Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-03-27 / 13. szám

‘Evangélikus ÉletA> MOZAIK 2005. március 27. 15 Ifjúsági vezetőképző ► A környezeti neveléssel kapcsolatos módszertani továbbképzésre kerül sor a Védegylet és a Nádasdy Alapítvány szervezésében Püspökszentlász- lón április 8. és 10. között. Az egyházi ifjúsági vezetők részére megrende­zendő alkalmon szeretettel várnak minden érdeklődőt a keresztény hit, illetve a környezetért, a teremtett világért való felelősség kérdéseivel kapcsolatos együttgondolkodásra és képzésre. Az immár hagyományossá vált ökume­nikus rendezvény a természeti környe­zethez, a teremtett világhoz fűződő viszonyunkról szóló tanítás teológiai aspektusainak elemzésén, valamint a témában kibocsátott hivatalos doku­mentumok vizsgálatán túl a résztvevők számára gyakorlati segítséget nyújt abban, hogy saját ifjúsági csoportjaikkal olyan programokat valósíthassanak meg, amelyek hozzájárulnak a környe­zeti tudatosság erősítéséhez. Ennek érde­ÜZENET AZ ARARÁTRÓL Rovatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla kében különböző előadásokat, beszélge­téseket, áhítatokat, kiscsoportos foglal­kozásokat tartanak a három nap során. Az elméleti, teológiai megalapozás­ban iß. Zlinszky János és Jávor Benedek a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, illet­ve a Védegylet részéről, Béres Tamás evangélikus lelkész, Csanády András (Kör­nyezetvédelmi és Vízügyi Minisztéri­um), valamint Rohonyi Réka vallásszocio­lógus segíti a résztvevőket. Az oktatásmódszertan és a környeze­ti nevelési programok területén Czippán Katalin, a Környezeti Nevelési és Kom­munikációs Programiroda; Varga Attila, az Országos Közoktatási Intézet, illetve a Körlánc Egyesület; Vásárhelyi Judit, a Független Ökológiai Központ; Schróth Ágnes, a Közép- és Kelet-európai Regio­nális Környezetvédelmi Központ mun­katársa, valamint Kovácsné Tóth Márta evangélikus lelkész nyújt segítséget, és osztja meg tapasztalatait a jelenlévők­kel. A képzés végén a résztvevők kiscso­portokban önálló programterveket dol­goznak majd ki, amelyeket végül bemu­tatnak, és közösen értékelnek. Az átfogó képzés lehetőséget nyújt arra - a laikus érdeklődők és a témában valamennyire jártas ifjúsági vezetők szá­mára egyaránt -, hogy gyarapítsák isme­reteiket, és gazdagítsák az ifjúsági alkal­makat a környezetvédelem egyre fonto­sabbá váló, mindnyájunkat érintő kér­déseivel és lehetőségeivel. A rendezvényen való részvétel költsé­ge 4000 Ft, mely a szállást és a napi háromszori étkezést is tartalmazza. Szükség esetén e díj kifizetéséhez támo­gatást lehet kérni. Jelentkezési lap igé­nyelhető a Nádasdy Akadémián (tel.: 1/319-7463; nadasdy@nadasdy.org) vagy a Védegylet irodájában (tel.: 1/269-4251). ■ JCsCs Teltemető Néhány napja még várva vártuk a tavaszt, a tél, a hideg elmúlását. A napok óta tartó meleg ellenére az ország útjain járva és a kertek árnyékosabb helyein még foltokban feltűnik a fehér hótakaró. Azonban a boglárkafélék családjába tartozó, beszédes nevű téltemető-a vadvirágok közül elsőként - már március elején (sőt olykor már februárban) kibontja apró, sárga virágait, ahogyan tette ezt idén is, nem törődve az időjárás viszontagságaival. A téltemető egyébként a páradús, üde talajú erdőket kedveli, tehát főleg gyer­tyános-tölgyesekben fordul elő. Valójában mediterrán eredetű növény, hazánk­ban eleinte kolostorkertekben, füvészkertekben nyílott, s csak az utóbbi egy-két évszázadban terjedt el természetes élőhelyeken is. Védett növényünk, leghíresebb lelőhelye Magyarországon a Balaton-felvidéken, Aszófő térségében található. Déli harangszó Bakonycsernyéről Ezen a héten minden délben a bakony- csemyei evangélikus templom harangja szól a Magyar Rádióban. Bakonycsernye a Bakony hegység északkeleti szélén, a Vértes hegység dél­nyugati részén, Veszprém és Komárom megye találkozásánál fekszik. Csemye neve már 1341-ben szerepelt a történet- írásban. 1543-ban a törökök elpusztítot­ták a települést és lakosságát; a falu he­lyén évszázadokon át puszta, néhol sűrű erdő, legelő volt. A terület 1724-ben a Zichy család birto­kába került. A falu benépesítésére Nyitra megyéből és a Kis-Kárpátok területéről hoztak be telepeseket. A szlovák és ma­gyar nyelvű, lutheránus vallású telepe­sek 1724-ben kedvező úrbéri feltételeket és vallásszabadságot kaptak. Az evangé­likus gyülekezet Bakonycsemyén 1726- ban alakult még. Első lelkészük Schwarz- walder Jeremiás volt. A templomépítés - valamint az iskola, a lelkész- és a tanító­lakás építése - a gyülekezet megalakulá­sának évében elkezdődött. 1786. május 21-én szentelték fel a templomot. Az épületet 1810 és 1814 kö­zött háromszor földrengés rongálta meg. A tornyot újjá kellett építeni; a munkálatok 1816-ban fejeződtek be. 1862. augusztus i-jén tűzvész pusztított a faluban, félig leégett a templom is, és a harangok is megolvadtak. Az újjáépítés az egyházközség tagjainak nemes áldo­zatvállalásával, Povázsay György lelkész fáradhatatlan munkálkodásával 1907- ben fejeződött be. Ekkor szentelték fel a jelenlegi oltárt. A mai bakonycsemyei evangélikus gyülekezet ezerhatszáz lelket számlál. A templom tornyában három harang lakik. N Rtv Részletes ¥2 BERES Az egészséges emberért Hozza formába magát! Ha nagyon nehezen is, de végre megérkezett a tavasz. Már nagyon vártuk. Nemcsak azért, mert az időjárás remélhetőleg kellemesebbre fordul, hanem azért is, hogy elrakhassuk a nagykabátot, és végre felvehessük a könnyedebb, tavaszi ruhadarabjainkat. Igen ám, de ilyenkor nagy meglepetések érhetnek bennünket. Hiszen a téli hónapokban a kevesebb mozgás, a karácsonyi ünnepek alatt, a farsangi bálokon elfo­gyasztott finom ételek miatt előfordulhat, hogy a tavaly még jó ruhadarabok az idén már szűknek bizonyulnak. Sokszor ez nemcsak a nőkre, hanem a férfiakra is érvényes. Valljuk meg, hogy ebben az esetben a legtöbben kétség- beesett kapkodásba kezdünk. Megpróbálunk valami csoda­szert, csodamódot keresni, amelynek a segítségével nagyon rövid idő alatt meg tudunk szabadulni fölösleges kilóinktól. Hétről hétre különböző rafinált diétákat ajánlgatnak nekünk az újságokban is, amelyeknek, valljuk be, közülünk nagyon sokan „áldozatul esnek". Sok esetben csak későn döbbenünk rá, hogy ezek többet ártanak nekünk, mint használnak. Ha valóban fitt formába szeretnénk hozni magunkat, hogy beleférjünk a ruhánkba, és a közérzetünk is jobb legyen, akkor az olyan régi, jól bevált és mindenki számára ismert módszerekhez kell folyamodnunk, mint például a rendszeres mozgás és a megfelelő étrend. Tavasszal szívesebben mozdu­lunk ki otthonról. Az is elég, ha minden hétvégén teszünk egy kis kirándulást, sétálunk egy nagyot a gyerekekkel, de biztosan vannak olyanok is, akik szívesen elmennek esten­ként kocogni. Az étkezésünkre is könnyebb odafigyelni ilyen­kor, mivel a piacokon lassan megjelennek a friss zöldségek, gyümölcsök. A mozgás és a megfelelő étrend pedig az esetek nagy részében meghozza a várva várt eredményt. A testmoz­gás és a helyes táplálkozás mellett alkalmazhatunk étrend­kiegészítőket is. A Béres Gyógyszergyár által újonnan kifejlesztett Fittforma tabletta ahhoz nyújt segítséget, hogy így tavasz elején formá­ba hozhassuk magunkat. A Fittforma egy olyan új, komplex étrend-kiegészítő készítmény, amelynek hatóanyagai hozzájá­rulnak a testtömegcsökkentő étrend eredményességéhez. A készítmény összetevői (Garcinia cambogia kivonat, zöld tea kivonat, króm, L-karnitin és niacin) jelentős szerepet játszanak a szervezet energiaellátó rendszerében, a zsírok és a szénhid­rátok anyagcseréjében. Mindenki számára fontos, hogy jól érezze magát a bőré­ben, és a számára legmegfelelőbb megoldást válassza, hogy megújultan várja a tavaszt! A húsvét naptártörténeti vonatkozásai Jelenleg használatos naptári rendsze­rünket, az úgynevezett gregorián nap­tárt 1582-ben XIII. Gergely pápa vezette be - Magyarországon 1587-től, Erdélyben 1590-től hivatalos. Az alapját képező julián naptár szoláris, vagyis a Nap járá­sán alapuló szisztémájával szemben az azt megelőző, régi római kalendárium, valamint az ókori sumer, babilóniai és zsidó naptár holdalapú (lunáris), illetve luniszoláris jellegű volt. Ebből az antik örökségből származik a mai naptári rendszer fontos elemeit alkotó úgyneve­zett mozgó ünnepeknek az a tulajdonsága, hogy Földünk hűséges kísérőjének, vagyis a Holdnak a fázisaitól függően évről évre eltérő időpontban következ­nek be. A mozgó dátumok sorában leg­alapvetőbb a kereszténység fő ünnepe, a húsvét idejének a vándorlása. Az ókeresztény időkben több alka­lommal is vita tárgyát képezte, hogy pontosan mikor is ünnepeljék a húsvé- tot. Az egységes gyakorlat bevezetésére 325-ben került sor, amikor a niceai zsinat határozata szerint „az ünnepet a tavaszi napéjegyenlőséget követő holdtölte utá­ni vasárnapon kell megtartani. Ha ez március 21-re esik, úgy a következő teli­hold a húsvéti hold. Ha pedig ez vasár­napra esik, úgy a következő vasárnap a húsvét napja.” Mindezt - többek között - a következő fontos kiegészítésekkel lát­ták el: „A húsvét napját mindig vasárnap kell ünnepelni. A húsvétot nem szabad a zsidókkal együtt ünnepelni, így ha niszán 14. vasárnapra esik, az ünnepet hét nappal el kell tolni, mert az csak holdtölte után tartható meg. A húsvét minden körülmények között csak a tava­szi napéjegyenlőség után tartható meg.” Ennek megfelelően a húsvét legkoráb­ban március 22-én következhet be - akkor, amikora március 21-i napéjegyen­lőség éppen teliholdra esik. Ez igen ritka, és a 21. században nem is várható ekkor­ra az ünnep. Ehhez közeli dátum is csak egyszer esedékes: 2008-ban március 23- án lesz húsvét. Az ünnep legkésőbb ápri­lis 25-én állhat be - legközelebb 2038- ban lesz ilyen eset. A késői dátum is ritka: április 24-én is csak 2011-ben és 2095-ben ünnepelhetünk ebben az évszázadban. A legkorábbi és a legkésőbbi időpontok azonban sokszor vitára is okot adnak, mivel az egyházilag általánosan kitűzött napéjegyenlőség csillagászatilag néha eltér március 21-től, illetve zavart okoz az is, ha a telihold éppen napéjegyenlőség idejére esik. A húsvét határozza meg a pünkösd dátumát, amely húsvét után hét héttel esedékes - így mozgó ünnepként a pünkösd is esztendőről esztendőre ván­dorol a kalendáriumban. A kronológiával foglalkozó csillagá­szattörténészek egyik fontos kutatási területe Jézus Krisztus kereszthalála idő­pontjának napra pontos meghatározá­sa. A témával három magyar kutató is foglalkozott. Az evangéliumi leírások, a zsidó naptár beható és alapos vizsgálata, illetve a párhuzamosan futó külföldi kutatási eredmények alapján Mahler Ede (1857-1945) ókortörténész és kronoló- gus elsőként vizsgálta ennek időpontját, és a dátumot 33. április 3-ra tette. Ugyan­erre az eredményre jutott Teres Ágoston (1931—) jezsuita csillagász, a Vatikáni Csillagvizsgáló munkatársa is. Ponori Thewrewk Aurél (1921-) csillagászattörté­nész, az Uránia Csillagvizsgáló és a Budapesti Planetárium nyugalmazott igazgatója a kereszthalál idejét 30. április 7-ben határozta meg. Bár az időpontok­ban van eltérés, és nyilvánvalóan továb­bi kutatásokra is szükség van, maga a tény, hogy a Biblia ezen központi fejeze­te ilyen formában „számszerűsíthető”, egy újabb kézzelfogható és tudományos eszközökkel is vizsgálható bizonyíték Jézus valóságos voltáról. ■ Rezsabek Nándor Az ünnepkör pereme Jézus feltámadásának megünnepléséről a 3. század óta vannak adatok, általánossá a 8. századtól vált. A húsvéti ünnepkörben találkozhatunk azonban pogány gyöke­rekkel is: a „húsvét” jelentésű német Oster szóban a germán istennő, Ostara ünnepe rejtőzik, amely a tavaszi napéjegyenlő­ségre esett. A magyar elnevezésben a hús­vétot megelőző negyvennapos böjttől va­ló megszabadulás fejeződik ki. A végül is pünkösddel záruló húsvéti ünnepkörhöz számos népszokás járul. Nagy részük nem épült be a keresztény vallási rítusokba, hanem azokkal párhu­zamosan, szokásként maradt fenn. Ezek a tavasz megérkezéséhez, a megújulás­hoz, a termékenységhez fűződő népszo­káskincs részeiként élnek tovább. Ilyen - többek között - a húshagyókeddi télté- metés, amikor a telet jelképező szalma­bábut elégetik, s így jelképesen a beteg­ségeket és az éhezést is elűzik. Sok kisgyermek ma is elhiszi, hogy húsvétkor a nyuszi hozza a piros tojást és az édességeket. Hiedelmüket erősíti, hogy a szülők - ahol csak tehetik - a sza­badban, kertben, bokor alatt, kosárkában rejtik el az ajándékokat. Külön öröm a keresgélés és főleg a rátalálás. Az óvodás­korból lassacskán kinövők azonban már felfogják a „nyuszi” jelképes értelmét. A húsvéti ajándékozásnak a nyúlhoz fűződő képzete nem túl régi keletű. A né­met nyelvterületről hozzánk is elérő szo­kás csak a 19. század vége felé honosodott meg Magyarországon. Eredetére nézve ki­elégítő magyarázatot a német kutatók sem tudtak adni. Egyesek szerint tévedés van a háttérben, ugyanis a tojást hozó csá­szármadár neve németül Haselhuhn: a szó lerövidítve Hase, ez pedig nyulat jelent. így kapcsolódhatott össze - a biológiai képte­lenség ellenére - a tojás és a nyúl. Ám lehet ennek valós háttere is, ugyanis a hűbériség idején a földesuraknak a német parasztok kötelezően gyöngytyúkot és tojást szol­gáltattak. A tojás szimbólum is, az újjá­születés jelképe, amint a szapora nyúl a termékenységé. Mindkettő összefügg az ősi tavaszvárással. A legismertebb és a városi folklórban is élő hagyomány a húsvéthétfőn - amelyet egyes vidékeken vízbevető hét­főnek is neveznek — szokásos locsolko- dás. Mára a régi, kútnál vödör vízzel tör­ténő öntözés megszelídült, kölnivízzel, parfümmel locsolnak a fiúk és a férfiak. A locsolás az ősi termékenységvarázsló és megtisztító rítusokhoz tartozik. A lo­csolóknak járó piros tojás vagy hímes tojás pedig a termékenységet jelzi. Ez sem új keletű jelkép: már a honfoglalás előtti avar sírokban is találtak karcolt díszítésű tojásokat. Ámbár azokat sem a nyuszi varázsolta oda. N MTI Eredeti kezdeményezésnek és „bombasikemek” számít a németországi Gomadingen- Dapfen parókiáján előállított közel tízezer darab húsvéti tojás. Az ötletgazda és kivite­lező lelkészfeleség, Ursula Bogner-Kühnle szerint húsvétig sorban állás lesz a parókia előtt. A lelkészfeleség elmondta: amint a hat gyermekük szép sorjában elhagyta a pa­rókiát, egyre több ideje és energiája maradt arra, hogy folytathassa régi kedvtelését. Nem gondolta volna, hogy ennyire népszerűek lesznek az igés, énekverssel, egyházi jelképekkel díszített tojások. A gyülekezeti asszonykor is rákapott a tojásfestésre, amely tevékenység a közösségi lét sajátos formájává és fórumává vált gyülekezetük­ben, s kezd elterjedni a szomszédságban is. H EPD *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom