Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)
2004-05-09 / 19. szám
Barta Imre felvételei 20 04. MÁJUS 9. - 5. oldal Evangélikus Élet Tanárok és tanítványok „Egy lángot adok, add tovább.” Re- ményik Sándor verse volt a mottója a Deák Téri Evangélikus Gimnázium idei találkozójának. Az eseményre a régi - hűséges, évente visszatérő - diákok mellett eljönnek s a műsorban zenével, szavalattal, énekkel szerepelnek az iskola jelenlegi, valamint már érettségizett növendékei is. Az ez évi találkozó egyik fénypontja volt az államosítás előtti utolsó osztály szereplése, egyenruhában. Az egykori diákok a szót egymástól átvéve számoltak be szóban és dalban ennek a nehéz sorsú évfolyamnak a történetéről. Átélték a kitelepítést (nyolc osztálytársukat vitték el), az iskola államosítását és szét- szóratásukat. Most lett volna érettségijük ötvenedik évfordulója, de ők itt már ballagni is csak úgy tudtak, hogy a különböző iskolákból titokban összehívott osztálytársak kézen fogva, koromsötétben járták az osztályokat, és halkan énekelték a közben betiltott, Ballag már a vén diák, illetve Gaudeamus igitur kezdetű hagyományos ballagási dalainkat. Talán éppen a nehéz közös múlt hatása, hogy ma is rendszeresen összejámak. Az esemény másik fénypontjának tekinthetjük, hogy az iskolamúzeum Tanár és tanítvány címmel két festőművész kiállításával járult hozzá a műsorhoz: volt tanárunk, Glock Klára (1896-1966) és tanítványa, Hajós Hollanda Éva képeivel. Glock Klára minden szépért rajongott; igen korán kezdett festeni (egy madarakat ábrázoló képe látható 12 éves korából). Balatoni, felvidéki, erdélyi élményei festményeken, gyűjtött népművészeti motívumai pedig iskolai kézimunkáinkon jelentek meg. Egész Nyugat-Eu- rópát bejárta, útjairól hazatérve többszőr rendezett otthonában önálló gyűjteményes kiállítást. 1-917-től részt vett a Műcsarnok és a Nemzeti Szalon kiállításain, 1923-ban örökös tagja lett az Országos Magyar Képzőmüvésznök Egyesületének. 1923-tól 1951-ig volt iskolánk tanára. Gyönyörű olaj önarcképén kívül akvarelljei, rajzai láthatók a tárlókban. Ő tervezte egyenruháinkat, évkönyveink címlapján pedig az általa alkotott jelképeink alatt örökké olvasható lesz a neve. Hajós Hollanda Éva (a fentebb említett ünneplő osztály tagja), akit saját bevallása szerint Klári néni „szelíd kedvessége, türelme” irányított a festői pályára, művészi tanulmányait Fenyő A. Endre, Tamás Ervin, később Szőnyi István irányításával végezte. 1964 óta vesz részt csoportos tárlatokon, illetve szerepel egyéni hazai és külföldi kiállításokon (Tokióban, Bécsben, Lübeck- ben, Bernben stb.). Képei köz- és magángyűjteményekben is megtalálhatók. Egyik katalógusának bevezetőjében írja Bánffy György: „Művészete a természettel való mély és közvetlen kapcsolatról vall. Finom líraisága, erőteljes színei, a formák egyszerű tisztasága szinte észrevétlenül ragadja magával a nézőt. (...) Vásznairól belső derű, harmónia árad.” Célja, életfilozófiája: „Szeretném a természet emlékét megőrizni magamnak és másoknak, mielőtt tetőtől talpig betonba öltöztetnék.” Ak- varelljei, szénrajzok, pasztellek és olajfestményeinek fotói láthatók a kiállításon. Ő egyébkénUnemcsak festő, hanem sokszoros aranyérmes sportoló is: az evezés többszörös magyar bajnoka. E sportról még ma sem tud lemondani: mint veterán evezős világbajnok tíz év alatt 17 aranyérmet hozott haza, a 30 éven felüliek olimpiáján 8 aranyérmet nyert. Végül, de nem utolsósorban még egy fontos esemény: a fáradhatatlan Sztro- kay Piroska néni, a „régiek” szeretett magyartanára két volt tanárunkat, Jeszenszky Ilonát és dr. Zelenka Margitot levélben - Szebik Imre püspök ajánlásával - Magyar Örökség Díjra terjesztette fel, az 1922-ben megalakított Szembével (Szép Magyarsággal Beszélők Egyesületével), valamint a Kufsteinban 1937-ben felállított vörös márvány emléktáblával kapcsolatos érdemeikért. Ezt az „állampolgári ajánlást” a találkozón valamennyien aláírtuk, s ezzel iskolánk két tanára bekerült az Ezüstkönyvbe - ha a díjat megkapjuk, az Aranykönyvben is helyük lesz. • Kovács Mária Fót zenei szellemét örökítik át az új kántorok A fóti kántorképző vendégkönyve április 24-én több mint harminc aláírással gazdagodott: azokéval, akik részt vettek az idei téli tanfolyam kántorvizsgáján a Mandák Otthonban. A tanfolyamra 28-an iratkoztak be; közülük a fiatalok morzsolódtak le nagyobb arányban. A hétről hétre megjelent 19-20 tanulóval öt tanár foglalkozott: Németh Csaba, Botos Judit és Pócs Miklós hangszerjátékot, Papp Kinga Marjatta, majd Abaffy Nóra éneket, Bence Gábor szolfézst és karvezetést, Pócs Miklós összhangzattant tanított. Énekből és összhangzattanból többen sikeres záróvizsgát tettek. A hangszertudás különböző szintjeit a vizsgabizottság értékeli. A segédkántori bizonyítványt az kaphatja meg, aki a ko- rálkönyvből száz koráit és néhány köny- nyebb előjátékot tud játszani kézzel. A kántori bizonyítványhoz száz koráit már pedállal kell előadni, a kántori oklevél pedig középfokú zenei képzettségnek felel meg. A követelmény a teljes korál- könyv ismerete pedállal, valamint középnehéz korálelőjátékok és szabad orgonaművek előadása. Vizsgázni kell egyházi énekből, összhangzattanból, himnológiából, liturgikából, orgonaismeretből és karvezetésből. A vizsgabizottság elnöke Gálos Miklós egyházzenész. Tagjai: Simon Barbara orgonista, egyházzenész és Csernyik Balázs karnagy, egyházzenész. A „vizsgadélelőtt” két zenei részből áll. „A közös éneklés és az igeolvasás után először bemutató muzsikálást hallunk, s csak ez után következik a vizsga” - tájékoztatott Bence Gábor egyházzenész, a kántorképző igazgatója. A tanárok következetességének és igényességének köszönhető, hogy többéves kitartó gyakorlás, felkészülés után a tanulók túlnyomó többsége alkalmasnak bizonyul a kántori szolgálatra. Most is ezt igazolta a bemutató játékok színvonala. Pintér Ákos Keszthelyen, Maródi Erzsébet Hévízgyörkön, Tóthné dr. Gallyas Katalin TiszafÖldváron, Kovácsné Té- gen Sára pedig Aszódon lát el kántori feladatokat. Mindannyiuk erőssége a korálok magabiztos előadása volt. Ugyanezt tapasztaltuk a segédkántori vizsga szereplőinél is. Láng Emese - aki Csabacsüdön kántorizál - a korálok szólamainak pontos vezetésére törekedett. A Csengődről érkezett Hulej Klaudia játékát technikai biztonság jellemezte. Pusztahelyi Anna Pilisről a dallamívek szép megformálásával hívta fel magára a figyelmet. A kántorvizsgán két, oklevelet szerző kiváló fiatalt is megismertünk. Illés Adél Buxtehude E-moll chaconne-ját és a 278. koráit játszotta. A chaconne kidolgozása és precíz előadása nagy élvezetet jelentett a hallgatóság számára. Felkészítő tanára Botos Judit volt. Győri Gábor Dávid - akit Finta Gergely készített fel - a salgótarjáni orgonaversenyről érkezett a vizsgára, és J. S. Bach Herr Jesu Christ, Dich zu uns wend’ koráltrióját adta elő imponáló technikai pontossággal. Gálos Miklós elnök összefoglaló és értékelő beszédében megköszönte a tanárok színvonalas munkáját és a résztvevők szép játékát. Illés Adélról szólva kiemelte a csodálatosan megformált chaconne-t, Győri Gábor Dávidnak pedig gratulált az igen nehéz koráltrió bemutatásához. A vendégek között helyet foglaló Győri Gábor esperes arra buzdította az új kántorokat és segédkántorokat, hogy legyenek Fót szellemiségének átörökítői azzal az igényességgel és szeretettel, amelyet itt megtapasztaltak. A gyülekezetek nevében, amelyek hálásak kántoraik szolgálatáért, megköszönte a felkészüléssel, tanulással járó sok fáradozást. „A zavartalan munka feltételeit, azt, hogy jól éreztük itt magunkat, Milán Gábor gondnoknak köszönhetjük” -'mondta Bence Gábor a befejező hálaének előtt, és arra kérte a jelenlevőket, hogy a nyári tanfolyamok idején is látogassák a kántorképzőt: „így válhat intézetünk eleven egyházzenei műhellyé. A már szolgálatban álló kántoroknak is szükségük van ismereteik felfrissítésére. Idei továbbképző tanfolyamunk pedig hangsúlyozottan az istentiszteleti rendjeink megújításával foglalkozik, így különösen indokolt, hogy aki csak teheti, vegyen részt az ötnapos ingyenes alkalmon.” „Hálát adok neked, Uram...” - olvasom a vendégkönyvben az igét, és úgy érzem, hogy ez a fohász tanárt és tanulót, vizsgáztatót és vizsgázót együtt öleli át abban a közös örömben, hogy a sok-sok munka, igyekezet nem volt hiábavaló. A Mandák Otthon csak rövid időre zárja be a kapuját. Szeretettel várja a kántorokat és a tanulni vágyókat a nyári tanfolyamokra is. Mindezekért a lehetőségekért hálát adunk az Úrnak, és köszönetét mondunk egyházunknak. Tóthné dr. Gallyas Katalin m Palota , Zrínyi Jean Anouilh BECKET VAGY ISTEN BECSÜLETE Dráma két részben Fordította: Szenczei László. Rendezte: Udvaros Béla További előadások: május 23. este 7 óra; május 9., 16., 30. délután 4 óra. Jegyárusítás mindennap az 1/250-5338-as telefonon és hétfő, szerda, péntek délután 14-18 óra között a Duna Palota portáján (tel.: 235-5500). Helyárak: 1600-1200-1000 forint. Dráma a barátságról és a becsületről A francia szerző, Jean Anouilh drámája mindaddig időszerű lesz, amíg az állam és az egyház közötti kapcsolat nem éri el a minden nép, nemzet számára kívánatos gyümölcsöző nyugvópontot. Az Evangélium Színház legújabb előadása a mű mondanivalójának mélységeibe vezeti a nézőt, elgondolkoztatja, illetve arra készteti, hogy a látottakat összevesse korának viszontagságaival. Egyes jelenetek - különösen is a párbeszédek - szinte önálló életre kelnek, s az élet olyan nélkülözhetetlen „tartozékaira” irányítják a figyelmet, mint a szeretet és az őszinte barátság. Feledhetetlen a Becket Tamást játszó O. Szabó István Jászai-díjas művész (képünkön balra) alakítása. Becket a király önzetlen, jó barátja, aki méltatlannak érzi magát a canterburyi érseki rangra. Mivel hivatását becsületesen kívánja ellátni, lassan barátjával és támogatójával, II. Henrikkel (Lénárt László) is szembefordul, sőt még a vértanúságot is vállalja. Meg kell említeni a dráma szereplőinek sokat eláruló, kitűnő arcjátékát, szemrebbenését. A darab kezdetén London püspökének (Bitskey Tibor Kossuth- díjas, érdemes művész) az arcrezzenései már előrevetítetik a dráma végkifejletét. Engedjék meg, hogy Udvaros Béla kitűnő rendezésének és az alakításukat mélyen átérző művészek teljesítményének méltatásaként egy Szigetszentmik- lósról érkezett idős házaspárral a szünetben folytatott beszélgetésből idézzek: „Mi nagyon messziről jöttünk. Valamikor Pesten laktunk, bérletünk volt a Nemzeti Színházba, aztán...” - mondta könnyes szemmel a feleség, majd hófehér hajú párja így folytatta: „Olvastunk az Evangélikus Életben az Evangélium Színház előadásairól. Eljöttünk a bemutatóra, azóta minden előadáson itt vagyunk. Télen is láttuk a »Trójában nem lesz több háború«-t. Pedig az úton nagyon fáztunk... Tudja, kedvesem, minket ez a kis színház a szép művekkel, kitűnő előadásaival arra a régi, Blaha Lujza téri színházra emlékeztet...” Schelken Pálma A szlovák kórusok II. találkozójának adott otthont május elsején a Budapest-Deák téri evangélikus templom. Az ökumenikus nyitó istentiszteletre színpompás népviseletben vonultak be a kórustagok. LUTHERÁNIA-JUBILEUM Lutheránia énekkarunk 100 éves jubileuma alkalmából 2004. május 15-én, szombaton délelőtt 10 órai kezdettel a Deák téri evangélikus templomban ünnepi összejövetelt tartunk, amelyre szeretettel meghívjuk egykori tagjainkat. Az összejövetelen rövid hálaadást követően köszöntések hangzanak el, bemutatjuk a jubileum alkalmából készített könyvünket, majd állófogadás keretében lehetőség nyílik a régi ismerősökkel való beszélgetésre, az új kórustagokkal való megismerkedésre. A programban természetesen helyet kap az éneklés és a zenélés is. A másnapi 11 órás istentiszteleten mindazok részvételével szeretnénk szolgálni, akik kedvet éreznek ahhoz, hogy ismét együtt énekeljenek velünk. Ehhez természetesen egy (nem túl hosszú) próbán is részt kell venniük, amelyen a bemutatandó darabot megtanuljuk (felelevenítjük). Az összejövetel szervezői Fotó: Barta Imre Milos József felvétele
