Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-05-15 / 20. szám
8 2005- május 15. MEÖT-MELLÉKLET ‘Evangélikus Életit Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa H-1117 Budapest, Magyar tudósok körútja 3. Telefon: 1/371-2690,1/371-2691. E-mail: okumenikus@lutheran.hu, honlap: http://okumenikus.lutheran.hu. Elnök: D. Szebik Imre püspök Főtitkár: dr. Bóna Zoltán lelkész Tagegyházak Magyarországi Református Egyház Magyarországi Evangélikus Egyház Magyarországi Baptista Egyház Magyarországi Metodista Egyház Magyar Ortodox Egyházmegye (Moszkvai Patriarchátus) Magyarországi Román Ortodox Egyház Magyarországi Bolgár Ortodox Egyház Budai Szerb Ortodox Egyházmegye Magyarországi Ortodox Exarchátus (Konstantinápolyi Egyetemes Patriarchátus) Magyarországi Anglikán Egyház Megfigyelők Magyar Katolikus Egyház Magyarországi Unitárius Egyház Isten Egyháza Magyar Ökumenikus Segélyszervezet Magyar Bibliatársulat Alapítvány Ökumenikus Tanulmányi Központ Keresztyén Ökumenikus Baráti Társaság Keresztyén Orvosok Magyarországi Társasága Magyar Cserkészszövetség Budapesti Nemzetközi Egyház Magyarországi Keresztyén Ifjúsági Egyesület Üdvhadsereg Magyar Népfőiskolái Kollégium Jézus Testvérei Ökumenikus Diakóniai Rend Magyar Kékkereszt Egyesület Keresztény Ökumenikus Diákegyesület Habitat for Humanity Magyarország Alapítvány Evangéliumi Szabadegyházak Szövetsége A ME ÖT székhazának „temploma" kívülről és belülről - egy ökumenikus nőtalálkozó alkalmával „Krisztusban egybefo A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa és az abban együttműködő egyházak és egyházakhoz kötődő társadalmi szervezetek egymás iránti nyitottsága meggyőződésünk szerint a Szentlélek Isten egyező hitre és harmonikus bizonyságtételre indító titkának a gyümölcse. Az 1943 júniusában alakult ökumenikus szervezet létrejöttét motiváló társadalmi tényezők közül pedig a következők voltak meghatározóak. 1) A magyarországi történelmi protestáns egyházak képviselői aktívan részt vettek a Faith and Order, valamint a Life and Work (a 20. század keresztyén teológiai és gyakorlati együttműködését jelentő nemzetközi szervezetek) munkájában, sőt Kovács J. István személyében már sajtótudósítójuk is jelen volt az 1910-es edinburghi világmissziói konferencián. Tehát ott voltunk az Egyházak Világtanácsa alakulásának folyamatában, annak jeles állomásain. 2) Keresztyén fiatalok felekezeteket átívelően hozták létre 1942-ben a Menekültsegélyező Ifjúsági Bizottságot, és kövezték az utat a szervezett ökumenikus mozgalom irányába. 3) A háború nyomorúsága, a menekültek áradata, a frontokról érkező sebesültek alapvető ellátása bőven adott okot az ökumenikus összefogásra. 4) Nem utolsósorban említem azt a publicisztikai párbeszédet, amelyet az ökumené témakörében Ravasz László, Bangha Béla, Révész Imre, König Kelemen, Lakatos Endre, Kelemen Krizosztom és mások folytattak. A nemzetközi és hazai ökumenikus mozgalom újszövetségi megalapozottságáról dr. Hecker Frigyes nyugalmazott metodista szuperintendens az alábbiak szerint vall: „(...) »Mert úgy tetszett Istennek, hogy megismertesse velünk az őakaratának titkát, amelyet kijelentett (...), hogy a Krisztusban egybefoglal mindeneket...« (Ef 1,9-10) A fenti bibliai kijelentés Istennek arról az eltökélt szándékáról szól, amely szerint begyógyítja ennek a világnak sok ezernyi vérző sebét, és újra »egybefoglalja« mindazt, ami az emberiség bűnének rombolása és nyomorúsága miatt szétszakadozott, az ellenségesség megha- sonlásába torzult. Ennek az isteni szándéknak kulcsszemélye a názáreti Jézus, a Krisztus. Történelmünk során újra és újra megmutatkozik ennek az isteni végzésnek a hatása. Napjaink egyik sajátos vonása, hogy a zsidóság és a keresztyénség évezredes és tragikus ellenségeskedése oldódni látszik. Egyre hangsúlyosabbakká válnak a közös gyökerek, és tisztelni tanuljuk a másikban az Abrahám, Izsák és Jákob Istenéhez való ragaszkodást. Az apostol azt tanítja az idézett levélben egy fejezettel később (Ef 2,14-16), hogy éppen Krisztus Jézus az, aki »lebontotta« a zsidó nép és a népek sokasága közé ékelődött elválasztófalat (...), a két nemzet- séget eggyé tette, miután a kereszt által megölte az ellenségeskedést önmagában... Istennek ez az egységre hívó szándéka nem hagyhatja közömbösen azokat, akik Jézus Krisztusban hisznek, őt uruknak vallják. ■ Ennek a törekvésnek hatásaként jött létre a világ keresztyén egyházait átható ökumenikus mozgalom is. A 20. század elejétől kezdve egyre nyilvánvalóbbá lett annak világraszóló botránya és tarthatatlansága, hogy a Jézus Krisztus nevét valló különféle egyházak ellenségként tekintenek egymásra, elválasztó falakat építenek maguk köré, és képtelenek a testvéri kéznyújtásra, egymás elfogadására és megbecsülésére. A szétszakado- zottság okozta fájdalom és bűnbánat hozta végül is egyre közelebb egymáshoz a különböző egyházak tagjait és munkatársait, felelős tisztségviselőit. 1948 augusztusában megalakult az Egyházak Világtanácsa, amely mintegy gyűjtőhelye az egész világot átfogó ökumenikus törekvéseknek, mozgalmaknak. Ennek a szervezetnek ez idő szerint 347, különböző keresztyén tradíciót követő egyház a tagja, több mint 120 országból. Magyarországon már 1943-ban megalakult az akkor csak protestáns egyházakat összefogó egyházközi szervezet, a mai ökumenikus tanács. Végül hadd tegyünk egy tisztázó megjegyzést: az ökumenikus mozgalmat és egységtörekvést nem szabad összetéveszteni, összemosni a világvallások találkozójával, amelyet a világbékéért folytatott közös párbeszéd érdekében tartottak 1986-ban Assisiben. Az Egyházak Világtanácsába tömörült keresztyén egyházak közös, őket összekapcsoló hitvallása egyértelműen kifejezi hitük lényegének azonosságát: »Az Egyházak Világtanácsa azon egyházak közössége, amelyek az Úr Jézus Krisztust Istennek és üdvözítőnek vallják a Szentírás szerint, és ezért közösen igyekeznek eleget tenni annak, amire elhivattak, az Atyának, a Fiúnak és Szentiéleknek dicsőségére.« (Újdelhi, 1961)” A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának, amelynek ugyanez a Krisztus-központú hitvallás adja a teológiai alapvetését, ma tíz tagegyháza van, s szorosan együttműködik további tizennyolc egyházzal, illetve keresztyén missziót vállaló szervezettel. TevékenyAz ökumené a t ► Egyetemista diákok sokasága hullámzik a lágymányosi egyetemi városrészben. Egy jobb fordulat, és feltűnik egy templom, majd egy kápolna - a felekezetek békés egymás mellett élése jegyében. A miliő tökéletes. Az ökumenéről jöttem beszélgetni, de a hely szelleme adja a kérdést: mennyire vannak „messze” vagy „közel” a karnyújtásra lévő fiatal generációk a történelmi egyházaktól?- Főtitkár úrnak milyen személyes élménye van az ökumenéről? Vannak-e olyan emlékei a családi életéből, gyerekkorából, teológuskorából, amelyek meghatározóak, máig emlékezetesek az Ön számára?- Katolikus anyám a „fővonalú” katolikus hitgyakorlat szerint élt, misére járt. Református apám pedig inkább agnosztikus volt, aki kulturális és spirituális családi örökségként kapta a református egyházhoz való kötődését. Szüleim iskolai hitoktatásban részesítettek a ’60-as években, a faluközösségben értelmiségiként ezzel mintegy példát adva, ami akkor „duplán irritatív” tett volt a hivatalosok szemében... Egyházi iskolába írattak. A katolikus nővéremet apácák tanították, én pedig a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumába kerültem. A család ökumenicitása így tehát legalább olyan erős volt, mint az egyháziassága.- Régi-új MEÖT-főtitkárként személyes pályáján mit jelent, hogy újra Ön tölti be ezt a tisztséget D. Szebik Imre evangélikus elnökpüspök mellett?- A napi munkámban egy fontos praktikus változást jelent, hogy újra fő- foglalkozásként, főtevékenységként dolgozom az úgynevezett intézményes ökumenében. Vannak szervezetek, magánszemélyek is, amelyek és akik ránk találnak az interneten, és „ökumenikus problémájukkal” hozzánk fordulnak. Mondok két példát: a minap kaptam egy telefont egy utazási irodától. Egy francia csoport ügyében hívtak, amelyről kiderült, hogy egyházi hátterű, és szeretne röviden megismerkedni a magyarországi egyházi viszonyokkal. Azt kérték, hogy szervezzünk számukra lehetőleg azonnal egyházi programot... A másik esetben egy építészmérnök fiatalember azzal keresett meg, hogy „ökumenikus templom” témában írja a záródolgozatát, és szüksége lenne ezzel kapcsolatos teológiai, liturgiái, egyháztörténeti információkra. Elsőrendű feladatatom, hogy a tagegyházak, tagszervezetek együttműködésének formáit segítsem elő, de fontosnak érzem, hogy emellett egyházi és egyházközi kérdésekben mindenkinek a rendelkezésére álljak.- Ennyi elfoglaltság mellett jut-e ideje a gyülekezeti pásztori szolgálatra?- Tekintettel arra, hogy feleségem is református lelkész, és egy „egylelkészes” gyülekezetben áll alkalmazásban, a munkát mindig erőnk szerint osztottuk meg: jelenleg is csak alkalmi szolgálatot vállalok, annyit, amennyit a lehetőségeim megengednek.- A MEÖT 1943-as megalakulása óta hatalmasat változott a világ. Globalizáció, egyesült Európa... Az új évezredben, új kihívások közepette valóban újak-e a kérdések, amelyekre az egyházaknak választ kell adniuk?- Véleményem szerint ugyanazok a kérdések vetődnek fel új és új formában, és ugyanazokat a válaszokat kell adni - új és új formában. A mai világban persze ezek nem olyan egyértelműek, mint akkor, amikor az emberek elsöprő többsége egy-egy felekezethez kötődött évszázadokon keresztül. Az ökumenicitás az élet természetes részévé válik a társadalmi mobilitás kapcsán, immáron sem családokra, sem falvakra, sem közösségekre nem lehet azt mondani, hogy színkatolikus, -református, -evangélikus és így tovább. A pluralizmus erősen jelen van, és a társadalmi pluralizmus egyházi megfelelője az ökumené.- Valóban, napjainkban is egyrészt a családokban, a vegyes házasságok révén, másrészt az egyházak közötti teológiai dialógusokban kerül előtérbe az ökumené. Milyen más útjai vannak ezeken kívül az ökumenének 2005-ben?- Sokféleképpen lehet az ökumenét Pünkösdi beszélgetés dr. Bói megközelíteni. Véleményem szerint van egy természetes menete, és van egy intézményes formája. Ebben a pozícióban a munkaköri feladatom az intézményes ökumené munkálása, de tudatosan szeretnék figyelni a természetes menetére is. Az ökumené szinonimája a pluralista társadalom komplementaritása, a különbö- zőeknek az egymást kiegészítő, együttműködő szerepe. Az ökumené nem egyházközi ügy, hanem egyházi ügy, a hívőemberek ügye! Mivel az emberek nem egyformák, következésképp a hitük, a hitviláguk sem az; lehet, hogy egy fundamentalista és egy karizmatikus református értékítélete között nagyobb a távolság, mint egy karizmatikus evangélikus és egy karizmatikus református között. Az ökumené az egyéni kegyesség része is. Amikor Zebedeus fiai és a többi tanítvány a kapemaumi piacon arról beszélgettek, hogy ki az a Jézus, és ki mit hallott róla vagy tőle, már egy ökumenikus beszélgetés zajlott! Ha a hitkérdésről beszélnek emberek, annak mindig van egy ökumenikus aspektusa.- II. János Pál pápa szenvedése, halála, temetése, majd XVI. Benedek pápa megválasztása és beiktatása a hívő és nem hívő világ figyelmét is a katolikus egyházra irányította. Ökumenikus szemmel nézve milyen üzenetük van ezeknek a történéseknek?- Azt gondolom, hogy még két katolikus is másképpen élte meg ezeket, tehát nem állíthatjuk, hogy „a katolikusok így”, „a protestánsok pedig úgy”. A hívők rétegei és a nem hívők is meglepően sokféleképpen reagáltak például II. János Pál magyarországi látogatásai alkalmával. Fontos, hogy tisztázzunk fogalmakat, amikor megkíséreljük értékelni II. János Pál közel három évtizedes pápaságát, illetve amikor az új pápa lehetséges terveiről, programjáról beszélünk. Mi, protestánsok óvatosan tekintünk mind a „konzervatív”, mind pedig a „modem” vagy a „liberális” fogalmakra. Az új pápával kapcsolatban a konzervativizmust sokan negatívan emlegetik, pedig sok pozitív eleme van ennek is. Visszagondolva a reformációra, egy Agoston-rendi szerzetes, Luther Márton - megfogalmazva a sola j * %
