Evangélikus Élet, 2005 (70. évfolyam, 1-52. szám)

2005-03-20 / 12. szám

‘Evangélikus Életi; EVANGÉLIKUS ÉLET 2005. március 20. 3 Összefoglaló az evangélikus informatikai napról 4t Folytatás az 1. oldalról Az elmúlt évek eredményeinek számba­vétele kapcsán Kovács Kálmán beszélt az árcsökkenést motiváló távközlési versenyről és az e-Magyarország-prog- ramról, melynek jelmondata: „Internetet mindenkinek!” A program keretében ci­vil szervezetekre és az egyházakra építve 2006 végéig négyezer e-Magyarország- pontot kívánnak beindítani. Ezeken a helyeken a nyilvános internet-hozzáfé­rés segíti az elektronikus ügyintézést, il­letőleg a digitális kultúrához való hoz­zájutást. Az e-Magyarország-pontok mintegy 10%-a van egyházi kezelésben, és számuk a minisztériumi szándék sze­rint a jövőben tovább nőhet. Az egyházunkban immár nyolcadik éve folyó informatikai tevékenységet az Internet Munkacsoport vezetője, Bogdányi Gábor mutatta be. Rövid ízelítő az eredményekből: jól működő köz­ponti portál, amelyhez gyülekezeti honlapok, különféle újságok on-line kiadásai csatlakoznak, illetőleg temati­kus és regionális levelezőlisták, temati­kus honlapok sora kapcsolódik. Egyhá­zunk informatikai eszközökkel való el­látottsága kiemelkedő, az anyagilag gyenge gyülekezetek is számítógéphez juthatnak a gyülekezeti számítógépes pályázat révén. A szükséges tudás elsa­játítását a lelkészekhez 2002-ben in­gyenesen eljuttatott, A templom egere cí­mű kiadvány segíti. (A világháló iránt ér­deklődő lelkészeknek és munkatársaiknak ja­vasoljuk a kallódó példányok leporolását és olvasását. - A szerk.) Evangélikus keze­lésben jelenleg harminckilenc e-Ma- gyarország-pont működik. Egyházunk az internetes munka terén sok tekintet­ben megelőzi a magyarországi egyhá­zakat. Ennek legbeszédesebb bizonyí­téka a gyülekezeti honlapok száma: Kovács Kálmán informatikai miniszter gyakorlatilag gyülekezeteink fele ren­delkezik saját honlappal! Az elmúlt évben a munkacsoport leg­jelentősebb fejlesztése az Online Hittan - Evangélikus egyszeregy mindenkinek című is­meretterjesztő anyag elkészítése volt. A www.onlinehittan.hu címen bárki számára elérhető honlapot Fabiny Tamás mutatta be, aki Bogdányi Gáborral együtt vezette a munkát. Olyan honlapot igyekeztek készíteni, amelyen keresztül az egyház­zal laza kapcsolatot tartó evangélikusok felfrissíthetik ismereteiket, az egyház iránt érdeklődők pedig megismerhetik az evangélikusokat. A honlap komoly kép-, hang- és filmanyagával valóban át­fogja mindazt, amit egyházunk tanít, to­vábbá megismerteti szolgálati területe­inket, gyülekezeteink életét, épületein­ket, szokásainkat. (A fejlesztés az e-Ma- gyarország-program részeként készült, anyagi fedezetének 75%-át az Informati­kai és Hírközlési Minisztérium biztosí­totta.) Ebéd előtt hirdette ki Hafenscher Károly országos irodaigazgató az első evangéli­kus honlapszépségverseny eredményét. Tizenkilenc gyülekezet lapja került be a döntőbe; a zsűri ezek közül Alsóságét, Ba- latonboglárét, illetve Pestlőrincét ítélte a legjobbnak. Készítőik értékes díjakat kap­tak. A bírálók nem feledkeztek meg a fej­lesztésben hátul kullogok ösztönzéséről sem; a „citromdíjat” abból a meggondo­lásból ítélték oda az erre érdemeseknek, hogy amiként a citrom meg tudja ízesíteni az italt, úgy adjon a díj is új kedvet és ener­giát a honlapkészítéshez. Citromdíjat - igazi sárga gyümölcsöt - vehetett át a győ­ri gyülekezet megjelent képviselője, de postán megkapja „jutalmát” az amóti, a mezőlaki és a csurgói gyülekezet is. Ebéd után kevésbé látványos, de na­gyon érdekes szakmai programmal foly­tatódott az informatikai nap. Az Entemet országos internetszolgáltató ügyvezető igazgatója, Smuk Zoltán kolléganőjével, Gondos Gabriellával, a kiemelt ügyfelek menedzserével közösen ismertette szol­gáltatásaikat és az evangélikus intézmé­nyeknek, illetve egyházi dolgozóknak szóló kedvezményes, széles sávú ADSL- internetkapcsolat előnyeit. (A részletek­ről érdeklődni e-mailben a webmaster&lu-’ theran.hu címen lehet.) Az előadások sorát az Internet Műm kacsoport két tagjának beszámolói zár­ták. Mesterházy Attila az oktatási terveket mutatta be. Mint a helyszínen tartott gyors közvélemény-kutatás során kide­rült, érdeklődőkben nem lesz hiány. Vé­gül Bogdányi Gábor beszélt a SÜNI evan­gélikus adminisztrációs szoftver fejlesz­tésével kapcsolatos tapasztalatokról, ne­hézségekről (melyek közül a pénzügyi modul elkészítése jelenti a legnagyobb problémát). A nap Hafenscher Károly lel­ki útravalónak szánt áhítatával ért véget. ■ Erdélyi Károly Paraván mögötti vallomások „Miért jó bábozni?” - tettem föl a kérdést a ív. országos evangélikus bábverseny több résztvevőjének is. A gyerekek za­vartan vonogatták a vállukat. Nem könnyű ám megfogalmazni.- Szeretjük a hittant tanító nénit, jó vele dolgozni - mondja egy kislány. - A képességű gyerekek is sikerélményhez juthatnak.- Én csak egy szülő vagyok; mi meg­varrtuk, festettük a bábokat és a hátteret, a többihez nem értek - pironkodik egy mosolygós, fiatal nő. - A tiszteléndő asszony megírta a darabot, az egyik taní­tónő megrendezte, mi pedig elkészítet­tük a díszletet, a bábokat. A gyerekek rengeteg munkát fektettek bele az elő­adásba. A szabad idejüket feláldozva ta­nulták meg és gyakorolták be a jelenetet. Ennek az összefogásnak köszönhetően indulhatott el a versenyen ez a szór­ványgyülekezetből érkező, jó kis csapat - árulja el a titkot.- Hihetetlen, hogy mennyire összeko­vácsolta a szereplőket a közös cél. Az egymással sokat civódók is segítették, támogatták egymást. Megható jelenet volt a próbák során, amikor két, addig keznek kimenteni őt a nehéz helyzetből, vigasztalják. Mi, akik együtt dolgozhat­tunk ezért a darabért, már nyertünk. Egy remek, összetartó csapat a miénk, és ez nem múlik el nyomtalanul - vallja egy másik bábcsoport vezetője.- A gyerekek jobban megértik, átélik egy bibliai történet tartalmát, ha belehe­lyezzük őket. Közelebb kerül hozzájuk az ige üzenete; már csak ezért is megéri dol­gozni. Ezek az élmények egész életükre megmaradnak - feleli Döbrentey Ildikó. S hogy igaza van, azt egy kislány ragyogó szemmel tett vallomása erősíti meg:- Én azért szeretek bábozni, mert így sok mindent kipróbálhat az ember. Én lehettem például Noé, és Isten rám bízta, hogy mentsem meg a világot. És meg­mentettem. Szerintem jó gyakorolni, hogy Isten bíz az emberre ezt-azt. Hátha rám is bíz majd valamit. közösség miatt; itt vannak a barátaink, összetartozunk - említi egy másik. - A hittanóra érdekes, és a bábozáshoz nem kellett sok szöveget megtanulnunk, mégis mutatós - válaszolja egy fiú. - Számomra könnyebb fellépni csapat­ban; egyedül bátortalan vagyok, együtt viszont erősítjük egymást, és ez nagyon sokat jelent nekem. így én is ügyes tudok lenni - toldja meg a következő megkér­dezett.- A báb és a paraván mögé el lehet rej­tőzni. Védettséget, oltalmat jelent, biz­tonságérzetet ad a zárkózottabb gyere­keknek - sorolja a bábozás előnyeit egy csoportvezető. - Könnyebben szólalnak meg, merészebben vállalnak ilyen szere­pet. Ezenkívül sok segítőre is szükség van, akiknek nincs szövegük. Az ő dol­guk a bábok mozgatása, a díszletrende­zés. Ebben a szerepkörben a kevésbé jó rossz viszonyban lévő gyerek a terembe belépve békejobbot nyújtott egymásnak a közös munka érdekében. A gyerekek talán észre sem veszik, de másképp vi­selkednek egymással most, mint a kez­detekkor. Ha valaki elfelejti a szövegét, vagy téveszt, már nem ledorongolják, hanem súgnak neki a többiek, és igye­Ebben biztos vagyok, hisz feladatot mindenki kap, de ahhoz már bátorság kell, hogy ezt észrevegyük, és meg is va­lósítsuk. Ha ez sikerült a bábjátékver­seny közel százhatvan résztvevőjének, akkor - úgy vélem - nem csak a bábcso­portok nyertek. ■ Füller Tímea Tábori püspök Szép történelmi elnevezés. Tábori lelkész, tábori esperes, tábori püspök. Érvényesül per­sze a másik hierarchia is: százados, őrnagy, ezredes, tábornok. Elnézést, ha éppen akad nálunk századosnál alacsonyabb rangú tábori lelkész is. Mint a feledhetetlen Svejkben Katz lelkész, illetve főhadnagy. Ez már egyike az örök vitatémáknak: nem lenne-e jobb, ha a lelkészek civilként szolgálnának? Hiszen a hadseregben dolgoznak polgári alkalma­zottak is. Ez ügyben többnyire azok az érvek győztek, amelyek az egyenruhás tevékeny­ség értékét hangsúlyozták. A katonaorvosok is tisztek. A test gyógyítóihoz hasonlóan a lélek gyógyítói is akkor kapnak igazi megbecsülést, megfelelő mozgásteret, ha vállalják a mundért. Így lehet tisztességes az erkölcsi és az anyagi megbecsülésük is. Aki egy intéz­ményrendszerben hatékony akar lenni, annak belül kell lennie a rendszeren. Ezek jó érvek, mégsem teljesen meggyőzőek. Akkor sem, ha minden hadsereg a védelem feladatát emeli ki; vagyis azt, hogy nem mások legyőzésére szerveződik, ha­nem saját népe megvédésére. Ebben az összefüggésben öl csak, ha okvetlenül szük­séges. Nem egyszerű.ügy ez az egyházban, ahol él az ötödik parancsolat: „Ne ölj!” El­lenezzük az abortuszt és a halálbüntetést - ez utóbbival kapcsolatban sajnos vannak viták az egyházban -, de megáldjuk a fegyvereket. Némi cinizmussal mondhatnánk, ezt teszik a másik oldalon is, így kiegyenlítődik a dolog. Fenntartásaink ellenére feltétlenül pozitívum, hogy immár több mint egy évtizede ismét van lelkészi szolgálat a hadseregben. Még a rendszerváltozást követő első de­mokratikus kormány időszakában írtuk alá a Honvédelmi Minisztériummal a megál­lapodást a tábori lelkészségről. Ez azzal a szép következménnyel is járt, hogy újra konkrét tartalmat kapott egy területen a protestáns testvéregyházi kapcsolat. Nem ment ez feszültségek nélkül, hiszen az egyházaknak új kihívást jelentett a szolgálat újraindítása; a gondok a protestáns tábori lelkészi szolgálat egyébként jól, korrektül kidolgozott vezetési rendszerét is érintették. Elég megemlíteni, hogy tíz év után im­már a harmadik protestáns tábori püspököt iktattuk be; ezúttal első ízben került evangélikus lelkipásztor, Lackner Pál a szolgálat élére. Történelmi a pillanat, hiszen gyökeres átalakítást él meg a honvédség: megszűnt hazánkban a sorkatonai szolgá­lat, hivatásos hadsereg felállítása kezdődött meg. Ordass Lajos püspök - néhány segédlelkészi év és egyéves svédországi tanulmány­út után - tábori lelkészként kezdte meg önálló lelkészi szolgálatát. Önéletrajzi írásá­ban tanulságos képet fest erről a munkáról. Pozitívumként említi, hogy minden szol­gálati helyen jól együtt tudott működni a református szolgatársakkal. Ma is ez az eredményes munka és a jó közérzet alapvető feltétele. Két, e tekintetben nem mindig sikeres periódus után most azt várjuk Lackner Páltól, hogy találja meg azt a testvéri és munkastílust, amelynek révén a testvéregyház megnevezés ismét élő tartalmat kap egyházainkban. Ordass Lajos megjegyzi, hogy öröm volt számára a sok igehirdetési lehetőség, ezzel szemben a legsúlyosabb negatívumként említi, hogy a lelkipásztori beszélgetések lehetetlenek voltak mind a tisztek, mind a legénység körében. E hely­zet abszurditását fokozta az olykor járványszerű öngyilkossági hullám. Mondhatjuk persze, hogy ma más a helyzet, mint 1929-30-ban volt. De figyelmesen olvasva a később történelmi személyiséggé vált püspök elemzéseit, rádöbbenünk arra, hogy hasonló gondokkal szembesülnek - a megváltozott körülmények között is - a ma tábori lelkészei is. Tisztességes feltételek, tisztességes fizetés, de a szolgálat lénye­gével kapcsolatban sajátos ellenállás. A vízválasztót ma még hangsúlyosabban, mint egykor, a lelkigondozói tevékenység, illetve ennek lehetősége jelenti. Ha van értelme a tábori lelkészi munkának, szolgálatnak - márpedig van -, akkor ebben prioritás a lel­kigondozás. A hivatásos hadsereg felállítása nem kérdőjelezi meg, inkább kiemeli ezt. Hiszen többféle ember sokféle elképzeléssel és tehertétellel választja majd ezt a pályát. De sajátos fontosságot ad a tábori lelkészi szolgálatnak az a hatás is, amelyet - ha­gyományaik, szervezettségük, kapacitásuk révén - a társadalmi misszió egyéb terüle­teire gyakorolhatnak az itt tevékenykedő lelkészek. Gondolhatunk például a kórház­vagy a börtönmisszióra, illetve a szenvedélybetegek között végzett missziós munka sokféle kihívására. A különbségek, a sajátságok mellett jellemzőek az azonosságok is. Mindenütt találkozunk az egyháztól távol élő, bajba jutott, nehéz terheket hordozó, Krisztus kegyelmére szoruló emberekkel. A különböző csoportokat elérő igehirdeté­sek mellett (előtt?) a legfontosabb a lelkigondozás, melynek sikere azon mérhető, hogy a katonák megkeresik gondjaikkal a lelkipásztorokat. Jő érzés - ezenkívül egyházunk és a szolgálatba lépő püspök elismerését jelenti - az, hogy bár az elmúlt fél évszázadban hátrányos helyzetben volt egyházunk, tud­tunk jelölni olyan főpásztort, aki felkészüllségével, műveltségével, vezetői kvalitása­ival, lelkészi elhivatottságával megfelel a ma igényeinek, a képviselt egyházak elvárá­sait és a honvédséget illetően egyaránt. Jelképesnek is érzem, hogy - noha az új püs­pök már az év elején hivatalba lépett - beiktatására böjtben került sor, illetve hogy az erről szóló írás virágvasárnap jelenik meg. így hát felmerül a kérdés: hogyan kellene Krisztus követének, a tábori püspöknek bevonulnia Jeruzsálembe? Széles a választék: gondolhatunk akár a hagyományos pa­rádéra, a lóháton való bevonulásra,- akár a mai technika eszközeinek - a tankoktól a lökhajtásos repülőkig - a felhasználására. Mégis azt ajánljuk, maradjon a püspök a szamárnál. Válassza a szamárháton való bevonulást, mint egykor a Mester. A két in­tézményrendszerben dolgozó vezetők „művészetéhez” tartozik az egyensúlyozás, főként az olykor el nem kerülhető konfliktusok esetén. Ha néha mégis választani kell, ha színt kell vallani a prioritás tekintetében, akkor maradjon a püspök a szamárhá­ton, a jeruzsálemi úton, Krisztus útján haladva. Ez vezet a Golgotára. ■ Frenkl Róbert Eszmecsere a minisztériumban Gáncs Péter, a Magyarországi Evangélikus Egyház ifjúsági ügyekért felelős püspöke március n-én a minisztériumban megbeszélést folytatott Göncz Kinga ifjúsági, család­ügyi, szociális és esélyegyenlőségi miniszterrel. A püspök által kért találkozón szó esett a történelmi egyházak és az ifjúsági tárca között várhatóan idén megkötendő stratégiai együttműködési megállapodásról, amelynek keretében a minisztérium lehetőséget nyújt szakmai anyagainak, így pél­dául az ifjúsági törvénynek a véleményezésére, és biztosítja a folyamatos, kétirányú információáramlást. A megbeszélés egyik fontos témája volt az ifjúsági törvény, amelyet - a miniszter tájékoztatása szerint - a parlament még a tavaszi ülésszakban meg fog tárgyalni, és várhatóan el fog fogadni. Az ifjúsági ügyeken kívül Gáncs Péter megemlítette a Déli Egyházkerület életében egyre fontosabb szerepet betöltő népfőiskolái kezdeményezéseket is, amelyek a hátrá­nyos helyzetű régiók polgárainak próbálnak segítséget nyújtani az esélyegyenlőség je­gyében. Külön felhívta a miniszter asszony figyelmét a történelmi egyházak által kö­zösen működtetett Ökumenikus Ifjúsági Irodára, amely a református, az evangélikus és a katolikus egyház ifjúsági képviseletét is ellátja a mindenkori kormányzat felé. A találkozó végén Göncz Kinga ígéretet tett arra, hogy a minisztérium - lehetősé­geihez mérten - igyekszik segíteni az egyházak ifjúsági munkáját. ■ BRZS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom