Evangélikus Élet, 2003 (68. évfolyam, 1-52. szám)

2003-06-22 / 25. szám

2003. JÚNIUS 22. 11. oldal Evangélikus Élet KATTINTSON RANK! A győri Péterfy Sándor Evangélikus Oktatási Központ honlapja és Világháló Az Intelligens Egyház Munkacsoport rovata. Rovatgazda: Babics Csaba Honnan - hová? Részben hat, részben három éve működik új szabályrendszere szerint evangéli­kus egyházunk. Az indulás óta sokan sokféleképpen értékelték, milyen is ez az új felállás, miben hoztak előrelépést a változások, miben nem. Összességében el­mondható: sokkal jobb, életszerűbb lehetőségeket biztosítanak a jelenlegi törvé­nyek, működési elvek, annak ellenére, hogy még nem értük el a tökéletességet. A zsinat elnöksége hivatalba lépésekor tervbe vette, hogy a választási ciklus fél­idejében átfogóan áttekinti az eddigi tapasztalatokat, s megkísérel összegző ja­vaslatokra jutni. Ennek első állomása volt a május utolsó napjaiban Sopronban tartott elnökségi ülés. A mindennapi életben egyre nagyobb szerepet kapnak a számítógépek. Nemcsak a hagyományos területeken, az egyetemeken, kutatásban, mérnöki munkában találkozhatunk velük, de egyre gyakrabban a hétköznapok során is. Egy amerikai felmérés sze­rint az Internetre kötött gépek száma ma már a több száz milliós nagyság­rendet is eléri. A weben hatalmas mennyiségű információ található meg, amely már szinte áttekinthetetlen. Az Interneten feltűnő új oldalak megjele­nése olyan gyors, hogy ha valaki min­den másodpercét csak az újdonságok megtekintésével töltené, akkor sem tudna lépést tartani vele. Hogy ez jó-e vagy sem, arról eltérőek a vélemények, de az tény, hogy ez a technika - mini­mális anyagi ráfordítással - elősegíti az ismeretek, gondolatok gyors áramlását. Ma már minden intézménynek „illik” elektronikus elérhetőséggel, e-mail címmel, weboldallal rendelkeznie. Ha a műiket érdeklő információkat szeret­nénk könnyen, hamar elérni ebben a ha­talmas rendszerben, akkor nem árt, ha va­laki felhívja rá a figyelmünket. Ezúttal a győri Péterfy Sándor Evangélikus Oktatá­si Központ honlapját szeretnénk olvasó­inknak bemutatni. A http://church.lutheran.hu/gyorisk címre kattintva a győri evangélikus szi­getet ábrázoló kezdőlapról az iskolaköz­pont menüponton keresztüljuthatunk be honlapunkra. A képernyő bal oldalán ta­lálható menüpontok segítségével az ál­landó dokumentumokat érhetjük el. Itt az érdeklődők, szülők, diákok bármikor be­tekinthetnek az iskola házirendjébe, ala­pító okiratába, tájékozódhatnak az iskola Gyermekkorom egyik meghatározó sze­mélyisége volt Ruttkay Miklián Ödön, Ödi bácsi, édesanyám nagybátyja, aki­nek a lakásában mint albérlők éltünk. Kefebajuszos, szemüveges, csokornyak­kendős, nadrágtartós, csendes öregúr volt ő, aki Sándy Gyula tervei alapján felépítette ezt a wittenbergi vártemplom for­májú szép épületet Monoron. Mindez 64 éve történt. A monori evangélikus gyülekezet ezzel az évfordulóval együtt ünnepelte parókiájának fel­szentelését az elmúlt vasárnap. Végignézek a sorokon. Csu­pa kedves ismerős és barát, kö­zöttük sokan a monori gyüle­kezetből. Hány és hány találkozás, komoly megbeszé­lés, Isten ügyéért való aggódás köt össze minket. Nem olyan régen önállósodott két gyüle­kezet itt: Monor és Bénye. Több évtizedes kapcsolódás után most a két gyülekezet önállóan keresi a fejlődés lehetőségeit. Itt vannak a bényeiek is. A testvéri szeretet talán így érlelődik. Nem beszélünk róla, de összetartozunk. Luther kedves zsoltára a 118. zsoltár. A nyíregyházi gyülekezet tagjai évről évre egész napos pünkösdi együttléten élhetik át a Szentlélek megelevenítő ál­dásait a tizenhárom éve felavatott var­gabokori imaházban és annak csupa zöld növényekkel körülvett kertjében. A bibliaolvasás évében pünkösdhétfő igehirdetési alapigéje (ApCsel 15,7-12) adta a csendesnap fő témáját: „Hallják az evangélium igéjét, és higgyenek!" Göllner Pál nyitóáhítatában kiemelte: Isten választja ki szolgáit, hogy ők a hit­ébresztés szándékával hirdessék az evangéliumot azoknak, akikhez küldi őket. Adámi László lelkész, a nap házi­gazdája arról tett bizonyságot, hogy Is­ten különbségtétel nélkül adja Szentlel- , két mindazoknak, akiknek hit által történetéről, etikai elvárásairól, illetve megismerkedhetnek az intézmény dol­gozóival. Az iskola különböző funkcióinak meg­felelően megtalálhatjuk az aktualitásokat is. A képernyő jobb oldalán az oktatási központ egyes intézményeiről szerezhe­tünk információkat: elolvashatjuk az óvo­da online pedagógiai programját, meg­tudhatjuk, hogy az általános iskola és a gimnázium milyen szakköröket, elfog­laltságokat kinél a gyerekeknek, valamint értesülhetünk versenyzőink eredményei­ről. E helyütt kiemelt fontosságú a pálya- választási tanácsadás, amelyet olyan csa­ládoknak ajánlunk figyelmébe, akik evangélikus szellemben szeretnék nevel­ni gyermekeiket. D. Szehik Imre püspök igehirdetésében három csoport felé fogalmazza meg az üzenetet. Egyház, örülj ebben az elége­detlen világban! Papok, legyetek áldássá, mert átkozott világban élünk! Egyháznak „drukkolok”, vállaljátok hiteteket, mert nyitott szívvel várunk benneteket! A gyülekezők között a gyülekezet ré­gi lelkészei is itt vannak. Dr. Muntagné Bartucz Judit, Cselovszky Ferenc, Selmeczi Lajos, akinek a fia lett a mosta­megtisztította a szívét. Ezt követően Fü­le Lajos néhány szép, szívhez szóló ver­sével szolgált a jelenlévők között, Garai András pedig három Reményik Sándor- vers kapcsán mondta el pünkösdi gondo­latait - így például megosztotta aktuális igei üzenetekkel tűzdelt válaszait az „Igaz beszéd hitem dolgában ” című vers nyolc kérdésére. A vargabokori testvérek ízletes töltött káposztával és sokféle finom sütemény­nyel látták vendégül a mintegy százötven fős pünkösdi gyülekezetét. A résztvevők délután öt bibliakörben keresték a választ arra a kérdésre, hogy mit jelent ma szá­munkra az apostoli üzenet: Nem szabad igát tenni a tanítványok nyakába. Megfo­galmazódott az a válasz is, miként lehet Minden oldalról elérhető a diákönkor­mányzat is, ahol a működési szabályzat mellett az éves munkaterv is megtalálha­tó. A böngésző tájékozódhat a tervezett nyári táborról is. Terveink szerint képek­kel is bővíteni fogjuk ezt az oldalt. Egy weboldal akkor éri el a kívánt ha­tást, ha a tartalmas, esztétikus és időszerű. Hogy megfelelünk-e ezeknek a szempont­oknak, azt az Interneten barangolóknak kell eldönteni. Az iskola számítástechni­ka-tanáraként igyekszem a tanítási munka mellett úgy frissíteni, alakítani a honlapot, hogy az a fenti követelményeknek minél inkább megfeleljen, de szívesen fogadok minden jobbító szándékú javaslatot a jdecsei@freemail.hu címre. Téri Lászlóné Décsei Julianna ni monori lelkész, Szakács Tamás, Detre Lajos, a templomépítő lelkész családtag­jai. Mennyi emlék. Nézem az arcokat. Mennyi súlyos, nehéz emlék, mennyi bol­dogító, felemelő emlék. Az egyik testvér fuvolájának magas szólama valami szépséges követésben rajzolódik a másik komoly, mély hangsorai fölé. Miközben állunk az új parókia teraszán, liturgikus mondatokat mondunk, ének­lünk, és áldó igéket olva­sunk, arra gondolok, hogy ezen az ajtón keresztül majd hétköznapi találkozások jönnek létre. Gyerekek sza­ladnak be, hogy leüljenek a vacsorázóasztalhoz. Barátok és segítséget kérők kopog­nak be. Kutya heveredik a küszöbre. Az oltárkép hatalmas festmény. Jézus középen. Körülötte betegek, szegények, nyomo­rultak. Az arcok mai, magyar arcok. Köztük a festőé az egyik. Bármelyikün­ké lehetne. Mind Jézus körül gyüleke­zünk. Ünnepiünk. Gyógyulunk. önként felvenni Jézus igáját, és úgy kö­vetni őt. Hudák Sándor az Evangéliumi Börtönmisszióban szerzett konkrét, mai példáival illusztrálta ezt a témát. Megren­dítő, de egyben csodálatos bizonyságtétel volt ez a Léleknek a megkeményedett emberi szívekben elvégzett munkájáról. A záró úrvacsorái istentiszteleten Lábossá Péter igazgató lelkész így hir­dette a pünkösdi örömhírt: „Csak az Úr Jézus kegyelme által üdvözölhet bárki.” Ahogyan a délutáni hirtelen jött zápor felüdítette az eltikkadt természetet, úgy elevenedett meg a jelenlévők szíve az ige záporától ezen a pünkösdhétfőn. Á Lélek ünnepén átélhették a Krisztussal való kö­zösség mennyei örömének az előizét is. Garai András Első alkalommal találkozott az elnök­ség úgy, hogy a hazaindulás nem siettette a megbeszélés végét: késő estébe nyúltak az értékelések. Az előzetes gondolatokból az tűnt ki, hogy számos olyan terület van, amely átgondolásra érdemes, s a fő kérdé­seket megpróbáltuk valamelyest rend­szerbe foglalni. Világossá vált, amit sej­tettünk: az egyes részelemeket nem lehet egymástól elválasztva szemlélni. Átfogó válaszokat egyetlen estén - ha mégoly hosszúra nyújtott is - nem lehet adni, részválaszoknak pedig a stratégiai átgondolás során nem láttuk értelmét. Viszont meghatároztunk olyan kérdéskö­röket, amelyek körüljárása megadhatja, hogy milyen irányban is érdemes gon­dolkodnunk a továbblépés érdekében. Ezekhez a válaszokhoz pedig két alapve­tő helyzetmegállapítást látunk - örven­detes egységben - szükségesnek. Meglá­tásainkat az alábbiakban adjuk közre. Sürgetően fontos lenne az alapok meghatározása: egyházképünk teológiai megfogalmazása. Szükségesnek érezzük annak teológiai átgondolását, kik is va­gyunk, mi végre van a Magyarországi Evangélikus Egyház - tagonként és együttesen! Hogyan, miben látjuk egy­házunk feladatát, küldését a mai magyar társadalom részeként? Milyen kihívá­sokra kell választ adnunk, s mit tartal­mazhatnak ezek a válaszok? Ebben a kérdésben az országos közgyűlés elnö­keihez fordultunk javaslattal: a közgyű­lés teológiai bizottságára alapozva indít­sanak el széles körű diskurzust, hogy közösen tudjunk kialakítani vállalható alapelveket. Feltétlenül szükséges egy átfogó egy­házfelmérés elvégzése. Bár a gondolat többször felmerült, a részelemek elké­szültek, még sincs egyházunkról vi­szonylag teljes pillanatképet mutató do­kumentációnk. Valóban célszerű lett volna már a kilencvenes évek elején megtenni, de most sincs későn. Ha tud­juk, hányadán állunk, akkor tudunk meg­alapozottan dönteni a továbblépésről. E felvetésünkkel az országos elnökséget kerestük meg: javasoljuk egy 5-7 fős munkacsoport megbízását a feladattal. Mindkét munka ütemezését úgy látjuk célszerűnek, hogy ősz közepére készül­jenek el az első eredmények (az egyház­felmérés akár teljességgel), s legkésőbb egy év múlva jó lenne a második kérdés­ben is eljutnunk a válaszokhoz. Ha körvonalazódik jelenlegi helyze­tünk, s megfogalmaztuk egyházképün­ket, akkor lehet gondolkodni azon, mi­lyen szabályrendszer, felépítmény szolgálja legjobban céljainkat. A megbe­szélés során kialakult néhány olyan kér­déskör, amelyet egységben kell átgon­dolni, s nem célszerű egyes elemekre különálló válaszokat adni. E fő témakö­röket a következőkben látjuk: Rögzítendőnek tartjuk, mit is jelent az egyházközség („anyagyülekezet”). Mivel jár, ha egy-egységet annak nevezünk, a működésében milyen jogosítványokat kap, milyen kötelezettségei vannak? Mit jelent, mennyire korlátlan a sokat emle­getett (ugyanakkor vitatott) autonómia? Vajon minden egyházközösségnél ugyanazok a válaszok adhatók, vagy el­képzelhetőek különbségek (például stra­tégiai „missziói gyülekezet”, az anyagi teherviselő képesség alapján)? Milyen - működőképes - alegységei (például „bá­zisközösségek”) létezhetnek, ezek mi­lyen keretek között kapcsolódnak az anyagyülekezethez? A következő kérdéscsoport a „mozgó­sítási körök nagyságának meghatározá­sa". Átgondolandó, milyen feladatot mekkora körben érdemes megszervezni, végezni, koordinálni, ellenőrizni. Az egy­ház különböző tevékenységei különböző nagyságú célcsoportokat megcélozva vé­gezhetőek a leghatékonyabban - más körben érdemes a missziót, a zenei mun­kát, a sajtómegjelenést megszervezni. Ezekhez a tevékenységedhez vajon mi­lyen személyi, szervezeti háttér szüksé­ges? Ha van egy átgondolt összképünk a feladatokról, s hogy azok mekkora töme­get fogjanak át, megalapozottan osztha­tóak meg a feladatok az egyházkormány­zás szintjei között. Ez az újraosztás is befolyásolja, mit gondolunk a különböző testületek, tiszt­ségviselők szerepéről, feladatáról. Sok­szor gond a testületek (presbitérium, köz­gyűlés, bizottságok) működésének eset­legessége, látszólagos volta. Ennek egyik oka lehet az is, hogy nem a megfelelő fel­adatok vannak hozzájuk delegálva. Tiszt­ségviselők is küzdenek azzal a problémá­val, hogy nincs tisztázva, mit várnak el tőlük, milyen cselekvési lehetőségeik vannak, s milyen felelősséget viselnek. Pontosítandó, hogyan működhet a valódi kontroll a döntéshozatal és végrehajtás mellett. Valószínűleg sok országos szin­ten az öt-hat irányitó, koordináló testület (elnökség, presbitérium, közgyűlés, zsi­nat, országos iroda, bizottságok), érdemes a betöltött szerepüket újra átgondolni. Nagy szükségét érezzük a gazdálko­dási módszerek és kényszerek kimunká­lásának. Minden szinten szükség van vi­lágos elvekre és erős gazdálkodási fegyelemre. Egyházunkban sok „könnyű pénz”, „ingyen pénz” forog - amellett, hogy állandó hiányát érezzük. Míg a sa­ját eszköz a legtöbb szinten kevés, olyan forrásokból gazdálkodunk, melyekért vi­szonylag kevéssé kell megdolgozni (ál­lami támogatás, közegyházi segély). Ezek nem mindig oda érkeznek, ahol a leghasznosabbak lennének, gyakran a legerősebb befolyással rendelkező kérel­mező jut könnyebben hozzá. A felhasz­nálás valódi ellenőrzése is nagyon gye­rekcipőben jár még. Nehéz feladat, de elkerülhetetlen, hogy megfogalmazzuk a forrásfelhasználás, a takarékosság és az ellenőrzés szabályait. Többször előkerül a lelkészi és nem lelkészi elem paritásának kérdése. Vajon megvalósul-e a mai gyakorlatban, s ho­gyan is kellene ezt értelmeznünk? Vajon az-e az elv betöltése, hogy a közel 300 lel­kész és 300 000 egyháztag közül minden testületbe és vezetőségbe egyenlő számú küldöttet választunk? Szükséges-e min­denhol a paritásnak ilyenfajta megjelené­se (például a bírósági elnökségben)? Számos kérdés van, amivel a zsinat és az ország*« testületek folyamatosan fog­lalkoznak, alakítanak. Ilyen például az egyházi igazságszolgáltatás rendszerének folyamatban lévő újragondolása, a lelkészi szolgálathoz kapcsolódó szabályok ponto­sítása, a lelkészi fizetések rendszere vagy a választási törvény újraírása (ami vélemé­nyem szerint sokkal használhatóbb, mint azt a kritikák beállítják). Néha problémát okoz, hogy a különböző szinteken megin­dult folyamatok nem találkoznak, vagy ne­hezen állnak össze egységgé. Reményeink szerint kezdeményezésünkkel elindulhat egy olyan széles körű, átfogó gondolko­zás, ami összefüggéseiben tudja a kihívá­sokra a feleleteket megadni. A zsinat el­nökségének tagjai vállalták a fentebb felsorolt kérdéskörök gondozását, egyben biztatunk mindenkit, kapcsolódjon be az elinduló munkába! A véleményeket, hoz­zászólásokat a Zsinati Irodába várjuk. Bárdossy Tamás, a zsinat nem lelkészi elnöke EGYHÁZUNK HONLAPJA AZ INTERNETEN: ÜNNEPI MORZSÁK Parókiaavatási és templomszentelési emlékünnep Monoron Koczor Tamás Pünkösdhétfői csendesnap Vargabokorban

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom