Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-04-03 / 14. szám

6 2005- április 3. PANORÁMA "Evangélikus Életi; Húsvéti hírszőttes a Ma Jeruzsálemi zarándoklat Az utóbbi években megszokott­hoz képest idén több látogatót vonzott a nagypénteken szoká­sos keresztútjárás Jeruzsálemben a fokozott érdeklődés részben talán annak tudható be, hogy vi­szonylag nyugalmas volt az el­múlt időszak a Közel-Keleten. Több száz keresztény zarándok ment végig az ünnep alkalmából Krisztus szenvedésének állomá­sain (stációin). Az egyházi dalo­kat éneklő hívők közül többen nehéz fakeresztet vettek a válluk- ra, mások töviskoronát viseltek a fejükön az el-Allmári iskolától a Via Dolorosán át a Jézus sírját rejtő, Szent Sír-bazilikához veze­tő úton. A hagyományőrző menetet kisebb közjáték zavarta meg. Muszlint földművesek az egyik stációnál nem akarták átengedni a keresztényeket, s csak izraeli katonákkal folytatott heves szó­váltás után tértek jobb belátásra. A keresztútjárás résztvevői­nek és a bámészkodóknak a lét­száma ugyan nem érte el a 2000- ben kitört palesztin felkelés előt­tit, a jeruzsálemi óváros muszlim kereskedői azonban így sem pa­naszkodhattak. Sok keresztény palesztin ugyanakkor nem jöhe­tett az ünnepnapon Jeruzsálem­be, mert Izrael a zsidó purimün- nep miatt lezárta a gázai övezeti és ciszjordániai átkelőket. Kubai körmenetek A szocialista korszakot is magá­ba foglaló utóbbi kétszáz eszten­dő után a hatóságok először en­gedélyezték az idén Kubában a keresztény nagyhét péntekén a körmeneteket - írta havannai je­lentésre hivatkozva a mexikói La Jomada. Mára a feledés homályába me­rült, hogy a 19. század elején pontosan miért tiltották meg a Krisztus szenvedéseinek stációi­ra emlékező keresztútjárásokat. A Fidel Castro vezette kormányzat mindenesetre ezúttal egy törté­nelmi időre visszamenő tiltást oldott fel. „Az elmúlt esztendőkben a ka­tolikus parókiák külön-külön kérvényezték a körmenetek en­gedélyezését, eleddig sikertele­nül. Ebben az évben a havannai történelmi városközponthoz tar­tozó összes egyházközség kérel­met nyújtott be, eredménnyel” - olvasható a mexikói lapban Juan Miguel atyának, a havannai Cris- to del Buen Viaje (Jó utunk Krisz­tus) plébánia vezetőjének nyilat­kozata. Nagypénteken ebből az óha­vannai templomból indultak el a hívek a világörökség részét ké­pező városrész keresztutcáinál elhelyezett 14 fakereszt által jel­zett úton. Nemcsak Havannában, ha­nem öt megyében is - a tizen­négy közül - tarthattak körme­neteket. Mint a La Jomada tudó­sításában írja: a katolikus egy­ház és a forradalmi kormány­zat között kialakult feszültségek miatt a hatvanas években betil­tották Kubában az egyházi szer­tartásokat. Enyhítéseket 1997- ben, egy esztendővel II. János Pál pápa látogatását megelőzően vezettek bq. A keresztútjárást - vagyis a körmenetet - azonban ebben az évben engedélyezték először. Önkéntesek a kereszten A katolikus többségű Fülöp-szi- geteken tizenhét önkéntest feszí­tettek keresztre pénteken a ha­gyományos cutudi ceremónián, amely véres realizmussal idézi fel Krisztus passióját. A nagypénteki zarándoklaton a jelölteket római centurióknak öltözött színészek kísérték a két kilométeres földúton a kegyetlen szertartás színhelyéül szolgáló rizsföldre. A negyvenöt éves Ru­ben Enaje volt az első jelentkező: több száz sűrűn fényképező tu­rista örökítette meg, amint tíz­centis szögekkel a keresztre szö­gezték lábfejét és tenyerét, mi­közben kissé távolabb zarándo­kok tucatjai korbácsolták magu­kat üvegcserepes szíjakkal. A fájdalomtól eltorzult arcú megfeszített mintegy tíz percig maradt a keresztfán, majd elszál­lították a legközelebbi kórház ambulanciájára. A fővárostól, Manilától mintegy hetven kilo­méterre délre fekvő San Pedro Cutud faluban idén rendezték meg tizenkilencedszer a zarán­doklatot és a véres passiót. Cutudban további tíz önkén­test feszítettek még keresztre, a szomszédos Santa Lucia faluban pedig további hatot - köztük egy nőt, a harmincéves Mary Jane Ma- mangont is. O elájult, amikor a húsába hatoltak a szögek, orvo­sok részesítették elsősegélyben. A ceremónia már kora reggel megkezdődött Cutudban. Álar­cos, mezítlábas, meztelen felső­testű fiatal férfiak gyűltek össze a falu utcáin, a szervezők pedig üvegcserepekkel teletűzdelt fa­táblákat törtek el a hátukon, amelyből rögtön kiserkent a vér. A vezeklők - akik az önsanyar­gatással hálát akarnak adni Isten­nek, amiért őket vagy valamely közeli rokonukat meggyógyítot­ta egy betegségből, vagy meg­mentette a bajban - ezután cso­portosan járták a falut, addig os­torozva a hátukat, amíg arról el­tűnt az összefüggő bőrfelület. A Fülöp-szigeteki katolikus egyház hivatalosan elítéli a szer­tartást, de ez nem csillapítja a fana­tikusok önsanyargató buzgalmát. Oscar Cruz Fülöp-szigeteki bíboros a héten megtartott püspöki konfe­rencia után kijelentette, hogy az ilyen szélsőséges vezeklések ideje lejárt, és felszólította a hívőket, hogy hagyjanak fel az önkéntes megfeszíttetésekkel és az önosto- rozással. Cutud falu polgármeste­re azonban azt mondta: „Nem tudjuk megakadályozni az embe­reket abban, amit tesznek, vagy abban, hogy nézzék.” Az állami hatóságok szintén ellenzik a gyakorlatot, ez azon­ban nem akadályozta meg Lu­zon sziget rendőrfőnökét, hogy kijelentse: azokat a rendőröket, akik súlyos függelemsértést kö­vetnek el, csak akkor mentik fel a következmények alól, ha önkén­tesen megfeszíttetik magukat. A Fülöp-szigetek 84 millió la­kosának 80 százaléka katolikus. II. János Pál jelenlétében olvasták fel húsvéti üzenetét Vatikánváros, 2005. március 2/., vasárnap Békét kért a világnak, elsősorban a Közel-Keletnek és Afrikának húsvéti üzenetében II. János Pál pápa, aki képtelen volt megszó­lalni urbi et orbi áldásánál. A pápa déltájban, a vatikáni mise végén jelent meg lakosztá­lya ablakában csaknem 13 percre, amíg Angelo Sodano bíboros felol­vasta húsvéti üzenetét. Karol Wojtyla meg akart szólalni hús­véti áldása kapcsán - a mikro­font is elébe helyezték -, de be­teg, műtött torkából csak hörgé- sek törtek fel, így újólag némán osztott áldást. Az egyházfő szá­mára láthatóan nagy szenvedést, komoly nehézséget jelentett a húsvétvasárnapi nyilvános sze­replés, köhögési rohamok fogták el, légzési nehézségei és más fáj­dalmai erőteljesen látszottak ar­cán és keze mozgásán is. A húsvétvasárnapi misét a pá­pa nevében Angelo Sodano bí­boros, vatikáni államtitkár mu­tatta be a vatikáni bazilika előtti Szent Péter téren, ahol a borús, esőre hajló idő ellenére is több tízezer zarándok és turista gyűlt össze, hogy apostoli palotája ab­lakában megpillanthassa II. Já­nos Pált. Délre, a pápa megjele­nésére a nap is kisütött Rómá­ban, s a bazilika előtti tömeg százezresre nőtt. Az egyházfő az utóbbi hóna­pokban szinte folyamatosan be­tegeskedik, legutóbb február 24- én került - immár tizedszer - a római Gemelli klinikára, ahol még aznap este gégemetszést hajtottak végre rajta. A pápa mintegy három hete tudott né­hány üdvözlő szót mondani nyilvánosan híveinek, s noha az­nap elhagyta a kórházat és visz- szatért apostoli palotájába, egész­ségi állapota, nyilvánvaló gyen­gesége és a gyógyulási folyamat­ról szóló hivatalos tájékoztatás elmaradása változatlanul növek­vő aggodalomra ad okot az olasz sajtóban. A nagypénteki keresztúti ájta- tosság forgatókönyvével ellen­tétben a vasárnapi mise alatt egy­szer sem mutatták II. János Pál pápát, noha a lakosztálya ablaká­ban kitett pápai címer jelezte, hogy a szertartás végén, az urbi et orbi áldásnál megjelenik a nyilvánosság előtt. A húsvétvasárnapi vatikáni szentmisét 74 ország 104 tévé­csatornája közvetítette. A nagy­pénteki, a Colosseumnál rende­zett keresztúti ájtatosságot 54 té- 1 véállomás sugározta 39 ország­ban. Itáliában 4,5 millióan nézték a via crucist tévékészülékükön, az utóbbi évtizedben nem volt ily alacsony a keresztúti ájtatos- ság olaszországi nézettsége. A pápa húsvéti urbi et orbi üzenetét a vatikáni mise végezté­vel szintén Angelo Sodano bíbo­ros olvasta fel. A katolikus egy­házfő Jézus Krisztus feltámadá­sának ünnepére emlékeztette a világ keresztényeit, s az oltári- szentség jelentőségét emelte ki. II. János Pál Isten segítségét kérte a béke megteremtéséhez a Földön, amelyre annyi ártatlan áldozat vére folyik, s külön is megemlítette a Közel-Kelet és Af­rika országait, ahol változatlanul rengeteg vért ontanak ki. Békét kért az egész világnak, amelyet változatlanul fenyeget a testvér­háború veszélye, nagylelkű szoli­daritást az éhségtől, szegénység­től és halálos járványoktól, illetve természeti katasztrófáktól pusz­tuló és szenvedő tömegekkel. Húsvéti üzenetében végezetül a pápa az Úr segítségét kérte, hogy a népek gazdasági haladása ne homályosítsa el soha a társa­dalom lényegét alkotó szellemi értékeket. Vatikáni kupolamászó Zavart elméjű férfi mászott fel szombat délután a római Szent Péter-székesegyház kupolájára. A negyvenes éveiben járó férfi azt követelte, hogy személyesen adhasson át II. János Pál pápának egy üzenetet, amelyben az árvák javát szolgáló nemzetközi lottó megszervezésére kéri a katolikus egyházfőt. A sötét dzsekit és far­mernadrágot viselő ember a tu­ristákkal együtt ment fel a kupo­lába, és a csúcs közelében átmá­szott a kilátóterasz korlátján, amelyhez egy kötéllel erősítette oda magát. Eleinte úgy tűnt, hogy a mély­be akarja vetni magát, s ezért töb­ben - köztük egy püspök - szóba elegyedtek vele, hogy megpró­bálják lebeszélni tervéről, miköz­ben a tűzoltóság elővigyázatossá­gi intézkedéseket tett az öngyil­kosság megakadályozására. Vé­gül késő délután, órákig tartó hu­zavona után a tűzoltóknak sike­rült a korlát mögül elkapniuk és biztonságba helyezniük a húsvéti zarándokokkal teli Szent Péter té­ren nagy feltűnést keltő embert. A kupolamászóval tárgyaló tűz­oltók egyike elmondta, hogy az abruzzói férfi már ismert mentá­lis problémáiról. 99 II. János Pál-csúcs 99 Olaszország középső részében egy hegycsúcsot II. János Pál pá­páról, a síelés és a turisztika lel­kes hívéről neveznek el - közöl­te szerdán az indítványt előter­jesztő csoport. A társaság már minden engedélyt beszerzett ah­hoz, hogy az Appenninek leg­magasabb hegycsúcsát, a Gran Sassót május 18-án, II. János Pál 85. születésnapján a pápáról ne­vezzék el. II. János Pál többször is járt az Abruzzókban; olyankor mindig nagy tömeg tett hitet mély vallá­sossága mellett, és üdvözölte az egyházfőt - jelentette ki Luigi Lombardo milánói egyetemi ta­nár, a kezdeményező csoport tagja. Békét ígért a jeruzsálemi latin pátriárka Egyebek mellett a palesztinok béke melletti, új keletű elkötelezettségé­ről beszélt a vasárnap bemutatott húsvéti misén Jeruzsálem latin pát­riárkája. Michel Szabbah a közel-keleti megbékélés új szakaszáról prédi­kált a Szent Sír-bazilikában összegyűlt több száz zarándok és helybéli keresztény előtt, akik imádsággal és hálaadó énekekkel ünnepelték a húsvétvasárnapot Jeruzsálem - keresztény hívők számára - szent he­lyein. A pátriárka szavai szerint a palesztinokban megvan a szándék „a békére, s az erőszak valamennyi formájának elutasítására”. Most, hogy a palesztinok lemondtak az erőszakról, Izraelnek „nincs többé mentsége arra, hogy nem tanúsít igazságosságot, s nem vesz tu­domást arról, hogy a (palesztin) nép elnyomás alatt szenved” - mondta a palesztin pátriárka a misén, amely latin és arab nyelven hangzott el. A jeruzsálemi latin pátriárka az Izraelben és a palesztin területeken élő római katolikusok egyházi vezetője. A térségben a keresztény ara­bok közül kerül ki a legtöbb katolikus. Nyárias húsvétot ünnepelnek az idén az ortodoxok Az ortodox keresztények idén május elsején ünnepük a húsvé­tot. A magyarázat: az ortodoxok a Julianus-naptár szerint tartják az ünnepet, amely az első tavaszi teliholdat követő első vasárnap­ra esik. Mivel pedig a Julianus- naptár szerint a tavasz nem már­cius 21-én, hanem - a Nyugaton meghonosodott Gergely-naptár- hoz képest - 13 nappal később kezdődik, idén május elsején lesz az ortodox húsvétvasárnap. „Újból és újból el kell ezt ma­gyaráznom a nyugatiaknak, de szívesen teszem. Nyári ünnepség lesz, már előre örülök” - mondja a hatvankilenc éves Szteliosz atya, az athéni Agiosz Dimitriosz- templom ortodox papja. A keleti egyházi hagyomá­nyoknak megfelelően az orto­dox keresztények nagyobb pom­pával ünnepük meg a húsvétot; úgy, ahogyan a nyugati kereszté­nyek karácsonykor ünnepelnek. Nagycsütörtökön celebrálják az ortodoxok egyik leghosszabb - csaknem négy órán át tartó - szentmiséjét. Nagypénteken kör­menetben vonulnak végig az ut­cákon. Húsvét idején még azok is elmennek templomba, akik kü­lönben az ortodoxiát puszta ha­gyománynak tartják. A szigorúan vallásosak negy­ven nappal húsvét előtt kezde­nek el böjtölni, a többség azon­ban csak nagyhéten tartja a böj­töt úgy, hogy a hét első három napján nem fogyaszt húst. Nagy­csütörtöktől azután a legtöbb görög és ciprusi ortodox már olajat sem fogyaszt, nagypénte­ken pedig országszerte jóformán semmi olyan nem kerül az asz­talra, aminek bármi köze lenne az élvezetekhez. Nagyszombaton éjfélkor Krisz­tus feltámadását ünnepük az or­todox templomokban. Húsvét­vasárnap nyárson sült bárány­húst esznek, és vörösbort isznak hozzá. Minden arra járó idegent megvendégelnek, mert az évnek azon a napján senki sem marad­hat magára. Az ortodox hagyomány is is­meri a húsvéti tojást. Ellentétben azonban a Nyugattal, nem rejtik el a tojásokat, hogy a gyermekek megkeressék őket, hanem koc­cintanak velük. A többnyire pi­rosra festett, keményre főzött húsvéti tojások ott sorakoznak a terített asztalokon. A tojás lekere­kített felének „hátsó”, a hegyes fe­lének „orr" a neve. Orr az orral, hátsó a hátsóval koccint, s akinek ép marad a tojása, az a néphit sze­rint szerencsés lesz. Ajánlatos azonban óvatosnak lenni, mert csalók is akadnak, akik fából ké­szült festett tojásokat csempész­nek az asztalokra, hogy ők vihes­sék el a pálmát.

Next

/
Oldalképek
Tartalom