtam önálló honlap kialakításán. A lendületet az adta, hogy - az Internet Munkacsoport kezdeményezésének kö­szönhetően - lehetőség nyílt egy köny- nyen szerkeszthető keretprogram alkal­mazására. Erdélyi Károly buzdítására részt vettem a kőszegi informatikai na­pon, amelyen sok hasznos tanácsot kap­tam a program használatához. így szüle­tett meg az Alsósági Evangélikus Egy­házközség honlapja (www.Iutheran.-’ hu/z/honlapok/alsosag). Mit tartalmaz a honlap? Mindenekelőtt a bemutatkozást. A kez­dőoldalt igyekszem mindig úgy alakíta­ni, hogy egy-egy nagyobb átszerkesztés után új arculatot mutasson, s ezzel felhívja a látogatók figyelmét a frissíté­sekre. Jelenleg egy tavaszi kép fogadja az olvasót (képünkön). A kezdőlapon meg­jelenő menü többféle lehetőséget kínál a barangolásra. Kezdhetjük a gyülekezet egyes részeihez tartozó anyagok olvas­gatásával. Belenézhetünk a gyülekezet alkalmairól írt tudósításokba, de kiin­dulhatunk a még előttünk álló esemé­nyek felsorolásából is. A kiemelten fontos információk kö­zött jelenik meg a honlap főmenüjében az Alsósági Evangélikus Nőegylet és az Alsósági Evangélikus Fiatalokért Alapít­vány. Ezek az oldalak angol nyelven is olvashatóak („Pages in English”). Remél­jük, hogy ezeken keresztül távolba sza­kadt alsóságiak is felveszik velünk a kap­csolatot. Azzal a reménységgel alakítottam ki a „Lelki táplálék” (virtuális kápolna) ro­vatot, hogy az interneten böngészők nem csupán a hírekre kíváncsiak, ha­nem a jó hírre, az evangéliumra is. Ezért számtalan igehirdetés, imádság, vers és lélekformáló gondolat olvasható ezen a helyen. Nagy öröm számomra, hogy si­került az idei ökumenikus imahét cell- dömölki alkalmainak az anyagait is egy csokorba szerkeszteni. Már nem tekint­hetők aktuális információknak, még­sem tettem az archívumba, mert az el­hangzott igehirdetések mindig aktuális üzenetet fogalmaznak meg az egyház egységéről. Az imaheti alkalmak után tartott agapéról fotóalbum készült, amelyet tovább gazdagít egy letölthető kisfilm. Mit nem tartalmaz a honlap? Többek között a gyülekezet történetét - csupán egy link (kapcsolódás) jelzi, hogy hol található meg az egyházmegye honlapján. (A szerkesztésnél ügyeltem arra, hogy duplázva ne kerüljenek anya­gok a világhálóra. Az adatbázisok kö­zötti utalások elegendőek ahhoz, hogy ki-ki megtalálja a keresett információt.) Továbbá nem található a honlapon gyermekoldal, fiatal felnőtteknek szánt lelki táplálék sem. Ezek a „gyermekkori hiánybetegségek” jellemzik a honlapot; mégis dédelgetett gyermekem marad, „akinek” fejlődnie kell, és sosem lesz iga­zán „felnőtt”. Gyermekségében mégis szeretni való - legalábbis a látogatók így gondolják. ■ Vető István |j$£ Alsósági Evangélikus Egyházközség Alsósági Evangélikus Egyházközség - Mozilla HRB1 ^ ^ ^ ÍJ I & hitp//wvnv kíhetan hu/z/honlapok/alsosag/-djy -IC ...ff...X.J MAGYARORSZÁGI EVANGÉLIKUS EGYHÁZ Alsósmi Evangélikus Egyházközség [ Menő I Alsóság; Eva-rVjtófeus 1 Egyházközség 1 1 £=éfhetőségeéVx 1 Hfo» 1 -* ökumenikus imákét 1 aőttUmáüó I eseménye« iM m I i?«r»íisT«*tís 1 «tketask I! 1 -♦ Fiókegyházak 1 Alsósági 1 Ey«'igáS!kss Nőegytef 1 Alsósági 1 EvafEléákus Fleleiokérí 1 Aiepévény EVÉL&LEVÉL&EVÉL&LEVÉL Hogyan lehetnék az egyház közösségének a tagja? Tisztelt Szerkesztőség! Negyvenhét éves vagyok, és bár evangélikusnak kereszteltek meg, nem gyakorlom a vallást. Mint gyermeknek nem is hiányzott, hiszen nem is­mertem, hogy mi is az. A környezetemben és a családomban sem voltak templomba járó emberek. Egyetlen kivétel talán a nagymamám volt, de róla is csak később tud­tam meg ezt. Titokban csinálta. A gondolat, hogy én mégiscsak tartozom egy közös­séghez, akkor fogott meg, amikor gyermekem születésekor a kórházban egy hívő kismama mellett feküdtem. A vele való beszélgetések hatására döntöttem úgy, hogy a fiamat is megkereszteltetem. Sajnos nem sokkal ezután vidékre költöztünk, ahol nem volt evangélikus gyülekezet, és így megint csak kimaradt az életemből a közös­ség, pedig a hiányát egyre többször éreztem. Az állandó küszködés a létfenntartásért, a gondok sokszor hosszabb időre is eltávolítottak a közösség keresésétől, de egy idő után mindig újra előjöttek ezek a gondolatok, és egyre erősebbek lettek. Mióta internettel rendelkezünk, többször felkerestem az egyház honlapját, és is­merkedtem vele. A Lelki segély rovatban találtam rá két, hozzám hasonló útkereső le­velére, és úgy gondoltam, hogy én is megpróbálom. Jelenleg Ráckevén élek, és úgy tu­dom, hogy itt csak pár olyan család található, amelyek gyakorolják a vallást. Jó lenne, ha tudnának segíteni abban, hogy valahogy megtaláljam őket, vagy esetleg útmuta­tást adnának arra vonatkozólag, hogyan lehetnék az egyház közösségének a tagja. Telefonszámom: 06-20/492-8500. Segítségüket előre is köszönöm. Aszódiné Bocsi Emília (Ráckeve - teljes rím a szerkesztőségben) Pünkösd ünnepének naptártörténeti vonatkozásai A húsvét kapcsán az Evangélikus Élet részletesen foglalkozott az ünnep naptártörténe­ti vonatkozásaival. Ehhez a témakörhöz szorosan kötődik a húsvéthoz időben legkö­zelebb eső kiemelkedő keresztény ünnepnek, a pünkösdnek a kalendáriumi háttere. Az ószövetségi előzményeken nyugvó, aratási ünnepként megszülető, majd a szö­vetségkötés emléknapjaként továbbélő pünkösdöt a keresztény világ a 2. századtól ün­nepli. Az esemény a húsvéthoz hasonlatosan a mozgó ünnepek sorába tartozik, vagyis dá­tuma évről évre változik - bekövetkeztét Földünk hűséges kísérőjének, a Holdnak a fá­zisai határozzák meg. A niceai zsinat 325-ben meghozott határozata alapján az egyház a húsvétot egységesen a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utáni vasárnapon ünnepli. A pünkösd is ehhez szorosan kötődve vándorol a naptárban. Pontos időpont­jára maga az esemény elnevezése utal: a szó a görög „pentakosztész"-ból eredeztethető, amely „ötvenedik napot” jelent. Tehát pontosan meghatározza azt, hogy pünkösd hús­vét után ötven nappal következik be. A keresztény érában a Szentlélek eljövetelét, illetve az egyház megalapítását jelző ünnep a szélső értékeknek tekinthető május 10-i, illetve június 13-i időpontok között vándorol esztendőről esztendőre. Fontos magyar tradícióként kell megemlékezni egy másik, a pünkösddel kapcsolatos naptártörténeti tényről. A regi magyar naptár egyik hónapneve a kiemelkedő egyházi ese­mény nevét viselte - a májust „tavaszutó hó” mellett „pünkösd hava”-ként találjuk meg az egykori naptárakban. A kalendáriumi kapcsolódások hátterében álló csillagászati vonatkozások mellett ér­demes megemlékezni az ünnepnek más természettudományokkal fennálló kapcsola­táról is. A népi hiedelem szerint a májusi eső aranyat ér, ellenben a sok évszázados meg­figyelések úgy tartják, hogy a pünkösdi eső ritkán hoz jót. Az ünnep ideje egyben a ter­mészet ébredésének időszaka is - piros pünkösd napját ennek megfelelően virággal kö­szöntik. Ehhez a természeti szimbólumhoz köthető a vallási kapcsolódást rejtő, a ke­resztény szimbolikában a lángnyelveket helyettesítő pünkösdirózsa vagy babarózsa, valamint a Szentlélek eljövetelének jelképeként felröppenő fehér galamb misztériuma. ■ Rezsabek Nándor Pünkösdi dance party ► Fiatalok százai várják a Szentlélek ünnepét az egyik nagyvárosban. Itt most ne azokra gondoljunk, akiknek vasárnap reggel a templo­mok felé vezet az útjuk! A város legnagyobb szórakozóhelye négy lemezlovast és reggelig tartó mula­tozást ígér. A program elnevezése: „Pünkösdi dance party”. Ünnepek közeledtével gyakran találkozunk hasonló plakátokkal minden vá­rosban. Ilyen volt egy decemberre meghirdetett Vodka party is; az is­mert italt féláron mérték a fiata­loknak. Az egyik programmaga­zinban pedig húsvéti locsolóbulit hirdettek nagypéntekre, amelyen az éjszaka fénypontját a vetkőző lányok fellépése jelentette... Elszomorító a kép, ha körbenézünk. A karácsonyhoz még sokan hozzákap­csolják a betlehemi gyermeket; keveseb­ben vannak azok, akik a húsvétot nem a nyuszi, hanem a feltámadás ünnepének tartják, de pünkösd már valóban csak egy szűk rétegnek jelent igazi ünnepet. Kétezer évvel Jézus földi működése után legnagyobb keresztény ünnepeink so­kaknak nem jelentenek mást, mint éj­szakai életet, leértékelt vodkát, színpad­ról ledobált ruhadarabokat. Miközben arra emlékezünk, hogy Jézus Krisztus a kereszten szenved, és ruhájára sorsot vetnek a római katonák, több tucat fiatal csápol a vetkőző lányok táncára. Ami­kor pedig az ünnepi istentiszteleten az úrvacsorában az Úr ingyen kínálja ke­gyelmét, egyesek (vélhetően nem is ke­vesen) pénzt tesznek félre estére, az akci­ós vodkára. De mit látunk, ha magunkra nézünk? Talán mi sem úgy ünnepelünk, ahogy kellene. Bár mi a templomot választjuk, mégsem lehetünk elégedettek önma­gunkkal. Néha az az érzésem, hogy túl­ságosan is „jól viselkedünk”. Szépen felöltözünk az ünnepi igehallgatásra, esetleg még nyakkendőt is kötünk. De átérezzük-e az ünnep üzenetét, vagy csak külsőleg öltözünk ünneplőbe? A nagyobb ünnepeken feszengve ülünk a templompadban (olyankor még a va­sárnapi istentisztelet előtti megszokott csevegés is halkabb). Fegyelmezetten énekelünk, imádkozunk, sokadszor halljuk ugyanazt a feloldozást, majd emelt fővel hagyjuk el az istenházát, mert eleget tettünk a harmadik paran­csolatnak. Változtassunk mi is ünnepi szokásain­kon! Nem véletlenül hangzik el minden nagyobb ünnepi istentisztelet bevezeté­sében: „Ez az a nap, amelyet az Úr elrendelt, vigadozzunk és örüljünk ezen!” (Zsolt 118,24) Fogadjuk hát meg a zsoltáros tanácsát! Legyen benne énekünk és imádságunk minden szavában az a tudat, hogy a kará­csony a Megváltó, a húsvét az új élet, a pünkösd pedig az egyház születésnapja! Váljék a mi ünnepszentelésünk az igazi „pünkösdi dance partyvá”, mely alkalmat ad az Istennel és az őt követő emberekkel való találkozásra. Ahogy ugyancsak a Zsoltárok könyvében olvassuk: „Dicsérjétek nevét körtáncot járva, énekeljetek neki dob- és hárfakísérettel!” (Zsolt 149,3) Figyeljünk a pünkösdi történetre! A jelenlévők álmélkodva kérdezték, hogy mi történik körülöttük. Sokan úgy vél­ték: „Édes bortól részegedtek meg." (ApCsel 2,13b) Kérjük a Szendéiket, mert akkor valóban tudunk önfeledten ünnepelni édes bor és akciós vodka nélkül is. Rá­adásul ehhez a „vigassághoz” nem más­naposság, hanem az örök élet ígérete társul. ■ László Jenő Káté a határon túlra - adományozóvonal 06-81-330-220 Egy hívás - és valakit megajándékozott! A hívás díja 400 Ft + áfa. Kritikus helyzet a Temesközben Befejezték az első, Magyarországról ér­kező adományok kiosztását a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet munka­társai az árvíz borította temesközi Óte­lek, valamint a Béga folyó által elárasz­tott Nagybodófalva (Románia) árvízká­rosultjai részére. A segélyszervezet munkatársainak helyszíni tapasztalatai szerint a helyzet kritikus. Némely tele­pülésen a házak több mint hetven száza­léka összedőlt. A mintegy ötven négy­zetkilométernyi területet borító árvíz le­hetetlenné teszi a szántóföldek, illetve a konyhakertek művelését, így az elkövet­kező hónapokban több ezer ember élel­mezését kell biztosítani. A háztáji álla­tok elhullása miatt jelentős fertőzésve­szély is fennáll. Az ökumenikus segélyszervezet össze­fogásra buzdít mindenkit, és továbbra is várja az adományokat a 11705008- 20464565-ös számlaszámra, illetve a www.segelyszervezet.hu internetes hon­lap „Hogyan segíthetek?” oldalán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom