Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-11-07 / 45. szám

2004. NOVEMBER 7. - 3. oldal Evangélikus Élet Az evangélium bátor hirdetője Lelkésziktatás Nagyalásonyban Reformációünnep Pápán Október 31-én délután ünnepelte a pápai evangélikusság a gyülekezet három év­százados fennállását, valamint kétszázhúsz évvel ezelőtti újjáalakulását. Ebből az alkalomból Ittzés János, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspöke leleplezte a gyülekezeti ház falán az egyházközségben korábban szolgá­ló Bácsi Sándor lelkipásztor emléktábláját. A Pápa melletti Nagyalásonyban ünnepi istentiszteletre hívogatott a harangok zúgása október utolsó szombatjának délutánján. Ördög Endre, a Veszprémi Egyházmegye es­perese beiktatta hivatalába Nagy Zol­tánt, a Nagyalásony-Dabrony-Ne- messzalóki Társult Evangélikus Egy­házközség megválasztott lelkészét. Az ünnepi istentisztelet igehirdetőjé­nek Ittzés Jánost, a Nyugati (Dunántúli) Evangélikus Egyházkerület püspökét kérték fel, aki Mt 5,1-10 alapján, Jézus boldogmondásaival lépett a szószékre. Szókéné Bakay Beatrix az Evangélikus Elet Lelki segély rovatának vezetőjeként sokak lelkipásztora. Közeli munkatár­sunkról lévén szó, úgy döntöttünk, hogy új szolgálati helyére történt beiktatásá­nak apropójából - tudósítás helyett - sa­ját szavaival mutatjuk be őt olvasóink­nak. Abban a taxiban „bírtuk szóra”, amelyet - noha még véget sem ért a templomi eseményt követő szeretetven- dégség - Gödöllőről küldtek érte. A re­formáció ünnepének estéjén ugyanis ő volt a körzeti rádió, a Másik Rádió két­órás élő műsorának a vendége.- Nagy öröm számomra, hogy a mű­sor szerkesztő-műsorvezetőjének rám esett a választása a reformációról szóló adásban. Missziói lehetőségnek tekin­tem, hogy az éteren keresztül is hirdet­hetem az evangéliumot.- Október a reformáció hava, de úgy Kifejtette, hogy a reformáció ünnepe előtti napon azért választotta a másnap evangéliumát, mert abban felfedezhetjük a lelkészi szolgálat fundamentumát és célját is. A boldogság Jézus mondandó­jában nem azt jelenti, amit mi a hétköz­napi életben értünk rajta, hanem üdvös­séget azoknak, akiknek az életében az ott felsorolt életképek villannak fel. A refor­máció is ezt hirdette. Elesettek vagyunk, de Istenben mégis erősek. A lelkészbeik­tatás jó alkalom arra, hogy a közösség megvizsgálja hitét: valóban valljuk-e az evangéliumot, amelyről elneveztettünk? - zárta gondolatait az igehirdető. A lelkészbeiktató liturgia után Nagy Zoltán a Róm 1,16 igéjével foglalta össze szolgálatának lényegét. Pál apostolhoz hasonlóan ő sem szégyellj az evangéliu­mot, amely bűnvallásra és hitvallásra is buzdít. Ha életünket látva Isten nem szé­gyell minket, mi sem tehetjük ezt. A fia­tal lelkész örömben és bánatban egyaránt csak azt tudja hirdetni, amit Péter apostol mondott Jeruzsálemben a koldusnak: kin­csem nincs sem a szívemben, sem a zse­bemben, de amim van, az evangélium üzenete, azt bátran hirdetem - fejtette ki. Ebben van Isten ereje, még akkor is, ha félelmünkben halkan mondjuk csupán. Végül a beiktatott lelkész kifejtette, hogy most sem tervet vagy programot hirdet a szószékről, hanem azt a Krisztust, akiről lelkészi szolgálatának minden területén hitvallást szeretne tenni. Ehhez kéri Isten segítségét. Nagy Zoltán a felvidéki Rimaszom­batban született, itt járt általános iskolá­ba és gimnáziumba is. Érettségi után je­lentkezett a hittudományi egyetemre. tudom, hogy számodra személyes okok­ból is különösen kedves ez a hónap...- Valóban így van. Házasságkötésünk évfordulója és kislányunk születésnapja is e hónapban van. Kilenc évvel ezelőtt szintén októberben volt a lelkésszé ava­tásom, és még abban a hónapban kezde­tét vette gyülekezeti lelkipásztori mun­kám az első szolgálati helyemen, a Nóg­rádi Egyházközségben.- A felmenőid között több lelkész is volt. Természetesne/c tekinthetjük, hogy te is ezt a hivatást választottad?- Egyáltalán nem. A kelenföldi gyüle­kezet tagjaként felnőve sok igei mag hullott belém, amelyek sokáig csak „pi­henő állapotban” voltak. A középiskola befejezése után öt évig a Magyar Televí­zióban dolgoztam rendezőasszisztens­ként. Azonban különösen foglalkozta­tott az a kérdés, hogy mi történik velünk a halál után. Azt elképzelhetetlennek tartottam, hogy annyi öröm és földi te­vékenység után csak úgy megszűnjön létezni a lelkünk. A reinkarnációt vi­szont sohasem tudtam elfogadni, így szép lassan élő hittel kezdtem el az örök életet vallani, és Jézus Krisztust szemé­lyes megváltómnak elfogadni, követni. Ez érlelte meg bennem azt az elhatáro­zást, hogy a teológiai akadémiát, illető­leg a lelkészi hivatást választom.- Bea, milyen a te „belső szobád"? Hol és hogyan szoktál imádkozni?- Számomra a folyamatos készülés állandó, élő kapcsolat az Úrral. Ugyan­akkor nagyon sokat jelentenek a családi körben, hármasban eltöltött imapercek is. Az ősagárdi gyülekezetben a hívek őszinte szeretetét és közös imádságos al­kalmainkat különösen nagy ajándékként élem meg, hiszen itt találtam olyan test­vérekre, akikkel együtt tudunk imádkoz­ni személyes gondjaink megoldásáért és Teológusként egy évet az Egyesült Álla­mokban, a chicagói evangélikus teológi­ai fakultáson töltött. A szigorlati vizsga után szülővárosában avatta lelkésszé Ivan Osusky szlovák püspök, majd Som- orján lett segédlelkész Bándy György professzor mellett. 2002-ben kötött há­zasságot Dorn Réka hatodéves teológus­hallgatóval, és ekkor települt át Magyar- országra. Bakonytamásiba kerültek, ahonnan Veszprémvarsányt is gondozta. 2003-ban, Dorn Réka ordinációja után helyezte a püspök Nagyalásonyba a há­zaspárt, ahol Nagy Zoltánt a gyülekezet megválasztotta lelkészének. Ebben az évben született első gyermekük. Az istentisztelet utáni közgyűlésen Itt­zés János püspök fontosnak tartotta fi­gyelmeztetni a jelenlévőket, hogy a nagyalásonyiak és a társgyülekezetek egy Felvidékről, Szlovákiából származó magyar lelkészt kaptak. Ez jó alkalom arra; hogy felhívja a figyelmet a közeljö­vőben tartandó népszavazásra, amelyen a határainkon túl élő magyarok kettős ál­lampolgárságának lehetőségéről kell döntenünk. Lehet vitatni ennek a kérdés­nek az aktualitását vagy azt, hogy cél- szerű-e a döntést a népakaratra bízni, az azonban kétségtelen, hogy a szétszakadt magyarság számára sorsfordító ez a sza­vazás. A magyarországi magyarok csak igennel szavazhatnak ezen a referendu­mon! - hangsúlyozta a püspök, majd kérte, hogy fejezzük ki összetartozásun­kat, mutassuk meg hazaszeretetünket. Látsszon rajtunk, hogy egy közösség tagjai vagyunk - reménység szerint a jö­vőben hivatalosan is azok lehetünk. a gyülekezet életéért is. Hálás vagyok Istennek, hogy ide vezérelt.- Be kell vallanom, hogy személyes is­meretségünk kezdete óta - valahányszor csak találkozunk - mindig lenyűgöz az optimizmusod és az életvidámságod. Pe­dig bizonyára neked is voltak az életed­ben nehéz időszakok...- Hiszem, hogy az Úristennek min­dennel terve van. Egy haláleset, a gyász hittel való elviselése segít mások vigasz­talásában. A szülői felelősség súlya megértőbbé tesz a hasonló cipőben járók problémáinak meghallgatása iránt. Az esetleges konfliktushelyzetek - hiszen a lelkész is ember - sokszor életünk átér­tékeléséhez vezetnek, segítenek a to­vábblépésben.- Az általad felvállalt Lelki segély ro­vat beindítása óta szerkesztőségünk folya­matosan kapja a pozitív visszajelzéseket. A szakirányú tájékozódáson túl hogyan tudsz a hozzád fordulók legkülönbözőbb problémáihoz empátiával közelíteni?- Lelkészi szolgálatomban - akár a gyülekezet, akár az újságrovat ennek a „terepe” - Jézus Krisztus a példaképem. Példamutató az ő végtelen szeretete és szelídsége, ugyanakkor az is, hogy min­dig egyenesen és őszintén rávilágít egy- egy probléma forrására. Gyógyítás előtt mindig ki kell tisztítani a sebet, még ha ez fájdalmat okoz is.- Gondolom, az új szolgálati helyeden sok új tervvel és nagy lelkesedéssel kezded a munkád. Vannak-e ezenkívül más jelle­gű elképzeléseid is a közeljövőt illetően?- Valóban sok új dolgot szeretnék meg­valósítani a gyülekezetben a már hagyo­mányossá vált alkalmak mellett. Felkérést kaptam például egy irodalmi est megszer­kesztésére. Szívesen eleget teszek a kérés­nek, a műsort vallásos irodalmi művekből fogom összeállítani. Régóta tagja vagyok egy színjátszó társulatnak. Az ottani - kü­lönböző foglalkozású - tagok ilyen jelle­gű estjeinek egyike lesz az enyém. Mint minden mást, ezt a még szervezés alatt ál­ló alkalmat is újabb missziói lehetőség­ként szeretném kihasználni.- Szerkesztőségünk nevében sok erőt kívánok további szolgálataidhoz! Boda Zsuzsa A vasárnap délelőtti föistentisztelet és az esti reformációi ökumenikus alkalom kö­zött tartott megemlékezés a templomban kezdődött, ahol az egyházkerület püspö­ke Ef 2,20-22 alapján hirdetett igét. Arra figyelmeztetett, hogy az elődök tisztele­tén túl a hangsúly ezúttal is Jézusra essen, mert a Megváltó az ő szavaikon és szol­gálatukon keresztül akart munkálkodni a pápai gyülekezetben. Az istentisztelet végén az evangéli­kus általános iskola tanulói és tanárai rövid megemlékezést tartottak az elmúlt évszázadokról. Pápán már az 1700-as évek elején, a Rákóczi-szabadságharc idején is éltek evangélikusok. A város 1704 és 1709 között a kurucok fennha­tósága alatt állt; ez idő alatt a lutheri ta­nokat vallók élhettek és éltek is a vallás­egyenlőség lehetőségével. Először há­zaknál tartották istentiszteleteiket, majd később paplakot vásároltak, és iskolát, „A káté igazi laikus-biblia. Benne van a keresztyénség egész lényege, ame­lyet minden keresztyénnek feltétlenül tudnia kell az üdvösségre. A káté a legtökéletesebb tanítás. Ne is hagy­junk fel vele, hanem prédikáljuk min­denkor. A gyülekezeti nyilvános pré­dikáció is mind ehhez igazodjék s reá vonatkozzék. Szinte azt szeretném, ha naponként ezt prédikálnák - egysze­rűen felolvasnák.” Luther Mártonnak a 475 éve megje­lent Kis és Nagy kátéról idézett gondo­latai valósággá váltak Nyíregyházán, a reformáció hetében tartott esti istentisz­teleteken. Október utolsó napjában minden igeolvasás után felhangzott a Kis káté szövegének egy-egy része, s Adámi László lelkész ennek fényében arról szólt, amit Isten a reformációban visszaadott népének. A gyülekezeti ter­met zsúfolásig megtöltő evangélikusok így - az 1957-ben megjelent Konkordia könyv fordítása alapján - estéről estére tanítást kaptak Isten parancsolatainak logikájáról és céljáról. A személyes meggyőződés megerősítését szolgálta annak felfedezése, hogy miként tükrö­ződik reformátorunk igaz evangéliumi hite a három hitágazat egyes szám első személyben megfogalmazott magyará­zatában. A hívő imádság titkáról és a ke- resztség értelméről személyes hangvéte­lű bizonyságtétel erősítette Isten ma is reformációra szoruló helyi gyülekezetét. A „hétköznapi” reformációi sorozat utolsó estéjét ünneppé szentelte az úrva­templomot építettek. Első lelkészük Kö­vesdi János volt. A templomi alkalom végén Koczor György lelkész felolvasta Orbán Viktor volt miniszterelnök - aki nem tudott sze­mélyesen jelen lenni - levelét, majd dr. Kovács Zoltán polgármester mondta el kö­szöntőjét. Ezután az ünneplő közösség ki­vonult a gyülekezeti ház mellé, ahol a csa­ládtagok jelenlétében leleplezték Bácsi Sándor emléktábláját, aki 1938 és 1956 között szolgált a gyülekezetben. A lelki- pásztor emlékére szerény kiállítást rendez­tek a gyülekezeti teremben. A pápai gyülekezet ebben az évben je­lentette meg Tóth Béla gyülekezeti titkár könyvét, aki Emlékezzél meg az egész út­ról címmel írta meg az egyházközség történetét. A kiadvány megjelenése is ré­sze a dunántúli kisvárosban élő evangéli­kusok jubileumi ünnepségsorozatának. Menyes Gyula csora ajándéka, hiszen az oltárhoz járu­lók az oltári szentségben átélhették a 475 éves reformátori tanítás örök érvé­nyű igazságát: „... ebben a szentségben ez igék által bűnbocsánat, élet és üdvös­ség adatik nekünk.” A Nyírség protestáns népe már ha­gyományos közös ünnepi istentiszteletét ez évben a nyíregyházi evangélikus Nagytemplomban tartotta. A szolgálat- tevők a vasárnap esti reformációi em­lékünnepélyen ébredésért, helyreállítá­sért, „visszaformálásért”, megtisztítá­sért, igaz megtérésért könyörögtek. Az alkalmon Lábossá Péter igazgató lel­kész bevezetésül a 46. zsoltárt olvasta fel. Az igét Aranyossyné GerliczkiKata­lin református lelkésznő hirdette, s a templom megtisztításának története alapján szólt az emberi szívek ma is szükséges megtisztításáról. Ezt egyedül Krisztus végezheti el, s ő adhat üdvössé­get kegyelemből, hit által. Hogy a teljes írás Istentől ihletett, azt hitelesen illuszt­rálta Győri János Sámuel Családi Biblia című kisfdmje, amelyet óriási vászonra kivetítve láthattak a jelenlévők. Az ün­nepség befejező szolgálatát Gyurkó Jó­zsef metodista lelkipásztor végezte, aki a nyíregyházi rádió vasárnap reggelen­ként Gondoltál-e arra? címmel jelent­kező félórás ökumenikus egyházi műso­rát is szerkeszti. Gondoltál-e arra, reformáció mai né­pe, hogy Luther írásaiban Isten igazi drágakövekkel ajándékozott meg? Garai András Megjelent a Deák téri országos evangélizáció hanganyaga Evezz a mélyre! címmel. Szintén megrendelhető a nyári médiamissziós konferencia hanganyaga A te világosságod által látunk világosságot mottóval. Az igehirdetéseket, előadásokat, bizonyságtételeket tartalmazó felvételek 600 Ft-os áron megrendelhetők az Evangélikus Missziói Központ címén (1164 Budapest, Batthyány Ilona u. 38-40.), illetve az 1/400-3057 telefonszámon. M. Gy. „Jézus a példaképem” Beszélgetés Szókéné Bakay Beatrixszal A reformáció emléknapja az ősagárdi gyülekezet életében az idén kétszeresen is ün­nep volt, hiszen október 31. délutánján iktatta be Szabó András esperes a gyülekezet egyhangúlag megválasztott új lelkészét, Szókéné Bakay Beatrixot. A liturgiában a korábbi két lelkész. Győri János Sámuel és Szolga-Tőkés Sándor vett részt. Az es- peresi prédikáció alapigéje az alkalom meghívóján levő ige (Jn 21,16) volt, míg a frissen beiktatott lelkész Jézus két példázatát (Mt 13,44-46) választotta szószéki szolgálata alapjául. A gyülekezet befogadó szeretete és az új lelkipásztor hálás örö­me igazi ünnepet varázsolt a kicsiny, de gyönyörű Nógrád megyei templomba. A reformáció drágakövei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom