Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-12-05 / 49. szám

10. oldal - 2004. DECEMBER 3. Evangélikus Élet Dr. Vietórisz József, a Tranoscius fordítója Jövőnk a hitvalló egyház, jövőnk Jézus Krisztus Az EBBE csendesnapja Budapesten Ötven évvel ezelőtt - 1954. december 6- án - halt meg dr. Vietórisz József. Nyír­egyházán született 1868. április 27-én ősi evangélikus családban. Édesapja csizmadia volt. Fiát a helyi evangélikus gimnáziumba adta. A fiatalember Buda­pesten latin-görög szakos tanári okleve­let és doktorátust szerzett. 1891-től 37 éven át tanított a Nyíregyházi Evangéli­kus Kossuth Lajos Gimnáziumban. Két alkalommal igazgatója is volt: 1914 és 1920, valamint 1926 és 1928 között. Nyugdíjazásakor címzetes királyi tan- felügyelői címmel tüntették ki méltósá- gosi ranggal. Az iskolától ezután sem szakadt el, ellátta a felügyelői tisztet. A harmincas-negyvenes években fiúuno­kái jártak a gimnáziumba. Dr. Vietórisz József már diákkorában verseket írt, amelyek még fővárosi la­pokban is megjelentek. Első kötete 1896-ban jelent meg Giuseppe költemé­nyei címmel, majd újabb munkáit 1916- ban Levelek a harctérre címmel vehették kezükbe az olvasók. 1923-ban jelent meg Orgonazúgás című kötete. 1924- ben a Senki Pál című, önéletrajzi indítta­tású, verses művét a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Nádasdy-díjjal tüntette ki. 1930-ban adták ki az Ars poetica mea című írását. 1937-ben tagjává választotta a Kisfaludy Társaság. Utolsó munkája, a Sóhajok hidján 1944-ben jelent meg. Jelentősek a fordításai is; elsősorban klasszikusokat fordított. Vergilius Geor- giconját, Eclogáit ültette át magyar nyelvre, illetve az ő fordításában jelent meg először magyarul a teljes Aeneis. Evangélikus szempontból Tranoscius- fordítása a legfontosabb. Tranovszky György liptószentmiklósi lelkész 1636- ban adta ki a Cythara sanctorum című, régi és új egyházi énekeket tartalmazó gyűjteményét. Ezt a csatos, veretes éne­keskönyvet hozták magukkal kétszázöt­ven évvel ezelőtt őseink Nyíregyházára, és kétszáz esztendőn át - az 1950-es évekig - használták. Az 1890-es évek­ben megszüntették iskoláinkban a szlovák nyelvű oktatást és a konfirmáci­ót. Felnőtt egy új nemzedék, amely már nem használta a Tranosciust. de ragasz­kodott kedves énekeihez. 1913-ban be­vezették a népies istentiszteleteket; a lelkész albában, a régi szertartás szerint, de magyarul szolgált. A kedves Tranos- cius-énekeket dr. Vietórisz József fordí­totta magyarra; a fordítás Geduly Henrik püspök ajánlásával és Paulik János igazgató lelkész bevezetőjével jelent meg, illetve Nyíregyházi toldalék címen csatolták a Dunántúli énekeskönyvhöz a 600-659. számú énekekként. Dr. Vietó­risz József folytatta munkáját, melynek eredményeként 1935-ben a Luther Szö­vetség kiadhatta a - mindmáig az egyet­len magyar nyelvű - teljes Tranoscius- fordítást. Dr. Vietórisz Józsefet Nyíregyházán közéleti személyiségként ismerték. Ala­pító tagja és tisztségviselője volt az 1898- ban alakult Bessenyei Társaságnak. Megírta a nyíregyházi kaszinó történetét. Számos ünnepség szónoka, verseinek szavalója volt. Nyíregyházán halt meg, az Északi temetőben temették el. Nyír­egyházán utcát neveztek el róla. A Nyír­egyházi Evangélikus Kossuth Gimnázi­um falán márványtábla hirdeti emlékét. Dr. Reményi Mihály Az Evangélikus Belmissziói Baráti Egyesület (EBBE) november 20-án megalakulása óta immáron harmad­szor, ezzel a vezérgondolattal tartott csendesnapot: „Jövőnk a hitvalló egy­ház”. A budapest-kelenföldi evangéli­kus gyülekezet tanácstermében tartott összejövetelre az ország különböző gyülekezeteiből érkező evangélikusok találkozhattak Gémes Ist\’án stuttgarti evangélikus lelkésszel és ifj. dr. Fahiny Tibor egyetemi tanárral is. Fabiny Ti­bor - az EBBE nem lelkész elnöke - nemrég Amerikában járt kutatói ösz­töndíjjal, s eközben megismerkedhe­tett az ottani egyházakat érő kihívá­sokkal. Az ennek köszönhetően nem­zetközi kitekintéssel is gazdagodott al­kalmon az áhítatok, előadások és be­szélgetések során a következő kérdé­sekben mélyülhettek el a résztvevők: mit is jelent a keresztény hitvallás, ho­gyan születik, miért, mikor, kinek és milyen formában van rá szüksége? A csendesnap eseményeit Szeverényi Já­nos országos missziós lelkész, az EB­BE lelkész elnöke vezette. Győri Péter Benjámin A kezdőáhítat alapigéi Jézus szavait idézték: „Aki tehát vallást tesz rólam az emberek előtt, arról majd én is vallást te­szek mennyei Atyám előtt, aki pedig meg­tagad engem az emberek előtt, azt majd én is megtagadom mennyei Atyám előtt. ” (Mt 10,32-33) Győri Péter Benjámin szolnoki evangélikus lelkész azt emelte ki áhítatában, hogy Jézus igéi a hozzá va­ló ragaszkodásra szólítanak fel ma is, egy olyan korban, amikor egyáltalán nem népszerű bármihez is kitartóan ra­gaszkodni. A hitvallást nem valaki elle­nében kell megfogalmazni. Úgy kell val­lást tenni az emberek előtt Jézusról, hogy az érthető legyen, hogy nyilvánvalóvá váljon belőle az ő szeretete. A mellette való kiállásnak, hitvallásnak így e világi, valamint a földi lét határain túlmutató je­lentősége is van. Ugyanígy a hitvalló egyháznak is kétféleképpen van jövője - fejtegette az előadó. Gémes István Péter apostol Jézusnak mondott hitvallására építette előadását: „ ...mi hisszük és tudjuk, hogy te vagy az Istennek Szentje. " (Jn 6,69) Az előadó az említett igerész bővebb szövegkör­nyezetének kapcsán arról beszélt, hogy Péter akkor vallotta meg ezt, mikor Jé­zus „népszerűsége” csúcsán, a kenyér­szaporítás csodája után arról beszélt, hogy az ő testével és vérével kell táplál­koznia annak, aki el akarja nyerni az örök életet, és az Atyaisten adja azt, hogy valaki Jézusé lehet. Sok tanítványa ettől kezdve nem járt vele. Hogyan jutott viszont a tizenkét tanítvány a Péter által megfogalmazott hitvallásra? (Habár Jú- dás áruló volt köztük.) Gémes István többek között a követ­kezőkre hívta fel a figyelmet: ezt a hit­vallást egy olyan megismerési folyamat előzte meg, amelyhez hozzájárult a ta­nítványok hite, bizalma, s a bizalom is visszahatott a megismerésre, hogy Jé­zust Isten Fiának vallják. A tudás, az is­meret, a hit és a bizalom egységét láthat­juk e hitvallásban. Benne van az is, hogy maguk döntöttek Krisztus követése mel­lett, már nem kívántak mást követni, mindent otthagytak a régi életükből. Emellett ne feledjük azt sem, hogy Isten választotta ki őket. Péter - és minden más Krisztus-hívő - úgy tudja megtenni hitvallását, hogy élete már Krisztussal van egybekötve, az ő uralma alatt van. Péter hitvallását Jézus kérdése provokál­ta ki; más bizonyságtétel is a Szentlélek munkájának eredménye, nem csupán emberi akaratból születik. A kezdőáhítat alapigéjéhez kapcso­lódva a lelkész arról is beszélt, hogy nem szabad Jézus nevének megvallását „üdvgaranciaként” vennünk. Jézus a benne hívő ember örök életének a garan­ciája. Hiszen mikor Jézus elfogatása után legnehezebb óráit élte, tizenegy ta­nítványa is elhagyta, és Péter nyíltan megtagadta. Ezért ezzel az igével intette hallgatóságát Gémes István: „Aki tehát azt gondolja, hogy áll, vigyázzon, hogy el ne essék! ” (1 Kor 10,12) Az előadó németországi tapasztalatai azt mutatják, hogy nagyon sok egyház­tag nem tudja hite tartalmát jól elmonda­ni, szóban közvetíteni mások felé. Egy­fajta hitvallási analfabetizmus ez, amin tanítással, továbbképzéssel kell segíteni minden korosztálynak. Azt is hangsú­lyozta, nem lesz senki kereszténnyé azért, mert már a nagyszülei is templom­ba járó emberek voltak. A hit személyes döntésen is múlik. A jövő kegyes ke­resztényének is a világban kell élnie hi­teles, szent élettel, Isten üzenetét megér­tő, másoknak segítséget nyújtó, közös­ségi emberként. Nem korlátokat keres­ve, nem azt nézve, hogy mit nem szabad megtenni, hanem kapcsolatok után ku­tatva, s az Istennel való kapcsolat révén Isten törvényeit megtartva. Ifj. dr. Fabiny Tibor előadásában így fogalmazta meg a hitvallás lényegét: a hitvallás a száj cselekedete arról, amit az emberi szív hisz. A hitvallásban a hitval­ló legintimebb kötelékéről beszél nyilvá­nosan; kinyilvánítja, hogy Jézus Krisz­tushoz és az ő egyházához tartozik. A hit­vallás a Szentlélek munkája által adott emberi válasz az isteni kinyilatkoztatásra. Az előadó főként azt fejtette ki beszé­de első részében, hogy a hitvallások - köztük a kereszténység egyetemes hit­vallásai - akkor keletkeztek, amikor egy-egy kor hívői hitetlenséggel, babo­nával, tévtanításokkal találkoztak. Min­dig van pozitív üzenetük, amely Jézus Krisztusról s a benne elnyerhető meg­váltásról szól, és ha kell, tiltakozást is tartalmaznak az aktuális hamis tanokkal szemben. Fabiny Tibor amerikai útja so­rán a magyar EBBE-vel sok hasonlósá­got mutató mozgalmakkal találkozott szinte valamennyi történelmi egyház­ban. Az egyesülettel együtt ezeket - mint elmondta - hitvalló mozgalmaknak Gémes István nevezhetjük, melyek azért jönnek létre, mert az egyház hitétől, tanításától, teoló­giájától idegen eszmék kezdenek terjed­ni a gyülekezetekben, felekezetekben, és Isten elhív embereket, hogy ezek ellen s a tiszta tanítás mellett szóljanak. Fabiny Tibor tapasztalatai szerint a mai hitvalló mozgalmak az Egyesült Ál­lamokban általában három kérdést he­lyeznek a középpontba: a Szenthárom­ság Isten nevébe vetett hitet, a Szentírás isteni ihletettségének megbízhatóságát és az ember szexuális életének Isten által teremtett rendjét. Fontos például a Bibli­ában Isten „Atya” neve, vagyis hogy nem „Anya”-ként beszél róla az ige. Fa­biny Tibor lefordított hitvalló nyilatko­zatokat, melyek között az egyikben ilyen útmutatás áll a Bibliáról: „... a felelős bibliai kritika alkalmazásával a Szentlé­lek útmutatása és uralma alatt az írások teljes egészében megbízhatóak, mert azok Isten Jézus Krisztusban adott kinyi­Ifj. dr. Fabiny Tibor latkoztatásának tanúi...”. A harmadik kérdésre adott válasz tartalma, hogy Is­ten a szexualitást egy férfi és egy nő élet­re szóló szövetségében, a házasságban tartja jónak, más formában nem. A főként reformációs ünnepköri éne­kekkel áhítatossá tett csendesnap - az ebédszünet után - fórumbeszélgetéssel folytatódott. Többen arra buzdították a jelenlévőket hozzászólásukkal, hogy harcoljanak a felismert hamis tanítások ellen, hogy hozzanak áldozatokat a gyü­lekezetek „eltévedt juhaiért”, mert nem szabad bűnben hagyni az elbukott vagy a Krisztushoz meg nem tért embereket. El­hangzott, hogy e küzdelemhez a Szentlé­lek „fegyvereit” használhatjuk fel (lásd például Ef 6,10-től). Felvetődött az a kérdés, hogy az evan­gélikus teológiáról milyen lelkészek ke­rülnek a gyülekezetekbe, hiszen előfor­dulhat, hogy Krisztusban újjá nem szüle­tett, viszont a teológia iránt érdeklődő emberek kapnak megbízást gyülekezeti munkára. Erre egyetlen válasz volt: a korlátozott anyagi lehetőségek mellett egyre inkább csak az odaszánt életű em­berek maradnak meg a lelkészi állások­ban. Egy hozzászóló a teológiáért való imádkozásra buzdított, hiszen onnan ke­rülnek ki a jövő egyházi vezetői, akiknek jól kell pásztoraim a hívőket bármilyen bűnös nyomás esetén. Többen is szóba hozták, hogy a törté­nelmi egyházakban növekszik a nem lel­kész tagok szerepe a tanítás területén, va­lamint hogy nem jó a tiszta tanításra va­ló vigyázás összes terhét egy gyülekezet lelkészére hagyni. Minden hívőnek egy­re jobban meg kell tudnia ítélnie azt, hogy „mi az Isten akarata, mi az, ami jó, ami neki tetsző és tökéletes ” (Róm 12,2). Ehhez újra és újra tanulnunk kell Isten igéjéből, érdemes tájékozódni a világ­ban, és szükség van a munkatársképzők, a bibliaiskolák működtetésére is. Az összejövetel úrvacsorás istentisz­telettel zárult, melyen Gémes István a zsidókhoz írt levél 4,14-16 verse alap­ján hirdette Isten igéjét. Rámutatott Jé­zusra mint főpapra, aki jó közbenjáró Is­tennél, a hívők bármilyen kérésükkel vagy gyengeségükkel bizalommal for­dulhatnak hozzá, sőt ehhez joguk is van. De nemcsak Isten segítségének passzív elfogadására biztat ez az igeszakasz - mondotta a lelkész -, hanem a hitvallá­sunkhoz való ragaszkodásra is bátorít, és az Atyához és a Fiúhoz való hűségre, engedelmességre, Isten előtti megaláz­kodásra buzdít bennünket. Nem érde­mes beletörődni abba, vagy sajnálkozni afelett, hogy a mai világban milyen fon­tos értékeket tipornak sárba. Törekedjünk szent életre úgy, hogy másokra is jó hatással legyünk! - hang­zott a biztatás. Biczó Dénes Adventi nőtalálkozó A Szerbiai Ágostai Hitvallású Evangélikus Keresztyén Egyház november 27-én, szombaton egész napos női találkozót szervezett Bácsfeketehegyen a gyülekezeti nőegyletek részvételével. A találkozót a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériu­ma támogatta. Témául az örök adventi üzenet - „Ő jön!” - szolgált. A kezdőáhí­tat és a szabadkai Luther-rózsa kórus műsora után filmvetítés következett, majd előadást hangzott el a gyülekezeti beteggondozásról. A közös ebéd elfogyasztása után a kézimunkakörök kiállításon mutatták be munkáikat. Délután a gyülekezeti diakóniai csoportok, a szabadkai vasárnapi iskola, a ké- zimunkakör-vezetők, valamint a fóti kántorképzőbe járt kántorjelöltek beszámo­lói tanúskodtak a délvidéki evangélikus nők aktivitásáról. A közös imádkozást kö­vetően - az advent jegyében - mindenki igés lapot és mézeskalács figurát kapott ajándékba, A résztvevők a további, gyümölcsöző szolgálat reményében kívántak egymásnak áldott ünnepeket. Dolinszkyné B. Márta ISTENTISZTELETI REND Budapesten, 2004. december 5. I„ Bécsi kapu tér de. 9. (úrv.) Balicza Iván; de. 10. (német) Andreas Wellmer; de. 11. (úrv., szupplikáció); du. 5. (zenés áhítat); du. 6. Balicza Iván; II., Hűvösvölgyi út 193., Fébé de. 10. (úrv.) Veperdi Zoltán; II., Modori u. 6. de. 3/4 11. (úrv.) Vati Zsuzsanna; Pesthidegkút, II., Ördögárok u. 9. de. fél 10. (úrv., családi) Fodor Viktor; Csillaghegy-Békásmegyer, III., Mező u. 12. de. 10. (úrv.) Frenkl Róbert; du. 5. Donáth László; Óbuda, III., Dévai Bíró M. tér de. 10. (úrv.) Bálintné Varsányi Vilma; Újpest, IV., LebstUck M. u. 36-38. de. 10. (úrv.) Solymár Péter Tamás; Káposztásmegyer, IV. Tóth Aladár út 2 4. de. 9. (úrv.) Solymár Péter Tamás; V., Deák tér 4. de. 9. (családi) Gerőfi Gyuláné; de. 11. (úrv.) Zászkaliczky Péter; du. 6. (jótékonysági est) Gáncs Péter; VII., Városligeti fasor 17. de. fél 10. (családi) Muntág Andomé; de. 11. (úrv.) Szirmai Zoltán; VIII., Üllői út 24. de. fél 11. Kertész Géza; VIII., Rákóczi út 57/a de. 10. (szlovák, úrv.) Szpisák Attila; du. 6. (magyar, úrv.) Szpisák Attila; VIII., Karácsony S. u. 31-33. de. 9. (úrv.) Kertész Géza; VIII., Vajda P. u. 33. de. 9. (úrv.) Smidéliusz András; IX., Gát utcai római katolikus templom de. 11. (úrv.) Szabó Julianna; Kőbánya, X., Kápolna u. 14. de. fél 11. Smidéliusz András; Kerepesi út 69. de. 8. Tamásy Tamásné; Kelenföld, XI., Bocskai út 10. de. 8. (úrv.) Győri Tamás; de. fél 10. (úrv., családi) Joób Máté; de. 11. (úrv.) Gerlai Pál; du. 6. Blázy Árpád; XI., Németvölgyi út 138. de. fél 11. (úrv., jubileumi) Bence Imre; Magyar tudósok krt. 3. (Egyetemi Lelkészség) du. 6. (úrv., adventi koncert a Bárkáért, fellép a Promise és a Szela) Gáncs Tamás; Budagyöngye, XII., Szilágyi E. fasor 24. de. 9. (úrv., szupplikáció); Budahegyvidék, XII., Kék Golyó u. 17. de. 10. (úrv.) Bencéné Szabó Márta; de. fél 12. (úrv.) Joób Máté; XIII., Kassák Lajos u. 22. de. 10. (úrv.) Kendeh György; XIII., Frangepán u. 4L de. fél 9. Kendeh György; Zugló, XIV., Lőcsei út 32. de. 11. (úrv., családi) Tamásy Tamásné; XIV. Gyarmat u. 14. de. fél 10. (úrv.) Tamásy Tamásné; Pestújhely, XV., Templom tér de. 10. (úrv.) Barthel-Rúzsa Zsolt; Rákospalota, XV., Juhos u. 28. (kistemplom) de. 10. (úrv.) Bátovszky Gábor; Rákosszentmihály, XVI., Hősök tere 11. de. 10. (úrv.) Jankó Katalin; Cinkota, XVI., Batthyány I. u. de. fél 11. (úrv.) Blatniczky János; du. 6. Blatniczky János; Mátyásföld, XVI., Prodám u. 24. de. 9. (úrv.) Blatniczky János; Rákoshegy, XVII., Tessedik tér de. 9. (úrv.) Kosa László; Rákoskeresztúr, XVII., Pesti út III. de. fél 11. (úrv.) Kosa László; Rákoscsaba, XVII., Péceli út 146. de. 9. (úrv.) Eszlényi Ákos; Rákosliget, XVII., Gőzön Gy. u. de. 11. (úrv.) Eszlényi Ákos; Pcstszentlőrinc, XVIIL, Kossuth tér 3. de. 10. (úrv.) dr. Korányi András; Pestszentimre, XVIIL, Rákóczi út 83. (református templom) de. 8. (úrv.) dr. Korányi András; Kispest, XIX., Templom tér 1. de. 10. (úrv.) Széli Bulcsú; XIX., Hungária út 37. de. 8. (úrv.) Széli Bulcsú: Pesterzsébet, XX., Ady E. u. 89. de. 10. (úrv.) Győri János Sámuel; Csepel, XXL, Deák tér de. fél 11. (úrv.) Zólyomi Mátyás; Budafok, XXII., Játék u. 16. de. 10. (úrv.) Solymár Gábor; Budaörs, Szabadság út 75. de. 10. (úrv.) Endreffy Géza. ADVENT 2. VASÁRNAPJÁN a liturgikus szín: lila. A vasárnap lekciója: Lk 21,25-36; az igehirdetés alapigéje: Mai 3,l-7a vagy Ézs 2,12.17-20. ÉNEKEK: 142, 133. Erős vár a mi Istenünk címmel evangélikus félórát közvetít a Magyar Rádió a Kossuth adó hullámhosszán december 6-án, hétfőn 13.30-kor. Összeállította: Boda Zsuzsa Fotó: Szakács Tamás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom