Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)
2004-03-07 / 10. szám
Barta Imre felvételei 20 04. MÁRCIUS 7. - 5. oldal Evangélikus Élet Indul az Erdélyi Magyar Televízió Alapítványt hoznak létre Romániában a magyar kormány segítségével felállítandó Erdélyi Magyar Televízió elindítására, működésének biztosítására - tájékoztatott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) sajtóirodája. Az alapítvány annak a Janó vies Jenőnek a nevét viseli, aki az erdélyi magyar mozgóképgyártás jelentős formálója volt. Az alapítók között ott találjuk Csép Sándor írót, szerkesztőt; Gálfalvi Zsolt írót, szerkesztőt, a Román Televízió Igazgatótanácsának tagját, a Romániai Magyar PEN Club elnökét; Gáspárik Attila színművészt, az Országos Audiovizuális Tanács alelnökét; Markó Béla írót, szenátort, az RMDSZ szövetségi elnökét, valamint Takács Csaba mérnököt, az RMDSZ ügyvezető elnökét. Az alapítók a szervezet vezetésére tizenhárom tagú kuratóriumot kértek fel. A testületben az írókon, egyetemi tanárokon, színházi szakembereken kívül az egyházak képviselői is jelen vannak. A kuratórium döntéseit tíztagú szakmai tanácsadó testület készíti elő. Az erdélyi magyar történelmi egyházak vezetői két héttel ezelőtti ülésükön annak az elvárásuknak adtak hangot, hogy a létrejövő televízió az erdélyi magyarság kereszténynemzeti értékrendjét és hitbeli-erkölcsi értékeit érvényesítse. A püspökök egyetértéssel fogadták azt a kezdeményezést, hogy a televíziót működtető alapítvány kuratóriumába hívják meg Jakab Gábor római katolikus pápai káplánt és Vetési László református szórványmissziói lelkipásztort is; továbbá javasolták, hogy az RMDSZ szorgalmazására létrejövő EMT működtetésében az egyházi részvételt pontosan rögzítsék. (MTI) Jézus barátja akarok lenni! III. országos evangélikus bábjátékverseny Élettel és izgalommal teli, zsibongó gyermeksereg töltötte meg február 28-án a Marczibányi Téri Művelődési Központot. Egyházunk Gyermekbizottsága immár harmadik alkalommal rendezte meg az országos evangélikus bábjátékversenyt, ám ez volt az első olyan alkalom, amikor egy valódi színházteremben kerülhetett sor a nemes versengésre. Ráadásul idén az elmúlt évhez képest kétszer annyi csoport vállalta a megmérettetést... Pecz Samu öröksége 150 éve született a fasori gimnázium és templom tervezője Járjuk a várost. Néha megállunk egy- egy épület előtt. A régi mesterek álmait megvalósító munkáskezek nyomát már megkoptatta az idő, de a falak generációkon át üzennek mindarról, amit az utókorra szeretett volna hagyni az alkotó. E napokban a 150 éve született evangélikus építész, Pecz Samu örökségére figyelünk. „Pecz Samu emlékezete” címmel a Műegyetem Központi Könyvtárában kiállítás idézi fel alkotásait - e falakba rejtett üzeneteket... Pecz Samu 1854. március 1-jén született Pesten. A terézvárosi evangélikus elemi után az 1864. szeptember 15-én megnyílt Sütő utcai új evangélikus gimnáziumban (a mai Deák téri gimnáziumban) folytatta tanulmányait. (Ki tudja, ki és mi indította az építészpálya felé? Talán az új épület szépsége?) Egyik első hallgatója volt a műegyetem építészeti osztályának. A stuttgarti műegyetemen és a Bécsi Művészeti Akadémián is tanult, majd Schulek Frigyes és Hauszmann Alajos építészek munkatársa lett Budapesten. 1882-től Steindl Imre tanársegédjeként dolgozott a József Műegyetemen. Öt év múlva ókori építészetből habilitált, s a következő esztendőtől professzora lett az akkor felállított középítéstani tanszéknek, melyet haláláig vezetett. A tanári mesterség titkai mellett ismerte az alkotás örömét, melyet továbbadott tanítványainak is. Építészeti stílusára a klasszicizáló felfogás, később a neoromán és a neogótikus elemek alkalmazása volt jellemző. Munkáin felismerhető a határozott, téglaburkolatokkal dolgozó, német „Backstein-gótika” hatása, de alkotásai mindezek ellenére egy sajátos „Pecz-stílust” mutatnak. Előszeretettel - és nagy műgonddal - tervezett templomokat. Az ő tervei alapján épült Budapesten a Nagy Ignác utcai unitárius templom, a Szilágyi Dezső téri református templom (melynek parkjában az építész szobra látható), a fasori evangélikus templom és gimnázium, illetve a debreceni Kossuth utcai református templom. A Vámház körúti Központi Vásár- csarnokot szintén Pecz Samu tervezte. A Magyar Országos Levéltár várbeli épülete - melyet halála után Nagy Sándor fejezett be - is az ő alkotása. A mai Eötvös Loránd Tudományegyetem Múzeum körúti épületeit magába foglaló Az országos evangélikus bábjátékversenyen - melyet most is a 6-13 éves, általános iskolás korosztály számára hirdettek meg - tíz hazai és egy határon túli csapat vett részt. A saját készítésű bábok segítségével előadott, bibliai példázatokat bemutató rövid jelenetek három órán keresztül kínáltak színvonalas kikapcsolódást minden jelenlévőnek. Mielőtt azonban a paraván mögött magasba lendült volna az első bábos keze, a szervezők nevében Sikter János lelkész köszöntötte az egybegyűlteket, majd Joób Máté kelenföldi lelkipásztor áhítata következett. A műsorvezető szerepét magára vállaló Sikter Jánosnak a verseny megkezdéséig már csak egyetlen kihagyhatatlan teendője maradt: a zsűritagok bemutatása. Cselovszky Ferenc Deák téri lelkész, valamint Döbren- tey Ildikó meseíró (a zsűri elnöke) már tavaly is „ítélkezett” a versenyzők felett. Hozzájuk ezúttal két új tag, Farkas Zsuzsanna bábpedagógus és tűzzománckészítő, illetve Levente Péter színész-rendező csatlakozott. A bevezető rész után Döbrentey Ildikó a versenyre való ráhangolódásban, a feszültségek oldásában segítette a résztvevőket. „Ti is fejlődtök, és a bábverseny is fejlődik - szólította meg a gyerekeket. - Idén már nem egy gyülekezeti teremben, hanem egy igazi színházban gyűltünk össze. A mi feladatunk az lesz, hogy eldöntsük, melyik jelenet tetszett nekünk a legjobban. Ez fontos dolog, de nem a legfontek, hanem az, hogy mellette akartok-e lenni. Úgy menjetek fel a színpadra, hogy arra gondoltok: Jézus barátja akarok lenni!” A zsűrielnök szavait követően a helyükre kerültek a díszletek és a mikrofonok, kialudtak a fények, és megkezdődtek az előadások. Elsőként a rákospalotai hittancsoport lépett a színpadra az irgalmas samaritánusról szóló történettel. Ez a példázat nem egyedül az ő fantáziájukat ragadta meg: az ősagárdi Csipikék hittancsoport, a bonyhádiak csapata, valamint a simontomyai bábosok is ennek a bemutatását választották. (Rajtuk kívül a Nyíregyházi Evangélikus Általános Iskola Cseperedők csoportja, valamint az árny- és szerepjátékot is felhasználó pécsi hittancsoport döntött azonos téma, a nagy vacsora példázata mellett.) A Tengelicről érkezett Szivárvány bábcsoport által előadott jelenetet színes keretjáték kertben áll a „Gólyavár”, amely szintén Pecz Samu tervei alapján készült. A Műegyetem Központi Könyvtárának tervezése előtt több külföldi könyvtár építését is tanulmányozta. A közel százéves épület külső szépsége ma is lenyűgözi a látogatókat. Az egykori Deák téri kisdiák neves építészként irányította a fasori evangélikus gimnázium és templom építését. A munkálatok 1903. szeptember 9-én kezdődtek, és az iskola 1904 szeptemberére készült el. A templomot 1905. október 8-án szentelték fel. Az ünnepi pillanatokban ott volt a tervező is. „Elsősorban Pecz Samu építész tanár úrnak kell a babért nyújtanom, e sikeres mű geniális szerzőjének” - mondta Góbi Imre igazgató az épület átadásakor. Azóta száz év telt el, s a „Fasor” legendássá vált. Az egykori Sütő utcai gimnazista, az alkotó építész földi útja 1922. szeptember 1-jén fejeződött be. Járjuk a várost. Néha megállunk egy- egy épület előtt. Régi mesterek üzennek - új tanítványoknak, új tanítványokkal. Van-e folytatás? Úgy véljük, igen! Ma- kovecz Imre, Török Ferenc templomai mellé joggal odaillik Nagy Tamás dunaújvárosi, sopronnémeti, balatonboglári evangélikus temploma is. Más kor, más formák, megmaradó és megtartó funkciók. A mester és tanítvány örök szövetségének vagyunk részesei. így jó, így nem lehet alkalmi még a megemlékezés sem. Dr. Németh József is kísérte. A tavalyi győztes, a zirci protestáns hittancsoport egy ószövetségi történet, Nátán próféta példázatának megjelenítése mellett döntött. Mint vezetőjük, Szilas Attiláné elárulta, „lehet, hogy sokak számára meglepő a témaválasztás, hiszen talán könnyebben érthetőnek tűnik egy újszövetségi történet. Én azért szeretem ezt a példázatot, mert a segítségével a gyerekek sokat tanulhatnak Dávid királyról. És ami a legfőbb: már maga a közös készülés is nagy örömöt szerzett mindenki számára”. Ének, zene, szavak, bábok és színek kavalkádja, háromórás „maratoni” bábjáték után jólesett egy kis szusszanás az ebédszünetben. Mint azt a verseny főszervezője, Joób Réka gyermekreferens elmondta, nagy öröm számára, hogy az evangélikus gyülekezetek bábozáshoz kedvet érző tagjai ilyen szép számban képviseltették magukat. Nem egy olyan hitoktató is jelentkezett, aki azelőtt még sohasem foglalkozott bábozással. A Brassó melletti csemátfalui vasárnapi iskola csapatának egyik vezetője, Szőcs Ildikó is - mind ez idáig - „csak” matematikát és fizikát tanított. „Elsősorban azért jöttünk ide, hogy minél többet lássunk, halljunk, tapasztaljunk” - mondta. Az Erdélyből érkezett gyerekek helyezést nem értek el, ízes magyar beszédük azonban nagy elismerést aratott. A rövid ebédszünet alatt a zsűri is meghozta döntését. E szerint a szellemes keretjáték, a tiszta gyermekhangon felcsendülő népdalok, az igényes kivitelezésű bábok és a színvonalas előadás jutalmaként a nyíregyházi Evangélikus Általános Iskola Cseperedők nevet viselő csapata érdemelte ki az első díjat. Harmadik helyezést ért el az ősagárdi Csipikék Hittancsoport, második lett a tengelici Szivárvány Bábcsoport. A kü- löndíjat a pécsi hittanosok nyerték. (Az első, második és harmadik helyezett pénzjutalomban is részesült.) Az alkalom a győri Vaskakas Bábszínház „A szépen szóló Grüffmadár” című bábjátékával zárult. A III. országos evangélikus bábjátékversenyről az Örömhír legközelebbi, március 21-i adásában láthatunk rövid, képes beszámolót.- gazdag tosabb. A leglényegesebb ugyanis az, hogy míg elkészítetek egy bábot, megértetek és gyakoroltok egy jelenetet, közelebb kerülhettek Krisztushoz. Ő ma is itt lesz veletek. Számára nem az a döntő, hogy hányadik helyen végez
