Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-07-25 / 30. szám

10. oldal-2004. JÚLIUS 25. Evangélikus Élet Emlékezés Nagybocskai Vilmosra Őszintén sajnáltuk, hogy a gyé­mántdiploma átvételének ünnepé­lyes alkalmán, június 19-én Nagy­bocskai Vilmos évfolyamtársunk nem lehetett együtt velünk. Isten gondolatai mások, mint a mieink: az életnek és halálnak az Ura több hónapi súlyos betegség után, május 1-jén a nagyatádi kórházban magá­hoz szólította hűséges szolgáját. Nagybocskai Vilmos 1920. február 20-án született Alagon. Az elemi isko­la után a Fasori Evangélikus Gimnázi­um tanulója lett. Itt is érettségizett, ki­tűnően. Görög és latin nyelvből is, amelynek később nagy hasznát vette a teológián. Kétévi műszaki tisztviselői munkája idején kapta az elhívást a lel- készi pályára. 1940 őszén kezdte meg teológiai tanulmányait a soproni Evangélikus Hittudományi Karon. Könnyen tudott testvéri kapcsolatot teremteni teológustársaival. Jó képes­ségű, segítőkész, jó humorérzékkel megáldott társunk volt. A német, latin, görög, héber nyelv alapos ismerete nagy segítséget s jó eredményeket je­lentett számára, és sokszor a mi szá­munkra is... Mind a nyolc félévet ki­tüntetéssel végezte el. Lelkésszé 1944. június 13-án Budapesten, az Eszter- házy utcai püspöki palota tanácster­mében szentelte - hat társával együtt - D. dr. Rajfay Sándor bányakerületi püspök. Rövid józsefvárosi „káplánság” után püspöke 1945-ben Pilisre küldte őt. Közben házasságot kötött IJlbrich Líviával. (A házasságból később há­rom gyermek született.) A pilisi gyü­lekezetben nagy munka várt rá. A fel­robbantott templomot kellett használ­hatóvá tenni a nagy lélekszámú gyüle­kezet számára. A lelkes összefogás eredményeképpen ez sikerült is. Gyü­lekezetének nagy sajnálatára - egy­házpolitikai okok miatt (Ordass Lajos melletti bátor kiállása következtében) - 1958 őszén el kellett hagynia Pilist. Gerendásra került, a jóval kisebb és egészen más karakterű nyugat-békési gyülekezetbe, ám itt is megállta a he­lyét. (A család mély fájdalmára az it­teni évek alatt el kellett búcsúzniuk legkisebb gyermeküktől, a hét és fél éves Péterkétől.) 1974-ben Kiskőrösre került, az ak­kor nyugdíjba vonult dr. Murányi György helyére. Ebben a nagy lélek­számú, kiterjedt tanyavilággal rendel­kező gyülekezetben sok munka várt rá. Az ő szolgálati ideje alatt épült fel a há­rom lakást is magába foglaló parókia. A nyugdíjazása után - tizennégy évi áldásos szolgálat végeztével - Nagybocskai Vilmos (feleségével és a két nagymamával) Kiskőrösről a du­nántúli Nagyatádra költözött, mivel az időközben egyetemet végzett Zsófia leányuk gyógyszerészként, Tamás fi­uk pedig agrármérnökként egyaránt a Dunántúlon kapott állást. Élete továb­bi szakaszában mint igen aktív nyug­díjas munkálkodott és prédikált itt, a távol lakó parókus, Sikter János se­gédlelkészeként. „Pásztori szeretettel” - ahogyan derűsen mondogatta. Teológiai érdeklődése nemcsak ige­hirdetéseire való gondos felkészülésé­ben nyilvánult meg, hanem komoly teológiai munkák fordításaiban is. Az Énekek éneke magyarázó jegyzetekkel kísért, héber nyelvből való fordításá­val már 1958-ban elkészült. Nyugdí­jas évei derekán, 1966-ban (a „Luther- évben”) fordította le és dolgozta át több ízben is Julius Schniewind német lelkész A lelkészi szolgálatban állók lelki megújulása című munkáját. Majd 1999-ben Luther Márton latin nyelven írt Heidelbergi disputációjának hiteles fordításával ajándékozta meg egyhá­zunkat. Nagybocskai Vilmos lelkésztár­sunkra Isten iránti hálával emlékezünk egyházunkban hatvan esztendőn ke­resztül végzett igehirdetői, lelkipász­tori, teológiai szolgálatáért, példaadó családi életéért, testvéri szeretetéért. Zoltán László ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 2004. július 25. I., Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv.) Horváth-Hegyi Olivér; du. 6. Balicza Iván; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. Zászkaliczky Pál; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. Gyekiczky János; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv.) Gyekiczky János; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. ; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. Hokker Zsolt; Újpest, IV., Lebstück M. u. 36-38. de. 10. Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (úrv.) Zászkaliczky Péter; de. 11. (úrv.) Takácsné Kovácsházi Zelma; du. 6. Cselovszky Ferenc; VII., Városligeti fasor 17. de. 11. (úrv.) Kézdy Péter; Vili., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák) Szpisák Attila; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv.) Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Smidéliusz András; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Blázy Árpád; de. 11. (úrv.) Blázy Árpád; du. 6. Joób Máté; XI., Németvölgyi út 138. de. 9. Joób Máté; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv.) Horváth-Hegyi Olivér; Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bácskai Károly; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. Kendeh György; XIII., Frangepán u. 41. de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv.) Tamásy Tamás; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. Tamásy Tamás; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. Kendeh K. Péter; Rákospalota, XV., Régi Fóti út 75. (nagytemplom) de. 10. Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 11. de. 10. Börönte Márta; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de, 9. Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. Eszlényi Ákos; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út 111. de. fél 11. Eszlényi Ákos; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. Wiszkidenszky András; Rákosliget, XVII., Gózon Gy. u. de. 11. Wiszkidenszky András; Pestszentlőrinc, XVIII., Kossuth tér 3. de. 10. Korányi András; Pestszentimre, XVIII., Rákóczi út 83. (ref. templom) de. 8. Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. Széli Bulcsú; Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. Győri János Sámuel; Csepel, XXI., Deák tér de. fél 11. Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. Endreffy Géza. ISTENTISZTELETI REND a Balaton partján, 2004. július 25. Alsógödicse de. 11; Badacsonytomaj de. fél 9; Balatonakali du. 3; Balatonaliga du. 6; Balatonalmádi du. 4; Balatonboglár de. 11; Balatonfenyves du. 6; Balatonföldvár du. 2;Balatonfüred de. 9; Balatonszárszó du. 3; Balatonszemes du. 2; Fonyód du. 4; Hévíz du. fél 5; Keszthely de. fél 11; Kötcse de. 10; Mencshely de. 11; Nagyvázsony du 2; Révfülöp de. 10; Siófok de. 10; Szentantalfa de. háromnegyed 10; Veszprém de. 10; Zánka de. fél 9. német nyelvű istentisztelet: Balatonboglár de. fél 10; Balatonfüred du. 7; Siófok de. fél 10. SZENTHÁROMSÁG ÜNNEPE UTÁN 7. VASÁRNAP a liturgikus szín: zöld. A vasárnap lekciója: Mk 8,1-9; az igehirdetés alapigéje: ÍJn 5,10b-13. ÉNEKEK: 327, 459. Evangélikus istentiszteletet közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán 2004. július 25-én, vasárnap 10.04-kor a nagykanizsai evangélikus templomból. Igét hirdet: Deme Dávid lelkész. „Csak egyedül Jézus” Carlos Correa, az Operation Mobilisation munkatársa Egyházunk külmissziói egyesületének konferenciája Piliscsabán Evangélikus énekeskönyvünk 569. éne­kéből vett idézet volt a mottója az Evangélikus Külmissziói Egyesület idei -július 4. és 7. között lezajlott - konfe­renciájának. Erre az idézetre épültek rá az igehirdetések és az előadások is. Az idén a külmissziói gyermektábort is a felnőtt-konferenciával egy időben, azo­nos helyszínen (alkalmanként közös programmal) rendeztük, így a konferen­ciatelep hangos volt a gyermekzsivajtól, énektől. Mindez azonban sosem vált ter­hessé vagy kellemetlenné a felnőtt, el­csendesedni vágyó konferenciázók szá­mára. A jövő nemzedék biztató jelenléte kifejezetten örömet jelentett. Az évről év­re találkozó, a külmisszió ügyét szívén hordó tagság idén is nagyon jó közössé­get teremtett. A konferencia programja most is, mint minden évben, két egységből állt: a misz- sziói ismeretanyag bővítéséből és a lelki elmélyülést segítő alkalmakból. Ihrig Dénes világi elnök megnyitója az előadások témaköreit vázolta, és utalt az európai uniós csatlakozás esetleges új ki­hívásaira a külmisszió területén. Bre- bovszky Gyula tiszteletbeli elnök beveze­tő áhítata a „Csak egyedül Jézus” mottó igazságát illusztrálta néhány megrázó missziói történet felidézésével. A Mester- házy házaspár magyarországi szabadságá­nak utolsó előtti napját töltötte körünkben. Indiáról készült filmjük, valamint beszá­molójuk sok újat közölt velünk munkájukról. A másik előadó, Gaál János fiatal test­nevelő tanár a közelmúltban alakult Hajléktalanokért Baráti Kör munkáját ismertette. A neuendettelsaui bajor külmissziói társaság munkatársa, Jens Porep lelkész a gyülekezeti missziós csoportok szerteágazó tevékenységéről tartott előadást és veze­tett fórumbeszélgetést. A Magyar Ökumenikus Segélyszervezet vezetője, Lehel Lász­ló evangélikus lelkész elsősorban a szervezet közel-keleti munkájának bemutatásával válaszolt a „Misszió vagy segélyezés?” témacím kérdésére. A Kelet-Európa Misszió magyarországi vezetője, Fekete Imre a hollandok által lét­rehozott felekezetközi szervezet különböző missziós területeire engedett betekintést. Munkatársaitól (egyikük Alaszkából jött ide családjával) a kárpátaljai, vajdasági, kö­zel-keleti és koreai munkáról hallhattunk, valamint a Pest megyei Inárcson lévő kon­ferenciatelepről, illetőleg az ottani - „Barnabás tábor”-nak nevezett - evangelizátor­képzésről. Carlos Correa Brazíliából érkezett Magyarországra, az Operation Mobilisation nevű felekezetközi missziós szervezet munkatársaként. A miénktől teljesen eltérő hátterű és társadalmú közegből származó testvérünk a dél-amerikai adottságokról és saját missziós életútjáról számolt be. A konferencián az egyéni elmélyülést - személyes feladataink keresését - az ige­hirdetések és a kis csoportos beszélgetések biztosították. A reggeli áhítatokat Né- methné Tóth Ildikó mohácsi lelkész tartotta, az esti alkalmakat pedig Tubán József csornai lelkipásztor. A kis csoportos beszélgetések magvát - Kerekes Titusz testvérünk összeállítása alapján - a „higgy és cselekedj” gondolat adta. Ezek a beszélgetések, miként a regge­li imaközösségek is, különösen jó, testvéri légkörben biztosították az egymás hite ál­tal való épülést. Mindezek betetőzése az úrvacsorái istentisztelet volt, melyen Ittzés János püspök szolgált. A néhány napos együttlét egyik legfontosabb alkalma volt az utolsó előtti este ké­sőig elhúzódó fórumbeszélgetése, melyen a püspök a résztvevők legkülönbözőbb kérdéseire válaszolt, őszintén feltárva gyülekezeteink és egyházvezetésünk legfonto­sabb jelenlegi gondjait és feladatait. A konferencia - amelynek gördülékenysége nem utolsósorban az egyesület szer­vezőtitkárának, Bencze Imrénének a munkáját dicsérte - sokakban megerősítette a „szolgálatra való odaszánást”. Ihrig Dénes Külmissziói gyermektábor Ebben az évben a felnőtt-konfe­renciával egy időben és egy he­lyen tartottuk meg a külmissziói gyermektábort, július 4-től 7-ig Piliscsabán. Ezért idei táborunk csak háromnapos volt, de így is igazi kis csapattá vált a tizen­nyolc gyermek, akik között öt­éves volt a legfiatalabb és tizen­hat esztendős a legidősebb. A felnőtt-konferencia és a gyerektábor közös mottója „Csak egyedül Jézus” volt. Jé­zusról szóltak a reggeli és esti áhítatok. O lehet életünk egyet­len igazi alapja, ő csendesítheti le életünk viharait, ő hív el tanít­ványnak, és küld el minket szer­te a világba. Ahogyan vele be­szélgetett négyszemközt Niko- démus, a samáriai asszony és Pé­ter, és megváltozott az életük, mi is valóságosan találkozhatunk vele, és ezáltal megváltozhat az életünk. Bizonyosan megtörtén­het ez a gyermekek életében is. Az első délután együtt hallgat­tuk a felnőttekkel a nyitóáhítatot és a Mesterházy házaspár érde­kes, különleges beszámolóját in­diai munkájukról. A gyerekek két énekkel köszöntek el tőlük, mielőtt újra útnak indultak. Sok vidám, énekkel, játékkal nevetés­sel teli órát töltöttünk együtt. Az egyik napot reggeli tornaként (éhgyomorra) hegymászással kezdtük, majd délután a Pázmány Péter Katolikus Egyetem érde­kes épületeit néztük meg. A séta után jólesett a pihenés a puha, zöld füvön, ahol együtt fociztak a fiúk és a lányok. Megismerkedtünk a Wycliffe Bibliafor­dító Társaság alapítójának, William Ca­meron Townsendnek az életével, amelyet a gyerekek a felnőttek nagy örömére és tetszésére „színdarabként” adtak elő. Egy brazil fiatalember, Carlos Alber­to - aki két éve hazánkban él - egy por­tugál nyelvű éneket tanított nekünk, majd egymás kezét fogva imádkoztunk a brazil utcagyerekekért, az őserdőben élő indiánokért és a Brazília keleti ten­gerpartján élő szegény emberekért. A gyerekek megfestették a brazil őserdőt és a sivatagot. A konferencia utolsó óráit ismét együtt töltöttük a felnőttekkel, és együtt részesültünk az úrvacsorában és az ál­dásban is. Köszönjük a külmissziói egyesület vezetőinek és a felnőtteknek, hogy szeretettel és örömmel fogadták a gyermekeket. Istennek legyen hála eze­kért a gyerekekért, akik közül - remény­ségünk szerint - valakit egyszer talán misszionáriusként küldhetünk ki egy tá­voli országba. Zelenka Edit ORSZÁGOS PROTESTÁNS NAPOK 2004. október 15-31. A Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsa (MEÖT) az idén is megrendezi az immár hagyománnyá vált országos pro­testáns napokat. A rendezvényeket a református, az evangélikus, a baptista és a metodista egyház készíti elő. A reformáció ünnepe előtti időszakban Budapesten és vidéken mintegy száz ünnepséget és rendezvényt hirdetnek meg gyülekezeteink és egyházi szervezeteink. Ebben az évben a protestáns napokat október 15-től 31-ig tartjuk. A rendezvénysorozat bibliai mottó­ja: „Legyen velünk Istenünk, az Úr, ahogyan őseinkkel volt. ” (1 Kir 8,57) Budapesten két hagyományos központi rendezvényt tartunk. Október 24-én, vasárnap 17 órakor a Budapest Kongresszusi Köz­pontban lesz a protestáns kulturális est. Előadást tart dr. Kozma Zsolt kolozsvári teológiai professzor. A műsorban fellép a Nagy János trió, Karsai Gizella pántomimmüvész, Lénán László színművész, Czabán Angelika és Károlyi Edit énekművész, a Baptis­ta Központi Ének- és Zenekar, valamint látható lesz egy, a gályarab prédikátorokról szóló filmösszeállítás is. Az est keretében ad­ják át az egyházak oktatási és kulturális díjait az idei kitüntetetteknek. A kulturális estre belépődíjat idén sem kérünk, de az alkalom költségeire az előző évekhez hasonlóan most is szívesen fo­gadunk adományokat. Ingyenes belépőjegyeket szeptember 15-ig lehet igényelni a MEÖT irodájában (1117 Budapest, Magyar tudósok kit. 3., fax: 371-2691, e-mail: okumenikus@lutheran.hu). Az országos reformációi emlékünnepélyre október 31-én 18 órakor kerül sor a Kálvin téri református templomban dr. Sza­bó István református és Gáncs Péter evangélikus püspök szolgálatával. Az ünnepi istentiszteleten közreműködik a Debreceni Református Kollégium Kántusa. Kérjük a gyülekezeteket, az iskolákat és az egyházi intézményeket, hogy október utolsó két hetében szintén szervezzenek ünnepélyeket, evangélizációs alkalmakat, kulturális rendezvényeket, hogy országszerte megünnepeljük a reformáció évfor­dulóját. Az időpont alkalmas arra is, hogy a helyi történelmi hagyományokat felelevenítsük, illetve tudományos, kulturális, zenei és sporteseményeket szervezzünk. Kérjük, hogy a tervezett programok megnevezését, helyét, időpontját és előadóját a MEÖT irodájának fenti címére 2004. szeptember 15-ig szíveskedjenek írásban bejelenteni, hogy azokat időben közreadhassuk egyházi hetilapjainkban.- Dr. Görög Tibor főtitkár Összeállította: Boda Zsuzsa

Next

/
Oldalképek
Tartalom