Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)

2004-07-18 / 29. szám

T. Pintér Károly felvételei 20 04. JÚLIUS 18.-5. oldal Evangélikus Élet Bizonyság-tétel Az evangélikus templomban rendezett családi koncerttel zárult múlt vasárnap az Evangéliumot Minden Otthonba Alapítvány szekszárdi evangelizációs sorozata. E felekezetközi szervezet a helyi baptista, evangélikus és metodista gyülekezettel közösen szervezte meg két héten át tartott sorozatát, melynek igazán ünnepi be­fejezése volt a Klucsik-család hangversenye. Ünnepi és különleges. Ünnepi, hi­szen a rendkívül változatos repertoár ismert és ismeretlen zeneszerzők műveinek sokaságával örvendeztette meg a hallgatóságot. És különleges, mert a számos hangszert megszólaltató família tehetségét - a szülők mellett - nem kevesebb, mint 9 gyermek bizonyította... Az alábbiakban az alkalmon igehirdetéssel is szolgált családfő, Klucsik Péter vallomását osztjuk meg olvasóinkkal. „Megismerkedésünk 1983 májusában, egy egyházzenei hangversenyen történt. Nagyon rövid udvarlás után megláttuk, hogy Isten nagy tervében benne volt a mi találkozásunk. Mintegy fél év múltán oltár elé álltunk, így már két - Istentől megáldott - évtizedet tudhatunk ma­gunk mögött. Első gyermekünk megszületése után költöztünk Budapestről Székesfehérvár­ra, mert a fővárosi lakásárak nem ked­veztek a pénztárcánknak. Egy panella­kásban éltünk közel négy évig, és tör­lesztettük a magas hiteleket. Mikor szű­kössé vált a lakás, Isten útmutatására megvettünk egy öreg házat, majd 1988 nyarától - immár benne lakva - meg­kezdtük a teljes felújítását és bővítését. A munka máig is tart... Fiatalon egyikünk sem gondolt sok gyermek vállalására. Ilonka zenetanár­templomba, és Isten igéje meghatározó irányt mutat az ő életükben is. Minden feltett kérdésükre ez alapján kaptak tő­lünk is választ. Később, ahogy fejlődtek, megszaporodtak a kérdéseik. Felvető­dött bennük az is, hogy nekünk miért nincs ez vagy az, esetleg miért nem „ak­kor” van, amikor más gyerekeknek? Van, amit anyagi okok miatt egyáltalán nem tudunk nekik megadni, és nem mondom, hogy nem voltak lázadások, meg akaratoskodás olykor-olykor, de Is­ten kegyelméből megértették, mit jelent a mi életünkben az a plusz, ami sok más családban nincs meg. Én elsősorban a család anyagi hátterét biztosítom. Egy nagy multinacionális cég tervező-fejlesztő mérnöke, illetve projekt-menedzsereként reggeltől estig dolgozom. Megbecsülnek a munkahe­lyemen, de olyan sokat kell dolgoznom, a stuttgarti zenei fesztiválra kaptam meg­hívást egy friss rézfúvós darabommal. Sokat játszunk különböző ünnepeken, országszerte a templomokban is. Leg­utóbb Márciusban volt például egy na­gyon szép hangversenyünk Budapesten, az Arany Alkony Idősek Otthonában. Sokszínű műsorral és Isten igéjével szol­gáltunk az ott élő időseknek. Mindegyi­künk tudása legjavát adta. Úgy hiszem, sikerült örömteli perceket szereznünk a hallgatóságnak, de ami ennél is fonto­sabb: telt ház előtt hirdethettük Isten sze- retetét, dicsőségét és gondoskodását. nak és zenekari muzsikusnak készült, és én is szívvel-lélekkel komolyzenei pá­lyára vágytam. Műszaki középiskolai ta­nulmányaim mellett Geszler György eu­rópai hírű komponista magántanítványa­ként zeneszerzést tanultam, ám erős szü­lői nyomásra végül mégis a miskolci Műszaki Egyetemre mentem, hogy mér­nökként - úgymond - „tisztességes szak­mám” legyen. A diploma átvétele után tudományos pályát céloztam meg. A munka mellett éppen kandidátusi képzé­sen vettem részt, amikor jött a nagy talál­kozás, és megismertem feleségemet... Nem titok, hogy a házasságkötésünk előtti orvosi leletek arról szóltak: nem le­het gyermekünk. Ezek után természete­sen minden gyermekünket Isten ajándé­kaként fogadtuk, és biztosak vagyunk abban, hogy egyikünknek sincs joga Is­ten ajándékát visszautasítani. Isten pedig a hűségünkre nagy szeretettel válaszolt, és ebből adódóan jókedvében teremtette őket. Áldásként valamennyiüknek jókora zenei tehetséget adományozott. Legidősebb leányunk, Anna 19 éves és gordonkázik, most vették fel a zene- akadémiára. Eszter most érettségizett, orgonái, tavaly az országos középiskolai orgonaverseny második helyezettje volt. Noémi fuvolázik, és immáron a konzer­vatórium harmadéves tanulója. Zsuzsi ugyanott másodikos, választott hangsze­re a klasszikus gitár. Egyetlen leány van már csak otthon, Erzsébet, aki hetedikes, kiváló tanuló és zongorázik. Peti fiunk ötödikes, nagyon tehetsé­ges trombitás, a zeneiskola európai ezüst fokozatú fúvószenekarában is játszik. János negyedikes. Most még ő is trom­bitál, de később - ha megnyúlnak a kar­jai - harsonázni szeretne. A legkisebbek az ikrek. Dávid és Dániel most végezték el az első osztályt kitűnő eredménnyel. Furulyáznak, és a családi hangversenye­ken már beállnak a kórusba is. Családunk számára a Biblia érték­rendje volt mindig a legfontosabb, és ez az az út, amelyen járunk. A gyerekeket már kicsi koruk óta magunkkal vittük a hogy az már-már egészségem kárára megy. Ezt azonban vállalnom kell ah­hoz, hogy itthon minden rendben és ola­jozottan működjön. Úgy gondolom, hogy a család együttes életével nincse­nek problémáink, az anyagi nehézsége­inken pedig hitünk és Isten kegyelme át­segít. Nekem sokkal inkább az fáj, hogy elfoglaltságaim miatt nem tudok többet foglalkozni a gyerekekkel, pedig na­gyon igénylik. A fiúk nevelésére sem marad elég időm, pedig elengedhetetlen, hogy előttük - lehetőség szerint bibliai értelemben vett - apa-modell álljon. Amikor együtt vagyunk, közösen végez­zük el a ház körüli munkákat, figyelik, mit hogyan kell megszerelni, sokat segí­tenek, ez azonban önmagában nem elég. Arra már sajnos nincs időm, hogy együtt játsszak velük. Ebben kicsit kárpótolnak bennünket a többnapos ünnepek. Ilyen­kor mindannyian leülünk a nappaliban, és órákon keresztül társasjátékozunk, vagy épp muzsikálunk. Gyakran zenélünk közösen a városban is, de az ország különböző tájaira is sok­felé hívnak bennünket zenés áhítatokra. 1998-ban a Budai úti új református templom avatásán hangzott el „Ünnepi szimfóniá”-m, amit a székesfehérvári Alba Regia Szimfonikus Zenekar és a Primavera kórus adott elő. Ezt követően Azt szoktam mondani a gyermekeim­nek, amit a Bibliából tanultam: Isten a szorgalmas embert áldja meg, s valóban úgy érezzük, hogy amit végzünk, azon komolyan Isten áldása van. Zenemüveim a fárasztó napi munka után (Fehérvárról mindennap „tömeg- közlekedéssel” járok dolgozni Buda­pestre), szinte teljes egészében éjszaka (alvás helyett) születnek, de ez sokszor mégis megpihentet. Gyermekeink látják azt a sokféle tevékenységet, amit vég­zünk, és tudják, hogy az eredmények mögött mennyi munka, és azután a mun­kán Istennek mennyi áldása van. Ennek tudatában ők is arra az útra léptek rá, amelyen mi járunk, és boldog szívvel követik Jézus Krisztust. A munka oroszlánrészét azonban a fe­leségem vállalja. O mos, főz ránk, és minden szükségünkről fizikai és sokszor lelki értelemben is gondoskodik. Diplo­mái ellenére boldogan végzi ezt a szolgá­latot, pedig komolyan beteg is, de min­dig azt mondja, hogy csodálatos dolog anyának lenni. Isten nagyon sokfélekép­pen megpróbált már bennünket, de min­den szükségünk és nyomorúságunk elle­nére mindeddig a tenyerén hordozott. A gyerekek jóvoltából azért már ismét van időnk egymásra is. A nagyobbakra rá lehet bízni a kicsiket, ilyenkor ők főznek, és nagyon élvezik, ha helyettesíthetnek minket. Előfordult már az is, hogy nyá­ron egy hétre el tudtunk menni kettesben pihenni, ők meg itthon helytálltak. Azt nem mondom, hogy rendszere­sen, de arra is van példa, hogy be tudunk ülni együtt egy cukrászdába. El sem tu­dom mondani, hogy ebben a rohanó vi­lágban, egy ekkora család mellett mi­lyen jóleső kikapcsolódás és élmény ez nekünk! Nem kell ennél nagyobb dol­gokban gondolkodni ahhoz, hogy örö­met tudjunk szerezni egymásnak. Mindezek felett azonban a legfőbb öröm számunkra, hogy Jézus Krisztus tulajdonai vagyunk, és O valóban nap- ról-napra vezeti a mi életünket, ezért egyedül az Övé a dicsőség.” Luther művei CD-ROM-on A technika nem ismer határokat. Napjaink egyik jól ismert eszközén, a CD-lemezen több kötetnyi információt lehet tárolni. Ki is használják ezt a kiadók, amikor lexiko­nokat, szótárakat vagy éppen a történelem nagyjainak műveit jelentetik meg digitá­lis formában. E néhány sorral egy - a kelenföldi konfirmandusoktól ajándékba kapott - német CD-ROM-ra szeretném felhívni a kedves olvasó figyelmét, mely Luther Márton mű­veinek széles körű válogatását tartalmazza. A digitális kiadás azt a tízkötetes, Kurt Aland által szerkesztett, korábban könyv formájában megjelent Luther Deutsch című kiadványt tartalmazza, melyben a szerzők arra a nem kis feladatra vállalkoztak, hogy Luther latin és kora felnémet nyelvű iratait mai modem német nyelvre átültessék. Az egyetlen CD 110 (!) Luther-iratot foglal magába, a Zsoltárok könyvéről tartott első előadásoktól (1513-1515) a fő reformátori iratokon át egészen a nem sokkal halála előtt megírt, Az ördög alapította ró­mai pápaság ellen (1545) című művé­ig. Emellett megtaláljuk a reformátor által szerzett összes éneket, 72 prédi­kációját és az asztali beszélgetések válogatását ugyanúgy, mint 350 ma­gánjellegű, illetve teológiai és politi­kai tartalmú levelét. S ez még nem minden! Kiegészítésként „fellapoz­hatjuk” Luther 170 digitális fotóval il­lusztrált életrajzát és olyan neves teo­lógusok tanulmányait, mint például H. Bornkamm (Bevezetés Luther éle­tébe és művébe) vagy G. Ebeling (A lutheri teológia alapjai). Minden irat­ról megtudhatjuk a keletkezésével kapcsolatos legfontosabb tudnivaló­kat, az egyes helyek magyarázatát és a lemezen szereplő iratok pontos kro­nologikus sorrendjét. Végül, de nem utolsósorban - a német kiadványok­ból sohasem hiányzó - név- és tárgymutatóval egészül ki az adatbázis. A könnyebb olvashatóság érdekében a szoftver lehetővé teszi az adott szövegnek a képernyőn való többféle megjelenítését és annak gyors nyomtatását ugyanúgy, mint egy-egy ismertebb, nevezetesebb Luther-idézet pillanatok alatt való megtalálá­sát. Sőt a keresőprogram segítségével azt is hamar kideríthetjük, hogy például egy- egy igehelyről mondott-e vagy prédikált-e valamit reformátorunk... Aki a CD-ROM-mal kapcsolatban további információkra kíváncsi, az keresse fel a www.digitale-bibliothek.de weboldalt. Ahogyan azt a mai német fiatalok monda­nák: a kitűnő lemez Ein Muss (feltétlenül ajánlatos) minden - németül tudó - lel­késznek, illetve a Luther iránt érdeklődőknek. Blázy Árpád Könyv az Az egyház alapfeladata az ébresztés. „Ébredj fel, aki alszol, támadj fel a ha­lálból, és felragyog neked a Krisztus”- mondta Pál apostol az efeziusiaknak (Ef 5,14). Az ébresztést Isten Szentlel­ke munkálja a lelkekben. Ahol az em­berek lelkileg ébrednek, ott történnek újjászületések, folyik Isten munkája, amellyel a világ kezdetétől fogva an­nak végéig az igaz hit egységében Szentlelke és Igéje által örökéletre el­választott sereget gyűjt magának. Ott épül az anyaszentegyház. Istennek erről az egyedülálló mun­kájáról írt regényes formában, olvas­mányosan, egyháztörténetileg hitele­sen Sükös Pál „A keskeny úton” című könyvében. A regény bemutatja egy lelkipásztor személyes ébredését, majd ezt követően annak a gyüleke­zetnek az ébredését, amelyben szol­gált. A könyv minden olvasónak tanul­ságokkal szolgál. A megfáradtak a megújulásra szomjaznak meg, a keresők a kegyelem rájuk találására nézve nyernek biztatást. A Krisztustól távollevők felébredhetnek. Krisztus szolgáinak öröme sok- szorozódhat meg: érdemes odaszánni életünket a lelkeket ébresztő Krisztus szolgá­latára. A címlapfotó a Békás-szoros gyönyörű panorámájából mutat be egy részletet. A könyvet az Immánuel Kiadó újra kiadta 2004-ben. Ára: 1200 Ft. Megrendelhető (gyülekezeti iratterjesztőknek kedvezményesen) az alábbi címe­ken: Tel./fax: 28/452-335, e-mail: pecelref@freemail.hu ébredésről Martin Lutiin (icsammcllc \\crkc Herausgi'geben von Kurt Aland Medgyessy Péter a magyar kultúra és nyelv megőrzését kéri a határon túli magyar egyházaktól Tempfli József nagyváradi katolikus megyéspüspökkel találkozott munka­ebéd keretében múlt kedden, Nagyvára­don Medgyessy Péter miniszterelnök. A kormányfő Marosvásárhelyről érke­zett gépkocsival Nagyváradra, ott a püs­pöki rezidencia épületében ült közös asz­talhoz az egyházvezetővel. A munkaebéd keretében tartott megbeszélés zárt ajtók mögött zajlott. A találkozó végeztével Tempfli József így búcsúzott magas ran­gú vendégétől: „Sok ilyen találkozót!” Medgyessy Péter ezután sietett haza Budapestre, külön nyilatkozatot nem adott a sajtónak. A gépkocsikonvoj elin­dulása után a megyéspüspök az újság­íróknak megerősítette azt az információt, miszerint a miniszterelnök szeretné érte­kezletre összehívni Budapestre a határon túli történelmi magyar egyházak püspö­keit, a szeptember 11-éré tervezett Ma­gyar Állandó Értekezlet előtti napokban. Tempfli József elmondta: a miniszter- elnök a megbeszélésen megfogalmazta kérését, amely szerint az európai integ­ráció folyamatában a határon túli ma­gyar egyházak tegyenek meg mindent a magyar kultúra, a hagyomány és a ma­gyar nyelv megőrzéséért, ami hozzátar­tozik a magyar identitáshoz. MTI

Next

/
Oldalképek
Tartalom