Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)
2004-08-15 / 33. szám
4. oldal - 2004. AUGUSZTUS 15. Hogy újra szóljon a dal IV országos ökumenikus gospelzenei fesztivál Az idén augusztus 28-án immár negyedik alkalommal rendezik meg Solymáron az országos ökumenikus gospelzenei fesztivált. A tervezett programokról az alapító-főszervezők egyikével, Jeney Erzsébettel beszélgettünk.- A Petőfi rádió munkatársaként már tizenöt esztendeje foglalkozik a gospel műfajjal. Négy évvel ezelőtt pedig - Illéssy Mátyás akkori solymári római katolikus plébánossal karöltve - útjára indította az e zenei irányzatot népszerűsítő országos ökumenikus fesztivált. Mi motiválta az elhatározását?- Az előbb említett rádiós munkámnak köszönhetően közelebbről is megismerkedhettem a hazai, különböző egyházakhoz kötődő keresztény könnyűzenei együttesekkel. Ekkor gondolkodtam el azon, milyen kevés publicitást kapnak ezek az igen színvonalas muzsikátjátszó csapatok, annak ellenére, hogy olyan örök erkölcsi értékekről szólnak, mint hit, közösség- és hazaszeretetet. Ezen az áldatlan állapoton szerettem volna változtatni a rendelkezésemre álló eszközökkel, és felvonultatni minden felekezet zenészeit és együtteseit, szem előtt tartva a fesztivál mottóját: „Hogy egyek legyenek...”- Idén hol és mikor lesz a rendezvény?- Augusztus 28-án a solymári 'sport- centrumban és a szabadtéri színpadon 13 órától 22 óráig a dallamos rock, a latin zene, a blues, a jazz, a spirituálé, valamint a kórusmuzsika is szerepel a repertoáron, helyenként magyar népzenei motívumokkal gazdagítva az egyébként is színes palettát. Idén is eljön közénk Páka Angéla, aki ezúttal a hasonlóan különleges hangú Fatimával együtt lép színpadra, és énekel duettet. Ismét üdvözölhetünk körünkben olyan kedvelt előadókat is, mint a Signum zenekar, amely nemrégiben jelentette meg Hazatérés címmel új lemezét, továbbá a kiskőrösi evangélikus Gospel Sasokat, akiket idén a Szürke Verebek jazzbandája kísér, valamint az első magyar gospelmisét megjelentető Pax Vobis együttest és a gálaműsorban rendre frenetikus hangulatot teremtő Regős Zsoltot és Fráter kórusát Miskolcról. Hallhatunk majd hagyományos gospelt Dávid Viktóriától, aki ezúttal egy kis kórussal és egy férfi szólóénekes partnerrel lép színpadra. Ugyancsak gospelt hallhatunk az ígéretes, miskolci Seven Soul Singerstől, a rákospalotai Lumen Christi kórustól és a nagykanizsai Anima, a Lélek hangjai kórustól, amelynek tagjai vérbeli show-műsorral készülnek. A kortárs keresztény köny- nyűzenei kategóriában a szegedi Via Stellis, a kecskeméti NOS, a Pilgrim, a váci Psalmus, a miskolci Szőlővesszők és a pécsi Angyalfiókák koncertje követi egymást. Idén először Pintér Béla is föllép a solymári fesztiválon - a kálvinista Róma küldötteként - közkedvelt debreceni gyerekénekeseivel, a Csemetékkel.- Ennél nemigen lehet többet nyújtani.- Azért mi mégis megpróbáljuk „felülmúlni önmagunkat”. Idén több éve tervezett, igazi különlegességekkel szeretnénk gazdagítani a műsort: igent mondott a meghívásunkra, és ellátogat hozzánk az olasz (fossanói) Trust in Jesus gospelkórus, valamint reményeink szerint üdvözölhetjük a holland KC Girls lányegyüttest is a gálaműsorban, így idén a fesztivál történetében először külföldi vendégeket is tudunk fogadni.- Ehhez a gazdag kínálathoz vélhetően jelentős anyagi erőre van szükség.- Igen. Sajnos ez a legnagyobb probléma. A költségeink ugyanis jelentős mértékben megnövekedtek, támogatóink viszont megfogyatkoztak. Többletet a fesztivál hímevét és rangját emelő külhoni együttesek meghívása jelent, a hiányt pedig az okozza, hogy tavalyi nagyobb szponzoraink - a gazdasági nehézségek miatt - az idén már nem tudtak segíteni bennünket.- Netán még az is előfordulhat, hogy ebben az évben mégsem szól és száll a dal Solymáron?- Szívből remélem, hogy erre nem kerül sor. Azonban igaz, hogy abban az esetben, ha most - az anyagiak kérdésében - nem sikerül megvalósítani a fesztiválra eddig jellemző összefogást és valódi egységet, akkor komoly gondokkal kell szembenéznünk. A hangtechnikához és a nyomdaköltségekhez szükséges fedezet nélkül ugyanis sajnos nem tudnak maradéktalanul megvalósulni ezek a szép tervek. Ezért kérem a lap olvasóit, akik a fesztivál visszatérő, lelkes és hálás látogatói, hogy lehetőségeikhez mérten járuljanak hozzá a fesztivál megrendezéséhez. Találkozzunk minél többen augusztus 28-án Solymáron a sportcentrum szabadtéri színpadán! GaZsu A gospel fesztivál szervezői az alábbi bankszámlára várják az adományokat: Wa-Mi Bt., 10102093-07288503-00000007. Kérjük, az átutaláson tüntessék föl: A gospelfesztivál támogatására. ZENEI FESZTIVÁL . ..MN': Stif sár Spirtceitri« 2114. tíf«siti Evangélikus E1et_ Áttört vasfüggöny (Folytatás az 1. oldalról) Nem maradhat ki ebből a rövid beszámolóból az sem, hogyan készítette elő - hároméves munkával - a kis magyar evangélikus egyház a világkonferenciát. Gyűlés előtt - a felkészülés három éve A szervezésen egy ötventagú szervező- bizottság - amelynek az élén dr. Reuss András akkori külügyi osztályvezető állt- és kilenc albizottság dolgozott. Magam - csaknem tízéves genfi teológiai szolgálatommal a háttérben - a tizennyolc tagú teológiai előkészítő bizottság tagjaként vettem részt az előkészítésben. A bizottságban, illetve tizenhárom külön munkacsoportban hazai egyházunk állásfoglalását dolgoztuk ki a nagygyűlés fotémájával és altémáival kapcsolatban. A munkába végül bevontuk a Szlovák Evangélikus Egyház püspökeit és néhány teológiai professzorát is, majd magyar, német és angol nyelven egy több mint százoldalas dokumentumban helyeztük az állásfoglalást a világgyűlés résztvevőinek asztalára. Gyülekezeteink asszonyai és leányai- egyéves munkával - másfél ezer értékes hímzést, kézimunkát készítettek búcsúajándékul minden külföldi vendégünk számára. A sort folytathatnám a reformátor születésének 500. évfordulójára emlékező Luther-év munkájának bemutatásával, továbbá azzal is, hogyan készültek az egyházmegyék lelkészi munkaközösségei a nagy eseményre. Vagyis addig nem látott mozgást és lendületet vitt egész egyházunk életébe a felkészülés három esztendeje. Az elvégzett teológiai munkáról Rengeteg vita és kritika előzte meg Nyugaton a világkonferenciát: alkalmas lesz-e Budapest annak megrendezésére? Emeljük ki a nagygyűlés után született sok hasonló vélemény közül Johannes Hanselmann müncheni püspöknek, a Lutheránus Világszövetség akkori első alelnökének - későbbi elnökének - a véleményét! (írása az LWI 1984. évi 38. számában olvasható Budapest teológiáját érvényesíteni kell címmel.) A világgyűlés főtémája ez volt: „Krisztusban - reménység a világnak". A Lutheránus Világszövetségben kezdettől fogva mindkettő hangsúlyos volt: a hit bizonyságtétele és a szeretet bizonyságtétele a keresztény életben. Ez a kettősség - hangsúlyozta Hanselmann püspök - a világ- szövetség minden addigi világgyűlésén- Lundtól Dar-es-Salaamig —. vezérfonalként vonult végig. Budapesten azonban ez a kérdés több figyelmet kapott, tüzetesebb vizsgálatban részesült, mint eddig. Gondoljunk ezekre a munkaeredményekre: Misszió és evangéli- záció ma - Istentisztelet és keresztény élet - Isten egész népének elhívása szolgálatra - Ökumenikus elkötelezettség és lutheri identitás. Emlékezzünk továbbá vissza arra, hogy az elhangzott öt főelőadás és a tizenhárom világgyűlési munkacsoport nagyobb része nem a főtéma szorosan vett teológiai-dogmatikai oldalával foglalkozott, hanem - folytatva a megelőző csaknem valamennyi világgyülés hagyományait - Krisztus evangéliumába vetett, hívő reménységünk evilági etikai feladataival, tehát a hitből szükségszerűen termő szeretet mai legégetőbb kérdéseivel. Hiszen a hit Krisztusban „a szeretet által munkálkodó hit” (Gál 5,6). „O, a hit maga egy eleven, elfoglalt, tevékeny, hatalmas valami; úgyhogy lehetetlen, hogy szüntelenül ne cselekedné a jót” - írja Luther az Előszó a római levélhez című munkájában. így értette a Krisztusba vetett hit reménységét a VII. világgyűlés minden főelőadása és a megnyitó igehirdetésében maga Káldy Zoltán püspök is. 1958-at követően ő maga sokszor egyoldalúan csak mint a „diakóniai szolgálat teológiáját” magyarázta ezt a cselekvő hitet. A sorrendet a Krisztus-hit és az ebből fakadó, cselekvő szeretet között azonban sohasem szabad felcserélni! „Budapest, 1984” pedig az egyik legjobb teológiai útmutatás volt és marad ebben a vonatkozásban! Nyílt levél és elnökválasztás A világgyűlések egyik fontos feladata volt, hogy hét esztendőre megválasz- szák a Lutheránus Világszövetség soron következő elnökét. Ezt a tisztet addig a legtöbb esetben a világgyűlést meghívó és vendégül látó egyházba tartozó személyiség töltötte be. így történt ez Budapesten is, nagy feszültséget kiváltó körülmények között, főleg a szenzációra éhes sajtó támogatásával. Természetesen nagy volt a várakozás, mivel maga Káldy Zoltán is számított és igényt tartott a „szokásjog” érvényesítésére. Annak azonban, hogy így történjen, voltak heves ellenzői is, főleg Nyugaton, de voltak ellenfelei a püspöknek a saját egyházában is. A jelölés első menetében egy kanadai és egy egyesült államokbeli jelölt kiesett. így a második, döntő szavazásnak a mindenki által tisztelt, elsőként javasolt - egyébként nem lelkész - női jelölt, a dán Bodil Sölling és Káldy Zoltán között kellett eldőlnie. Ekkor érkezett meg váratlanul Nyugat-Németország- ból a hévízgyörki lelkész nyílt levele a világgyűlés vezetőihez, a püspök ellen megfogalmazott igen éles vádakkal, írója a „teológiai terrort” és a véleményszabadság megtagadását vetette a püspök szemére. Ez az esemény - bár súlyosan megzavarta a világgyűlés addigi békés munkáját és eredményeit — talán éppen ezért ellenkező hatást ért el: a nagyra becsült és széles körben népszerű dán jelölttel szemben a hivatalos delegátusok jelentős többsége (173 : 124 volt a szavazatarány) a megtámadott Káldy Zoltán mellé állt a végső szavazáskor. De a megválasztott püspök csak rövid ideig viselhette magas tisztségét: két évvel később, egy genfi vezetőségi ülést követően súlyosan megbetegedett, és 1987 tavaszán hazatért Urához. Üzenet a mának Van-e a budapesti világkonferenciának - húsz év elmúltával - időszerű üzenete mai egyházunknak egy vészterhes világban, a harmadik keresztény évezred kezdetén? A választ részben már láttuk a teológiai kiértékelésben: a Krisztus-hit, annak reménysége és a sokoldalú cselekvő szeretet - csak ebben a sorrendben - elválaszthatatlanul összetartozik ma is! A VII. evangélikus világgyűlés végső válaszát a Budapesti üzenet foglalta össze a világ evangélikus egyházai számára. Ebből idézünk befejezésül: „Mi nem arra vagyunk elhíva, hogy társadalmunk tükre, hanem hogy só és világosság legyünk abban. Amikor azonosulunk az emberekkel a világban, a szolgálatra kötelezzük el magunkat Krisztus keresztjének jegyében. Nekünk és mindenkinek, mindenütt a keresztény gyülekezetekben az a kiváltságunk, hogy a reménység gyermekei legyünk. Valljuk, hogy a mi Urunk, Jézus vissza fog térni dicsőségben (Jel 22,20; Fii 4,7).” Dr. Nagy Gyula A templommá változott Budapest Sportcsarnok 1984. július 5-én. A megnyitó istentiszteleten több mint tízezren alkottak úrvacsorái közösséget. Egy vatikáni körlevél visszhangjai Kereszténydemokrata politikusok sajtótájékoztatója Kriszto- és pápafóbiáról tesz tanúbizonyságot a Szabad Demokraták Szövetségének legújabb egyházellenes támadása, melynek nyilvánvaló célja, hogy elterelje a figyelmet a politikai botrányokról - nyilatkozta dr. Semjén Zsolt, a Kereszténydemokrata Néppárt elnöke a KDNP és a Magyar Kereszténydemokrata Szövetség (MKDSZ) augusztus 4-i közös sajtótájékoztatóján. A vatikáni Hittani Kongregáció július végén harminchét oldalas körlevelet adott ki, mely a nőknek a társadalomban és az egyházban betöltött szerepét taglalja. Ezen állásfoglalás a férfiak és a nők között a teremtés óta létező, nemcsak kulturálisan létrejött, hanem eredendő biológiai különbségekre hívja fel a figyelmet, és hangsúlyozza, hogy a női esélyegyenlőség az anyaság, valamint a társadalmi felelősség együttes felvállalását jelenti. Ezenkívül szót emel az olyan túlkapások ellen, hogy az emberek - a természet rendjével, valamint a Szentírás tanításával ellentétben - szabadon választhatják meg nemüket, illetve szexuális beállítottságukat. Mint ismeretes, az SZDSZ válaszul nyilatkozatot tett közzé, mely szerint „... a magyar liberális párt aggódva figyeli, ahogyan a katolikus egyház újabb és újabb társadalmi kérdésekben fejti ki egyre konzervatívabb véleményét. (...) A Vatikán a liberális demokráciák törekvéseivel ellentétes célokért szólal meg. A női esélyegyenlőség korlátozása is ilyen ügy.” Az Országgyűlés irodaházában Harrach Péter, az MKDSZ elnöke, dr. Latorcai János, a KDNP és az MKDSZ országos választmányának elnöke, valamint dr. Semjén Zsolt éles hangon bírálta a kisebbik kormánypárt közleményét. Véleményük szerint ez az egyház belügyeibe való beavatkozást jelenti, és sérti a vallásos emberek érzületét, hiszen a számukra mértékadó bibliai - azaz a természet rendje szerinti - tanítást bírálja. G. Zs.
