Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-12-05 / 49. szám

8. oldal - 2004. DECEMBER 3. Az Evangélikus Külmissziói Egyesület internetes hittanversenyt hirdetett Külmisszióból jeles címmel gyerekeknek és fiataloknak. Az egyéni jelentkezőknek vagy csoportoknak kéthavonta kell válaszolniuk e-mailben az Indiából, Mesterházy Andreától érkező kérdésekre. A tanév végén bizonyítványt és indiai ajándékokat kapnak mindazok, akik külmisszióból jelest érdemelnek. Az EKME pedig ingyenes táborozást ajánl fel a legjobbaknak. A versenyről bővebb in­formációt az gyermekmunkások ÖTLETtár című lapjának novemberi számában ol­vashatnak az érdeklődök. December 10-ig - a hirdetésünk késői megjelenése miatt meghosszabbítottuk az eredeti beküldési határidőt - az alábbi kérdésekre várjuk a válaszokat: 1. Mit tekintünk a „misszió parancsának"? 2. A hagyomány szerint Jézus egyik tanítványa hozta el a kereszténységet Indiába. Ki ő? 3. Ki volt Kunos Jenő? Mit tudsz/tudtok az életéről? (max. 1 oldal) 4. Mi a „folopa"? 5. Válassz(atok) ki tetszés szerint egy afrikai vagy ázsiai országot, és tájékozódj(atok) arról, hogy az ott élő emberek milyen nehézségekkel küzdenek. Ezek után írj(atok) egy imádságot az országgal kapcsolatosan, belefoglalva azo­kat a kéréseket, melyeket más is Isten elé vihet. A válaszokat a következő címre kérjük eljuttatni: andrea@kis.ernet.in, ekme@freestart.hu (másolatban) A Budai és a Pesti Egyházmegye december 4-én, szombaton tartja a nyugdíjas lelkészek adventi találkozóját. A találkozó helyszíne: Budapesti Evangélikus Kollégium (1077 Budapest, Rózsák tere 1.). Program: 10.00: Áhítat - Győri Gábor esperes 10.20: Előadás megbeszéléssel: Gondolatok az öregségről - Dr. Tomcsányi Attila pszichiáter 11.00: Belső szoba - versek - énekek - Szemerei Gábor és családja (Lajoskomárom) Köszöntések Babits Mihály - Jónás könyve - Banka Gabriella vajdasági színésznő 13.00: Közös ebéd a kollégium étkezőjében Az adventi találkozóra a nyugdíjas lelkésztestvéreket házastársaikkal együtt tisztelettel és szeretettel hívjuk, részvételükre számítunk! Nyitott kapuk napja a soproni Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) és Kollégiumban A líceum értesíti a 2005/2006. tanévben az 5. és a 9. évfolyamra az intéz­ménybe jelentkező tanulókat és szüleiket, hogy 2004. december 13-án (hétfőn), 17 órakor az 5. évfolyamra jelentkezők és szüleik számára, 2004. december 14-én (kedden), 16 órakor a 9. évfolyamra jelentkezők és szüleik számára beiskolázási tájékoztatót tart. A líceum saját jelentkezési lapja átvehető a fent említett szülői tájékoztatókon, az evangélikus lelkészi hivatalokban, a líceum titkárságán vagy letölthető az internet­ről a www.bdeg.sopron.hu/beiskolazas oldalról. Szeretnénk továbbá tájékoztatni az érdeklődőket arról is, hogy a líceum jelenlegi 5. évfolyamainak óráit 2004. december 13-án, a líceum jelenlegi 9. évfolyamainak óráit 2003. december 14-én 8.00 és 11.35 közötti időpontban (az első 4 tanítási órán) tekinthetik meg. Berzsenyi Dániel Evangélikus Gimnázium (Líceum) és Kollégium OM azonosító: 030 693 Igazgató: Tölli Balázs Cím: 9401 Sopron, Széchenyi tér 11. Telefon: 99/512-430. Telefax: 99/512-444 E-mail: liceum@bdeg.sopron.hu, honlap: www.bdeg.sopron.hu Beiskolázással kapcsolatos információt ad: Barta Róbert igazgatóhelyettes. Oktatási formák és kódjaik: 01 8 osztályos magyar gimnáziumi osztály 02 8 osztályos német nemzetiségi gimnáziumi osztály 03 4 osztályos magyar gimnáziumi osztály 04 4 osztályos német nemzetiségi gimnáziumi osztály 05 Német nemzetiségi nyelvi előkészítő osztály (heti 21 német óra) 06 Angol nyelvi előkészítő osztály (heti 16 angol óra) Diákjaink igényeinek megfelelően emelt szintű felkészítést szervezünk a Líceum­ban tanított szinte minden tantárgyból. A választható nyelvek: 1-2. nyelv: angol, német, latin, francia, orosz 3. nyelvként: finn, spanyol, olasz, latin, orosz Az idegen nyelvek oktatása minden évfolyamon csoportbontásban történik, lehe­tőség szerint tudásszintek szerint szervezett csoportokban. A nyolcosztályos gimná­ziumi képzés keretében a diákok az 5. és 6. évfolyamon egy általuk választott ide­gen nyelvet tanulnak (angolt vagy németet, heti 3 órában), amely mellett a 7. és 8. évfolyamon második nyelvként mindenki számára kötelező a latin nyelv tanulása is (heti 2 órában). A 9. évfolyamtól kezdődően diákjaink kettő általuk választott ide­gen nyelvet tanulnak (lásd a fenti táblázat 1-2. nyelv) heti 4 órában, illetve választ­hatnak harmadik idegen nyelvet is (lásd a fenti táblázat 3. nyelv). Kollégiumi férőhely: 120 tanuló számára Nyitott kapuk napja: 2004. december 13. az 5. évfolyamra felvételizők számára 2004. december 14. a 9. évfolyamra felvételizők számára Mindkét napon az 1-4. tanóra látogatható, december 13-án 17.00 órakor, decem­ber 14-én 16.00 órakor tájékoztatót tartunk a hozzánk felvételiző diákok és szüle­ik számára. Felvételi eljárás: A nyolcosztályos gimnáziumba jelentkezőknek felvételi elbeszél­getést tartunk, a négyosztályos gimnáziumba jelentkezőknek írásbeli felvételit (ma­tematika, magyar, illetve német a nemzetiségi osztályba jelentkezők esetén) és szó­beli felvételit is szervezünk. Természetesen mind a nyolc- mind a négyosztályos gim­náziumi képzésre jelentkezők esetén figyelembe vesszük az addig elért általános iskolai osztályzataikat is. Iskolánkról, az iskolai eseményekről, diákjaink eredményeiről és a felvételi eljárásról részletes információk találhatók a Líceum honlapján. Az alábbi írással köszöntjük a 75. születésnapját ünneplő lelkész-pszichoterapeuta munkatársunkat Evangélikus Elet -------­Mi fán terem a neurózis? Nehéz fajsúlyú, idegen szavak, bonyo­lult jelentésű szakkifejezések sorsa oly­kor a félreértés - mikor milyen irányban -, főként ha valamilyen fájó közproblé­mára utalnak. Ilyenkor bizonyos körök­ben felkapják a szót, s netalán önkénye­sen értelmezve „használgatják”. Kirívó példa erre, ha orvosi-tudományos pato­lógiai jelentést „görbítenek meg” erre- amarra. Olyan ez, mintha „túl okos” lai­kusok egy kórházban szeszélyes tájéko­zatlansággal ajánlgatnának vagy kárhoz­tatnának diagnózisokat - ami persze ve­szélyes kontárkodás. Kérdés, hogy mennyiben menti ezt a jóhiszeműség. A hatás akkor sem áldásos... Megszívlelendő cikket olvashattunk hetilapunk június 20-i számának 9. olda­lán Az okkultizmus csapdája címmel. Ám a fejtegetés vége felé jókora bökke­nő a neurózis fontos fogalmának-lénye- gének messzemenő félreértelmezése: „...a gonosz szellemvilággal való érint­kezés miatt a neurózis mindenféle fajtá­ja megtalálható az emberek körében.” Az Idegen szavak és kifejezések kéziszó­tárában (1994) azt találjuk, hogy a neu­rózis „a külvilággal való súlyos összeüt­közésből származó, testi és lelki zava­rokban megnyilvánuló, anatómiailag ki nem mutatható idegbetegség”. Az Új egészségügyi ABC (1990, 445-446. old.) bővebben tájékoztat. (Vö.: Akadé­miai kislexikon, II. kötet, 292. old.) A modern pszichoterápia ennél ér­dekfeszítően mélyebbre is tekint: neu­rózisban az embert a saját lelke mélyén rejtező, komoly ellentétek fenyegetik egyre jobban „felborulással”, ő azonban ezekkel nem akar s nem is mer szembe­nézni; önmaga előtt is mintegy letagad­ja, mert az talán a legérzékenyebb pont­ján érintené. Ez a lélektani elfojtás, amely egyre „titokzatosabb” és kíno­sabb tünetekkel követel elintézést, azaz tudatosítást és tisztázást. A tanácstalan „áldozat” ösztönös önámítása kitalál valami „okot” - mintha valaki nem a fá­jós lábára sántítana, vagy a sötétben el­gurult aranygyűrűt nem ott, helyben ke­resné, hanem a legközelebbi lámpa alatt - mert ott világos van... Nos, ilyesféle a neurózis (amely még nem pszichózis, vagyis elmebetegség). „Fortélyos féle­lem igazgat...” Éleslátású lélekbúvárok Európa fő lelki nyavalyájának az Isten „trónfosztá­sát” tartják. Olyan ez, mintha a legyek ura vezérletével az alattvalók röpgyűlést tartanának a mennyezeten, s egyhangú zümmögéssel kijelentenék: „Nem tart­juk tovább a plafont!” A mai „döntnökök”, a megszédült porszemek mit képzelnek? „A menny­ben lakozó kineveti, az Úr kigúnyolja őket. " (Zsolt 2,4) A legkiválóbb mélyre- látók egyike, C. G. Jung mint pszichote- rapeuta (lélekgyógyász) írja: „Harminc­öt év feletti pácienseim végső problémá­ja kivétel nélkül vallási jellegű volt.” A kiváló hittudós, M. Buber istenvakság­ról beszél. „Hazám, keresztény Euró­pa!” - sóhajthatunk Szabó Lőrinccel. Mi ez? Kontinentális neurózis? Istenvesztés miatt... S miként vall erről József Atti­la? „Az Isten itt állt a hátam mögött, s én megkerültem érte a világot.” Mi lesz, ha hiányzik életünk központ­ja? Ha nem az a legizgalmasabb kérdés, hogy Teremtőnk és Gazdánk eszköze­ként mivé akar formálni bennünket? „Mellesleg”: van-e ennél nagyobb meg­tiszteltetés ezen a világon? - Lesz, éspe­dig az eljövendőben, Jézus Krisztus megvallottjainak sorában (Jel 7,13). Ad­dig persze e földi létfeltételek között kell helytállnunk követésében. Tehát minden anyagi, szellemi, lelki nyomorú­ságban a „tárgynak” megfelelően szük­séges orvosolni a bajt, amennyire csak lehet. Kell a hit, a jó szó, de az adekvát (odaillő) tett is. Például? Két misszioná­rius hajózik a Távol-Keletre. Tűz üt ki a hajón. „Imádkozzunk!” - mondja az egyik. Míg a másik: „Rohanjunk oltani! Közben egy expressz-imát!” A neurózis jobbára „álruhában” érke­zik: testi szinten kopogtat, vagy pszichés tünetként jelentkezik (gyakran az em­berélet felén). Ha a hagyományos gyó­gyító eljárás nem jár sikerrel, indokolt az egészségi, testi-lelki kölcsönhatások­ban (pszichoszomatika) járatos szakem­bert hívni. A szaktudás elengedhetetlen! Szüksé­ges emellett a gyógyász kellő mélységű önismerete, alkotó alázatossága, meg­győző „kisugárzása” - hiszen a kliens nem kevéssé az ő spontán ábrázatáról hajlamos leolvasni a saját esélyeit: azt, hogy mit remélhet tőle. (Ebben az érzel­mi tényező komoly szerepet játszik.) „Az orvos maga is gyógyszer.” (Bálint) Az egészség követének hite „ragályos” szo­kott lenni. Ennek hiánya reménygátló. Ám kedvezőbb esetben is hamar felüti a fejét a rezisztencia (ellenállás), az „elsu­mákolt”, valós probléma nagyságától függő hevességgel. Akár boszorkányos gubancnak is nevezhetnénk egy-egy ve­rembe esett lélek életrejtélyét. Ilyenkor aztán „arat a Titok” (Ady - Jel 17-től in­díttatva). Nem is csoda, hiszen úgyszól­ván „halott lélekkel botorkálunk”. Mintha világdivat lenne bedeszkázni az eget. Emberalatti sötét erők haláltánc­ra kérik, akit csak lehet. „Propaganda­osztályuk” ultramodern, főnökük a ha­zugság atyamestere (Jn 8,44). Nem olyan fekete ő, amilyennek festik - an­nál sokkal körmönfontabb: ő a Nagy Hamiskártyás. Mutatós boldogságkár­tyákat osztogat, kinek-kinek a leggyen­gébb oldala szerint. Behízelgő. Abszolút profi! József Attila meditációja: „Miféle ör­dögi öröm / osztozik a bőrömön...” C. G. Jung a rendkívüli erejű „archetípu­sok" közé sorolja az abszolút Gonosz ősképét. A Radikális Rossz minden lé­ben kanál akar lenni ördögi ügyesség­gel; leszállópályául bárki lelke megfelel neki, noha egy egész légikikötő hangol­ja igazán pokoli kedvre. Bárcsak holmi tarka rémmese volna mindez... S az iga­zi döbbenet valójában akkor toppan be tudatunkba, amikor lelkiismeretünk megszólal: rólad van szó! S az egzisz­tenciális sötétségben a krisztusi megvál- tottság a fény. Ez az alapállás. És éppen a megszentelt értelem, a keresztény vilá­gosság jegyében különbséget kell ten­nünk az okkult jelenségek és az egysze­rű betegségek között. Ezek összetévesz- tése igencsak veszélyes. (Téves kóris­mével tartósan „kegyetlen-kegyes” nyo­más nehezedhet a szenvedőre.) Témánk - szellemi-lelki súlyának megfelelően - rendkívül igényes. Tanul­mányok sorát követelné bevezetésül. Eb­ből szinte csak csipetnyit nyújthattunk az adott keretek között. Igyekeztünk „szak­érthetően” felvázolni a megszívlelniva- lókat, olykor talán merész színességgel. A neurózis akkor megközelíthetőbb (aránylag), ha igazán ismerjük a kiváltó okát: lelki seb, sűrű gondok, komoly, de jórészt érthető problémák stb., azaz nem ködös a mező. Ha azonban az ok rejtély­be burkolózik, s megfoghatatlan a belső lényege, mibenléte, netalán célja, akkor alighanem a leiken belül fészkel a baj; ott meglapul, ám később ki is törhet, ha „gyújtást” kap. Ilyenkor mintha valami párbajféle békétlenkednék az ellentétes vonzódások és indulatok-feszültségek között, mégpedig a tudattalanban. Ilyen és hasonló sokrétű fogalmak, összefüg­gések megvilágítására, gyakorlati beso­rolására szántam Izgalmas lélektan és Almaink barlangvilága című könyvei­met (1999, illetve 2001). A szemlélődésünk elején idézett cikk szerint a neurózis bármilyen formáját a démoni világ okozza, és kizárólag a megtérés hozhat belőle gyógyulást. Ez a megdöbbentő beállítás a szerző mély­séges ismerethiányról vall. Ilyen szelle­mű „lelkigondozással” bármilyen neu­rotikust csak félrekezelni lehet. Ez akár önpusztításhoz is vezethet, amelyre (fe- lekezetközileg) volt már nem egy pél­da. Ráérzett erre egyházunk egyik „ta­láros” vezetője is: egyetlen tömör bírá­ló szóval minősítette a „neuro-démo- nos” sorokat, hasonlóan mások - pszi­chiáter főorvosok, szakértő, hívő egy­háztagok stb. - kritikájához. A neurózis fája magas és igen dús lombozatú, „megmászni” korántsem egyszerű - ez a tudatos, ésszel-kézzel megközelíthető élettér. A pszichoterápia azonban voltaképpen gyökérgyógyászat, azzal a céllal, hogy az emberi lényeket és kisebb-nagyobb közösségeiket ren­deltetésük útjára térítse, a földi és égi szeretetig. Minden túlmutat önmagán - maga a trans-cendetia szó is (át-lépés). A neuró­zis meghasonlásos személyiségzavar - mondja Jung, tudományának határán pe­dig ő is levett saruban áll, mint Mózes az égő csipkebokomál - átadván a szót a hittudománynak. Jézus pedig az evangé­lium hirdetésével párhuzamosan „gyó­gyított mindenféle betegséget és erőtlen­séget" (Mt 9,35). Majd: „íme, az em­ber! ” S az egyetlen és végső Győztes az Isten Báránya. Végezetül emléksorok egy utazásról: Pályán Lázasan rohan a vonat a rőt bordájú ég alatt. Az izzás lassan megcsitul, a vörös tintakékbe hull, ígéret minden változás, jön az éj: álom s látomás. Hordozó futást adj nekem, vonat-életet, Istenem. Rended, szándékod másai legyenek állomásai, vonzzanak mérföldköveid az eljövendő reggelig. Dr. Bodrog Miklós Kapi Béla püspökre emlékeztek A kőbányai evangélikus gyülekezet november 28-án szeretetvendégség kereté­ben emlékezett a százhuszonöt éve született Kapi Béla püspökre. A délutáni al­kalmon - melyen szép számmal képviseltették magukat a püspök leszármazot­tai is - Fabiny Tibor egyháztörténész-professzor tartott előadást. A szeretetvendégség az Evangélikus énekeskönyv 66. énekével kezdődött, melynek érdekessége, hogy dallamát hajdan Kapi Gyula, a későbbi püspök édesapja szerezte. Ezután Smidéliusz András lelkész köszöntötte a visszatérő vendégnek számító előadót, illetőleg a Kapi család tagjait, majd Mt 21,5 alap­ján rövid áhítattal szolgált. A Kapi Béla saját szavait is sűrűn idé­ző előadásból kitűnt, hogy a néhai fő- pásztor bölcs egyházszervező volt, emellett nagy hazafi, egyúttal pedig a magyar protestantizmus lelkes szószóló­ja. A püspök néhány mondatát mintha hozzánk címezné a múltból. „Csak az szereti igazán hazáját, aki tud érte dol­gozni” - írta egykoron. Különösen meg­indító volt, amit az egykori püspök „a koporsóba helyezett Dunántúli Egyház- kerületről” írt 1952-ben. Ebben kifejtet­te, hogy egy egyházkerületet - s a benne felhalmozódott múltbéli értékeket - nem lehet eltörölni. Fabiny professzor előadását követően vitéz Kapi Béla, a püspök legfiatalabb fia elevenítette fel és osztotta meg a jelenlé­vőkkel több személyes emlékét, végeze­tül pedig a gyülekezet tagjai és a vendé­gek közötti kötetlen, jóízű beszélgetésre is lehetőség nyílt a szeretetvendégségen. Chladek Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom