Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)
2005-04-03 / 14. szám
6 2005- április 3. PANORÁMA "Evangélikus Életi; Húsvéti hírszőttes a Ma Jeruzsálemi zarándoklat Az utóbbi években megszokotthoz képest idén több látogatót vonzott a nagypénteken szokásos keresztútjárás Jeruzsálemben a fokozott érdeklődés részben talán annak tudható be, hogy viszonylag nyugalmas volt az elmúlt időszak a Közel-Keleten. Több száz keresztény zarándok ment végig az ünnep alkalmából Krisztus szenvedésének állomásain (stációin). Az egyházi dalokat éneklő hívők közül többen nehéz fakeresztet vettek a válluk- ra, mások töviskoronát viseltek a fejükön az el-Allmári iskolától a Via Dolorosán át a Jézus sírját rejtő, Szent Sír-bazilikához vezető úton. A hagyományőrző menetet kisebb közjáték zavarta meg. Muszlint földművesek az egyik stációnál nem akarták átengedni a keresztényeket, s csak izraeli katonákkal folytatott heves szóváltás után tértek jobb belátásra. A keresztútjárás résztvevőinek és a bámészkodóknak a létszáma ugyan nem érte el a 2000- ben kitört palesztin felkelés előttit, a jeruzsálemi óváros muszlim kereskedői azonban így sem panaszkodhattak. Sok keresztény palesztin ugyanakkor nem jöhetett az ünnepnapon Jeruzsálembe, mert Izrael a zsidó purimün- nep miatt lezárta a gázai övezeti és ciszjordániai átkelőket. Kubai körmenetek A szocialista korszakot is magába foglaló utóbbi kétszáz esztendő után a hatóságok először engedélyezték az idén Kubában a keresztény nagyhét péntekén a körmeneteket - írta havannai jelentésre hivatkozva a mexikói La Jomada. Mára a feledés homályába merült, hogy a 19. század elején pontosan miért tiltották meg a Krisztus szenvedéseinek stációira emlékező keresztútjárásokat. A Fidel Castro vezette kormányzat mindenesetre ezúttal egy történelmi időre visszamenő tiltást oldott fel. „Az elmúlt esztendőkben a katolikus parókiák külön-külön kérvényezték a körmenetek engedélyezését, eleddig sikertelenül. Ebben az évben a havannai történelmi városközponthoz tartozó összes egyházközség kérelmet nyújtott be, eredménnyel” - olvasható a mexikói lapban Juan Miguel atyának, a havannai Cris- to del Buen Viaje (Jó utunk Krisztus) plébánia vezetőjének nyilatkozata. Nagypénteken ebből az óhavannai templomból indultak el a hívek a világörökség részét képező városrész keresztutcáinál elhelyezett 14 fakereszt által jelzett úton. Nemcsak Havannában, hanem öt megyében is - a tizennégy közül - tarthattak körmeneteket. Mint a La Jomada tudósításában írja: a katolikus egyház és a forradalmi kormányzat között kialakult feszültségek miatt a hatvanas években betiltották Kubában az egyházi szertartásokat. Enyhítéseket 1997- ben, egy esztendővel II. János Pál pápa látogatását megelőzően vezettek bq. A keresztútjárást - vagyis a körmenetet - azonban ebben az évben engedélyezték először. Önkéntesek a kereszten A katolikus többségű Fülöp-szi- geteken tizenhét önkéntest feszítettek keresztre pénteken a hagyományos cutudi ceremónián, amely véres realizmussal idézi fel Krisztus passióját. A nagypénteki zarándoklaton a jelölteket római centurióknak öltözött színészek kísérték a két kilométeres földúton a kegyetlen szertartás színhelyéül szolgáló rizsföldre. A negyvenöt éves Ruben Enaje volt az első jelentkező: több száz sűrűn fényképező turista örökítette meg, amint tízcentis szögekkel a keresztre szögezték lábfejét és tenyerét, miközben kissé távolabb zarándokok tucatjai korbácsolták magukat üvegcserepes szíjakkal. A fájdalomtól eltorzult arcú megfeszített mintegy tíz percig maradt a keresztfán, majd elszállították a legközelebbi kórház ambulanciájára. A fővárostól, Manilától mintegy hetven kilométerre délre fekvő San Pedro Cutud faluban idén rendezték meg tizenkilencedszer a zarándoklatot és a véres passiót. Cutudban további tíz önkéntest feszítettek még keresztre, a szomszédos Santa Lucia faluban pedig további hatot - köztük egy nőt, a harmincéves Mary Jane Ma- mangont is. O elájult, amikor a húsába hatoltak a szögek, orvosok részesítették elsősegélyben. A ceremónia már kora reggel megkezdődött Cutudban. Álarcos, mezítlábas, meztelen felsőtestű fiatal férfiak gyűltek össze a falu utcáin, a szervezők pedig üvegcserepekkel teletűzdelt fatáblákat törtek el a hátukon, amelyből rögtön kiserkent a vér. A vezeklők - akik az önsanyargatással hálát akarnak adni Istennek, amiért őket vagy valamely közeli rokonukat meggyógyította egy betegségből, vagy megmentette a bajban - ezután csoportosan járták a falut, addig ostorozva a hátukat, amíg arról eltűnt az összefüggő bőrfelület. A Fülöp-szigeteki katolikus egyház hivatalosan elítéli a szertartást, de ez nem csillapítja a fanatikusok önsanyargató buzgalmát. Oscar Cruz Fülöp-szigeteki bíboros a héten megtartott püspöki konferencia után kijelentette, hogy az ilyen szélsőséges vezeklések ideje lejárt, és felszólította a hívőket, hogy hagyjanak fel az önkéntes megfeszíttetésekkel és az önosto- rozással. Cutud falu polgármestere azonban azt mondta: „Nem tudjuk megakadályozni az embereket abban, amit tesznek, vagy abban, hogy nézzék.” Az állami hatóságok szintén ellenzik a gyakorlatot, ez azonban nem akadályozta meg Luzon sziget rendőrfőnökét, hogy kijelentse: azokat a rendőröket, akik súlyos függelemsértést követnek el, csak akkor mentik fel a következmények alól, ha önkéntesen megfeszíttetik magukat. A Fülöp-szigetek 84 millió lakosának 80 százaléka katolikus. II. János Pál jelenlétében olvasták fel húsvéti üzenetét Vatikánváros, 2005. március 2/., vasárnap Békét kért a világnak, elsősorban a Közel-Keletnek és Afrikának húsvéti üzenetében II. János Pál pápa, aki képtelen volt megszólalni urbi et orbi áldásánál. A pápa déltájban, a vatikáni mise végén jelent meg lakosztálya ablakában csaknem 13 percre, amíg Angelo Sodano bíboros felolvasta húsvéti üzenetét. Karol Wojtyla meg akart szólalni húsvéti áldása kapcsán - a mikrofont is elébe helyezték -, de beteg, műtött torkából csak hörgé- sek törtek fel, így újólag némán osztott áldást. Az egyházfő számára láthatóan nagy szenvedést, komoly nehézséget jelentett a húsvétvasárnapi nyilvános szereplés, köhögési rohamok fogták el, légzési nehézségei és más fájdalmai erőteljesen látszottak arcán és keze mozgásán is. A húsvétvasárnapi misét a pápa nevében Angelo Sodano bíboros, vatikáni államtitkár mutatta be a vatikáni bazilika előtti Szent Péter téren, ahol a borús, esőre hajló idő ellenére is több tízezer zarándok és turista gyűlt össze, hogy apostoli palotája ablakában megpillanthassa II. János Pált. Délre, a pápa megjelenésére a nap is kisütött Rómában, s a bazilika előtti tömeg százezresre nőtt. Az egyházfő az utóbbi hónapokban szinte folyamatosan betegeskedik, legutóbb február 24- én került - immár tizedszer - a római Gemelli klinikára, ahol még aznap este gégemetszést hajtottak végre rajta. A pápa mintegy három hete tudott néhány üdvözlő szót mondani nyilvánosan híveinek, s noha aznap elhagyta a kórházat és visz- szatért apostoli palotájába, egészségi állapota, nyilvánvaló gyengesége és a gyógyulási folyamatról szóló hivatalos tájékoztatás elmaradása változatlanul növekvő aggodalomra ad okot az olasz sajtóban. A nagypénteki keresztúti ájta- tosság forgatókönyvével ellentétben a vasárnapi mise alatt egyszer sem mutatták II. János Pál pápát, noha a lakosztálya ablakában kitett pápai címer jelezte, hogy a szertartás végén, az urbi et orbi áldásnál megjelenik a nyilvánosság előtt. A húsvétvasárnapi vatikáni szentmisét 74 ország 104 tévécsatornája közvetítette. A nagypénteki, a Colosseumnál rendezett keresztúti ájtatosságot 54 té- 1 véállomás sugározta 39 országban. Itáliában 4,5 millióan nézték a via crucist tévékészülékükön, az utóbbi évtizedben nem volt ily alacsony a keresztúti ájtatos- ság olaszországi nézettsége. A pápa húsvéti urbi et orbi üzenetét a vatikáni mise végeztével szintén Angelo Sodano bíboros olvasta fel. A katolikus egyházfő Jézus Krisztus feltámadásának ünnepére emlékeztette a világ keresztényeit, s az oltári- szentség jelentőségét emelte ki. II. János Pál Isten segítségét kérte a béke megteremtéséhez a Földön, amelyre annyi ártatlan áldozat vére folyik, s külön is megemlítette a Közel-Kelet és Afrika országait, ahol változatlanul rengeteg vért ontanak ki. Békét kért az egész világnak, amelyet változatlanul fenyeget a testvérháború veszélye, nagylelkű szolidaritást az éhségtől, szegénységtől és halálos járványoktól, illetve természeti katasztrófáktól pusztuló és szenvedő tömegekkel. Húsvéti üzenetében végezetül a pápa az Úr segítségét kérte, hogy a népek gazdasági haladása ne homályosítsa el soha a társadalom lényegét alkotó szellemi értékeket. Vatikáni kupolamászó Zavart elméjű férfi mászott fel szombat délután a római Szent Péter-székesegyház kupolájára. A negyvenes éveiben járó férfi azt követelte, hogy személyesen adhasson át II. János Pál pápának egy üzenetet, amelyben az árvák javát szolgáló nemzetközi lottó megszervezésére kéri a katolikus egyházfőt. A sötét dzsekit és farmernadrágot viselő ember a turistákkal együtt ment fel a kupolába, és a csúcs közelében átmászott a kilátóterasz korlátján, amelyhez egy kötéllel erősítette oda magát. Eleinte úgy tűnt, hogy a mélybe akarja vetni magát, s ezért többen - köztük egy püspök - szóba elegyedtek vele, hogy megpróbálják lebeszélni tervéről, miközben a tűzoltóság elővigyázatossági intézkedéseket tett az öngyilkosság megakadályozására. Végül késő délután, órákig tartó huzavona után a tűzoltóknak sikerült a korlát mögül elkapniuk és biztonságba helyezniük a húsvéti zarándokokkal teli Szent Péter téren nagy feltűnést keltő embert. A kupolamászóval tárgyaló tűzoltók egyike elmondta, hogy az abruzzói férfi már ismert mentális problémáiról. 99 II. János Pál-csúcs 99 Olaszország középső részében egy hegycsúcsot II. János Pál pápáról, a síelés és a turisztika lelkes hívéről neveznek el - közölte szerdán az indítványt előterjesztő csoport. A társaság már minden engedélyt beszerzett ahhoz, hogy az Appenninek legmagasabb hegycsúcsát, a Gran Sassót május 18-án, II. János Pál 85. születésnapján a pápáról nevezzék el. II. János Pál többször is járt az Abruzzókban; olyankor mindig nagy tömeg tett hitet mély vallásossága mellett, és üdvözölte az egyházfőt - jelentette ki Luigi Lombardo milánói egyetemi tanár, a kezdeményező csoport tagja. Békét ígért a jeruzsálemi latin pátriárka Egyebek mellett a palesztinok béke melletti, új keletű elkötelezettségéről beszélt a vasárnap bemutatott húsvéti misén Jeruzsálem latin pátriárkája. Michel Szabbah a közel-keleti megbékélés új szakaszáról prédikált a Szent Sír-bazilikában összegyűlt több száz zarándok és helybéli keresztény előtt, akik imádsággal és hálaadó énekekkel ünnepelték a húsvétvasárnapot Jeruzsálem - keresztény hívők számára - szent helyein. A pátriárka szavai szerint a palesztinokban megvan a szándék „a békére, s az erőszak valamennyi formájának elutasítására”. Most, hogy a palesztinok lemondtak az erőszakról, Izraelnek „nincs többé mentsége arra, hogy nem tanúsít igazságosságot, s nem vesz tudomást arról, hogy a (palesztin) nép elnyomás alatt szenved” - mondta a palesztin pátriárka a misén, amely latin és arab nyelven hangzott el. A jeruzsálemi latin pátriárka az Izraelben és a palesztin területeken élő római katolikusok egyházi vezetője. A térségben a keresztény arabok közül kerül ki a legtöbb katolikus. Nyárias húsvétot ünnepelnek az idén az ortodoxok Az ortodox keresztények idén május elsején ünnepük a húsvétot. A magyarázat: az ortodoxok a Julianus-naptár szerint tartják az ünnepet, amely az első tavaszi teliholdat követő első vasárnapra esik. Mivel pedig a Julianus- naptár szerint a tavasz nem március 21-én, hanem - a Nyugaton meghonosodott Gergely-naptár- hoz képest - 13 nappal később kezdődik, idén május elsején lesz az ortodox húsvétvasárnap. „Újból és újból el kell ezt magyaráznom a nyugatiaknak, de szívesen teszem. Nyári ünnepség lesz, már előre örülök” - mondja a hatvankilenc éves Szteliosz atya, az athéni Agiosz Dimitriosz- templom ortodox papja. A keleti egyházi hagyományoknak megfelelően az ortodox keresztények nagyobb pompával ünnepük meg a húsvétot; úgy, ahogyan a nyugati keresztények karácsonykor ünnepelnek. Nagycsütörtökön celebrálják az ortodoxok egyik leghosszabb - csaknem négy órán át tartó - szentmiséjét. Nagypénteken körmenetben vonulnak végig az utcákon. Húsvét idején még azok is elmennek templomba, akik különben az ortodoxiát puszta hagyománynak tartják. A szigorúan vallásosak negyven nappal húsvét előtt kezdenek el böjtölni, a többség azonban csak nagyhéten tartja a böjtöt úgy, hogy a hét első három napján nem fogyaszt húst. Nagycsütörtöktől azután a legtöbb görög és ciprusi ortodox már olajat sem fogyaszt, nagypénteken pedig országszerte jóformán semmi olyan nem kerül az asztalra, aminek bármi köze lenne az élvezetekhez. Nagyszombaton éjfélkor Krisztus feltámadását ünnepük az ortodox templomokban. Húsvétvasárnap nyárson sült bárányhúst esznek, és vörösbort isznak hozzá. Minden arra járó idegent megvendégelnek, mert az évnek azon a napján senki sem maradhat magára. Az ortodox hagyomány is ismeri a húsvéti tojást. Ellentétben azonban a Nyugattal, nem rejtik el a tojásokat, hogy a gyermekek megkeressék őket, hanem koccintanak velük. A többnyire pirosra festett, keményre főzött húsvéti tojások ott sorakoznak a terített asztalokon. A tojás lekerekített felének „hátsó”, a hegyes felének „orr" a neve. Orr az orral, hátsó a hátsóval koccint, s akinek ép marad a tojása, az a néphit szerint szerencsés lesz. Ajánlatos azonban óvatosnak lenni, mert csalók is akadnak, akik fából készült festett tojásokat csempésznek az asztalokra, hogy ők vihessék el a pálmát.
