Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-06-29 / 26. szám

Evangélikus Élet 2003. JÚNIUS 29. 5. oldal Kálvin - az ember és a reformátor Willem Van ’t Spijker könyvéről Kálvin János életművének, hatásának és teológiájának életrajzi áttekintését nyújtja Willem Van V Spijker új, „Kál­vin élete és teológiája” című könyve. A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója által megjelen­tetett színes és érdekes kiadvány élve­zetes olvasmány teológusoknak és ér­deklődő laikusoknak egyaránt. A szerző elsőként a 16. századi fran­ciaországi viszonyokat, majd Kálvint, családját és életének, illetve munkásságá­nak alakulását mutatja be. A későbbi re­formátor 1509-ben született Noyonban, és 1564-ben Genfben hunyt el. Édesapja papnak szánta, de mielőtt elkezdhette vol­na a tulajdonképpeni egyetemi képzést, a szülői akarat a jogtudomány felé fordítot­ta. Kálvin engedelmeskedett, 1533-ban jogi doktorátust szerzett. Rendkívül jó emlékezőtehetséggel bírt, sokat és szor­galmasan tanult. Jól ismerte a klasszikus irodalmat. A humanista műveltség hatá­sára fordult a bibliai szövegek és az egy­házatyák müvei felé. Saját megtéréséről - Lutherrel összeha­sonlítva - rendkívül szűkszavúan szól. „így történt, hogy elszólítva a filozófiai ta­nulmányoktól, a jogtudomány felé fordul­tam, melyben mintegy az atyai akaratnak engedelmeskedve igyekeztem hűséggel helytállni. Isten mégis gondviselésének ti­tokzatos zablájával végül más útra vezé­relt. És azonnal, amikor a pápaság babo­náiba már makacsabbul beleragadtam, mintsem hogy ily mély mocsárból egy­könnyen kimenekedhettem volna, lelke- met, amely életkora miatt már felettébb megkeményedett. Isten egy hirtelen meg­téréssel az engedelmességre kénysze­rítette.” (25-26. oldal) 1531-ben Párizsba látogatott. 1533- ban Nicolas Cop rektor evangéliumi be­széde miatt - amelyért Kálvin legalább részben felelős volt - feszült helyzet ala­kult ki. A sorozatos üldözések miatt 1535-ben Kálvin végül jobbnak látta el­hagyni a várost, és ezzel kezdetét vette a vándorlások sora. A könyv követi életé­nek stációit. Legterjedelmesebben a leg­fontosabb állomásról, Genfről és az ott végzett tevékenységéről olvashatunk. A reformátor szeme előtt egy, az evan­gélium uralma alatt élő állam (civitas Christiana) képe lebegett. A gyülekezetét- az istentiszteletet éppúgy, mint ennek alapján az egyház egész szervezetét - az úrvacsora köré építette fel. Komolyan vette és „megtartatta” a bibliai alapon nyugvó tiszta tanítást (doctrina) és az egy­házfegyelmet (disciplina). Szigora - fő­ként az, hogy meghatározták, ki vehet úr­vacsorát, és ki nem - sokak nemtetszését váltotta ki. Végül - számtalan ellentét, né­zeteltérés és vita után, 1552-ben - Kálvin tanítása Genf hivatalos teológiájává vált. Willem Van’t Spijker könyvének kö­szönhetően közelebbről is megismerked­hettünk Kálvin egyházszervezői tevé­kenységével, valamint teológiai munkás­ságával. A reformáció második nemzedé­kéhez tartozóként megtehette, hogy Lu­ther - és mások - gondolatait beépítse gondolatrendszerébe, és az egészet új egységgé formálja. 1536- ban jelent meg fő műve, „A ke­resztyén vallás rendszere” (Institutio christianae religionis), amit aztán több­ször is átdolgozott, bővített. Az Institu- tiót - melynek célja az volt, hogy olvasó­it a Szentírás jobb megismeréséhez segítse - utoljára 1559-ben adta ki. 1537- ben választották lelkésszé. Ige­hirdetői és lelkigondozói tevékenysége mellett nem feledkezhetünk el szervezői és oktatói tevékenységéről, kiterjedt le­velezéséről sem. A szerző olvasmányos munkája be­mutatja az elhivatottságáról és kiválasz­tottságáról meggyőződött Kálvin Jánost- az embert és reformátort. Művének gazdag irodalomjegyzékével a továbbol- vasást és az esetleges további kutatást is nagyban elősegíti. GaZsu A könyv megvásárolható a Huszár Gát pa­pír- és könyvesboltban (1054 Budapest, Deák tér 4.). Ára 1100 forint. Keszthelyi kastélymúzeum: nyáron éjszaka is nyitva A nyári időszakban este tíz órakor új­ranyitja kapuit a keszthelyi Helikon Kastélymúzeum, amely meghatáro­zott napokon éjfélig várja majd a láto­gatókat - tájékoztatta Czoma László, az intézmény igazgatója az MTI-t. A Balaton-parti közgyűjtemény a me­legebb éghajlatú országokban kialakult szokásokhoz igazodva változtatja meg nyári nyitvatartási rendjét.- Az időnként 40 Celsius-fokos me­legben nem várhatjuk el vendégeinktől, hogy a Festetics-kastélyt válasszák a Ba­laton helyett - indokolta a döntést az igazgató. Ismertetése szerint a szokásos, este hat óráig tartó látogatási időn túl jú­liusban és augusztusban hetente három alkalommal - kedden, csütörtökön és szombaton - este tíztől éjfélig újra meg­nyitják a múzeum kapuit. Az éjszakai látogatáson elsősorban a fő­úri életformát bemutató termeket nyitják meg a látogatók előtt. A gyertyával kivilá­gított termekben a hangulatot korhű ruhába öltözött teremőrök teszik majd teljessé. A külön költségek miatt az éjszakai belépők árai mintegy 15-20 százalék­kal lesznek magasabbak a nappali je­gyekénél. Az igazgató reményei szerint az új nyitva tartásnak köszönhetően az eddig is 200 ezret meghaladó éves látogatószám további 10-15 százalékkal emelkedik. Czoma László szólt arról is, hogy az Ybl Miklós tervezte kocsiházban augusztus­ban nyílik Közép-Európa legnagyobb hintó- és lóvontatású szánkó múzeuma. A gyűjtemény elsősorban az Oszt­rák-Magyar Monarchia területén a 18-19. században használt, illetve készí­tett hintókat mutatja be. A keszthelyi kastélymúzeum jármű­gyűjteményben többek között látható lesz Ferenc Ferdinand, Mária Valéria és Ru­dolf trónörökös egykori lovas kocsija. Ugyancsak augusztusban nyílik az „Ezer éve együtt” című kiállítás, amely római katolikus, református, evangélikus, zsidó, görög katolikus és görögkeleti szerb vallá­si emlékeket, egyházi kincseket mutat be. Az Eiffel tervezte pálmaházban és a hozzá kapcsolódó 2,5 hektáros ligetben szeptembertől lesz látogatható a Bala- ton-felvidék füvészkertje. MTI Válogatott rádiós áhítatok CD-n LÉLEKTŐL LÉLEKIG Telitalálat a Tóth Árpád verséből vett cím. Ebben az órában a tíz áhítat hallgatá­sa során az Úr Jézus - Csoszánszky Márta és Gáncs Péter hangján át - hozzám szóló üzenetét „egyenes adásban” élhettem át. Igen, személyesen és közvetlenül nekem, lélektől lélekig szólt az örömhír! Jézus lelkigondozása mindig ilyen személyes: amikor veled beszél, csak te vagy a fontos a számára; s szavának életújító ereje van. Hallgasd hát őt minden lehetőséget megragadva! Csak elfogultan tudok ezek közül az ötperces, „mini” hangüzenetek közül ki­emelni egyet, amely különösen is megérintett: Ne félj! - ez a biztatás életem ve­zérigéje is, s az erről szóló gondolatok talán sokaknak jelenthetnek bátorítást: „A félelem tünete a bűnnek. Jézus szabadítónak jött. Elvégeztetett! Ez a mi félel­münk egyetlen ellenszere. Üdvözlégy, kereszt, egyetlen reménységünk!” Az Atya-Fiú pünkösdi Lelkének gazdag áldása kísérje az Evangélikus Misszi­ói Központ legújabb, lélektől lélekig ható CD-szolgálatát! Bizony misszió ez a javából, hogy ne a jeges űr válasszon el minket Istentől és embertársainktól. Eh­hez fogadjuk meg a CD utolsó üzenetét is: „Szüntelenül imádkozzatok!” Garai András „Hallgattuk, ahogy a harangszó Elindul Pestről és Budáról S a Sziget szent csöndjében összeér... ” (Reményik Sándor: Harangok találkozása) A budai hegyvidék alján szerényen meghúzódó kis múzeum - a magyar öntészet kiemelkedő szakmúzeuma - alakulásától, 1964-től feladatának te­kinti a „legszebb öntvény”, a harang­kutatás történetének, művészetének, a mindennapi életben betöltött szerepé­nek széles körű ismertetését, a ha­rangöntés tárgyi emlékeinek, doku­mentumainak gyűjtését. Az 1997-ben rendezett első ankét még csak egy szép tudományág művelé­sére kívánta felhívni a figyelmet, ám a harmadik rendezésébe - melyet a Seltenhofer harangöntő dinasztia tiszte­letére emléktábla-avatással egybekötve tartottak Sopronban - német és osztrák harangszakértők is bekapcsolódtak. A mostani, negyedik összejövetel 12 hazai előadója mellett angol, francia, olasz, német, spanyol, finn, szlovák, holland és erdélyi meghívott tartott színes beszá­molót a a legfrissebb kutatási eredmé­nyekről - új témákat is felvetve. 2003. június 12-14-én messzi tájak harangjai „találkoztak” a magyar harangokkal, il­letve neves kampanológusok a magyar kollégákkal. „Az idei ankéton már a harangjáté­kokra helyeztük a súlyt, új színnel gaz­dagítva a tudományos kutatást. Ezt segí­tik a Szabados-féle harangjátékokkal bemutatott koncertek” - mondta dr. Lengyelné Kiss Katalin, az Öntödei Mú­zeum igazgatója. Ezt követően Szaba­dos György harangjáték-konstruktőr a látvány és a zenei hangzás együttes ha­tásáról beszélt, és a környezethez való esztétikai illeszkedést emelte ki. A harang zenei eszköz, történelem- könyv, műtárgy. Pierre Paccard francia harangszakértő vetített képes előadásá­ban megszólaltatta a „Dávid király a ha­rangkerékkel” című 15. századi iniciálét és egy 5. századi kínai harangjátékot. Dr. Benkő Elek régész a Magyarorszá­gon található középkori bronzöntő mű­helyek maradványairól számolt be a je­lenlévőknek. Hegedűs Gyöngyi tanár a délvidéki református harangokról szólva megmutatta, hogy egy-egy közösség életéhez mennyire hozzátartoznak a ha­rangok. A résztvevők nagy érdeklődéssel fo­gadták dr. Patay Pál kampanológus Ma­gyarország harangjairól szóló előadását. Eddig 17 000 darabról készített cédula- katalógust. Gyűjtőmunkája révén a ku­tatók számára is hozzáférhető számító- gépes adatbankot hozott létre. Figyelme a sokszor történelmi dokumentumoknak számító harangfeliratokra is kiterjed. Juray Gembicky szlovák tanácsos a harangöntészet története és a harangok dokumentálása terén elért eredményeit ismertette, kiemelve a kutatás során a környező országokkal kialakult jó kap­csolatokat. Francesco Llop I Bayo ha­rangszakértő a spanyolországi harango- zási szokásokról tartott előadást. Várady József református lelkész a Magyarországon fellelt református ha­rangokról és azok öntőiről szólt. (Be­szélgetésünk közben megtudtam, hogy munkája kezdetekor megkereste az evangélikus egyházat, hogy egyidejűleg feldolgozná az evangélikus templomok harangállományát is, de felajánlására nem kapott választ.) Költő Imre lelkész Kelet-Felvidék elpusztult református ha­rangjairól festett szomorú képet. Gom­bos Miklós mester érdekes előadásában a harangöntés feszültségekkel és örö­mökkel teli pillanatairól, valamint az ütőszerelés és a toronyba való behelye­zés várakozásteli perceiről szólt. Paavo Rönkkö mérnök a finn Vaskikello 1501 darabos haranggyüjte- ményének különlegességeivel, a 8 grammostól a 8 tonnásig terjedő „ha- rangcsodákkal” ismertette meg a jelen­lévőket. Mindezeken túl az előadásokban hallhattunk a naponta felcsendülő déli harangszó felvételéről, a magyarországi toronyórákról és harangozógépekről, az egri székesegyház új harangjáról, a ha­rangok károsodásának okairól. Két este koncert is színesítette a programot: egyik nap a Millenáris Parkban - Kárászy Szilvia zongoraművésznő köz­reműködésével - a Szabados György ál­tal épített, 60 harangból álló harangjáté­kon adtak hangversenyt. Másnap pedig a Deák téri evangélikus templomban tartottak orgona- és harangjáték-bemu­tatót Trajtler Gábor orgonamüvész se­gítségével. A feszített tempójú, de kitűnő ankét egész napos autóbusz-kirándulással, Eger és környéke látnivalóinak megte­kintésével, illetve a szakmai kapcsola­tok nemzetközi erősítésével ért véget. Schelken Pálma Harangtörténeti ankét az Öntödei Múzeumban Hetven éve született Páskándi Géza Kiállítás a Petőfi Irodalmi Múzeumban A magyar kulturális élet az utóbbi években igyekszik jóvátenni azt a sok igazságtalanságot, amelyet a „nehéz korszak” művészeivel szemben elkö­vetett. Egyikük, Páskándi Géza idén ünnepelné 70. születésnapját, így má­jusban több megemlékezést is rendez­tek tiszteletére. A Petőfi Irodalmi Mú­zeum filmet állított össze az íróról, ismerősei, barátai pedig kerekasztal- beszélgetés formájában elevenítették fel alakját személyes emlékeik elbeszé­lésével. Páskándi szülőfaluja, a festői szépsé­gű kicsiny Szatmárhegy Szatmárnémeti mellett fekszik. Öt évvel ezelőtt, az író születésének 65. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségek keretében ame­lyen természetesen a magyar tudomá­nyos és művészeti élet jeles képviselőin kívül Szatmárhegy apraja-nagyja részt vett - utcát neveztek el róla, és a szülő­házán is emléktáblát helyeztek el. Gazdag életút áll mögötte. 1949 és 1953 között Bukarestben az „Ifjúmun­kás” című lapot szerkesztette. Húszesz­tendős korában, 1953-ban iratkozott be Kolozsvárott a Bolyai János Tudomány- egyetem Bölcsészettudományi Karára. Ekkor lett a kolozsvári „Utunk” című fo­lyóirat munkatársa is. Az 1956-os forra­dalom Páskándi Géza további életútját is meghatározta. A forradalom idején tanú­sított gerinces magatartása miatt 1957- ben ugyanis több társával együtt - „nyil­vános izgatás” vádjával - ő is bíróság elé került. Hat évre ítélték. A nehéz börtön­évekről visszaemlékezéseiben tudósított. Szabadulása után elvették tőle a közlési jogot, melyet csak 1965-ben kapott visz- sza. 1970 és 1974 között a Kriterion Könyvkiadó főlektora lett. A szabad szó­lás érdekében 1974-ben áttelepült Ma­gyarországra. A ma is működő Kortárs című irodal­mi folyóirat munkatársa volt egészen 1991-ig. Több más fontos tisztséget és munkakört is betöltött. Az Erdélyi Ma­gyarság című lap és a Magyar Televízió Magyarok című műsorának szerkesztő- bizottsági elnökeként is működött. A Magyar írók Szövetségének választmá­nyi tagja lett,, és 1992 és 1995 között a Magyar Művészeti Akadémia elnökségi tagjává választották. Számos kitüntetést kapott. Romániá­ban elnyerte az írószövetség díját, Ma­gyarországon 1977-ben József Attila-díj- ban, 1991-ben a Magyar Művészetért Alapítvány Díjában, 1992-ben Kortárs Díjban, 1993-ban Kossuth-díjban és 1997-ben (halála után) Szép Emő-díjban részesült. Életművének csupán a felsorolása is több oldalt vesz igénybe. Az irodalom szinte minden műfajában otthon volt. Verseskötetei, novellái, elbeszélései, re­gényei jelentek meg. Drámáinak sorát mutatták be a legrangosabb színházak Budapesten és a magyarországi nagyvá­rosokban, valamint Erdélyben: Kolozs­várott, Nagyváradon, Sepsiszentgyör- gyön, illetve Londonban, Kassán, Len­gyelországban és az Amerikai Egyesült Államokban. Színpadi szerzőként is nagyon nép­szerű. Gyermekeknek szóló regényei, verskötetei - A szárnyas bocs, A papírre­pülő eltérítése, A Bolhakirály és társai - igen nagy sikert aratnak a kicsinyek kö­rében ma is. Önéletírása halála után egy évvel a Lakitelek Alapítvány gondozásá­ban jelent meg. 1988-ban mutatták be a Margitszige­ten Koltay Gábor rendezésében A költő visszatér című Petőfiről szóló zenés da­rabját. A Páskándi Géza-emlékkiállítást az író halálának évfordulóján, 2003. május 19-én nyitották meg a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Ezen az ünnepi eseményen megjelent az író özvegye, lánya és uno­kája is. A Maród István által rendezett kitűnő tárlat válogatást ad Páskándi Géza köny­veiből, fényképek, rajzok segítségével bemutatja életrajzát, és számos kéziratot, levelet tár a látogatók elé. Történeti Hiva­talból sikerült megszerezni az író ítéletét is, amely miatt aztán a Duna deltáján kényszermunkát kellett végeznie ember­telen, kegyetlen körülmények között. A kiállítás mottóját egy Páskándi- idézet adja. „A méltó túlélés a boldogság maga ”. Egyes mondatait papírszalagok­ra írva emeli ki a kiállítás. Ezekből a fi­lozofikus eszmefuttatásokból az író Is­tenbe vetett hite is sugárzik. Berényi Zsuzsanna Ágnes A kiállítás szeptember 30-ig tekinthető meg a V, Károlyi M. u. 16. alatt. Nyitva keddtől va­sárnapig 10-18 óráig. vJ 4 I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom