Evangélikus Élet, 2004 (69. évfolyam, 1-52. szám)
2004-06-06 / 23. szám
2004. JÚNIUS 6. - 11. oldal Evangélikus Élet üzenet az Ararátról _______ ro vatgazda: Jerabek-Cserepes Csilla Tisztíts meg izsóppal, és tiszta leszek, moss meg engem, és fehérebb leszek, mint a hó. (Zsolt 51,9) Alázat és hűség - az izsóp A Biblia növényei közül most a pilisi ifjúsági zenekar „névadójaként” is számon tartott izsópot vizsgáljuk meg kicsit közelebbről. E növényt az Ószövetség többször is, az Újszövetség pedig egyszer említi. Számos - gyógyhatással is bíró - fűszernövényünk tartozik az ajakosok családjába; ezek közül az izsóp elfeledett, ám rokona, a szurokfű (oregano) egyik faja nálunk is igen közkedvelt ételízesítő. A növénycsalád tagjai sok tekintetben hasonlóak, így megkülönböztetésük olykor csak a botanikai ismeretek bővülésével vált egyértelművé. A nálunk is ismert kerti izsóp (Hyssopus officinalis) mérsékelt övi faj, Palesztinában régen nem ismerték. így valószínűleg - a növény mai héber neve alapján azonosítva - a Bibliában egy rokon fajról, a szintén az ajakosok családjába tartozó Szíriái szurokfüről, más néven szír izsópról (Origanum syriacum) van szó. A szír izsóp 50-80 cm magas, dúsan elágazó, lágyszárú növény. Apró, fehér, méhcsalogató kis fürtvirágzatai örvök- ben állnak. Napos, száraz, sziklás hegyoldalakon, törpecserjésekben, de mesterséges kőfalakon, réteken is tömegesen fordul elő. Levele, illetve hajtása illóolajat, keserűanyagot és cseranyagot is tartalmaz. Egyiptomtól Kis-Azsiáig régóta használják fűszerként és gyógynövényként. Hatása a kerti izsópéhoz hasonló. Főleg teaként fogyasztották légúti és gyomorbántalmak esetén. Illóolaja (megfelelő mennyiségben) görcsoldó, keringésjavító és vírusölő hatású. Később az is kiderült, hogy a növény levelein szívesen tenyésznek penészgombafajok, amelyek penicillint termelnek. Ennek a hatását érezhették a leprá- sok is a tisztulási fürdő során (3 Móz 14,4), így ez nem kizárólag rituális értékű lehetett. A Bibliában máshol is a megtisztulási szertartásokra vonatkozó rendeletekben, illetve az ilyenekre utaló igehelyeken találkozunk az izsóppal (4Móz 19,18; Zsolt 51,9; Zsid 9,19). A növény keserűanyag-tartalma miatt a páskát kísérő étel része is lehetett (erről egy korábbi számunkban már írtunk). Más összefüggésben is találkozunk a növénnyel a Szentírásban. Sűrűn leveles, szőrös felépítése miatt sokáig képes magában tartani a nedvességet. A tizedik csapás, az egyiptomi elsőszülöttek megölésének történetében páskabárány vérébe mártott izsóppal hintik be az ajtófélfákat jelként, hogy az Úr ne sújtsa csapással a házat. Az Újszövetség egyetlen helyen említi: amikor ecetbe mártott szivacsot nyújtanak izsópra tűzve Jézusnak a keresztfán (Jn 19,29). Az izsópot gyógyhatása, illata, virága és gyakorisága tehette a vallásos kultusz fontos elemévé. A bűnbánat, az alázat és a megtisztulás kifejezője korai időktől kezdve, a kereszténységben a keresztség szentségének, a középkorban - tartós illata miatt - az állhatatosságnak és a hűségnek a jelképe. Az alázatos lélek képes elfogadni a ránehezedő terheket, Isten iránti hűségének és bizalmának megrendülése nélkül. Az állhatatosság és az alázat megszerzéséhez pedig folyamatos bünbánatra és megtisztulásra van szükségünk. Kereszty Zoltán Nézzétek a mező liliomait című könyve alapján szerkesztette: JCsCs Bakancsot húztak Túraszakkör alakult a mosonmagyaróvári gyülekezetben Bakancsot húztak a mosonmagyaróvári evangélikus gyülekezet tagjai, hogy erdei, hegyi túrával egybekötött kirándulást tegyenek a Börzsönybe. Az év elején ugyanis a presbitérium úgy döntött, hogy az egyházközségben szerveződjön egy túraszakkör, amelynek a tagjai évente háromszor-négyszer kirándulni mennek a gyülekezet költségén. Az ötlet megszületésében nemcsak a természet szeretete játszott szerepet, hanem az a ki nem mondott cél is, hogy a gyülekezeti közösség lépjen ki a templom falain kívülre, és tagjai között a kötetlen formában, közösen átélt élmények eredményeként szorosabb emberi kapcsolatok alakuljanak ki. Az angol közmondás szerint „A puding próbája az evés”, ezért ezt az első kirándulást egyfajta próbának szánták a túrázók, akik között az óvodás korú kisgyermektől a nyugdíjasig mindegyik korosztály képviseltette magát. A külön- busszal utazó csapat Szobnál komppal kelt át a Dunán, majd Nagybörzsöny felé vette az irányt. A résztvevők itt erdei kisvasúira szálltak, a végállomás Nagyirtás volt. Innen gyalog indultak tovább. A kisinóci turistaházat érintve Királyrét volt a tíz kilométeres gyalogtúra végpontja, ahonnan egy másik kisvasúttal érkezett vissza a csapat Kismarosra. Itt már várta a busz a fáradt, de jókedvű túrázókat. Az élmény óriási volt, ezért a kirándulás résztvevői már hazafelé tartva eldöntötték, hogy a túraszakkört életben kell tartani. Sőt a gyülekezet lelkésze már szervezi is a következő utat: busz- szal Dobogókőre, onnan gyalog a Rám- szakadékon át Dömösig, majd sétahajóval tovább Esztergomig, ahol lehetőség lesz a Mária Valéria hídon átsétálni a szomszédos Párkányba. Kiss Miklós Testvér, iskola, testvériskola Bár a Magyarországi Evangélikus Egyház által működtetett középiskolák között újnak számít oktatási intézményünk, a miskolci Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium és Pedagógiai Szakközépiskola, az eltelt néhány esztendő alatt mégis sikerült hagyományteremtő céllal színvonalas ifjúsági rendezvények, pedagógiai konferenciák házigazdájaként bemutatkoznunk. Igyekszünk felvenni a versenyt a nagy múlttal rendelkező evangélikus iskolákkal, nemcsak tanulmányi téren, hanem a sokat emlegetett úgynevezett „hozzáadott érték” teremtése területén is. Ennek egyik formája a testvériskolai kapcsolatok kiépítése, bővítése, más népek, kultúrák megismerése, az európai szemléletmód kiszélesítése. Március 29. és április 2. között a finnországi Kiuru- vesi városából látogatott hozzánk egy 33 fős, diákokból, tanárokból, szülőkből álló küldöttség azzal a nem titkolt szándékkal, hogy a gyakorlatban is realizálja a baráti, testvéri kapcsolatot, amely püspökeink kezdeményezésére a két oktatási intézmény között mindeddig csupán hagyományos, illetve elektronikus levelezés útján valósult meg. A finn tanulók mindegyike a Cantus Firmus nevet viselő egyházi kórus tagja. Miskolci fellépésüket másfél évig tartó komoly munka előzte meg. Színvonalas programmal lepték meg iskolánk diákságát, és külön hangversenyt adtak a miskolc-belvárosi evangélikus gyülekezet tiszteletére. Tisztán csengő hangjuk mellett a belőlük áradó szeretetteljes nyitottság és mély lelkiség tette még emlékezetesebbé számunkra a finn vendégek látogatását. Természetesen mi is igyekeztünk ízelítőt nyújtani a hagyományos magyar vendégszeretetből, diákjaink és szüleik családias hangulattal, házias ételekkel várták „haza” őket a városnéző séták, kirándulások, az országismereti vetélkedő és egyéb tartalmas programok után. A finn látogatók Miskolc nevezetességei mellett Eger és Budapest látványosságait is megtekintették, s reméljük, maradandó élményekkel tértek haza a velünk töltött egy hét elteltével. Köszönjük D. Szebik Imre püspöknek a kapcsolat felvételében nyújtott segítségét, bízunk benne, hogy a sikeres, testvéri együttműködés tovább folytatódik mindannyiunk örömére. Békési Tiborné, az Evangélikus Kossuth Lajos Gimnázium tanára evél&lev Igaz, nem igaz „A HIV-vírus Isten teremtménye. Pont”- írja Rozs-Nagy Szilvia és Lénárt Viktor a Szívvel, lélekkel, AIDS-szel... című cikkben (EvÉlet 2004. május 16.). „Nem szabad elfelejtkeznünk arról, hogy a baktériumok és a vírusok is Isten teremtményei, melyek a létükért és fennmaradásukért küzdenek” - hangzott el a dr. Papp Lajos szívsebészszel Minden kegyelem címmel készült interjúban (EvÉlet 2004. május 23.). Első olvasásra mind a két mondat ugyanazt állítja. Beszélgetek róla a családon belül és keresztény közösségben, többek között lelkésszel is. Valami ugyanis nem stimmel. Elolvasva és a Biblia tanításának mérlegére téve a két írást, be kell látnunk, hogy az AIDS-es cikk HIV-vírussal kapcsolatos állítása nem igaz, míg Papp professzornak a baktériumokról és vírusokról szóló mondata igaz. Miért gondolom, mondom mindezt? A Bibliában a teremtésnél hétszer olvassuk azt, hogy „látta Isten, hogy ez jó", illetve ezt: „És látta Isten, hogy minden, amit alkotott, igen jó. ” Ha ez igaz - márpedig keresztény ember nem indulhat ki másból akkor az élővilágban teremtett isteni rend is jó. E rendnek elemei, alkotói és részesei a baktériumok és a vírusok is, amelyek a dinamikus változásban lévő biológiai egyensúly (nem statikus egyensúlyról van szó) fenntartásának fontos szereplői. Vagyis annak, hogy egyes növény- és állatfajok tartósan vagy földi értelemben véglegesen ne jussanak domináns helyzetbe, hogy egyes növény- és állatfajok rövid időn belül ne pusztuljanak ki, valamint hogy a fajok láncolatában mindegyik maradjon meg addig, amíg a feladatát egy másik át nem veszi. Az élővilág egyszerűbb és fejlettebb szereplőinek Istentől a teremtésben kapott feladata ez. Akkor tehát az AIDS betegséget okozó HIV-vírusnak meg a kolera, pestis, TBC stb. kórokozójának, illetve a rákkeltőknek is ez a feladatuk? Vajon ők is Isten teremtményei? Mennyiben igen és mennyiben nem? Azt mondhatjuk, hogy ezen vírusok molekuláit, genetikai szerkezetét is Isten teremtette - de nem az ember elpusztítására. Az embert szerető Isten nem tesz ilyet. Az ember a bűnbeeséskor - a teremtés után, azóta mindig és ma is - fellázadt és fellázad Isten ellen. E lázadásának következményei vannak: betegségek, háborúk, népirtások, szenvedés, a környezet manipulációja és pusztítása stb. A vírusok, baktériumok, gombák stb. akkor válnak betegségek kórokozóivá, amikor a bűn következményei lesznek. Isten nem HÍV- és veszettségvírusokat, kolera- és TBC-baktériumokat teremtett, hanem a bűn eredményeként ezek az organizmusok azokká váltak. Meghalunk, pedig Isten nem teremtette a halált, csak az életet. A halál az Isten elleni lázadásunknak, vagyis a bűnnek következménye. Isten azonban nem nyugodott bele abba, hogy a bűn fizetsége a halál legyen. Jézus Krisztust küldte el, hogy halálával megmentse a bűn következményeit viselő embert. Isten azonban nem kényszeríti ránk a kegyelmét: kéri, fogadjuk el, mert ő ingyen adja. Súlyosabb esetben a bűn külső következményeit az újjászületett ember is élete végéig hordozza, de a belső embere tiszta lehet, olyan, mint a ma született csecsemő (quasi modo geniti). A mennyei Atya szereti és magához hívja az AIDS-ese- ket, a TBC-seket, a leprásokat, a depressziósokat - de gyűlöli az AIDS-et és a többi nyomorúságot okozó bűnt. Befejezésül egy személyes kérés. Rozs-Nagy Szilvia és Lénárt Viktor azt írják cikkükben, hogy az AIDS-eseknek „túl sok elutasításban volt eddig részük az egyház részéről”. Kérem, fejtsék ki, hogy mely egyház részéről érte őket elutasítás. Magyarországon az evangélikus egyház és gyülekezetei részéről hol és mikor tapasztaltak ilyesmit? Ha konkrét esetekről tudnak, osszák meg velem. Postacímem a szerkesztőségben megtalálható. Garádi Péter (Biatorbágy) Az alábbi körlevél szövegét pünkösd vasárnapján valamennyi evangélikus gyülekezetben felolvasták. PÜSPÖKI KÖRLEVÉL Hazánk történelmi mérföldkőhöz érkezett. Június 13-án, vasárnap azért járulunk az urnákhoz, hogy kifejezésre juttassuk; kik azok a személyek, akikre Magyarország képviseletét ötéves időtartamra bizalommal rábízzuk. Felelősek vagyunk hazánk jövőjének alakulásáért. Ezért bizalommal kérjük testvéreinket, választásukkal juttassák kifejezésre akaratukat. Mielőtt a választáson döntésüket meghoznák, javasoljuk, vizsgálják meg az egyes listákon szereplő személyek eddigi tevékenységét, s a legjobb lelkiismeretük szerint adják le szavazatukat a bizalommal kitüntetett jelöltekre. Kérjük, foglalják imádságukba hazánk holnapját és Európa jövőjét, az Európai Unió parlamentjében majdan tevékenykedő képviselők szakmai, felelős és lelkiismeretes munkáját abban a jó reménységben, hogy honfitársaink célkitűzései között nemcsak az anyagi jólét elérése, hanem a szellemi értékek megbecsülése és a lelki kincsek felfedezése is helyet talál. „Az igazságosság felmagasztalja a népet, a bűn pedig gyalázatukra van a nemzeteknek. ” (Péld 14,34) Isten áldja meg hazánkat, nemzetünket, hogy mindannyian jól betölthessük evangéliumi küldetésünket az ő dicsőségére és mindnyájunk üdvösségére. Erős vár a mi Istenünk! Budapest, 2004. május hó Gáncs Péter püspök D. Szebik Imre püspök Ittzés János püspök DR. NAGY GYULA AZ EGYHÁZ MAI TANÍTÁSA EVANGÉLIKUS DOGMATIKA 11/1. kötet A bűn lényege eredete és következményei (Hamartológia) Az Evangélikus dogmatika második kötete mai teológiánk és igehirdetéseink talán legtöbbet vitatott kérdésével foglalkozik: mi okozza új évezredünk világa közösségi és személyes emberi életének végzetes megromlását, annak ellenére, hogy Isten jónak és boldognak teremtette meg az embert és világát? Az új dogmatikai kötet erre a kérdésre keresi a Szentírás teljes igéjének, kinyilatkoztatásának a válaszát. A kötet fő fejezetei: Az erkölcsi romlás, a bűneset igazi gyökere, az ember önző elszakadása Istentől és akaratától - A velünk született, eredendő bűn bennünk és tényleges bűnök - Isten kinyilatkoztatott törvényének a hármas szerepe az életünkben - Akaratunk „szolgasága” a bűn hatalma alatt - A bűn végzetes következményei: a lelki, a testi és az örök halál - „Istenem, miért?” - A személyes Gonosz, a Sátán realitása világunkban. Ez az újabb evangélikus dogmatikai kötet sem csupán a lelkészek és teológiai hallgatók számára íródott. A gyülekezetek tagjainak, de az egyházon kívüli, elfogulatlan olvasóknak is segítséget szeretne adni a mai ökumenikus kereszténység szellemében Jézus Krisztus megváltása és a teljes Szentírás igazi megismerésében. 160 oldal • A5 • kötött • 950 Ft. Megrendelhető a Luther Kiadónál (1085 Budapest, Üllői út 24. • Fax: (1) 486-1229 • e-mail: kiado@lutheran.hu), az egyházi könyvkereskedésekben és az evangélikus gyülekezetek iratterjesztéseiben.
