Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-04-24 / 17. szám
4 2005- április 24. KERESZTUTAK ‘Evangélikus Életi; Kilencven évvel ezelőtt történt az örmény népirtás A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának levele az évfordulón ► Az Egyházak Világtanácsának felhívását is figyelembe véve, amely szerint április 24-e - az idén az ortodox egyházak virágvasárnapja - az örmény tragédia emléknapja, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa az alábbi levéllel fordult a Magyarországi Örmény Apostoli Egyház közösségéhez. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöksége március 17-i ülésén egyetértéssel foglalkozott az Egyházak Világtanácsa Központi Bizottságának azon javaslatával, hogy április 24-én a keresztyén közösségek emlékezzenek meg a török birodalomban történt örmény népirtás kilencvenedik évfordulójáról. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának közössége kilencven esztendő távlatából is mély megrendüléssel és együttérzéssel hordozza imádságában az örmény milliók mártíriumát, szenvedéseit. A nyugati keresztyénség húsvéti ünnepe után hitben megerősödve és a keleti keresztyénség húsvétjára hittel készülődve a passió fájdalmas, de üdvösséget hordozó eseményeinek a felidézésével, továbbá a feltámadás titkában való részesedés által különösen is nyilvánvalóvá lesz, hogy a keresztyén bizonyságtétel szenvedések és áldozatok árán is az egyetlen útja a Krisztust követőknek. Az Örmény Apostoli Egyház a szenvedéssel és megpróbáltatással teljes bizonyságtétel útját járja egész történelme során. Ezzel tesz bizonyságot az atyák hitéhez való hűségéről, és ad példát a Krisztus-hívők számára a keresztyén misszió minden körülmények között való betöltésére. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsában együttműködő protestáns és ortodox hívek imádságban hordozzák az Örmény Apostoli Egyház mindenkori mártíriumát, s a feltámadás hitének közösségében kérik és várják a történelem és az örökkévalóság Urának áldott jelenlétét életük minden próbatételében. Krisztus feltámadt, valóban feltámadt! A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöksége nevében D. Szebik Imre elnök és dr. Bóna Zoltán főtitkár Életmenet a holokauszt-emléknapon. A budapesti Liszt Ferenc térről több százan fáklyával a kezükben indultak múlt szombaton a Dohány utcai zsinagógához, a magyarországi holokauszt áldozataira emlékezve. A fővárosiakhoz -az Elet Menete Alapítvány és a Hasomer Hacair elnevezésű zsidó ifjúsági szervezet fordult felhívásában azzal a kéréssel, hogy a holokauszt áldozatainak magyar- országi emléknapján, április 16-án este alkossanak élő láncot, és vonuljanak végig az egykori pesti gettó területén. A zsinagógánál tartott megemlékezést követően a felvonulók a Duna-partra mentek, a holokauszt-emlékmű avatására. A Cipők a Duna-parton elnevezésű kompozíciójában Pauer Gyula szobrászművész hatvan pár korhű lábbelit formált meg vasból, s helyezett el a Duna-partnak a Roosevelt tér és a Kossuth tér közötti szakaszán, így emlékeztetve azokra az áldozatokra, akiket nyilaskeresztes fegyveresek 1944-45-ben a jeges vízbe lőttek. Emlékkoncert a baracskai büntetés-végrehajtási intézetben ► A budapesti Goldmark kórus művészei, Pap Judit és Cser Erzsébet énekesek, valamint Miskolczi Péter orgonista nagy sikerű emlékkoncertet adtak a Baracskai Országos Büntetés-végrehajtási Intézet kápolnájában. A kápolna ajtaja mellett többnyelvű tábla hirdeti: „Bé- szi bész tefilojikoré lécből hoamim”, azaz: „Mert az én házam neve imádság háza lesz minden nép számára.” (Ézs 56,7) A műsorra április 15-én került sor a ho- lokauszt-emléknaphoz kapcsolódóan, így a műsorban a bibliai zsoltárok mellett az egykori kelet-európai zsidóság dalai is felcsendültek. A hol vidám, hol bánatos dalok hűen tükrözték a hányatott sorsú zsidóság életérzését, mindennapi keserveit és a nehéz pillanatokban is felcsillanó reményt. Hogy a zsidóságnak nem csak múltja van, azt a műsort záró, pergő ritmusú izraeli dalok hirdették. A büntetés-végrehajtási intézetben mintegy 1300-1400 fogvatartott tölti ítéletét; közöttük néhány zsidó is, akiket Schönberger András börtönfőrabbi és Vencel György előimádkozó felváltva látogat. Az intézet saját péksége (amelyben az elzártak sütik az intézet és néhány környező bolt számára a kenyeret) minden pénteken készít barheszt, hogy a zsidó fogva- tartottak tudjanak szombatot köszönteni. A péntek kora délutáni műsor végén az intézet - református - lelkipásztora helyben sütött barhesszel köszönte meg a vendégek előadását, és kívánt békés szombatot. ■ -1 -N -R A Duna Televízióval Sajógömörben tanárok. Ekkor még állt a régi templom, amelyről Petőfi Sándor - ottjártakor - ezt írta: „A torony tetején van kereszt, csillag és félhold...” A félhold nyilván a török időket idézi, a csillag pedig annak emlékét őrizhette, hogy a kezdet kezdetén, 1595-ben Dobi Illés prédikátor kálvinista nézeteket képviselt. Hamarosan azonban már lutheránus szellemben tanítottak itt. Az ellenreformáció úgynevezett gyászévtizedében került sor a protestáns prédikátorok és tanítómesterek elleni tömeges üldözésre, amelynek során közülük negyvenkettőt gályarabságra ítéltek. Közéjük tartozott Bugányi Miklós is, aki 1657-ben lett sajógömöri lelkész. Őt is a pozsonyi vértörvényszék elé idézték, és előbb fej- és jószágvesztésre ítélték, majd az ítéletet gályarabságra változtatták. Hitehagyásra akarták kényszeríteni, ezt azonban ő megtagadta. Társaival együtt gyalog Nápolyba hajtották őket, ahol - pénzért - egy Szent József nevű gályára kerültek. Későbbi megszabadulásáról így tanúskodik saját feljegyzése: „Megszabadultunk a gályákról a mi legnagyobb, legjóltevőbb, legkegyelmesebb főpapunk, a Jézus Krisztus által, aki a mi nyomorúságaink érzetétől áthatva nem engedett minket mindnyájunkat azokban elveszni. Neki legyen dicséret, tisztesség és dicsőség.” Bugányi Miklós gályarab prédikátor emlékét ma tábla őrzi a templom belső falán. A mai istenháza 1883-ban épült, Benkő Károly tervei alapján. A nagyobb oltárkép Jézus feltámadását, a kisebb az utolsó vacsorát ábrázolja. Különlegességnek számít az a hatalmas freskó, amely Luther Mártont ábrázolja a wormsi birodalmi gyűlésen. Az „Itt állok, másként nem tehetek...” hitvallása nemzedékek számára jelentett bátorítást a vallási és a nemzeti hagyomány őrzésére. A freskóval szemben a hősök emléktáblája található. Régebbi korból maradt fenn az ácsolt kerítéskapu, melyen jól látszik az évszám: 1740. A 19. század közepén Sajógömörben volt lelkész Czékus István, a későbbi nagy hírű evangélikus püspök. 1883-ban pedig itt született Deák János, aki utóbb a Történelmi vidéken vagyunk. A magyarság itteni megtelepüléséről Anonymus Gestájában ez áll: „Árpád parancsára Szovárd és Kadocsa testvérek, valamint Huba vezér a mai Pásztó vidékéről indultak el Gömör elfoglalására. Előbb a Hangony-patak mentén haladtak, majd a Sajó völgyébe fordulva elérték Gömör várát..." - A vár körül hamarosan település alakult ki, amelynek lakói a termékeny földeken gabonát, a lankás dombokon szőlőt termeltek. Ezért is található Sajógömör címerében búzakalász és szőlőfürt. Közvetlenül a templom mellett Mátyás király szobra áll - egyedülálló módon kapával a kezében. Holló Barnabás alkotását természetesen a Gömörhöz fűződő monda ihlette: a király igazságosztó jókedvében itt kapáltatta meg a kíséretében utazó és a parasztokat bizony nem becsülő főurakat. A ma mintegy nyolcszázötven lelkes Sajógömör híres szülötte Cinka Panna, a hegedűművész cigány asszony, aki zenésztársaival keresztül-kasul utazta Európát, és kuruc egyenruhában terjesztette a kuruc dalokat. Sajógömörben az evangélikus egyház akkor jött létre, amikor az ellenreformáció idején (1615-ben) itt találtak menedéket a Rozsnyóról kitiltott pap soproni evangélikus fakultás ószövetségi professzora lett. Rusznyák Dezső mindent megtesz annak érdekében, hogy a gömöriek méltóak maradjanak a múlt gazdag örökségéhez. Két anyagyülekezetet és számos Megható volt látni, hogy a liturgiát végző Miroslav Matyó rozsnyói lelkész szlovák létére milyen jól beszél magyarul. Közismert, hogy a szlovák-magyar kapcsolatokat mennyi minden terhelte meg a múltban. Sokunkban lángolt fel a Rusznyák Dezső lelkipásztorral beszélgetve szórványt gondoz, iskolai hittant tart, valamint fontosnak tartja a személyes lelkigondozást. Irányításával a közelmúltban újították fel a templomot; ehhez jelentős támogatást kaptak a szlovák kulturális minisztériumtól, a szlovák és a magyar egyháztól, de igen sokat adakoztak a hívek is. Mivel a lelkész 1983-ban egy szemesztert a budapesti teológián is hallgatott, számos barátja van a magyarországi lelkészi karból, de jó a kapcsolata a nyugati magyarsággal is. A württembergi evangélikusokkal testvérgyülekezeti kapcsolatot ápolnak. Az április 17-i közvetítés a bizonyság arra, hogy az istentiszteleten minden ékesen és jó rendben zajlott. A szórványból is idesereglő hívek teljesen megtöltötték a templomot. A magyarországihoz képest gazdagabb volt a liturgia - például a lelkész többet énekelt. Szépen szólt az énekkar, valamint jó volt látni, hogy a hívek is részt vállaltak a szolgálatból egy-egy felolvasással, imádsággal. remény, hogy a két ország európai uniós csatlakozása enyhíti a sokféle feszültséget. Éppen ezért sajnálatos, hogy a legutóbbi napok sajtóhíradásai bizonyos ellentétek kiújulásáról szólnak. Ezzel a háttérrel még nagyobb a jelentősége annak, hogy megvalósulhatott egy ilyen közvetítés, amelynek nyomán ország-világ láthatta a sajógömöri magyar evangélikusok istentiszteletét. Nyilván szívesen látnának szlovák forgatócsoportot hazánk valamely szlovák gyülekezetében is. Az egyházak ugyanis példát mutathatnak a kölcsönös kiengesztelődésre és az igazi testvéri kapcsolatokra. Az istentisztelet után sokak szemében könny csillogott. „Jöjjenek máskor is!” - mondták sokan. Újabb találkozások reményében köszöntünk el tőlünk. Még Mátyás király kapát tartó szobrának is búcsút intettünk, remélve, hogy a munkaszeretet és az igazságosság uralja ezt a vidéket. ■ Fabiny Tamás H „Vitámé vás v. Gemeri”, vagyis „Üdvözöljük Gömörben!”- olvasható azon a táblán, amely a dienesfalvi völgy felől érkezőket fogadja az egykori Gömör vármegye határán. Április 9-én, szombaton a Duna Televízió közvetítőkocsija parkolt le a 80%-ban magyar lakosú Sajógömör gyönyörűen felújított templomának udvarán. Azért érkeztünk, hogy - magyar médiumként először - evangélikus istentiszteletet közvetítsünk a Felvidékről. Különleges hangulata van egy ilyen alkalomnak. Alighogy begördül a két kamion és a két kisbusz, mindenki nekikezd a munkának. Szerelnek a műszakiak: helyükre kerülnek a kamerák, a lámpák, a mikrofonok. A munkatársak - vagyunk vagy huszonötén - kivétel nélkül megtesznek mindent annak érdekében, hogy a közvetítés formai és tartalmi szempontból egyaránt igényes legyen. Mind több érdeklődő bukkan fel a templom körül, néhány asszony süteményt és frissítőt hoz. Az 1987 óta ebben a gyülekezetben szolgáló lelkipásztor, Rusznyák Dezső igazán remek szervezőmunkát végzett. 1